Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-24 / 43. szám
Bratislava, 1970. október 24. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 43. szám. KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója SÜRGŐS TENNIVALÓK AZ ADÁS-VÉTELI KAPCSOLATOK RENDEZÉSÉBEN Az 1969-es esztendő áprilisában és főleg májusában megtartott központi bizottsági plenáris ülés lezárta az inflációs és más közgazdasági zavart okozó folyamatot. Azóta tökéletesebb lett a termelés, javult a munkatermelékenység. Helyes arányosság alakult ki a termelékenység, s a dolgozók átlagos jövedelme közt. Ezzel egyidejűleg rendet teremtenek az építkezési beruházások területén is. Az intézkedések a piac stabilizálásában is komoly szerepet játszottak. Kimagasló eredményeket értünk el például az élelmiszergyártás területén a frissítő italok készítésében, s főleg olyan fogyasztási cikkek termelésében, amelyeknek beszerzése egy esztendővel ezelőtt még körülményes volt. Ezek közé sorolhatjuk a hlíst, a hústermékeket, a fogyasztási tojást, a csokoládékészitményeket, a kekszet és más fogyasztási cikket. Az eltelt nyolc hónap mérlege azt mutatja, hogy 2652 tonnával több hústerméket adtunk a fogyasztóknak, mint az 1969-es esztendő hasonló időszakában, ami 3,1 százalékos emelkedésnek megfelelő mennyiség. Baromfihúsból a többlet 4757 tonna, tehát 54 százalékos, a fogyasztási tojásból 23,2 millió a többlet, vagyis 15,8 százalékos az emelkedés. Derűlátóan megállapíthatjuk, hogy az említett fogyasztási cikkekből a kereslet és a kínálat viszonya kielégítő, vagy egyes termékekből többlet is mutatkozik. Például a fogyasztási tojások s a baromfihús készlete lehetővé tenné a kiskereskedelmi ár ideiglenes csökkentését is. Tagadhatatlan, hogy a fogyasztási cikkek (élelmiszerek és üdítő italok) gyártása és szállítása még kedvezőbb képet mutatna, ha megoldódna az anyagi-műszaki ellátás kérdése. Kellő mennyiségű göngyöleggel és a földolgozásnál szükséges segédanyaggal, sajnos, nem rendelkezünk. Kertelés nélkül kell kijelentenünk, hogy éppen a termelés anyagi-műszaki alapjának biztosítéka tekintetében a leglassúbb az adásvételi kapcsolatok fejlődése. A hiányosság indítékát néhány esztendővel vezethetjük vissza. A centralizáció elleni harc és az úgynevezett „piacmodell“ kikényszerítése (1986) következtében beszüntették a termé-A szabad, a limitált és más árak, továbbá a felárak bevezetését azok az üzemek szorgalmazták és használták ki elsősorban, amelyek keresett fontos anyagokat gyártottak. így lehetővé vált számunkra az árak emelése és különféle felárak bevezetése. A göngyölegek például szabad áron kerültek forgalomba. Az említett intézkedések nagyban sújtották a mezőgazdasgi üzemeket, hasonlóan az élelmiszeripart, melyek termékeiknek nagy részét szabott áron realizálják, s az áremelés (göngyöleg, pótalkatrész stb.) rontotta a belüzemi jövedelmezőség alakulását. Az anyagi-műszaki ellátás terén még idén is érvényesült a tervezés helytelen gyakorlata. Ugyanis egyes anyagokat és göngyölegeket, melyek itthon is kellettek volna, külföldre szállítottak, s onnan kellett kemény valutáért visszavásárolnunk. Az üdítő italt gyártó iparnak idén mintegy 28 millió, a konzerviparnak pedig 10 millió db üveghiánya volt. Ugyanilyen nehézséggel küzdött a kozmetikai és a tejipar is. A problémákat év közben kellett megoldani — drága pénzen. Az első negyedévben éppen a göngyöleghiány következtében az élelmiszer és az üdítő ital gyártásban nem kevesebb, mint 100 millió koronás kiesést jegyeztünk fel. Sajnos, a mezőgazdaság ellátása sem volt jobb. Traktorhiány mutatkozott, kevés volt a pótalkatrész, a gazdaságok nem kaptak elegendő gumiabroncsot, építőanyagot stb. Mindez arra figyelmeztett bennünket, hogy a problémákat nem oldhatjuk meg másként, mint az adás-vételi kapcsolatok megszilárdításával, vagyis a döntő fontosságú anyagok szállításának központi elosztásával. Az 1971-es évi tervben és a további esztendők terveiben ezzel már megfelelő módon számolunk. Egyelőre még nincs szó valamennyi anyag központi elosztásáról, de azon leszünk, hogy az elosztást minden esztendőben pontosítsuk, tökéletesítsük. Az adás-vételi kapcsolatok terén életbelépő új intézkedések megkövetelik az adás-vételi fegyelem megszilárdulását, a szerződéses viszony elmélyülését, olyan kedvező helyzet kialakulását, hogy a partnerek közti kapcsolatokban a jövő esztendőtől A vásárvámosi szövetkezetben idén első ízben gépesítették a cukorrépa betakarítását. Erre késztette őket többek között az a tény, hogy a több mint 100 hektáron fekvő gyümölcsösük is sok kézi erőt igényel. Képünkön a répafejelőgép munkája látható. Fotó: s Mezőgazdászaink igyekeznek minél gyorsabban földbe juttatni a magot. A Nyitra melletti Aleksincei Állami Gazdaságban 300 hektáron Mironovszkája búzát vetnek. Képünkön Koleda Milan, Škorvaga František és Petrík Jozef a vetőgépeket töltik. Foto: Matis. kék és a szükségletek központi elosztását. Például az ismert 100/66-os hirdetmény teljes mértékben felszámolta a központosított tervezést. A szóbanforgó hirdetmény értelmében érvényre juttatták az adásvételi kapcsolatok leegyszerűsítését, s ennek következtében a nyersanyagok nagy részét központi irányítás nélkül osztották el. A „piacmodell“ szerzői a népgazdasági irányítást úgy képzelték el, hogy az átvevői piac kialakulásának figyelésével javul az anyagi-műszaki ellátottság is. A valóságban azonban ennek ellenkezője történt. A beígért javulás helyett rosszabbodás következett, ami a fogyasztói piac rossz ellátásában mutatkozott meg. Egyes anyagok hiánya eléggé rossz színben tüntette fel az átvevőket, a termelők pedig saját érdekeiket gyakran a társadalom érdekei fölé helyezték. így az össztársadalmi szükségletért való felelősségérzet úgymond teljesen megszűnt. A helyzetet a továbbiakban az árpolitika is nehezítette. kezdve ne mutatkozhassanak meg az előző évek hiányosságai. Nem a véletlen műve, hogy 1970. január 1-től életbeléptetett árstabilizáció a következő években is érvényben marad. Bebizonyosodott ugyanis, hogy szükség van erre, mert eddig is nagy része volt és van ennek az intézkedésnek a negatív jelenségek kiküszöbölésében, vagyis abban, hogy a döntő fontosságú anyagok gyártói már nem szabhatják meg termékeik árát tetszés szerint. A fenti intézkedések következetes érvényre juttatása, a kapcsolatok normalizálása lehetővé teszi a jövőben, hogy az anyagi-műszaki ellátás terén bátrabb intézkedéseket tegyünk a konszolidálódás irányában. Ehhez persze az szükséges, hogy a központi szervek, a termelőüzemek a termelésnél és a szerződések kötésénél következetesen betartsák a fegyelmet. L. ŠPACINSKÝ mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa GAZDAG A Győzelmes Üt nevet viselő földművesszövetkezet három mezőgazdasági üzem — Topolnica, Pálovce, Kajal — egyesülése révén jött létre 1961-ben. Az egyesítés őta összesen 1300 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, amiből 1150 hektár a szántóterület. Az évről-évre javuló eredmények az egyesülés gondolatának helyességét igazolják. Mint napjainkban minden mezőgazdasági üzemben, itt is serény munka folyik a földeken, hogy minél előbb pontot tegyenek az őszi munkák — szántás, vetés, valamint a kapások betakarítása — után. Nemrég a szövetkezet kajali részlege mellett vitt el az utunk, ahol az emberek éppen a cukorrépa betakarításán fáradoztak. Felkerestük a szövetkezet agronómusát, Mizerák František mérnököt, hogy tájékoztasson bennünket a várható terméshozamokról — Az őszi munkák az eddigi kedvezőtlen időjárás ellenére jól haladnak. Ami a kapások hozamát illeti, TERMÉS ÍGÉRKEZIK szintén elégedettek lehetünk, hiszen a múlt évhez viszonyítva ezen a szakaszon is lényeges javulás tapasztalható. — Mekkora területen termesztik a főbb kapásnövényeket és milyen hozamokra számítanak? — Ebben az évben 145 hektáron termesztünk szemes kukoricát és 46 mázsa hektáronkénti átlaghozammal számolunk, morzsolt állapotban. Ez annyit jelent, hogy 2—3 mázsával többet takarítunk be hektáronként, mint a múlt évben. Sokkal lényegesebb javulás mutatkozik a cukorrépánál. Ezt a kultúrnövényt 90 hektáron termesztjük és a múlt évi 397 mázsás átlaghozammal szemben 520 mázsára számítunk hektáronként. Az eddigi eredmények igazolják számításainkat, s így előreláthatólag 46—47 ezer mázsa összhozamra van kilátás ebből a terményből. ★ A 726 hektáros vágkiráiyfai (Krá- Iová n. V.) szövetkezetben is teljes ütemben folynak az őszi munkák. Ezidáig 170 hektáron került földbe az őszi búza és tíz hektáron elvégezték az őszi keverékek vetését is. összesen száz hektáron végezték el az őszi trágyzást és 86 hektáron a mélyszántást. A késletető időjárás ellenére minden percet kihasználnak a betakarítási munkálatok mielőbbi elvégzése érdekében. Ez érthető is, hiszen 70 hektár cukorrépa és 132 hektár szemes kukorica vár betakarításra. Rózsa Károly, a szövetkezet elnöke, 420 mázsás átlagos hektárhozamra számít cukorrépából.'Ez annyit jelent, hogy körülbelül 29—30 ezer mázsa termést kell betakarítaniuk ebből a növényből, ami nem kis feladatot ró a többnyire nyugdíjas tagokból összetevődő mezei munkacsoportra. A gépek egyelőre jó teljesítményt nyújtanak, s ha az időjárás is kedvez, akkor a cukorrépa betakarítását október 25-re befejezik. Kádek Gábor
