Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-31 / 44. szám

1970. október 31.

SZABAD FÖLDMŰVES

5

Új hibridsertés tenyésztése

A XX. század első telében a világ bármely országában, ahol a sertéstenyésztésnek nagyobb gazdasági jelentősége volt, a fajtatiszta tenyésztés szinte monopol helyzetet élvezett. Sok helyen, így hosszú ideig hazánkban is, a keresztezésekből született hízósertésekért a húsipar kevesebbet fizetett. Ennek egyenes következménye volt, hogy a fajták közötti keresztezést csak a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó, valamilyen okból gyenge teljesítményű vagy minőségű sertésállományt tartó tenyészetek végeztek.

Annak hangsúlyozása mellett, hogy az állományok szelekciós úton történő javításában a fajtatiszta tenyésztés elévülhetetlen érdemeket szerzett és ennek a jelentősége a mai megváltozott viszonyok között is meghatározott területeken (elitte-tenyészetek) fennáll, a legjobb fajták (dán, holland, svéd lapály fajták, angol, svéd, nagy fehér) génállományában a variancia csökkenése következtében egyre nehezebb olyan populációt kiemelni, amelynek a továbbtenyésztése az egész fajta teljesítményátlagát számottevően növelhetné. Más szóval egy-egy fajtán belül a jelenség ismert szelekciós módszerek alkalmazásával a generációként elérhető teljesítményjavulás mértéke egyre csökken.

ŰJ UTAK KERESÉSE

Ez a helyzet —, amely több mint 10 év óta a legértékesebb fajtáknál már eléggé ismert — ösztönözte a genetikusokat új utak keresésére. Ezt az útkeresést megkönnyítették azok a sikerek, amelyeket a kukorícaterraesztésben, majd pedig a baromfitenyésztésben a modern genetika alkalmazásával elértek. Ennek a munkának a lényege nagyon tömören a következőképpen foglalható össze:

Genetikailag differenciált vonalak, populációk, fajták összehozásával kikeresték azokat a kombinációkat, amelyekben a heterúzis néven ismert jelenség révén nagyarányú teljesítménynövekedés következett be. Minthogy a heterózis jelentkezése előre nem számítható ki, ezért a genetikusok a szerencsejáték csekély esélyeivel nem számolva, mindig nagyszámú kombinációból indultak ki. így például annak idején az Egyesült Államokban 100 ezer vonalkombínációból választották ki a legjobb kukoricahibrideket. Lényegében hasonló volt a genetikai munka a hibridbaromfitenyésztésben is. Az eredmények minden szakember előtt ismeretesek.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy a modern genetikának a már említett két területen összegyűjtött tapasztalataiból mit lehet a sertéstenyészösben hasznosítani.

Ennek tisztázása külföldön az elmúlt 10—15 év alatt (az Egyesült Államokban még korábban] számos vizsgálatot végeztek, amelyekből, megállapítható:

1. A sertéshibrid-eloállltásban ugyancsak egymástól genetikailag jelentősen eltérő állományokból kell kiindulni. A genetikai differenciálásra azonban a kukoricával és a baromfival ellentétben a sertéstenyésztésben a beltenyésztés nem célravezető.

2. Heterózis jelentkezésére biztosan csak az életképességben és ezzel összefüggésben a tenyésztési teljesítményekben lehet számítani.

A hibridtenyésztésben tartós sikert csak kellő szervezettség biztosíthat, amely magában foglalja a kiinduló állományok állandó és szigorú szelekcióját, a rendelkezésre álló modern rendszerekkel, továbbá a szelektált állatok megfelelő szaporítását és a magas szintű hibrid-végtermék előállítását.

hibridelőAllítás

A sertéshibrid-előállításban az eddig összegyűjtött tapasztalatok alapos elemzése után az Állattenyésztési Kutatóintézetben egy nyugatnémet genetikuscsoport közreműködésével 1Я6В- ban elkezdődött az a munka, amelyre a MÉM a kitenyésztendő sonka-hibridsertés fontosabb teljesítményeinek az alsó szintjét a következőkben határozta meg:

— Tenyésztésre alkalmas életkor 8 hónap.

— 1 kg súlygyarapodásra (30—100 kg-ok között) felhasznált keményítőérték 2,0 kg.

— Életkor 100 kg-os súlynál 180 nap.

— Átlagos hátszalonna-vastagság

30 mm.

— Karajkeresztmetszet 36 cm2.

— Sonkasúly (két hátsó) 20 kg.

— Sonkában a csontos hús aránya legalább 80 %.

— 100 kg súlyfelrakás bruttó élőmunka szükséglete legfeljebb 5 óra.

Annak tudatában, hogy a hibridvégtermék teljesítményszintje a néhány tulajdonságánál jelentkező heterózis mellett nagymértékben függ az alapanyag képességeitől, a munkához kiszemelt állományokat, mind itthon, mind külföldön körültekintő gondossággal válogattuk össze. A kiválogatás során nemcsak a tenyésztési és hízási teljesítményekre voltunk tekintettel, hanem a húsiparban egyre nagyobb problémát jelentő húsminőségre is. Ennek érdekében a hibridelőállításban olyan fajtáknak is szerepet biztosítottunk, amelynek húsa mentes az egyre több fajtában jelentkező exudatív (sápadt, vizenyős) jellegtől.

Minthogy a hibridet íparszerű tartási viszonyokra tervezzük, a kitenyésztés során nagy figyelmet fordítunk a kellő szervezeti szilárdságra, a kifogástalan konstrukcióra is. Ezeknek elsősorban nem a végterméknél látjuk a fontosságát, hiszen ezek 170 —190 napos korra már vágásra készek, hanem a tenyészállatoknál. A túlnyomórészt zárt körülmények között, esetleg egyedi elhelyezésben levő kocák szilárd csontozata az egyik biztosítéka a kifogástalan nemi folyamatnak, a zavartalan vemhességnek, a jó malacnevelésnek és az újbóli vemhesülésnek egyaránt. Az ilyen irányú szelekció a kanok esetében is fontos, mert a kifogástalan lábszerkezet az egyik előfeltétele a jó búgókészségnek, akár mesterséges megtermékenyítés (fantomra ugratás ondóvételkor) esetén.

A TENYÉSZTŐ MUNKA

Ez a jelentőségében és mértékeiben is nagyarányú genetikai munka a Herceghalomi Állami Gazdaság új sertéstelepén folyik, ahol 1970. június végén 819 tenyészkoca és bebúgalott kooasüldő szerepelt a létszámban. Eddig 22 kombináció vizsgálatára került sor annak érdekében, hogy a céljainknak legjobban megfelelő specializált anyai és apai vonalakat létrehozzuk.

saját teljesítmény-vizsgálatát is. E teljesítmény vizsgálatánál például ultrahanggal mérjük az élő állat szalonnavastagságét.

A különböző kombinációk vágóértékének megállapítására az Országos Húsipari Kutatóintézettel közösen végezzük a sertések részletes vágási értékelését.

A programban gyűjtött minden adat a gépi feldolgozásra megszerkesztett lapokra kerül. Ezeknek a gyors értékelését a Lohmann genetikusai a legmodernebb IBM-gépparkon elvégzik, s az értékelt adatok a szelekcióban történő mielőbbi hasznosítás végett állandóan és folyamatosan visszaáramlónak hozzá.

A programban kizárólag objektív, (mérhető) adatokra támaszkodunk, ennek ellenére a bizonyos területeken elkerülhetetlen szubjektivitás minimálisabb Csökkentése végett az egyes munkafolyamatokat (vizsgálati csoportok kialakítása, ultrahangos mérés, a levágott sertésben méretek felvétele stb.) mindig azonos személyek végzik.

A nagyszámú kombináció vizsgálata az idő rövidsége miatt természetesen még nem fejeződhetett be, de már az eddigi adatok is határozott reményekre jogosítanak bennünket. Rendelkezünk olyan kombinációkkal, amelyek a MÉM által megadott célparamétereket (pl. tiakarmányértékesítést, 100 kg súly eléréséhez szükséges életkort stb.) üzemi viszonyok között nemcsak teljesítik, hanem több vonatkozásban meg is haladják. Ezek közül szeretnénk kiemelni azokat a kombinációkat, amelyek kimagaslóan jó hústermelő képességgel rendelkeznek. Így például a célparaméter a karajkeresztmetszetre 36 cm2-t ír elő, az ebben a vonatkozásban legjobb kombináció túlhaladta az 52 cm2-t. A sonkasűlyban a követelmény 20 kg. Vannak olyan kombinációink, ahol a két hátsó sonka súlya több, mint 24 kg, és ezekben ä húsarány már eléri a 77 százalékot.

AZ ELSŐ

VÉGTERMÉK-HIBRIDEK

Az eddigi kialakított anyai és apai vonalak összehozásából már megszülettek az első végtermék-hibridek, és megkezdődött azok hízékonyság-vízsgálata. így az év még hátralevő hónapjai döntő fontosságúak a program szempontjából.

A munka ilyen gyors előrehaladása

szükségessé tette a leendő új hibrid korszerű tenyésztése érdekében a megfelelő szervezeti forma kialakítását. Erre hozta létre az Állattenyésztési Kutatóintézet és hat állami gazdaság — Herceghalomi, Lajtahansági, Mezőhegyest, Paksi, Tengelici és Törökszentmiklósi Állami Gazdaság — az AKI Hibridsertést Előállító és Forgalmazó Társulás. A több mint 100 ezer hold földterületű hat gazdaság rendelkezik azokkal a lehetőségekkel, amelyek korszerű elhelyezést és takarmányozást biztosítanak annak az állománynak (törzsállomány és nagyszülő-állomány), amely elegendő mennyiségű és nagy teljesítményű szülőpárral látja' el az árútermelő gazdaságokat ahhoz, hogy 1976-ra már 1 millió hibridvégtermék előállítható legyen.

A társulásnál résztvevő gazdaságok területi elhelyezkedése olyan, hogy az ország bármely részében levő árútermelő gazdaság viszonylag rövid szállítás után ellátható szülőpárokkal. A társulás rövidesen már szaktanácsadó hálózattal is rendelkezik, amelynek feladata az ÁKI-hibridsertóst tartó árútermelő gazdaságokban végzendő szaktanácsadás mellett — az intézet kutatóival karöltve — a nagyszülőtartó (szaporító) gazdaságokban szükséges szelekció elvégzése is.

E főbb feladaton kívül a társulás foglalkozik a hat kutatóintézet (Agrárgazdasági Kutatóintézet, Allatorvostudoményi Egyetem, Állattenyésztési Kutatóintézet, Építéstudományi Intézet, Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és Országos Húsipari Kutatóintézet) által kidolgozás alatt levő az „Iparszerű sertéshústermelés komplex rendszere“ címÓ témában születő új kutatási eredmények terjesztésével is. E feladatkörben a társulás már most vállalja a gazdaságok jelentkezése esetén a sertések mesterséges termékenyítésének a bevezetését. Az állattenyésztési kutatóínézet által alkalmazott módszer különös előnye, hogy az ínszemináláshoz szükséges anyagok és felszerelések itthon,beszerezhetők.

Összegezve

Végezetül e fő feladatról, a hibridsertés előállításáról még annyit: a munkában résztvevők tudatában van-y nak annak, hogy az új nagyüzemi sertéstelepeknek már most szükségük volna olyan sertésállományra, amely a korszerű épületekbe befektetett milliókat magas szintű termelésssel, minél gyorsabban téríti vissza. Az ilyen tenyésztői feladatban azonban — éppen népgazdasági kihatásai miatt — a konjuktúra csábítása ellenére sem szabad felületes munkát végezni. Már nincs messze az idő, amikor a minden vonatkozásban kellően kipróbált ÄKI hibrid megjelenik a termelésben és kiegyensúlyozott, magas szintű teljesítményével évről évre nagyobb részt vállal az előttünk álló feladatok teljesítésében.

DR. CSIRE LAJOS

яж elet-Szlovákia magyarlakta vidékein — pontosabban a tőketerebesi járásban — általában kevés a jó gazdasági alapokkal rendelkező, nagy szövetkezet. Eme nagyok közé tartozik az egyesített perény—hími (Perín—Chým), melynek tagjai kétezerkétszáz hektár földet mondhatnak magukénak. A többi? Jóformán néhányszáz-hektáros, amellett gyönge gazdasági megalapozottságú.

De pár esztendővel ezelőtt a szóbanforgó szövetkezetről sem hallottunk sok jót. Szétziláltsága közismert volt. Az akkori vezetőség — mivel az irányítás gyeplőjét kihullajtotta kezéből — a közös gazdaság lejtőre csúszott szekerét képtelen volt megállítani... Nem túlzunk, ha azt mondjuk, a léte forgott kockán ennek a szövetkezetnek.

Nos, mégis a józan ész győzött.

Leváltották a régi vezetőket. Helyükbe újak léptek. Ezek Kis-Kendi Ferenc mérnökkel az élen, alapjaiban megváltoztatták a helyzetet. A végelgyengülésben vergődő gazdaságot egyesített erővel kiemelték a hányavetlség, a szervezetlenség kátyújából. Ma már elmondható: a rendteremtés, a hozzáértő irányítás és távlatokban gondolkozás következtében gazdaságilag ismét felerősödött ez a szövetkezet. S ha továbbra is az összetartás, a közös gond megosztása, a vezetők áldozatkész munkájának segítése, a termelési feladatok maradéktalan teljesítése lesz a legfőbb erény, úgy a közös gazdaság fejlődésének útját keresztező akadályokat egyesített erővel sokkal hamarabb és könyebben eltávolíthatják.

2.

Az elnök mozgékony, gyors észjárású, javakorabeli férfi. Bizony nem mindegy neki, hogyan áll a közös „szénája“. A szövetkezet gondja-bajával kel és fekszik. Nemcsak hogy szívén viseli a tagok sorsát, életkörülményeit, de jobblétük megalapozásának is cselekvő részse. így azután nem ritkaság, ha egyegy állatgondozó havi jövedelme eléri, vagy meghaladja a háromezer koronát. Igaz, nagyon meg kell érte dolgozni! Mert az álattenyésztés éppen az a munkaterület, amelyre jócskán ráférne a gépesítés. Dehát... erről mondjon el egyetmást az elnök.

— Gazdasági épületeink régiek, elavultak — állapítja meg Kis-Kendi mérnök. — Ha két-három éven belül lényeges változás nem történik, baj lesz a munkaerőutánpótlással. Fiatalok kellenének a tehenészetbe — szakad ki belőlé a szinte álomnak tűnő kívánság.

A perényiek fő erőssége az állattenyésztés, még a gépek híján is. Ha valami rendkívüli csapás nem jön közbe, az előirányzott tizenegy millió korona bevételi tervet egymillió koronával szeretnék túlhaladni. Az idén kétezer mázsa marhahús, egymillió háromszázezer liter tej, ezernyolcszáz mázsa baromfihús, négyszáz mázsa ponty és harminc mázsa méz termelését tervezték, ami előreláthatólag meg is lesz. Továbbá a háromezerötszáz malac (átlagsúly 25 kg), valamint a félszáz tenyészüszö ugyancsak jócskán hoz a közös kasszaba.

A nagyüzemi tejtermelés útkeresői

S külön néhány szót a tehenészetről.

Négyszáz darabos a tehénállományuk. Fajtaösszetétele: ötven dán vörös, száz dán feketetarka és a többi szimmentáll. Ez utóbbi fajtát kirekesztik az állományból. Teljesen dán feketetarkából'alakítják majd ki a törzsállomány. Hogy miért? Mert bő tejhozamú. Az első laktáclóban ez a fajta 5200 litert adott. Ez igen lényegesen befolyásolta az egész állomány tejátlagát. Például tavaly 3400 litert fejtek átlagban, s az idén ezt legalább 100—150 literrel szeretnék megtoldani, ami nem éppen lebecsülendő célkitűzés.

— És vajon a cél eléréséhez adottak a feltételek? — érdeklődöm. A kérdés nem lepi meg az elnököt. Magabiztosan válaszol:

— Takarmányból önellátók vagyunk. Négyszáz hektárra tehető a többéves pillangós növény. Messze környéken egyedül mi üzemeltetünk erötakarmány-gyárat. Teljesítménye: óránként 16 mázsa lucernaliszt. Június 15-ig eladtunk hetven vagonnyit, a többit tartalékba helyezzük, hogy a közös állatállomány szükségletét ily módon fedezzük. Nedvdús takarmányunk is elegendő. A nyolcvan hektáron termesztett cukorrépa ezt melléktermékei révén szavatolja.

Vagyis, a közelgő tél, az esetleg hosszúra nyúló tavasz nem okoz semmi nemű takarmánygondot. De mindamellett gondért nem kell a szomszédba menni. Akad itt is? Csak másmilyen.

3.

Szóval, helyesen látják a perényiek, mit kell — és mit kellene! — tenni. Élnek a kooperáció nyújtotta lehetőségekkel. Életképes dolognak tartják a közeljövőben is. A borjakat tíznapos korukban a buzitai szövetkezetnek adják ét, s szerződésben rögzített nevelési dfj ellenében féléves korban visszakapják. A malacokat (250 anyakocát tartanak) pedig a Nagyidéi Állami Gazdaság vásárolja meg tőlük. *

Már ebből is kitűnik, maradisággal egyáltalán nem vádolhatok. Ellenkezőleg: jövőbetekintők. Kezdeményezők voltak a nagyüzemi csirkehústermelést illetően is. Tervük, elképzelésük jó volt. Az 0j-Bodva szövetkezettel és a Nagyidat Állami Gazdaságai társulva évente egymillió pecsenyecsirkét állítottak volna elő és dolgoztak volna fel — 24 óra alatt 9000 csirkét. Csakhogy a kitűnő ötlet gyakorlati megvalósításába beleszóltak mások... Úgyszólván „kiütötték őket a nyeregből“, gyorsan észbekapva tető alá hoztak egy baromfitenyésztő- és feldolgozó gigant-vállalatot. Természtesen, az ilyen nagy mezőgazdasági-élelmiszeripari vállalatai versenyt futni eleve képtelenség. így azután elképzelésükről lemondtak ...

— Manapság a sertéshús a sláger. Tej még van egyenlőre, de... Idejében kellene a tejtermelés nagyüzemi szintre emelését napirendre tűzni. Akút gyermekbetegsége mezőgazdaságunknak, hogy akkor cselekszünk már, amikor valami nagyon a körmünkre ég.

Ogy-e, elgondolkoztatók Kis-Kendi mérnök, szövetkezeti elnök szavai. Csallóköz, Mátyusföld közös gazdaságainak vezetőit hasonló gondok emésztik, keresve a megrekedésből kivezető útat.

A petényiek, a helyzet komolyságát felmérve, elkészíttettek egy istállótervet, amely hatvanezer koronába került. A terv gyakorlati kivitelezése mintegy tizenöt millió korona beruházási összeget követel. A négyszáz férőhelyes gazdasági épület gépesítettsége, kulturáltabb munkakörülmények teremtéséhez kétség nem fér. Lényegesen könnyítene a munkaerő-kérdés megoldásán, elősegítené a munkatermelékenység növekedését. De a nagy anyagi befektetés árán sem oldódna meg a tejtermelés nagyüzemi formájának érvényre juttatása. És ez az a gordiuszi csomó, amelynek megoldásához kellene a mezőgazdaság felsőbb irányító szerveinek véleménye, az eddigitől szenvedélyesebb ügypártolása, a jövőt körvonalazó útmutatás. Mert elvégre népgazdasági érdek ez Is ...!

N. Kovács István

— Egy ellésbol származó élőszaporulat születéskor legalább, 10 malac.

— Egy kocától évente felnevelt végtermék legalább 18 hlzó.

— 21 napos alomsűly 50 kg.

Л tenyésztői munkában a legkorszerűbb szelekciós módszereket alkalmazzuk, így a klasszikus Ivadékvizsgálat mellett elvégezzük a továbbtenyésztésre szánt kan- és kocasüldők