Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-17 / 42. szám
így magyarázza legalábbis ■ a farkasvadászat tudományát Michal Ž o 1 n a. Dsehszlovjkia legjobb farkasvadásza. bár van egy olyan sejté sünit, hogy nem ilyen egyszerű a dolog. Eddig huszonhét különböző korú és nagyságú or das élete „szárad“ Michal Zol na lelkén. A farkasölők ki'rá lyát otthonában találtuk, a festői Palota falucskában. Palotát csak a részletes térképen lehet megtalálni, a kelet-szlovukiai Humenné várostól északra tek szik. A „király“ éppen fát vágott a fészerben, erős fejszecsapásai nyomán csak úgy repült a forgács! Egy tizennyolc éves fiú energiájával dolgozott. Senki sem mondaná, hogy ennek a vállas, tagbaszakadt férfinek már hét kereszt nyomja a vállát (februárban ünnepelte hetvenedik születésnapját). A kölcsönös üdvözlés után szép kőházba vezetett. Az előszobában szinte elakadt a lélegzetünk a csodálattól. Ahová csak néz az ember, gyönyörű szarvasagancsok, csillogó agya rak, kitömött sólymok és fácánok a legkülönbözőbb helyzetekben. Az otthonos szobában kályha, öreg szekrény, az ágyon vaddisznóbör. Amikor helyei foglaltunk az asztalnál, melyen már ott állt egy üveg szilvapálinka, oldal-szalonna, hagyma és házi kenyér, az öreg '■tolna (ismerősei csak így hívják), kutatni kezdett emlékei között. Vajon mi másra emlékezhet egy ember, aki egész életét az erdőnek szentelte, ha nem a vadászélményeire? Élménye pedig annyi van, hogy három regény is kitelne belőlük. Tudja a kedves olvasó, hogyan kell farkasra vadászni? Elsősorban is jó puskára és éles szemre van szükség. Aztán vegyen valahol kétszáz koronáért egy kiselejtezett gebét, amely azért még kibír öt-hat kilométer „kutyagolást“ hegynek fölfelé. Ezt elvezeti egészen a lengyel határhoz s ott lelövi. Következik a várakozás. Néha egy két éjszaka, máskor snkkal tovább kell lesbenállni. Mert a farkasuk vagy jönnek, vagy nem. Ha a közelben vannak és éhesek, akkor bizonyosan jennek. Aztán már csak pontosan kell célozni és hidegvérré lőni. Ž о 1 n a bácsi a „.farkaskirály“ Már Žolna, bácsi nagyapja is kitűnő vadász hírében állt, apjáról pedig még ma Is a iegkülönösebb legendák keringenek. Óriási termetű és nagyon jámbor természetű ember volt. Többek között ez az érdekes eset is megtörtént vele: Egyik évben (Michal akkor tizenkét éves volt), nagyon kemény tél köszöntött be erre a vidékre. A hó mélysége az erdőben a két métert is elérte, így igen sok állat éhenpusztult. Ám az emberek között, a faluban is nagy volt a nyomor. A Žolna-család minden reményét a családfő puskájába fektette. Michal apja egyik délután szokásos vadászkörútjára indult. Szerencsétlenségére kutyáját, nem vitte magával. Mikor olyan mélyen ért az erdőbe, hogy az ott dolgozó favágók hangját is hallotta, mintegy három métérr6 a hóban óriási vadkant vett észre. Gondolkodás nélkül lekapta puskáját a válláról, villámgyorsan célzott és lőtt, dé olyan szerencsétlenül, hogy a kant csak megcsiklandozia és megvadította. Az mint a veszett rontott a vadiszra, aki térdig süppedt a hóba és éppen a második töltényt készült puskájába tenni. Egy pillanat alatt leharapta Žolna mutatóujját és fejét hirtelen előre szegezve hátulról a vadász lábai közé tört. Žolna bácsi apja a kővetkező pillanatban a kan hátán találta magát és így akaratlanul is a világ egyik legfurább „lovasává“ vált. De nem vesztette el lélekjelenlő ét, erősen kapaszkodott a vaddisznó füleibe és szüntelenül' segítségért kiáltozott. Amikor a közelben lévő favágók megpillantották a fák között rohanó vadkant, hátán a vadásszal, lemondtak megmentéséről. Nem láthatták amint a fura Žolna előhúzta zsebkését és „lovaglás“ közben kiszúrta az állat mindkét szemét. Azt sem látták, ahogy aztán az első kezeibe kerülő doronggal agyba-főbe veri az meoda fetrengő kant. A helyszínre rohanva csak az élő, mosolygó Zolnát látták, amint diadalmasan áll a kimúlt vadkan felelt. Michal erejét és bátorságát apjától, téllövö tudományát pedig talán magától az ördögtől örökölte, ahogy irigyei mondják. Az első vaddisznót tizennyolc éves korában ejtette el. Sokféle vadut lőtt már, de az első farkas csak 1950-ben esett áldozatául. A farkasvadúszat egész férfit, nagytapasztalatú vadászt kíván. Vadászéiményeivel kapcsolatban Michal Žolna nem feledkezik meg hű kutyáiról, amelyek kóborlásai során kísérői voltak. Közülük legszívesebben Néróról beszél, amit a második világháború után kapott ajándékba. Akkor még csak erőtlen kis állat volt, de néhány év után hatalmas farkaskutyává fejlődött. Néró először három éves korában került halálos vec7nHólamha A l/lrm* fÍ7tarnT ( ar. (Fotó: Jancura) kashorda garázdálkodott a környéken, főleg az őzállományt pusztította. Az egyik vadászaton Nérónak nyoma tűnt. Hiába hívta öt Žolna bácsi egész délelőtt, hiába kereste. Csak délután ütötte meg fülét az ismerős ugatás és nemsokára be is futott a kimerült kutya, nyomában két farkassal. Žolna bácsi célzás nélkül lőtt egyszer, majd másodszor. Az egyik ordas felbukott, a másiknak sikerült megmenekülnie. Másik veszélyes kalandjából már Néró nem került ki élve. A hű kutya akkor az öreg Žolna fiát kísérte, aki szintén erdész. Csak másnap találtak rá Néróra, liiúz ölte meg. Žolna bácsi számára 1953 volt a legsikeresebb év. Ekkor ugyanis négy farkast ejtett el. Legizgalmasabb harcát a másodikkal vívta. Márciusban történt az eset és mivel márciusban ezen a vidéken még bőven van hó, könnyen követhette a ragadozó nyomát. Néhány órányi kergetőzés után a fáradt farkas az egyik faiskola mellett lefeküdt a hóba. Az öreg Žolna ravaszul, a faiskolát megkerülve, hátulról akarta célbavenni, ám erre a farkas meglepő módon reagált. Összeszedte minden erejét és a vadász leié rohant. Már csak pjir lépés választotta el tőle, amikor Žolna végre felocsúdott meglepetéséből, célzott... és az eltalált farkas kisfáján a csizmájára bukott. Több mint harminc esztendeig töltötte be az erdészi tisztséget Palotán ez a kitűnő vadász. Most már nyugdíjban ián, de ez egyáltalán nem akadályozza abban, hugy naponra kimenjen az erdőbe. És nemcsak palotaiba, mert őt a köruvék minden vadászatára meghívják, ’gyszer a Krkonoše-heg ységnen e muflonokra is vadászott, a morva Bfeclav melleti pedig fácánős nyúlvadászaton vett részt. Vendéglátónk pipára gyújt, mi pedig ezalatt jobban körülnézünk a szobiban. Egy falat csupa diploma és elismerő oklevél borít. Legutóbb egy újvidéki (Növi Sad, Jugoszlávia) vadászati kiállításon vettek részt trófeái: két pár vaddisz nó'-agyar s mindkettőért aranyérmet kapott. Žolna bácsi minden héten kap két-három levelet ismeretlen emberektől, vadászoktól és nem szakemberektől, akik tanácsokat kérnek tőle, vagy mint nemrég egy komáromi iskolássá fényképet. „Sokan azt gondolják“ — mondja Michal Žolna, „hogy nálunk annyi a farkas, mint cső után a gomba, de ebben nagyot tévednek. A lengyel oldáson lévő őserdőkben vannak az irdasok üregei, odúi, ott tanyáznak, hozzánk csak át-át futnak. Mert ezek kitűnő futók. Egy óra alatt harminc kilométert is megtesznek. Nemrég egy nyugatnémet milliomos járt itt. Azelőtt Afrikában elefántra vadászott, de a farkas más mint az elefánt. Kilenc napig volt itt az a német, minden áldott nap kimentünk az erdőbe, mégis üres kézzel tért haza.“ Michal Zolna vadászkirály, aki eddig huszonhét farkast ejtett el. Búcsúzáskor azt kívántuk neki, hogy ezt a számos életének jubileumi évében harmincra emelje. Jancura Vladimir— Major Lajos A TÁTRAI NEMZETI PARK VADÁLLOMÁNYA Szlovákiában a Tátrai Nemzeti Park ötvenegyezer hektár kiterjedésű és közvetlenül szomszédos a huszonegyezer hektárnyi kiterjedésű Lengyel Tátrai Nemzeti Parkkal. A Tátrai Nemzeti Park területének 65 százaléka erdő, a fennmaradó 35 százalék nagyrásze magas hegységeket foglal magában. A szlovákiai Tátrai Nemzeti Parkban jelenleg kilencszáz-ezerkétszáz darab szarvasi tartanak nyilván, a bikák agancsainak erőssége eléri a kétszáz-kétszázhúsz nemzetközi pontértékei. A Tátrai Nemzeti Parkban a szarvason kívül négyszáz tíz és nyolcszáziitven zerge is tanyázik. A selejtezést a farkasokra bízták, az eddigi megállapítások szerint az ott tanyázó farkasok évente átlag száz szarvast pusztítanak el. A Tátrai Nemzeti Park állományát még huszonöt medve és huszonöt hiúz is gazdagítja. Most folynak kísérletek bőié- ^ nyék megtelepítésére. —k — Gyöngyöstenyésztés Franciaországban A Beghin tenyésztelep Chateau-Contierben állítja aló а francia gyöngytyúk tenyészanyagának 70—80 százalékát. A múlt évben Franciaországban huszonötmillió gyöngyöst hizlaltak, ez az összes pecsenyebaromfi egytized része. Franciaországon kívül Olaszországban állítanak elő évenként tíz milliót, utána Anglia és Belgium következik, ahol mintegy nyolcvanezer gyöngyöst hizlalnak. Idén Franciaországban lényegesen növekedik a termelés, mert növelték a törzsállományt, és így több keltetőtojás állt rendelkezésére. Mint ismeretes, a gyöngyös afrikai vad őséhez nagyon közel áll és így tojásrakási idénye rövid. A magneródi baromfitenyésztési kutatóintézetben kidolgozták a gyöngytyúkok mesterséges termékenyítésének módszerét és e réven elérték, hogy majdnem egész éven át nyernek keltetésre alkalmas tojásokat. A beghini tenyésztelep keltetőjében háromszázötvenezer tojást képesek keltetni egy berakás alkalmával. A gépeket a Bekötő cég külön gyöngyöstojások keltetésére készítette. A keltetés huszonnégy napig tart, 37,7 C°-on, 50 százalékos páratartalom mellett. A két és lél napi keléskor a hömérsékle' 3S,2 3C, a páratartalom pech" 82 százalékos. A gyöngyösié);, héja keményebb, mint a tyíil« ké, ezért szükséges a magasabb páratartalom. A hizlalók átlagosan ötezer naposcsibét vásárolnak. A tenyésztésre szánt naposcsibéket a japánok 98 százalékos biztonsággal szekszálják. A beghini tenyésztelep négy tojó- és hat nevelő részlegre tagozódik, de további fejlesztést terveznek. AZ állományból ötvenezer tenyészállatot battériában, tizenötezret padlón tartanak, negyvenezer állandó tojástermelésben van. A nevelőházak nyolcvan méter hosszúak és tizenkét méter szélesek, kezelőfolyosókkal. A nevelöházak osztottak, egy-egy rekeszben ezer-ezerkétszáz állat van. A meleg levegőt ventillátorokkal Hivatják be. Az almot tíznaponként felújítják, úgy hogy- a huszonnyolcadik héten húsz centiméternyi vastagságot ér el. A nevelőházakban iilörudakat helyeztek el, miközben egy méterre hat állatot számítanak. Az egy rekeszben levő ezerkétszáz állatra húsz függő önetetőt számítanak, ezek töltése automatikusan, műanyag csöveken keresztül történik. Huszonnyolc hetes korban kerülnek az állatok a tojó-battériákba. A megvilágítás négyhetes korig napi 20 óra, öt-tízhetes ko. rig 16, tizennégy-tizenhat hetes korig 12, tizenhat-huszonnyolc hetes korig 8 óra. Ezt követően a tojóketrecekben levő tyúkok megvilágítása a tojásrakás befejezéséig — ami kilenc hónapig tart — a megvilágítás 14 óra. A világítás átkapcsolása sülétről világosra és fordítva fokozatos erejű világítással öl percig tart. A tojóházak 50X15 tn nagyságúak. Négy soitban nyertek elhelyezést a három emeletes battériák. Összesen nyolcezerötszáz tojót és kakast helyeznek el bennük. Ezek az épületek is klíma-szabályozó berendezéssel ellátottak, a hőmérséklet állandóan 18—22 ’C közötti. A tojóketrec 40X45 cm-es és négy állatot helyeznek el benne. Az itatás és az etetés szer termékenyíteni kell. Ez a munka pontosságot, kézügyességet és türelmet igényel. Három és fél tojóra kell számítani egy kakast. Először egy dolgozó a kakas hasa alját masszírozza, a másik dolgozó egy speciális kanülbe felfogja az ondót. Az ondót 20 perc alatt fel kell használni. Annak érdekében, hogy a termékenyíti) folyamatosan dolgozhasson, több dolgozópár is gyűjtheti a kakasoktól az ondót. Minden kakas 40 mm3 ondót ad és ezt 100 mm3-re hígítják. Minden tojót 25 mm3 hígított ondóval termékenyítenek. A mesterséges termékenyítés, munkaigényesség következtében, a naposgyöngyösök árát húsz százalékkal növeli. A kékesszürke gyöngytyúk (Kacséra Szilárd felvétele) automatikus. A mesterséges termékenyítés érdekében a tyúkok a felső, a kakasok az alsó ketrecekben vannak elhelyezve. Tervezik a tojók és kakasok külön épületben történő elhelyezését, a különböző világítási program végrehajtása érdekében és remélik azt Is, hogy az állatok között így nagyobb lesz a nyugalom. A tojást naponta egyszer gyűjtik. A tojásrakás a hamincadik héten.indul meg és nyolc és fél hónapig tart. Egy tojó 170 tojást rak, ebből átlagosan 150 a termékeny. A tojások kelési aránya a battériában tartott tyúkok esetén 70—72 százalék, a padlón tartottaké 80 százalék. Minden tojót hetenként egyA gyöngyösök minden karban ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint a tyúkfélék, egyedül a parazitás betegségekre érzékenyek (ilyenek a kokcidiozis, histomonas, trichomonas). Az a baromfitartó, aki broiler-neveléssel már foglalkozott, könnyen elsajátíthatja a gyöngyösök nevelésének, hizlalásának tudnivalóit. A fiatal gyöngyösök 12 —13 hetes korra elérik az 1,2—1,3 kg-os súlyt és egy kg hús előállításához 3,4 kg takarmányt használnak lel. A hizlalt gyöngyösöket szívesen vásárolják az olaszok és az angolok. A franciák azt tartják, hogy a hizlalt gyöngyösnek, mint étkezési különlegességnek, nincsen párja. —к — Jt IliVNI Megrendelhető a SEX SAL LINK tojóhibrid A Szlovákiai Kisállatlenyésztők Szövetségének kívánságára az egyik SEX SÁL LINK tojóhibrid szaporító üzemközi vállalat (Družstevný hydinársky podnik Vŕbové, okres Trnava j naposcsibét kínál eladásra a jövőévi tavaszi idényben szövetségünk tagjai számára. Ez a tojóhibrid éghajlati viszonyainkhoz már alkalmazkodott szülőpároktól származik és a következő tulajdonságokkal rendelkezik: 0 tojúselőállításra nemesített, 0 évi tojástermelési átlaga 240 db, ® takarmányszükséglete egy tojásra számítva 170 g, • nemi érettségét 180 cap alatt éri el, 0 életrevaló, és megfelelő életkörülmények között megbízható, 0 felnevelése során legfeljebb 5 százalék az elhullás, 0 felnevelése utáni elhullás a tojóciklus befejezéséig legfeljebb 15 százalék, 0 tojásszíne barna színárnyalatú, 0 tojássúlya átlagosan 63 gramm körüli, • ф a tyúkok színe aranyvörös, 0 a lójóciklus befejeztével mint középnehézsúlyú húsbaromfi értékesíthető. Árajánlatuk szerint a 98 százalékos biztonsággal szexált tojóhibrid-naposcsibék darabonkénti ára 10 korona. A nemek szerint külön nem választott naposcsibék ára darabonként 5 korona. Az árból 2 százalékos engedményt nyújtanak. A naposcsibéket előzetes megegyezés és szerződés alapján 1971 március első felétől kezdődően szállíthatják keltetőüzemükbűl. Az SZKSZ helyi és járási szervezeti egységei a tagok -oszszesitett megrendeléseit késedelem nélkül küldjék el a SZKSZ Központi Bizottságának címére (Bratislava, Steinerova 70], mert az eloszlás a beérkezett megrendelések időrendje szerint történik. Lehetőleg a járási bizottság összesitse a megrendeléser két, mert a kisebb, nem teljes kocsirakomáňyú mennyiségek hosszútávra történő szállítása megdrágítja a darabonkénti szállítási költségátlagot. A részletes feltételeket a megkötött szerződés tartalmazza majd. Maüura Emma
