Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-28 / 48. szám

1970. november 28. SZABAD FÖLDMŰVES SZÖVETSÉGI SZEMLE A SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESEK SZLOVÁKIAI SZÖVETSÉGÉNEK FÓRUMA Як z 1040 hektáron gazdálkodó Be­­” rencsí (Branč) Egységes Föld­művesszövetkezet a nyltraí járásban (Nitra) a legjobbak közé tartozik. És nemcsak ami az eredményeket illeti, de a munkakultúra, szociális gondos­kodás, balesetelhárítás stb. terén is az élen jár. A járáson is elsősorban a berencsi efsz-t ajánlották figyel­münkbe. A községben már az első pillanat­ban az ember szemébe ötlik a sok épülő és már felépült családi ház, s hogy csaknem minden háztetőn ott ringott a tévé antenna, azt már egész oldalon levő kicsi ablakok sora arról tanúskodott, hogy ide nem irodahelyi­ségeket, hanem valami mást építet­tek. És valóban. Két tágas öltözőre leltünk szekrényekkel, asztallal, szé­kekkel. Természetesen a mosdók, zu­hanyozók sem hiányoztak. Morvay Jstván elvtárs, a közös el­nöke modernül berendezett helyiség­ben fogadott és készségesen tájékoz­tatott, válaszolt kérdéseinkre. — Szövetkezetünk az elmúlt évek­ben sokat fejlődött — mondotta. — Míg 7—8 évvel ezelőtt csak 10 korona volt a munkaegység, napjainkban már Az új irudaházban a szociális helyiségek is helyet kaptak. Rendszeres orvosi vizsgálat természetesnek találtuk. A szövetkezet irodaháza is még erősen „maltersza­­gú“ volt, s látszott, hogy csak nemrég adták át rendeltetésének. Még mielőtt azonban bekopogtunk volna az elnök ajtaján, körüljártuk, alaposan meg­szemléltük az új épületet. Az egyik Morvay István, a Berencsi Egységes Földművesszövetkezet elnöke 22 koronát fizetünk. Eredményeinket elsősorban a munkafegyelemnek, a munkaszervezésnek, a szakszerű irá­nyításnak és a gépesítésnek köszön­hetjük. Az életszínvonal emelkedését községünkben nemcsak a jelenlegi tagok, de az idősebb generáció, volt dolgozóink is érzik, hiszen minálunk 700 korona a legalacsonyabb nyugdíj. Az átlag 1000 Kčs. (A 25 ár háztájin kívül.) — Szövetkezeti irodánkat 450 ezer koronáért építettük — folytatta tájé­koztatását az elnök. — Az egész épü­letbe bevezettük a központi fűtést, úgyhogy a két öltözőben, melyekben 50 tagunk öltözik-velkőzik, sincs soha hideg és ami a legfontosabb, a zuha­nyozóban állandóan folyik a meleg víz. Hogy necsak belülről legyen szép és kellemes az épület, a környékét is rendbetesszük. Ügy tervezzük, hogy a parkosításon kívül barackfát is ülte­tünk majd, hogy a környezetszépítés hasznosítással párosuljon. A gazdasá­gi udvaron a sár és latyak helyett már betonutakon és járdákon közle­kednek dolgozóink. Ezt a munkát kő­művescsoportunk végezte. Szövetkeze­tünk és a helyi nenjzeti bizottság közt a kapcsolat, együttműködés jó, így a múlt évben az óvoda generáljavítását is a mi kőműveseink végezték el, az Idén pedig már két új betonúidat épí­tettünk fel 'a hnb-nek. — Dolgozóink egészségét is szív­ügyünknek tekintjük. Valamennyi ta­gunk állandó orvosi felügyelet alatt áll. A traktorosok évente egyszer szem-, fül- és tüdővizsgálaton is átes­nek. A jó egészségi állapot is nagyban hozzájárul a balesetelhárításhoz, mely nálunk kielégítő. • Minden fontosabb munka előtt iskolázásokat tartunk, és dolgozóink be is tartják a munkabiz­tonsági előírásokat. Elsősorban ennek köszönhető, hogy komolyabb balese­tünk még nem volt. — Mennyi a szövetkezet kulturális alapja és mire használják fel? — kér­deztem Morvay elvtársat. Kultúralapunk mintegy 125 ezer ko­rona. A pénz nagy részét utazásra használjuk. A közelmúltban néhány dolgozónk Jugoszláviában, a Szovjet­unióban és Bulgáriában volt. A zöld­ség- és dohánycsoport tagjai Piešťany­­ba kirándultak. Néhány további dol­gozónk Prága, Karlovy Vary és Ma­riánské Lázne nevezetességeivel ismer­kedhetett meg. Téli kirándulásokat is szervezünk. Kultúralapunkből térítjük az újságokra fordított kiadásokat is. Minden tagunknak előfizetünk egy újságot. Dolgozóinknak 80 Szabad Földműves jár. A MATESZ-szal is szerződést kötöttünk. Minden nyitrai előadásukra 40 jegyet rendeltünk. A falu sportéletét is támogatjük. Lab­darúgó csapatunknak a szokásos fel­szerelésen kívül minden kinti mérkő­zésre autóbuszt rendelünk a CSAD- től. A nemrég felépült öltözőt is a szövetkezet építette. A fiúk, akiknek 40 százaléka a szövetkezetben dolgo­zik, nem hálátlanok. Ügy a pályán, mint a munkában helytállnak. A járá­si II. osztályban 20 ponttal őszi bajno­kok lettek, a csúcsmunkák idején pe­dig 800 brigádórát dolgoztak le a szö­vetkezetben. — Ezek szerint nincs hiány fiata­lokban? — Lehetnének többen, de azért nem panaszkodhatunk. Ezidén pl. 7 új fiatal dolgozóval bővült tagságunk, akik az iskolából és üzemekből jöttek hozzánk. Szövetkezetünkben az átlag­­kereset 1400 korona, de ezenkívül kü­lönböző előnyökben részesítjük a fia­talokat. Házasság esetén 5000 koronát, leszerelés után, ha visszajönnek a szövetkezetbe, 1000 koronát kapnak, és akik építkeznek, azoknak 30 ezer Kčs kölcsönt folyósítunk, melyet, ha az illető 10 évig a szövetkezetben marad, nem kell visszafizetni. Ezt a kedvező lehetőséget már kilencen használták ki. Ehhez a kérdéshez, mármint az ifjúság helyzetéhez Czigány Imre is hozzászólt: — A mi időnkben — mondotta — jolAan együtt volt a falusi ifjúság. Ma, mint tudjuk, nagy részük nem szívesen marad a mezőgazdaságban. Változott az idő. A fiatalokkal is má­sok a problémák, mint régen. A szö­vetkezetekben jóformán csak a trak­torok nyergében és a javítóműhelyben hajlandók dolgozni. Ennek ellenére a kedvező munkafeltételekkel, kere­seti lehetőségekkel és nem utolsósor­ban a sporttal, — mert mint tudjuk, 1 ez összeköti a fiatalokat, — javítani le­het és kell is a helyzeten. A pártszer­vezet is kötelességének tartja, hogy e téren segítsen. Berencsen sincs még annyi fiatal, amennyit szeretnénk, és talán ezzel is magyarázható, hogy ifjú dolgozóink nem indítanak szocia­lista munkaversenyt. [ORDŰDY V.) Aktív járási bizottság ф Tizenhat millió korona értékű kötelezettségvállalás a felszabadulás és a CSKP 50. évfordulójának tiszteletére ф Az efsz-tagok élet- és munkakörül­ményeinek megjavítására 10 millió koronát fordítanak ф Szakképzett káde­rek az efsz-ekbe ф A nagykürtösi járásban aktív mun- sárlására fordították. Ezen a téren a kát végez a Szövetkezeti Földművesek legnagyobb eredményeket a kőkeszi Szövetségének járási bizottsága. J. (Kamenné Kosihy), Vei. Lom-i és Hrtenský, a járási bizottság elnöke és zombori efsz-ek érték el. J. Nagy, a társadalmi tevékenység ősz- Az efsz-tagok üdültetése és fürdői tályának dolgozója arról tájékozta- gyógykezelése terén Is szép eredmá­­tott, hogy az elnökség rendszeresen nyékét értek el. A tavaszi időszakban havonta ülésezik és minden negyed 35 efsz-tag üdült, az őszi időszakban évben összehívják a 49 tagú plénumot, pe(iig 70. Közös tanulmányi kírándu­­amely megvitatja a munkatervet és ősökön 461 efsz-tag vett részt a az előadó problémákat. szomszédos államokban. A rendszeres munka szép eredmé- A járási bizottság egyre fokozottabb nyékét hoz. A járási bizottság ered- mértékben gondoskodik az efsz-tagok ményesen szervezte meg az efsz-ek gyerekeiről is. A nyári időszakban az szocialista munkaversenyét, felszaba- Alacsony Tátrában pionír üdülésen 26 dulásunk 25. és a CSKP megalakuló- gyerek vett részt és Magyarországon, sának 50. évfordulója tiszteletére. Az Balatonbogláron pedig 41. Ezenkívül összesítés szerint a kötelezettségvál- 46 efsz-tag látogatott külföldre külön­­lalások értéke 16 millió korona. A böző szaktanulmányi kirándulások ke­­háromnegyed éves értékelés ígéretes, rétében és 248 hazánkban. Eddig Pieš- Az árutermelést például az efsz-ek fanyban 8 efsz tag élvezte a rendelé­­közel 6 millió koronával teljesítették ses fürdői gyógykezelést, túl. A legjobb eredményeket a barom- Nem kerüli el a figyelmét a járási flhús termelésében érték el, amelyből bizottságnak az sem, hogy ebben a terven felül mintegy 2 millió 100 ezer járásban is egyre több efsz lesz húsz­­korona értékű húst adtak el. A barom- éves. Az évfordulók alkalmából ün­­fihús túlteljesítéséből a legnagyobb népségeket rendeznek és az alapító, részt a busái efsz vette ki, amelynek valamint az érdemes tagokat megju- 126 400 korona értékű baromfihúst talmazzák keUett volna termelni, azonban a vég- N segítséget nyújt a járási M- eredmény 526 450 korona volt. Továb- ZQttsfy a munkaerő utánpótlás terén, bá a Nyényel, a Závadai és az Ipoly- д fiat|lsággal igyekszik megkedvel­­ny,Ők „ ^S,égbS Foldm«vesszfövetkeze- a mee°őgaz|yságot. Ezen a téren ten J?Äk a baromfihus túl- szép eredmények születtek. A múlt teljesítéséhez. évben 33 fiatalt szerzett az efsz-ekbe, A szocialista verseny nemcsak a idén még sokkal jobbak az eredmé­­termelési tervek túlteljsítésére irá- nyék. A járás efsz-eibe 32 mezőgazda­­nyul. A járási bizottság olyan jól meg- sági főiskolát végzett kádert sikerült szervezte a „Jobb munkakörülménye- megnyerni és 56 mezőgazdasági kö­kért“ című mozgalmat, hogy az efsz- zépiskolai képesítéssel rendelkező ek 10 millió koronát irányoztak elő fiatal is az efsz-ekben talált otthonra, erre a célra. A háromnegyed év vé- A mezőgazdasági szaktanintézetekben géig ebből már 7 millió 319 ezer ко- 1566 diák tanul, 121 fiatal pedig fizi­­ronát teljesítettek. Az egységes föld- kai munkára jelentkezett a szövetke­­művesszövetkezetek az említett összeg zetbe. jó részét főleg szövetkezeti lakásépí- íme, egy jó példa, ahol igazán ak­­tésre, a meglevő lakások karbantar- tívan dolgozik az SZFSZ járási bizott­­tására, a gazdasági udvarok útjainak sága és amint az adatok is bizonyít­­rendezésére, szociális berendezések ják, az eredmények nem maradnak el. építésére, valamint munkaruhák vá- (Prokeš) Pártirányítás a gyakorlatban A szövetkezet irodájában Jozief Pohánka, a pártbizottság elnöke, Petényi Bertalan, a szövetkezet elnöke és Juraj Strhár, a HNB elnöke társaságában arról beszélgettünk, hogy Záhorcén az átigazolás után hogyan érvényesítik a párt vezető szerepét. Az alapszervezetnek átigazolás előtt 45 tagja volt, többségében szövet­kezeti dolgozó. A párttagok közül a múltban sokan közömbösek voltak a politikai feladatokkal és eseményekkel kapcsolatosan. Ügy gondolták, elegendő a tagsági igazolvány, a többi pedig nem rájuk tartozik. Hiba, hogy eddig fajultak a dolgok. Ezért kellett a záhorcei alapszervezetnek 23 olyan egyéntől visszavennie a pártigazolványt, akik csak a létszámot szaporítot­ták. Ilyen egyénekkel akartunk pártpolitikát csinálni? Csodálkozunk, hogy a'jobboldaü opportunisták hálójukba kerítettek egyeseket? Az átigazolás befejezése után a pártszervezet vezetősége elhatározta, hogy a jövőben tagjaitól megköveteli az aktív politikai tevékenység kifej­tését. Szorosabb kapcsolatot teremtettek a pártszervezet, a HNB és a föld­művesszövetkezet közt az ott dolgozó kommunistákon keresztül. Újabban a pártszervezet rendszeresen értékeli a községben levő társa­dalmi szervezetek, a szövetkezet és a nemzeti bizottság tevékenységét, és szükség esetén tagjain keresztül intézkedést tesz a felmerülő problémák megoldására. A faluban a legnagyobb gazdasági szervezet a szövetkezet, ezért a párt vezetősége megkülönböztetett figyelmet fordít tevékenységére. Rendszeresen elemzi, értékeli a feladatok teljesítését. A közelmúltban pél­dául a szövetkezetben kádercserére is sor került a szakemberek, s a veze­tőség körében. A szövetkezet vezetőségében dolgozó idősebb kommunisták nem idegen­kednek a fiatal mezőgazdasági szakemberek bevonásától. Négy fiatal mező­­gazdasági mérnök kapott vezető beosztást a gazdaságban és további három végzi szakmai gyakorlatát az idősebbek felügyelete alatt. A három elnök azonban megjegyezte: a fiatal mérnökök politikai föl­készültségéből megállapították, hogy a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán a múltban nem vették komolyan a politikai oktatást. Úgy gondolom, eléggé pontatlanul megfogalmazott megállapítás ez. A közelmúlt ugyanis már bizonyította, hogy egyes tanárok nem is akarták komolyan venni a fiatal mérnökök marxista nevelését. Ezért számos mérnök a legjobb esetben apolitikus beállítottságú, s későbbi politikai profiljának kialakítására leg­inkább az a környezet hat pozitívan vagy negatívan, amelyikbe az illető bekerült. A záhorcei pártszervezet vezetősége rendszeresen foglalkozik a fiatal mérnökökkel. Többször megbeszélésre hívja őket. Szeretnék elérni, hogy bekapcsolódjanak a pártiskolázásba, és később, ha megérdemlik, a párt soraiba kerüljenek. A négy közül azonban egyelőre csak Kázmér Antal mérnököt találták érdemesnek a párttagságra. Annak ellenére, hogy lényegesen kevesebb lett a párttagok létszáma, az aktivitás hatványozott mértékben nőtt az alapszervezetben, s ez a lé­nyeg. A párt megalapításának 50. évfordulója keretében megbeszélést tervez­nek a pionírokkal. Ismertetni fogják velük a régi harcok nyomán elért mai vívmányokat, a falu és az ország fejlődését. Azért teszik ezt, mert jól tudják, hogy néhány év múlva a mai kisiskolások közül kerülnek majd ki a párt tagjai, s többen a szövetkezetben vállalnak munkát. S jövőt építeni csak az tudhat, aki a múltat minden vonatkozásban jól ismeri. Az utóbbi években Záhorce is sóikat fejlődött. Közel félmilliós költséggel portalanított utakat építettek. Generáljavítást kapott az óvoda. Valamikor a faluban 100 házszám volt, most több mint 200-at számlálnak. Az adatok­ból nem nehéz megállapítani, hogy mit adott a szocialista rendszer a köz­ség lakosságának. A fejlődés azonban nem áll meg. A jövőben újabb léte­sítmények kerülnek kivitelezésre. Biztos, hogy időre elkészülnek, mert most már a pártszervezet mindent 'figyelemmel kísér. (hai) Előzzük meg a tűzeseteket! A tűzesetek az utóbbi évek­ben a mezőgazdaságban nagyon elszaporodtak. Ez nem véletlen jelenség, mert hisz egyre több olyan berendezés épül, ame­lyekben a villamos vezetékek, különböző melegítők, motorok tüzet okozhatnak. Mivel a köz­ségek szalma- és szénakészletei is jobban összpontosulnak — nagyobb kazlakban, színekben vannak raktározva, mint a múltban —, így természetesen jelentősebbek a károk is. A tűz­károk 34 százaléka 1969-ben a mezőgazdaságra esik, és ez be­szédesen bizonyítja, hogy ezen a szakaszon rosszabbodott a helyzet. Amint a legutóbbi sajtóérte­kezleten is elhangzott, az el­múlt öt évben összesen 11014 tűzeset volt Szlovákiában, amelynek következtében 275 millió 417 ezer 652 korona kár keletkezett. Ebből a mezőgaz­daságban 3909 tűzeset volt, mintegy 69 millió 059 korona kárral. Az efsz-ekben 1620 tűz­eset 34 millió 298 ezer korona kárt okozott. Az idei félév is rossz színben tünteti fel a mezőgazdaságot. A 185 tűzeset következtében 5 millió 492 ezer korona kár keletkezett. A statisztikai adatok tehát vá­dolnak. Azonban ezek csak bi­zonyítják a tényeket, viszont ar­ról kell beszélni, hogy a jövő­ben milyen módon előzhetjük meg a tűzeseteket. A legtöbb tűzesetet a gyere­kek, utána a villanyberendezé­sek, majd a kémények, az el­dobott cigarettavégek okozták. A Lévai Baromfihús és Tojás­­termelő közös vállalkozásnál a villanyberendezések következté­ben keletkezett tűz 500 ezer korona kárt okozott. A szikeni­­cei szövetkezetben leégett a juhakol és a közös gazdaságnak mintegy 347 ezer korona kára keletkezett. Tűzbiztonsági szakemberek szerint a tűzesetek száma azért emelkedik, mert a tűzvédelem eléggé felaprózott. Ugyanis van állami tűzoltószolgálat, vala­mint a nemzeti bizottságok mel­lett működő tűzoltószolgálat és önkéntes tűzoltószolgálat. Olyan községekben, ahol csak egész­falusi tűzoltószolgálat van, nem törődnek eléggé például az efsz tuzbiztonságávab Ezért a jövő­ben helyes lenne, hogy vagy önálló tűzoltó egyesületek léte­sülnének a mezőgazdasági üze­mekben, vagy pedig a falusi tűzoltó egyesületek tagjainak többségét a szövetkezetekből to­boroznák. Helyes lenne továb­bá, hogyha a mezőgazdasági üzemek a tűzbiztonsági felelőst rendszeresen jutalmaznák. Le­hetne egy olyan kompromisszu­mos megoldást választani, hogy a tűzbiztonsági felelős bizonyos fél elkötelezettségi szolgáltatá­sért, kapna mondjuk 400—500 koronát havonta. Erre nagy szükség lenne, mert amint az utóbbi időben végzett felmé­rések is bizonyítják, a szövet­kezeti funkcionáriusok és tagok alig ismerik a tűzbiztonsági előírásokat, és nagyon kevesen tudnak bánni a tűzoltógépekkel és berendezésekkel. Előfordult olyan eset, hogy égett a közös istállója, és a vízfecskendő sen­ki sem tudta kezelni. Még az év végéig és a jövő évben is rendszeres iskolázáson vesznek részt a tűzvédelmi fele­lősök. Főleg a vezetők iskolá­zására fordítanak nagyobb gon­dot, hogy azok tájékoztatni tud­ják a széles tömegeket a tűz­védelmi előírásokról. Martinban is van egy központi tűzoltóis­kola, Ostraván pedig főiskolai szinten képeznek tűzvédelmi mérnököket. Ezeket a jól kép­zett szakembereket majd a já­rási mezőgazdasági társuláso­kon helyezik el, hogy így konk­rét segítséget tudjanak nyújtani a mezőgazdasági üzemeknek. Amint látjuk, a tűzesetek sok kárt okoznak a mezőgazdaság­ban, ezért é^övetkezeteinkben nagyobb gondot kell fordítani megelőzésükre. (b)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom