Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-12-05 / 49. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1970. december 5. ШШ1 KITÜNTETÉSEK KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKÜNKNEK Hazánk dolgozói országszer­te lelkesen ünnepelték Ludvík Svoboda köztársasági elnö­künknek 75. születésnapját. Or­szágunk első embere, amint ismeretes, katonáinak- élén har­colt a szovjet katonákkal együtt Csehszlovákia felszaba­dításáért. Születésének évfor­dulóján két kitüntetést is ka­pott. A CSKP KB elnökségének javaslatán^ a szövetségi gyű­lés az államfőnek a Klement Gottwald érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetést a CSKP KB üdvözlőlevelével együtt Gustáv Husák elvtárs adta át a Jubilánsnak. N. V. Podgornij elvtárs a köztársasági elnök­nek az SZKP KB, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége lés Minisztertanácsa üdvözlőle- Velét, valamint a szovjet és a (csehszlovák nép testvéri szö­vetségének és együttműködé­sének fejlesztéséért és megszi­lárdításáért, a békéért és a szocializmusért vívott harcban szerzett érdemekért köztársa­­feági elnökünknek az Októberi Forradalom Érdemrendet adta át. ÜDVÖZLŐ TÁVIRATOK A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGNAK Dr. Gustáv Husák, a CSKP KB első titkára és Ludvík Svoboda köztársasági elnök Jugoszlávia államünnepe alkalmából táv­iratilag fejezte ki szerencsekí­­vánatait Joszip Broz Titonak, я Jugoszláv Kommunisták Szö­vetsége elnökének, a Jugoszláv Szövetségi Szocialista Köztár­saság elnökének. Az államünnep alkalmából hazánk állami szervei is több üdvözlő táviratot küldtek Ju­goszlávia népének. RAKTÁRAKBAN A KARÁCSONYI ÁRU A karácsonyi piacot mintegy 7000 tonna hússal, nagy meny­­nyiségű élőhallal, 10 tonna tisztított ponttyal, tengeri hal­lal látjuk el. A külföldről be­hozott áruk értéke 100 millió korona. Következetesen tovább az eddigi úton AZ MSZMP X. KONGRESSZUSÁNAK NEMZETKÖZI JELENTŐSÉGE Budapesten végétért a Magyar Szo­cialista Munkáspárt X, kongresszusa. A világsajtó naponta közölt kömmen­­tárokat a kongresszussal kapcsolat­ban, és egyes reakciós beállítású la­pok olyan jelzőkkel is illették, hogy amíg a belpolitikában dinamikusan reformáló célokat segít elő, addig a külpolitikában konzervatív irányzatot követ. Érdemes elgondolkodni a két tény fölött. Aki szemmel kísérte a kong­resszust, annak észre kellett venni, hogy végtelenül demokratikus volt és az 56 felszólaló felszabadult hangon a problémák nyílt bírálásával, az ered­mények felsorolásával foglalkozott. Kádár elvtársnak, az MSZMP első titkárának beszámolója közben és vi­tazáró beszéde alatt többször derül­tek a résztvevők a hibák pellegére­­zése felett és olykor tapsorkán szakí­totta meg előadását. Különösen tet­szett a küldötteknek a belpolitikai helyzet elemzése, és többek között az asszonyok egyenjogúsítására irányuló törekvés. Kád$r elvtárs a legkomo­lyabb, politikai kérdéseket is olyan népszerűén adta elő, hogy azt min­denkinek meg kellett értenie. A tele­vízió és a rádió jóvoltából a kong­resszus valósággal nyílt jelleget öl­tött, mintha a kongresszus termében az ország néipe ülne. Amellett, hogy a kongresszus lég­köre felszabadult jellegű volt, igen komoly kérdések kerültek napirendre. Kádár János elvtárs főbeszámolójában elsősorban is azt ismertette, hogyan fejlődött az országban a társadalom osztályszerkezete, tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok, fa­lun is megszilárdult a szocialista tu­lajdon, s hogy az új földtörvény le­hetővé tette, hogy a szövetkezetek a használatukban levő földeket megvá­sárolják. Hangsúlyozta, hogy a’ társa­dalom vezető osztálya a munkásosz­tály, amelynek száma az utóbbi öt évben nyolc százalékkal emelkedett. Megemlítette a harmadik ötéves terv sikeres teljesítését, és a negye­dik ötéves terv távlatait. A tervek szerint a nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal, a mezőgazdasági terme­lés pedig 15—16 százalékkal emelke­dik. Hangsúlyozta, hogy az új ötéveg terv sikere nagyban függ a szöőiáftstft országok nemzetközi kapcsolataitól. Ezért tovább kell erősíteni a nemzeb közi gazdasági kapcsolatokat, elsősor­ban a Szovjetunióval, a KGST és a többi szocialista országokkal, a közös előnyök alapján. Magyarország teljes mértékben támogatja a KGST olyan irányú munkáját, hogy elmélyüljön, illetve létrejöjjön a szocialista integ­ráció. Ezzel a problémával részlete­sebben foglalkozott Nyers Rezső, a MSZMP KB titkára. Megemlítette, hogy az ötéves tervben az átlagosnál gyorsabban, tehát 47—48 százalékkal növekedik a Magyar Népköztársaság külkereskedelme a KGST országokkal. A Szovjetunióval és Lengyelországgal például máris intenzíven folyik a köz­úti jármű kooperáció, de más szocia­lista országokkal ás létrejönnek a kö­zeljövőben hasonló akciók. Fejlődik a szovjet—magyar olajipari együttmű­ködés, épül a második barátsági olaj­vezeték, és hamarosan kezdetét veszi a magyar—szovjet olefin-egyezmény végrehajtása is, amelynek keretében a világszínvonalnak megfelelően ter­melnek majd etilént és propilént, és ezt a Szovjetunióban gyártott vegy­ipari termékekkel cserélik ki. Meg­kezdődik a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti kooperáció a műszálak termelésében és cseréjében. Csehszlovákiával pedig gépgyártási és fogyasztási cikkek ter­melési kooperációja jön létre. Széles­körű államközi együttműködés bonta­kozik ki a mezőgazdaságban és az élelmiszertermelésben, a bolgár-szov­­jet-NDK-magyar állami szervek között. A X. kongresszuson még többen fog­lalkoztak a nemzetközi kooperációk kérdésével és ebből arra következtet­hetünk, hogy a munka egyre jobban nemzetközivé válik. Arra, hogy az MSZMP, illetve a X. kongresszus külpolitikai irányvonala konzervatív-e, egyrészt Kádár elvtárs adta meg a feleletet. Megemlítette, hogy ha az MSZMP szovjetellenes utat követne, akkor az imperializmus sze­mében mindjárt nem volna maradi. Hozzátette, hogy a Szovjetunió a ma­ga hatalmas és legyőzhetetlen erejé­vel a nemzetközi imperializmus ag­resszív erőinek fő fékentartója. A Szovjetunióhoz való viszony mindig választóvíz volt a politikában, a hala- _ dás és a reakció erőinek megkiilön-" böztetésében. A nemzetközi munkás­­mozgalomban a Szovjetunióhoz való helyes elvi viszony az internaciona­lizmus' 'fokmérője. Másrészt' erre a kérdésre Komócsin Zoltán, az MSZMP titkára adott részletes választ. Szintén leszögezte, hogy az internacionaliz­mus próbaköve a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához való viszony. Az internacionalizmus lényege és leg­főbb tartalma a következetes osztály­harcos szemlélet és magatartás. Le­szögezte, hogy azért érik el eredmé­nyeiket az ország határain belül és azon kívül, mert a párt marxista-leni­nista irányvonalat valósít meg mind a belpolitikában, mind a nemzetközi politikában, A szélsőséges „konzerva­tivizmust“ csak azért akarják a MSZMP „nyakába“ akasztani, mert hű­séges szövetségeseihez, és nyomban nem illetné őt a „maradi“ jelszó, ha szovjetellenes nacionalista lépéseket tenne. Komócsin elvtárs hangsúlyozta, hogy amint a főbeszámolóból is ki­tűnt, kedvező nemzetközi feltételeket akarnak biztosítani a szocialista Ma­gyarország építéséhez. A X. kongresszus az eddig bevált politika folytatását tűzte célul. A ha­tározat leszögezi, hogy továbbra is helyesen kell alkalmazni a marxiz­­must-leninízmust úgy a bel-, mint a külpolitikában, meg kell szilárdítani a szocialista országok együttműködé­sét, mivel a magyar társadalom dina­mikusan fejlődik, közeledik a szocia­lizmus építésének befejezése. Lénye­gében az eddigi politika még dinami­kusabb alkalmazásáról van szó. A világpolitika HÍREI ★ A Szovjetunió minden országgal fejleszti kapcsolatait Leonyid Brezsnyev, ez SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára beszédet mondott az örmény SZSZK fennállásá­nak 50. évfordulója alkalmából, mely­ben külpolitikai kérdésekkel is fog­lalkozik. Amint mondotta, a szovjet külpolitika alapvető célkitűzése a szo­cializmus érdekeinek védelme, a nem­zetek felszabadítási harcának támo­gatása, a békés egymás mellett élés alapelvének védelme, és a népek kö­zötti béke és barátság megszilárdítá­sa. A Szovjetunió arra törekszik, hogy világviszonylatban is kifejlessze vala­mennyi állammal a kölcsönös előnyös együttműködést. Támogatja az európai konferencia gondolatát, és mindent megtesz annak érdekében, hogy mi­előbb összehívják. Jugoszlávia 2.) <.v alatt nagyon sokat fejlődött. Gj városnegyedek és új vá­rosok keletkeztek. Képünkön a rend­kívül modern Belgrádban, az ország fővárosában, az Albán szállót látjuk. Balia felv. fSSSJSJ!SSSSJlSSSSS/SSSSSSSSSSSSSrSSS*SSfSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSS/-S.'SS7S/SS/SSSSfS*SSSSSSSSSSSSSSSSJSSS*SSSSSSS*yS*S*SSS*SSSS*SffS**SSXSrSSSSSSSSSS/SSSSSSSSrSSSSSSJ-SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ TÖRTÉNELMI IGAZSÁG Különösen ez ifjúság körében éles viták folynak az Internacionalizmus, á proletár nemzetköziség és végül a hovatartozás problémáiról. Nem vé­letlen* hogy épp ezek a gondolatok foglalkoztatják az ifjúságot, hisz az 1968—1969-es időszakban a Csehszlovák Ifjúsági Szövetségbe is különböző nacionalista Irányzatok törtek be és nagyon erős volt a nyugati orientáció. Miután az ifjúsági szövetség szétesett, az ellenséges politikai irányzatok könnyebben szétforgácsolták az ifjúság egységét. Alaposan előkészített, jól kigondolt akcióról volt szó. Ä nacionalista Irányzatokat például hamis hősökkel táplálták, támogat­ták* A jobboldal óriási hadjáratot Indított a múltban kialakult internacio­nalista kapcsolataink ellen és mindenáron be akarta bizonyítani, hogy a Csehszlovák Köztársaság nem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására jött létre, holott hivatalos, akkoriban megjelent dokumentumok bizonyítják, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására ország­szerte a munkásosztály követelte először a független Csehszlovákia meg­alakítását, a cseh burzsoázia viszont sokáig az Osztrák-Magyar Monarchia keretén belül akart maradni, mert például a cseh gyárosok számára bizto­sítva volt a piac. Tehát a kapitalisták osztályérdekeiket a nemzeti érdekek fölé helyezték. Csak amikor milliók már megmozdultak a köztársaság megalakulásáért és minden eresztékében recsegett-ropogott az összetákolt monarchia, akkor csatlakoztak a függetlenségi mozgalomhoz. A jobboldal elhallgatta, hogy a munkásosztály és annak élcsapata a kom­munista párt milyen gigászi küzdelmeket vívott évtizedeken keresztül az ország függetlenségének megőrzéséért. Ugyanakkor nemzeti hőst csinált Miasarykből és Stefánikból. A „francia“ generálisból szinte, földöntúli hőst csináltak. Az újságok cikksorozatokat közöltek és Stefánik-legendékat szőt­tek, agyonhallgatva azt a tényt, hogy amikor a szovjet állam élet-halál harcát vívta a belföldi reakcióval és az imperialista államok intervenciós csapataival, akkor Štefánik fehér légiói gyilkolták a vörös katonákat. Bi­zony a Vörös Hadseregnek nagy erőfeszítésébe került, amíg a fehér légió­kat kiűzték Szibériából. Tehát Štefánik a „nagy nemzeti hős“ nemhogy elősegítette volna a Csehszlovák Köztársaság megalakulását, hanem inkább (ékézte azt, mivel a Vörös Hadsereg egy részét lefoglalta és így az nem líuflott gyorsabb ütemben előnyomulnl Nyugat-Európa' felé, hogy jobban bozzájáruljon a rab nemzetek felszabadulásához. Érdekes, hogy a jobboldal mélyen hallgatott arról is, hogy 1939-ben egyedül a Szovjetunió ajánlotta föl segítségét, hogy. a fasiszta Németország ellen megvédje a Csehszlovák Köztársaságot. Mit csinált akkor a cseh és a rzlovák burzsoázia? Nem egyezett bele, hogy a Vörös Hadsereg bevonul­jon Csehszlovákiába, azt hangoztatta, hogy ha csehszlovák földre lép a Vörös Hadsereg, akkor nekik többé nem lesznek gyáraik és földbirtokaik. Tehát nem az ország nemzeteit féltették, hanem saját osztáfyérdekeiket. A kommunista párt vezetésével a munkásosztály fegyvert kért és kész volt ez ország megvédésére, de a burzsoá vezetők elárulva a nép érdekeit Nyu­gatra szöktek és hallgatólagosan beleegyeztek az ország feldarabolásába. A jobboldal lekicsinyelte a Szovjetunió óriási katonai segítségét a má­sodik világháború idején, amikor tönkreverve a hitleri fasiszta hadakat, felszabadította országunkat. A történelmi tények bizonyítják, hogy a má­sodik világháborúban egyedül a Szovjetunió rendelkezett olyan katonai erővel, amely képes volt felvenni a harcot a jól felfegyverzett fasiszta hadsereggel és a szövetségesek segítségével térdre kényszeríteni azt a hódító hadsereget, amely rabságban tartotta Európa népét. A kisebb-na­­gyobb függetlenségi mozgalmak, felkelések is csak úgy végződhettek siker­rel, hogy mögöttük állt a legendás hírű Vörös Hadsereg. Amikor hozzáfogtunk az országépítéshez és később a szocializmus épí­téséhez, akkor is a Szovjetunió nyújtott anyagi és erkölcsi segítséget. Vi­rágzó szövetkezeteink is a szovjet kolhozok tapasztalatai nyomán jöttek létre, és a szovjet mezőgazdaság tudományos tapasztalatai tették például lehetővé a soha nem látott nagy hektárhozamok elérését búzából. Amikor ezeket a tényeket a jobboldal és az antiszocialista tábor már nem tudta megcáfolni, olyan „születési“ hibákat nagyított fel, amelyeket a szövet­kezetesítéskor követtünk el. Tény, hogy minden forradalom áldozatokat követel és olykor vannak félrelépések Is, de a mezőgazdasági forradalom, ‘ amint ezt az eredmények is bizonyítják, egészében sikeres volt, és ma olyan országok közé tartozunk, amelyeknek a legjobban szervezett mezőgazdasága van. Nem véletlenül pengették a húrt az antiszocialista erők, hogy ki kell elégíteni a földkövetelési igényeket. Arra törekedtek, hogy a szövetkezetek földjeit fölaprózzák. Be akarták bizonyítani, hogy a szövetkezeti parasztság ki van zsákmányolva és nagyon hátrányos helyzetben van a nemzetgazda­ság más szakaszain dolgozókkal szemben, A hiteles adatok azonban egé­szen mást bizonyítanak — annak ellenére, hogy javítanunk kell még a mezőgazdasági dolgozók helyzetén — a most készülő ötéves tervben is a mezőgazdasági dolgozók átlagos havi keresete 2000 korona körül mozog majd, tehát lényegében ugyanannyi, mint az ipari dolgozóké, sőt sok eset­ben több. Elfelejtették az antiszocialista erők, hogy a szövetkezeteket a mezőgazdaságban dolgozók szociális helyzetének általános megjavításáért hoztuk létre. Mindenki tudja, hogy faluhelyen a múltban csak néhány föl­desúr, nagyobb gazda élt jól, azonban a tömegek sokszor hónapokig munka nélkül voltak és a szó szoros értelmében alamizsnára szorultak. Ma szövet­kezeteinkben a volt kizsákmányoló réteghez tartozóik is ugyanolyan elő­nyökben részesülhetnek, mint a többi dolgozók. Ettől humánusabb meg­oldás úgy gondolom, nem lehetséges. Ma tehát, amikor beszélünk az ifjúsághoz és általában a tömegekhez, han­goztatnunk kell az osztályszempontokat, mert nem felejthetjük el,i hogy világméretben osztályharc folyik és amíg a munkásosztály szemmel tartva a dolgozók érdekeit, a nemzetek érdekeit, a szocialista internacionalista kapcsolatokért küzd, a volt kizsákmányoló osztály egy része hamis hősöket formálva, tagadva a történelmi igazságot, csak saját osztályérdekét nézi és éppen úgy, mint a múltban, ezentúl semmit sem tesz a népek vagy nem­zetek érdekében. Balia József A Űrrakéták a szocialista országok együttműködésé­nek keretében A szocialista országok együttműkö­désének keretében a Szovjetunióban relbocsátották a Vertikál 1 és Mol­­nyija 1 új típusú geofizikai rakétákat. A tudományos műszerek szerkeszté­sében, bolgár, csehszlovák, magyar, NDK-beli, lengyel és szovjet szakem­berek vettek részt. A rakéták feladata a Nap Ibolyántúli röntgensugárzásá­nak és a Föld atmoszféra sugárnyelő­képességének a vizsgálata, az elekt­ronok és a pozitív ionok magassági rétegeződésének, valamint az elektro­nok hőfokának a kutatása s a meteo­rit-részecskék kutatása. ф Diplomáciai tevékenység helyett bombák Világszerte tiltakoznak, hogy az USA felújította légitámadásait a Viet­nami Demokratikus Köztársaság váro­sai és falvai ellen. A jelentések sze­rint a barbár bombázásoknak mintegy 49 áldozata van, főleg a polgári la­kosság köréből. Legújabban a külpoli­tikai kommentátorok úgy vélik, hogy az USA azért jelentette be kalózszerű kommandó-akciót (a hadifoglyok re­pülőgépekkel való kiszabadításáról van sző), hogy ezzel elejét vegye az esetleges diplomáciai közeledésnek. Az Amerikai Egyesült Államok azzal indokolja a támadást, hogy ki akarta szabadítani a hadifoglyokat. Ezzel kapcsolatban nagyon találó az egyik szovjet külpolitikus véleménye, mely szerint az amerikai hadifoglyok köny­­nyen hazakerülhetnek, ha befejezik a vietnámi háborút. A támadás követ­keztében azonban újra felélénkültek a katonai akciók Dél-Vietnamban. + Az imperializmus továbbra is támadja Guineát A független Guineái Köztársaság ellen tovább folytatódnak az imperia­lista katonai támadások. A hét elején Portugál-Guineáből újabb 200 főből álló zsoldos csoport hatolt be a Gui­neái Köztársaság területére. Újabban teljes értékű bizonyítékok vannak ar­ra vonatkozólag, hogy a főváros ellen intézett, hadihajókkal támogatott ka­tonai akcióban portugál csapatok vet­tek részt. A moszkvai Pravda hírma­gyarázója úgy véli, hogy a portugál agresszió mögött a nemzetközi impe­rializmus áll. Sekou Touré guinea! el­nök felszólította a nem afrikai orszá­gokat is, hogy nyújtsanak katonai segítséget a zsoldos támadások visz­­szaveréséhez. ★ Jugoszlávia ünnepelt A Jugoszláv Népköztársaság novem­ber 29-én ünnepelte megalakulásának 26 évét. A jugoszláv nép sok küzde­lem és vérveszteség után szerezte vissza függetlenségét. A partizánhar­cok során felszabadult területeken létrehozták az új hatalmi szerveket, a népi felszabadító bizottságokat. A jugoszláv Népi Felszabadító Hadsereg sorozatos sikereket ért el a német fa­siszta hadsereggel vívott harcban és a szovjet hadsereggel 1944. szeptembe­rében felszabadította az országot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom