Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-11-07 / 45. szám

No0. nevembe t 7. SZABAD FÖLDMŰVES 7 jait rakta le. Űttőrő kezdeményezésé­re, gyógymódja eredményességére a külföld Is felfigyelt. A cári Oroszor­szágból, Lengyelországból, Ausztriá­ból, Németországból és Európa más országaiból is jöttek, egyre jöttek a fürdővendégek. Természetesen az er­dei fürdők nem tudták kielégíteni a megnovekedett kívánalmakat. Priess­­nitz korszerűbb fürdőt építtetett, mely még ma is áll. (A tulajdonképpeni Vár-grill ebben az épületben talál­ható.) Tapasztalatait nem titkolta el, hanem népszerűsítette. Előadásokat tartott. Bécsbe is elment, hogy ered­ményeiről, módszereiről tájékoztassa az osztrák publikumot. ... Am a férfivá érő Priessnitz áldo­zatkész munkálkodását nem nézték jó szemmel ellenlábasai. A fryvaldovi Günther Dittrich sebész, valamint a javomíki dr. Antonín Schnorfeil fizi­kus lépten-nyomon gáncsolták. Meg­bélyegezték, kuruzslással vádolták. Sőt, attól sem riadtak vissza, hogy bepereljék, bíróság elé hurcolják. Az összetákolt vádirat nem ért célba. A számtalan elismerő levél erősebbnek bizonyult — köztük Ny. V. Gogol leve­lei is, amelyekben a nagy orosz rea­lista író nagyra becsülte az emberiség jótevőjének töretlen fáradozását. Az ármánykodók minden erőfeszítése ku­darcba fulladt. Priessnitz győzött. Itt kell megemlíteni, a hajdani Grá­­fenberg fürdővendégeinek hosszú névsorában olyan kiváló személyisé­gek neve található, mint a már emlí­tett Gogol, aki 1839-ben (ekkor már 1700 fürdővendéget tartottak nyilván) és 1846-ban itt gyógykezeltette magát, valamint Friedrich Chopin lengyel zeneszerző, a müncheni Schwanthaler híres szobrász és mások. is emlékműveket, szobrokat állíttattak, hogy hirdessék az utókornak, az em­beriség jótevője nagy dolgot mívelt, amellyel örökre beírta nevét a világ­­történelem könyvébe. Hiszen neki kö­szönheti a világ a vlzgyógyászat meg­teremtését. Szanatórium-komplexum Priessnitz elhunytéval életműve nem tört derékba. Amit megkezdett, követői továbbfejlesztették, módszereit tökéle­tesítették. A szüntelen érdeklődés, a fokozódó igények egy méreteiben nagy, építészeti remekmű létrehozásét vákok — nem hagyták elcsüggedni férje távozása után. Karonfogták, s Vit­ték a szabadba. Viccelődtek, heccelték egymást A körsétány bronz-oroszlán­jához érve arra akarták „rászedni“, mivel ő a legfiatalabb, nyergelje meg á mozdulatlan „fenevadat“. Sehogy sem ment a dolog. „Legjobb lesz, ha jól belecsimpaszkodik az oroszlán far­kába — ajánlották a többiek —, így egy-kettőre nyeregbe jut.“ Nem állt kötélnek, fgy azután asszonytársa si­kertelen vállalkozásán kacagott na­gyokat. eziléziábau, a csehszlovák—len­gyel országhatártól néhány ki­lométernyire fekszik Jeseníky fürdő, hatszázhuszonegy méter tengerszint­­fölöttl magasságban. Hajdan Gräfen­­bergnek hívták. Kéklő hegyek köszö­rűje öleli körül. Ékessége, dísze ez a hely az amúgy is szép, elragadó táj­nak. Évente sok ezer embert vonz. Hazait, külföldit egyaránt. Itt keres­nek gyógyírt kezdődő vagy már idült betegségükre. S találnak is!... Szá­mos régi feljegyzés, írásos emlék, korabeli rajz, fénykép ezt az örven­detes tényt igazolja. No meg a jelen­kor gyógyult, vagy gyógyulni vágyó embere is csak dicsérő szóval illetheti. Mégis, mi teszi ezt a fürdőhelyet olyannyira látogatotté, híressé, vonzó­vá? Kétségkívül a kitűnő gyógykezelés, a friss hegyi levegő, a természet szép­sége, az idegnyugtató csönd és a gyó­gyító víz. Szóval, akit egyszer jesze­­níky fürdő a bűvkörébe kerít, bizony az másodszor, harmadszor, ötödször is ide kívánkozik. Legenda és valóság Ahhoz, hogy megismerjük a mág­neses vonzóerő titkát, visszalapozunk több mint másfél évszázaddal a múlt vastag könyvébe. Mint ahogy most, egykoron is voltak emberek, akiknek a végeláthatatlan, örökzöld fenyveserdők rakták tele dolgos kezüket munkával. Egy volt a sok közül az alig tizenötéves gyerek­­ember, Vincent Priessnitz is. Gazdag szülők fiaként fát fuvarozott az erdő­ből. Nagyon érdekelte a természet. Mindent megfigyelt. Egyszer, amint az erdőben kószált, észrevette: a for­rásvízben lábatörött szarvasünő ápol­­gatja sebét. Ennek az ápolási műve­letnek többször is szemtanúja volt. A vad szemlátomást gyógyult, s hamaro­san talpraállt, hogy eleség után néz­zen, majd felkeresse övéit... Ez a látomás jól az emlékezetébe vésődött. Akinek valami köze is van az erdő­höz, tudja: nehéz, amellett veszélyes is a fafuvarozás. ... .Történt egyszer, az ifjú Vincent fával megrakott szekere a lejtős, hepe­hupás talajon felborult. A kis kocsis komoly testi sérülést szenvedett. Éles esze, paraszt-logikája arra késztette, segítsen önmagén. Így morfondíroz­hatott: ha a szarvasünű jóformán egyik napról a másikra meggyógyult, hátha a forrásvíz az ő baján is segít! Ügy is tett. S lám, a törött csont ha­marosan összeforrott, a sebek gyorsan behegedtek. A pelyhesáliú Vincent felcsepere­dett, legénysorba lépiett. Am férfihoz méltó munkába kezdett: erdei fürdő­ket létesített. Bár kezdetleges formá-A 'Hála örök müvei Bodrogközt és mátyusföldi magyaros. Élete delén már túljárt a nagy kez­deményező, de alkotóereje teljében volt, amikor a halál elragadta. Hozzá­vetőleg rövid idő alatt szinte felbe­csülhetetlen értékű munkát végzett az emberiség érdekében. A hálás utókor nem maradt adósa Priessnitznek... Aki Jeszeníky fürdő földjére lép, ezt a tényt úton-útfélen tapasztalhat­ja. A Priessnitz Szanatórium bejáratá­tól jobbra embernagyságban látható segítették elő — a mai Priessnitz Sza­natóriumot — amelyet 1910-ben adtak át rendeltetésének. Szemet gyönyör­ködtető, művészi alkotás. Valóban a gyógyulás hajléka, felszerelve a meg­rokkant idegek gyógyításának korsze­rű technikai eszközeivel. Igazán méltó a szanatórium ahhoz, kinek nevét vi­seli. Orvosai — MUDr. Oldrich Ambrus balneológus és lélekbúvár, a szanató­rium főorvosa, MUDr. J. Tichá, MUDr. Tachezy, dr. Hoffmann stb. — mindent megtesznek a fürdővendégek gyógyu­lása, nyugalma érdekében. Hasonló­képpen elismerőleg szólhatunk a ke­zelőszemélyzetről is, név szerint Ho­­cholováról, az elektroterápia áldozat­kész, igen közkedvelt dolgozójáról, aki már 22 esztendeje kezeli a beutalta­kat, közmegelégedéssel. Továbbá V. Holoubek, a vízgyógyászati osztály fürdőmestere, valamint mások, akik „borravaló“ híján is kedvesek, segítő­készek. De nemcsak a Priessnitz Szanató­rium az egyedüli, amely az ideg- és lelkibetegségek gyógyításának impo­záns „fellegvára . Itt található a fel­újított „Bezruí“, a „Wólker“, „MaryC- ka“ és a néphadsereg szanatóriuma is. Bár ezek kisebb épületek, lényegében hasonló küldetésűek. Gyöngyszem ez mindahány — az egészségvédelem gyöngyszeme. Szürke, hétköznapi ki­fejezéssel élve: szanatórium-komp­lexum. A természet ölében Mire Jók ezek az enyhe csipkelődé­sek? Arra, hogy elűzzék, feledtessék az otthoni gondokat Sokan gondolnak hálatelt szívvel Jeseníky fürdőre. Többek között Vendelín Ondrek is, aki már a teljes ideg-ő3szeroppanás kü­szöbén állt. Semmi sem érdekelte. Na­pokig mozdulatlanul ült a szoba sar­kában, s bámult a semmibe, vagy jobb híján feküdt a heverőn. Ezt a nem kívánatos érdektelenségét megneszelte kezelőorvosa, s gyöngéd szőval rábír­ta, menjen ki a szabadba, társalogjon. Szótfogadott. De zárkózottsága, önma­gába temetkezése Igen nehezen oldó­dott fel... Ötödízben volt már ezen a fürdőhelyien. Aki először látta és most rá sem Ismer. A társaság ked­vence, mőka-mestere volt, vitavezető és még ki tudná felsorolni, ml min­­dent csinált. A rendszeres szanatőrlu­­ml gyógykezeléssel visszanyerte egész­ségét. Legyengült idegrendszere fel­erősödött. Előrehaladott kora ellenére vígkedélyŰ, derűs hangulatát másokra is áttestálja. ♦ Csupán kettőt említettem a sok pél­da közül. Egy bizonyos: Jeseníky für­dő ezreknek, tízezreknek adja vissza egészségét. Gyógyító vize fiatalít. Aki teheti, győződjék meg róla! V. Kovács István A gyógykezelés egy formája — a víz alatti masszázs ban, de a források vizét a gyógyítás szolgálatába állította. Akkor még ma­ga sem tudta, mily nagy dolgot csele­kedett. Ekkor, tizennyolc éves korá­ban fordultak hozzá első páciensei. Az; érdeklődés középpontjába került, ami Priessnitzet további fáradhatatlan alkotó-kutató munkára késztette. Ki­dolgozta sajátos gyógymódját, ami lé­nyegében a vízgyógyászat őskorának, kezdetének számít, mert annak alap-Sütkérezés, pihenés a szanatórium tágas erkélyén a nagy alkotó — vásznon. Bármilyen irányból nézzük, igaz emberséget su­gárzó tekintetével nyomon kísér. A sza­natórium múzeumtermében nézelődve megtudhatjuk, hogy oly hírneves or­vosok segítették álmai, elképzelései megvalósítását, mint dr. Josef Schind­ler, dr. Josef Reinholdt és a többiek. Neves írók, költők, zeneszerzők fog­tak tollat, a szobrászok vésőt, hogy örök emléket állítsanak. Dr. W. Schar­­lau, dr. Rötel, Philo von Valde, Franz von Bielau műveikben Priessnitz mun­kásságát méltatják, elemzik. Rudolf Tröber zeneműve, Schwanthaler német szobrász bronzba vésett oroszlánja is a hála műve. Ez utóbbit a magyarok állíttatták. Az emlékmű talpazatán az 1839—40. évszám látható, s nemkülön­ben az ismeretlen szerző hexameter­ben irt verse: A' vaddal köz italt megkézdé vetni az ember ’s göge’ fejében kór agg leve és nyavalás Priesznitz visszaadd a’ víznek régi hatalmát s’ ősi erőben kél újra az emberi faj. De nemcsak a magyarok, a csehek« (A szerző felvételei) a lengyelek, az osztrákok és franciák A szanatóriumok beutaltjainak bő­ven adódik alkalom szabad idejük kel­lemes, illetőleg hasznos eltöltésére. Az ember társas lény, nem kuporog­hat naphosszat az épület valamely sarkában. Az illetékesek — a gyógy­helyek kulturális és sport-referensei — gondoskodnak előadások, hangver­senyek, kulturális műsorok rendezé­séről, a környék természeti szépségei­nek megsimeréséről. Igazén üdítően hat a természet ölében teleszívni a tüdőt friss hegyi levegővel, sercegő­­pattogó tűznél szalonnát pirítani, mó­kázni, társalogni. Sokféle természetű ember fordul meg ilyen helyen. Az egyik fiatal és bohó, a másik bőbeszédű, a harmadik szűkszavú, a negyedik robbanékony, mint a puskapor, az ötödik örökké elégedetlen és így tovább. A félén­­kebb, zárkőzottabb egyén, ha vígabb társaságba kerül, bemar megbátoro­­dik. Hadd mondjam el röviden egy csallóközi fíatalasszóny esetét. Férje kíséretében érkezett. Az ide­gen környezet, a szlovák nyelvismeret A , „ , , , .. ... „ .. ’ A feseriiky-i Szmetana-park közelében hiánya nagyon elkeserítette. Sírvafa- z^jg monumentális szobor-csoport kadt. Am szobatársai — csehek, szlo- ktemetkedő alakja: Vincent Priessnitz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom