Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-11-07 / 45. szám
8 SZABAD FÖLDMŰVES 1970. november 7. Ä Hivatalos Közlönyből rAz ipari üzemeli éxfial'átum'ai 'által a mezőgazdasági 'termelés* ben okozott, károk kiszámítására és elszámolására adott ütasU 'fás azokban az esetekben, amikor, a károsított 'területeken nem lehet, a tényleges termést, és értékét megállapítana rn m im rn Milyen lesz a szovjet FIAT gépkocsi? Több olvasónk kérésére az alábbiakban ismertetjük a Szovjetunióban készített Fiat személygépkocsi részletes leírását, amelynek sorozatgyártását a Volgái Autógyár már megkezdte. HASZNOS tuUwUfcUrfc Az Ipari exhalátumok (kigőzölés, korom- és egyéb szennyezőanyagok) által a mezőgazdasági termelésben okozott károk jóvátétele az ipar és az energiatermelés fejlődését kísérő káros befolyások korlátozását célző intézkedések komplexumába tartozik. E károk megtérítése az ipari üzemekre olyan gazdasági nyomást gyakorol, hogy a környezet szennyezését korlátozzák és közvetlen forrásait fokozatosan felszámolják. Az ilyen jellegű károk mértékének megállapítását, feltételeit a Tt 40/1963 számú, a szocialista mezőgazdasági és erdőgazdasági szervezeteknek okozott károk jóvátételéről szóló kormányrendelet, valamint a volt Mező-, Erdő- és Vizgazdasági Minisztérium 1963-ban erre vonatkozó végrehajtó utasítása szabályozza. A növényzet károsodásának mértékét, valamint az exhalátumok egyes fajtái hatásának idejét érintő konkrét, tudományosan alátámasztott adatok hiánya okozta azt, hogy a károk felmérése és jóvátétele során az említett kormányrendeletet és a problémát érintő utasításokat sokféleképpen lehetett értelmezni. Ennek következtében az érdekeltek között hosszadalmas huzavonákra került sor, amit gyakran kompromisszumos döntőbírósági végzéssel kellett megoldani és lezárni. m 1963 óta értékelték a konkrét adatokat és a károk jóvátételének végkövetkeztetéseit. A külföldi, de elsősorban a hazai kutatás eddigi eredménye alapján — amit statisztikai és összehasonlító adatokkal egészítettek ki — szakértők bevonásával a mezőgazdasági termények károsodásl függőségének táblázatát dolgozták ki, tehát azt a terméscsökkenést, amit a lehullott exhalátumok és a kénoxid felületi koncentrációja okozhat. A táblázatok adatait a Mezőgazdasági Akadémia, valamint a Központi Mezőgazadsági Ellenőrző és Vizsgáló Intézet hagyta jóvá. Ezek szerint fogják a növényzetben az exhalátumok és más ipari szennyező üledékek által okozott károkat megállapítani e Most 25 éve, 1945 október végén az elnöki dekrétum alapján államosították hazánkban az addig részvénytársaságok, illetve külföldi biztosítóintézetek tulajdonát képező biztosítótársaságokat. Kezdetét vette a szocialista rendszerű biztosítás kiépítésének göröngyös-tövises útja. Rengeteg feladat várt megoldásra. Hiszen tudjuk, hogy a kapitalista biztosító intézetek nem a nép széles rétegeinek érdekeit, hanem elsősorban saját nyereségüket tartották szem előtt. Igyekeztek a kockázat mértékét, a bízosító-társaságot illetően, a legkisebbre csökkenteni. A szocialista alapokon épülő bitzosítóintézet igyekezett vagyon- és értékbiztosító tevékenységét a legszélesebb körben kiterjeszteni. A biztosítóintézet államosítása alapvető gazdasági és politikai jelentősége mellett kedvezően hatott a biztosítási díjak csökkentésére és az egész ügyvitel leegyszerűsítésére. Kibővítették a biztosítható esetek számát éš bevezették az összevont vagyonbiztosítást, amely kiterjed a háztartásban előadódható összes elemi kárra, beleértve a csőrepedésböl eredőket is. Az államosított, szocialista Biztosító Intézetnek azonban számos nehézséggel is meg kellett küzdenie. Például az 1953-ban végrehajtott pénzreform, amely kétségkívül igen kedvező feltételeket teremtett népgazdaságunk totudományos-kutatói feladat végleges megoldásáig. (A táblázatok az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Hivatalos közlönyének 19. részlegében találhatók.) A Hivatalos Közlöny további hírei között megtalálható az előző utasítással kapcsolatos egyes jogi előírások ismertetése is. Az ipari exhalátumok által a mezőgazdaságnak okozott károk megoldásakor a szocialista szervezetek együttműködésének elvéből kell kiindulni. Ez megköveteli azt is, hogy az ipari üzemek a mezőgazdasági és az erdőgazdasági szervezetekkel, a nemzeti bizottságokkal és a mezőgazdasági termelési igazgatóságokkal (járási mezőgazdasági társulással) karöltve tegyenek meg minden szükséges és hatásos intézkedést a károk megelőzésére, illetve korlátozására. Ha a villanymű exhalátumal által okozott kárról a károsított kultúráknak a mezőgazdasági termelési igazgatósággal (JMT) együtt végzett közvetlen ellenőrzéséről, valamint a károk összeírásáról és értékbeli feltüntetéséről a villanymű felelős képviselőit (igazgatóját, főmérnökét, közgazdászát) szóban tájékoztatták, úgy ez a tény elegendő ahhoz, hogy a villanymű képviselői a Tt 40/1963 számú kormányrendelet értelmében teljesítsék a kár jóvátételét célzó kötelezettségüket a kárt szenvedett szocialista mezőgazdasági üzemmel szemben, mivel a jogi előírások ilyen kapcsolat felvételéhez és a kár bejelentésére nem követelik meg az írásbeli formát. A Tt 40/1963 számú, az exhalátumok által a mezőgazdaságnak okozott károkról szóló kormányrendelet a mezőgazdasági és erdőgazdasági üzemek vábbl fejlődésére, erősen megcsappantotta a biztosító intézet tartalékalapját. S volt egy időszak amikor az államosított biztosító intézet jelentőségének elégtelen értékelése, inkább lebecsülése kihatott az állami gazdasági szervezetek iránti kapcsolataira Ugyanis az állami üzemek hoszszabb időn keresztül nem biztosították, mivel abból indultak ki, hogy a kockázat lehetőségét tulajdonosa — tehát az állam — viseli és a keletkezett károkat a költségvetésből fedezik. Szerencsére az utóbbi években különösen az 1966-ban a biztosításról hozott új törvény életbelépésével e téren is előnyös változás következett be. Felújították az állami gazdasági szervezetek, üzemek kárbiztosítását. A fejlődés legutóbbi időszaka azt bizonyítja, hogy egyre több üzem biztosítja értékeit, vagyonát az esetleges károk ellen. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK BIZTOSÍTÁSA A szocialista mezőgazdasági üzemek megalakításakor is jelentős szerepet játszott az államosított biztosító intézet. Az állattenyésztési és a növénytermesztési termelés kockázatának biztosításával az első lépéseit tevő szövetkezeti gazdálkodás stabilizátorának szerepét töltötte be, segítette gazdasági megszilárdulásukat. Segítette nemcsak azáltal, hogy a kifizetett kötelességévé teszi (3. § 3. bek.), hogy megtegyenek minden szükséges intézkedést az exhalátumok által oko- f zott károk lehető legnagyobb mértékű ' csökkentésére. A mezőgazdasági üzemek vegyék figyelembe a járási nemzeti bizottság és a járási mezőgazdasági társulás (mezőgazdasági terme- * lési igazgatóság) utasításait. Ha tehát a mezőgazdasági üzem az exhalátumok által veszélyeztetett körzetben kevésbé ellenálló növényeket termeszt, úgy ezt a tényt a kárért való felelősség mértékének megállapításakor figyelembe kell venni. A rendelet 5. §-a megemlíti: a járási nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági termelési igazgatóságok (JMT) az érdekelt szervezeteket arra ösztönzik, hogy ne támasszanak jogtalan kártérítési igényeket és az indokolt követelményeket megegyezés útján rendezzék. Ha nem tudnak megegyezni, úgy a kártérítés kérdésében az állami döntőbíróság határoz. A károk megállapítására ajánlatos a járási nemzeti bizottság és a mezőgazdasági termelési igazgatóság (járási mezőgazdasági társulás) képviselőin kívül szakágazati szervezet (például a bratislavai Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Vizsgáló Intézetet) is bevonni, hogy tárgyilagosan állapíthassák meg az exhalátumok és a szennyező anyagok hatását a mezőgazdasági növényzetre, és szakvéleményt kérjenek ki az exhalátumok káros hatásának megállapítására. Az exhalátumok okozta károkat a Tt 46/1967 számú kormányrendelet meghatározásai értelmében meg kell különböztetni a szocialista szervezetek által más szocialista szervezet vagyonában okozott károk jóvátételétől. (o) kártérítési összegek jóval meghaladták a befizetett biztosítási összeget, hanem ugyanakkor elősegítette az efsz-ek pénzügyi terveinek kiegyensúlyozottságát és támogatta az állatállomány egészségi állapotának feljavítására indított versenyt. Az 1967-es esztendő óta, amikortól életbe léptek a szocialista mezőgazdasági szervezetak biztosításának új feltételei (s jelenleg már az állami gazdaságok is részesei a biztosításnak) egyensúlyba került a befizetett biztosítási összegek és a megtérített károk összegének mérlege. Az 1967—69-es esztendőkben a mezőgazdasági üzemek biztosítási összeg címén 1 milliárd 255 millió koronát fizettek és a biztosító intézet számukra 1 milliárd 165 millió korona értékű kórt térített meg. A mezőgazdasági üzemek biztosítása terén, különösen a növénytermesztés kockázatai biztosításának kérdésében, még jelenleg is elég sok a megoldatlan kérdés. Pillanatnyilag a mezőgazdasági üzemek növénytermesztése terén a biztosítás új modelljének kialakítását mérlegelik, amelynek keretében a biztosítást kiterjesztenék az eddig nem biztosított káresetekre is (mint pl. az aszály, a hópenész stb. károkra). Sokan talán fölösleges többletkiadásnak tekintik a biztosítást. Valóban úgy néz ki, hogy az ember fizet, de hasznát nem látja. Csakhogy az előrelátó, minden lehetőséget latolgató gazda arra is gondoljon, mi lesz ha elemi csapás, kár sújtja tulajdonát, termelő eszközeit, munkájának eredményét. A biztosító kötelezettségének eleget téve a kár megtérítésével hozzásegíti a biztosítottat, hogy az elpusztult helyett új termelőeszközöket beszerezve felújítsa és fejleszthesse termelését. Ebben kell látni a biztosítás előnyét s a biztosítás így valóban biztonságot jelent, a biztonságérzet pedig a nyugodt munka légkörének kialakításához nélkülözhetetlen. 1 OBENAU KAROLY jrd nová vieska okres Nové Zámky eladásra kínál nagyobb mennyiségben: ф hízott húscsirkét ф szőlőoltványt (Feliér burgundit, Zöldszilvánit) az ÜKSUP Bratislava által elismert fajtákat. A prototípus, a licencmodell: a jól ismert Fiat 124-es. Ezen azonban a Szovjetunió út- és időjárási viszonyainak figyelembevételével jelentős konstrukciós változásokat hajtottak végre. Állítsuk egymás mellé a Fiat 124-est és „utódját“ a VÁZ— 2101-et. Rögtön feltűnik, hogy a VÁZ valamivel magasabb. Ez természetes, hiszen talajtávolsága, úgynevezett szabadmagassága 30 milliméterrel nagyobb a Fiaténál. További pontos öszszehasonlítások során azután megtudjuk, hogy a gépkocsi többi méretein is valamit változtattak. A VÁZ a Fiat 124-nél 43 milliméterrel hosszabb és 14 milliméterrel keskenyebb. A külső méretekben mutatkozó különbség nem ment azonban sem az utastér, sem a többi hasznos terület rovására. Mindössze az ajtókilincsek konstrukciója változott meg (ezeket az ajtólemezekbe süllyesztették) és a gumibetétes ütközők váltak hosszabbakká. Tekintsünk be az utastérbe. Az új modell első ülései osztottak, külön-külön csűsztathatók és a háttámlák tetszés szerint dönthetők, rögzíthetők. A háttámlák teljes lehajtásakor két fekvőhely alakítható ki. Az ülések kárpitozása bőrszerű műanyag, illetve a sorozat egy részénél a műanyagot szövettel kombinálják. Az ajtók és oldalfalak burkolata bordázott műanyag, fémszegélyes díszítéssel. A műszerfal borítása sötét színű, puha, fényelnyelő anyagból készült. Az egysebességű ablaktörlő-motort kétsebességű váltotta fel, és az elapmodelltől eltérően elektromos szivargyújtót is szerelnek a kocsiba. Kívánságra rádiókészülék is beépíthető. A szélvédő háromréteges, triplex típusú csiszolt üveg, a többi ablak ugyancsak szilánkmentes, edzett üveget kap. Igen jó az utastér fűtése: a radiátor nagyméretű és hatékonysága kétsebességes ventillátorral szabályozható. Még mínusz 26 fok esetén is meleg van a kocsiban, a szélvédők, valamint az első ajtók üvegjeinek elülső fele még ilyen erős hidegben sem fagy be. A csomagtartó űrtartalma 385 dm3, fedele rúgós kitámasztású és kívülről kulccsal zárható. Külsőleg a karosszéria jóformán semmiben sem különbözik a Fiat 124-esétől, de belső szerkezeti elemeit — a padlólemezt és a merevítőket — lényegesen megerősítették. Ezáltal a VÁZ— 2101 szilárdabb és tartósabb, súlya 70 kg-mal több, mint a Fiaté. élénk, tartós, szintetikus zománccal festik. A kocsi vázlemezét és a kerékdobokat speciális korróziógátló, hangszigetelő anyaggal vonják be. És beszéljünk most a motorról. A szovjet VAZ-hoz ugyanis felülvezérelt, felülszelepelt motort szerkesztettek, amelynek vezérműtengelyét kétsoros lánc hajtja meg. Az ilyen korszerű megoldás előnyeit felesleges hangsúlyozni, talán elég, ha arra utalunk, hogy az ilyen szisztéma lehetővé teszi a fordulatszám további növelését, a szelepmechanizmus károsodása nélkül. Említést érdemel még a finom olajszűrő, amely a motorolajozás teljes áramlási körében szerepet kap, cserélhető eleme különleges anyagból készül és 10 000 km futási teljesítményig látja el feladatát. A motor hűtőrendszere zárt, és gyárilag töltik fel teljes biztonságot nyújtó fagyálló folyadékkal. A termosztátos hőfokszabályozás nem kívánja meg a külön hütőzsalu felszerelését. A Fiat 124-es típustól eltérően a VAZ-motornak Weber rendszerű vertikális porlasztója van, amelyben lépcsőzetesen kapcsolódik két keverőtér. Mondanunk sem kell, hogy ez a konstrukció a hidegindítást is igen jól szolgálja, és mínusz 25 fokon a kocsi tartós állása után sem voltak problémák. A könnyű hidegindítás alapfeltétele persze a téli olaj és a jó állapotban levő akkumulátor. Ez utóbbi ennél a típusnál is 12 voltos, 55 amperórás. A telep súlya és terjedelme viszonylag kicsi. A váltóáramú generátor beépített egyenirányítóval lényegesen nagyobb teljesítményű, mint a Fiaté (230 W helyett 500 W-os). Az indítómotor 1,3 kW-os. Ugyancsak számottevően változtak az erőátvitel, a kerékfelfüggesztés és a fékrendszer fontosabb elemei. A kuplungtárcsa átmérőjét 184 mm-ről 200 mm-re növelték, és a pedálműködést hidraulikus . rásegítő könnyíti meg. Kissé megerősítették a négyfokozatú sebességváltó szinkronizátorait, és megváltozott a kardántengely is. A futőműveknél elől-hátul tekercsrugókat találunk, erősített lengő-, illetve felfüggesztő-karokkal. A VÁZ első kerekeihez tárcsafékek, a hátsókhoz dobfékek tartóznak. A biztonság érdekében külön-külön hidraulikus áramlási körbe kapcsolódnak az első és a hátsó fékek, mint ahogy a kocsi több más részleténél is igen gondosan kidolgozták a biztonságot fokoau Rendeljen nálunk gyümölcsfacsemetét Kajszi* és őszibarack*, cseresznye=, meggy*, alma*, körte* szilva* és 'diófát, Kiv'áló minőségben, többféle alanyon, bő választékban. Vállalatoknak bank-átutalásra, magánszemélyeknek postán utánvéttel címükre megküldjük, hivatalos áron. Államilag elismert ültetőanyag! JRD—EFSZ, Gbelce Nové Zámky-i járás A VAZ-okat többnyire világos, A Volga Autógyár elsőszülöttje útnak indult... A SZOCIALISTA BIZTOSÍTÓ INTÉZET NEGYEDSZÁZADA Biztosítás - biztonság
