Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-10-17 / 42. szám
Veszélyes betegség a baromfikolera A baromfikolera, eltérően a baromfipestistől a víziszárnyasok közt is gyakori. Baktérium okozza, mely a beteg szárnyas ürülékével és légzőszervi váladékával kerül a külvilágba és a fertőzött takarmány és ivóvíz közvetítésével az emésztési és légzőszerveken keresztül az egészséges baromfi testébe. A kórokozó csak akkor képes hatását kifejteni, ha a szárnyas előzőleg olyan körülmények közé került, amelyek ellenállóképességét gyengítették. Ilyen körülmények a meleg időjárást átmenet nélkül hirtelen felváltó hideg hőmérséklet, a szállítás fáradalmai, a mennyiségileg avagy minőségileg meg nem felelő takarmány, amely romlott, vagy vitaminokban és ásványi anyagokban szegény, valamint a rossz tartási viszonyok. A lappangási idő rendszerint 12—24 óra, azonban ez több napos is lehet. Néha a betegség oly gyors lefolyású, hogy a baromfi anélkül hull el, hogy rajta előzőleg betegség tüneteit vettük volna észre. Ezért a gazda sokszor azt hiszi, hogy baromfiállományát rosszakarója mérgezte meg. Lassúbb lefolyású esetekben az állat lázas, testhőmérséklete 42—43 C fok, aluszékony, szomorú, tollazata borzolt, étvágytalan, orrából és szájából habos nyálat tüsszög, hasmenése van, taraja és álllebenye szederjes. Idült lefolyású esetekben olykor a betegség csak a taraj és az áll-lebenyek megdagadásában és genynyesedésében, vagy izületi gyulladásokban nyilvánul meg, minden más tünet nélkül. A betegség behurcolása ellen úgy védekezünk, hogy szárnyast csak egészséges állományból vásárolunk és tőlünk telhetőleg megakadályozzuk, hogy idegen baromfi vagy szabadon repülő madár (galamb, veréb) kerüljön baromfiállományunkkal érintkezésbe. Ha állományunkat fertőzés lehetősége veszélyezteti — például, ha a szomszédos udvarban vagy a faluban már fellépett a betegség — akkor védőoltással védekezünk a járvány ellen. Ha a kár már a saját állományunkban is mutatkozik, úgy a még egészséges állatokat oltással és az állatorvos által rendelt és ivóvízben adagolt szulfonamidtartalmú készítményekkel védjük. A beteg állatokat rögtön el kell távolítani az állományból. A járvány megelőzése szempontjából igen fontos, hogyiállatállományunkat megvédjük minden oly hatástól, mely ellenállóképességét csökkenti, például az erős, hirtelen lehűléstől vagy a nagy melegtől, vitaminokat nélkülöző takarmánytól, stb. Fertőzött állományból származó tojásokat csak 2,5 %-os chloramin oldattal való fertőtlenítés után szabad forgalomba hozni. Hasonló töménységű oldattal fertőtlenítjük a járvány folyamán és főleg annak felszámolása után az egész baromfitelepet. A kifutók fertőtlenítésére legalkalmasabb a 3 °/o-os klórmészoldat. Ha a betegség valahol fellép, rögtön értesíteni kell az állatorvosi szolgálatot a megfelelő járványellenes intézkedések megtétele végett Dr. Flórian Endre Gereznatermelés szempontjából a házinyúl szabadban történő tenyésztésének óriási jelentősége van. Alapvető természeti törvényszerűség, hogy az az állat, amelyik kénytelen az időjárás viszontagságaival dacolni, melegebb takarót kap a bőkezű természettől, mint az az állat, melyet melegebb éghajlat alá vezényelt a jó szerencse. A természet tehát bőkezű ott, ahol a körülmények úgy kívánják, ellenben megvonja adományát onnan, ahol nincs rá szükség. Tehát ha prémnyulainkat a szabadban helyezzük el, azok gerezhája sűrűbb lesz az őszi és a téli időszakban, mint azoké a példányoké, amelyeket védett helyen, vagy istállóban szállásoltunk el. A nyúlkertrendszer főképpen Belgiumban és Franciaországban örvend nagy érdeklődésnek. Ezt a tenyésztési eljárás' azonban sem a belgák, sem f franciák nem a fent említet' tételek kihasználása végett alkalmazzák, hanem azért, mer' sokszor holdokra menő terüle teken vadászni szoktak a nyulakra. Ezekben a kertekben nagyon kevés gondot fordítanak a nyulakra, melyek itt ritkán tartoznak a kultúrnyulak közé leginkább vad, vagy az ún. kerti nyúl „Gehegekaninchen“ te nyésztésére szolgálnak. A nyulak még ilyen félnomád életkörülmények között is jól érzik magukat, egészségesek, húsuk ízletes, sűrű prémjük semmi kívánni valót nem hagy maga után. A tulajdonképpeni kultúrnyulak nevelésére és fenntartására a nyúlkert ezen formája nem alkalmas. A nyúlkertrendszer kialakításánál figyelembe kell vennünk azt a követelményt, hogy nyulaink ne szolgáljahak más álla-A házinyú kertes tenyésztése tok zsákmányául. A kertet legcélszerűbb kisebb lejtőn elhelyezni és ennek szélvédett oldalán 1,5 m magas, 3 m széles féltetős hajlékot készíteni. A nyulak földalatti, vagy földfesemmilyen ellenség, célszerű a kerítés tetejére öt soron tövises fémhuzalt feszíteni. A féltető alatt van a vályú, s ez a hely szolgál a nyulak esőmentes étkezési helyéül. A kerten A nyűikért vázlatos rajza letti elillanását, és idegen állatok behatolását kerítéssel oldhatjuk meg. Az 1,5 méter magas drótkerítést 1—2 méter mélyen a föld alatt vezetjük tovább. A dróthálón tehát sem alul sem tel-ül nem bújhat át a nyúl, vagy a ragadozó állat. Hogy a kerítés felett se kerüljön be gyasztanak. Itt legcélszerűbb, ha a tenyésztés úgy történik, hogy a bakot a nőstényhez csak a párzási időszakban teszszük át. A bak és a növendékek számára más-mást szakaszt kell berendeznünk. Több nőstény együtt tartása apróbb villongásokat okozhat. Például, ha az elletés különböző időben történik, az idősebb kölykök kiszopják a később ellő anyát. Ezen az egyszerre történő elletéssel lehet segíteni. Másik probléma, hogy az anyák aránytalan számban ellenek. A jó tenyésztő ilyenkor arányosan elosztja a szopós nyulakat. Ebből az okból indokolt, ha az anya az ellési proedúrát közönséges ketrecben hajtja végre. Ha feladatát feleshette, akkor adjuk vissza zabadságát. A nyúl megfogásához legpraktikusabb az üregek elé kívülről kezelhétő zsilipet készíeni, hogy a kintrekedteket meg lehessen fogni. A tisztaságot, mint a házinyúltenyésztés alepelvét itt is figyelembe kell venni. A földön lévő hulladékot gondosan össze kell takarítanunk, sajnos a föld alatti üregekhez takarítás céljából nem érünk hozzá. Ezért tanácsos, óképpen nagy nyúl mennyiség enyésztése után a talajt kitalicskázni és újjal helyettesíteni. A talajcserére két-három évenként kerüljön sor. Az ilyen nyúlkertekben a nyúl minden megpróbáltatás nélkül kibírja a legnagyobb hideget is. Véleményem szerint a nyúlkert nemcsak gerezna-termelés, hanem más, élettani okokból is nagyjelentőségű. A házinyúltenyésztés kertes módja biztosítja az állat megfelelő izomerejét, ellenállóképességét, edzettségét, egyszóvl az egészséges szervezetet. . CSIBA LÄSZLÖ Л Szlovákiai Vadászok Szö” vétségének Központi Bizottsága első választmányi évébe sok munkát jelentő programmal lépett. Ennek megfelelően a céllövő rendezvények terén is élénk tevékenység bontakozott ki. Vessünk egy jJillantást legalább a KB rendezésében idén lebonyolított céllövő versenyekre. Az SZVSZ járási bizottságai, kevés kivétellel megrendezték a járási bajnokságokat, mégpedig vagy kisöbű golyósfegyverrel, mozgó, esetleg álló célpontra történő lövéssel [nyírfajdra, őzre, vaddisznóra), vagy pedig céllövőkorongra céllövőtelepről (battériáról), esetleg félkör alakú lőtéren, illetőleg skeet-lövészet formájában (hétnyolc lőállásról). Ezen járási bajnokságok eredményei alapján a legjobb helyezést elérő golyós és sörétes fegyvert használó lövészek azután a területi bajnokságra kerültek. Az ezévi céllövő idényben, egész Szlovákia területén két Céllövő vadászaink versenyeredményei területi bajnokságot rendeztünk mégpedig Sliáčon május 31-én golyósfegyveres háromtusát, továbbá június 27—28-án Prešovban koronglövést céllövőtelepen, skeeten, valamint félkör alakú lőtéren. Ezekre a bajnokságokra a SZVSZ járási bizottságai saját költségükön küldték ki legjobb lövészeiket. A golyósfegyveres háromtusái 1970 évi bajnoka az idősebbek korosztályában M. Sivčák mérnök lett Habovkáról, D. Kubíni járás, 576/600 ponttal, a fiatalok korosztályában pedig J. Beliansky mérnök, ugyancsak Habovkáról, aki 498/600 pontot szerzett. A bajnokság szép időjárás közepette Sliáčon zajlott le, teljesen zökkenésmentesen. Örömmel töltött el bennünket, hogy a fiatalok korosztályában sok a tehetséges versenyző, akik fegyelmezettségük és jó eredményeik folytán a jövő méltó zálogai. Adottságaik alapján további fejlődésük remélhető. A sörétespuskával lebonyolított céllövő versenyek csoportonkénti győztesei: céllövőtelepen C. Orešanský Trnaváról 77/ 100 pontos eredménnyel; skeetlövészetben dr. F. Pecho Bratislavából 91/100 találattal, valamint félkör alakú lőtéren J. Slovák Rozsnyóról (Rožňava), aki 50/60 találatot ért el. A területi bajnokságok eredményei alapján hívtuk meg a versenyzőket a SZVSZ KB rendezésében megvalósult összszlovákiai bajnokságra, amelyre kisöbű golyósfegyverrel a fia- C talok és az idősebbek korosztá** lyában június 14-én ismét Sliá-A SZVSZ KB rendezésében lebonyolított, sörétes puskával végzett össz-szlovákiai versenyre. július 11-én Trenčínben került sor céllövőtelepen, skeetlövészetben és félköralakú lőtéren. A műszaki felszerelés, valamint a céllövőkorongok röptávolsága és pályája itt megfelelt az előírt szabályoknak. Ismertetjük az egyes teljesítmény-csoportokban (TCS) három legjobb eredményt elérő versenyző neveit. Céllövőtelepen elért eredmények: I. TCS: 1. F. Mikšik, Zvolen 95/100 2. C. Orešanský, Trnava 92/100 3. M. Pajdušák, Trenčín 90/100 II. TCŠ: 1. L. Barta, Budmenica 86/100 2. E. Kováč, Levice 81/100 3. J. Kozma, Prešov 81/100 Versenyen kívül és saját költségükre csak azok lőttek, akik az össz-szlovákiai rendezvényt megelőző területi versenyeken nem vtttek részt. Ezek a következők: L. Hluch, Piešťany — 95/100, R. Major, Bratislava — 86/100 és L. Barsi — Komárom 84/100 találattal. A skeet-lövészet eredményei: I. TCS: 1. F. Pecho, Bratislava 86/100 2. E. Solnica, Topoľčianky 77/100 II. TCS: > 1. A. Dančišin, Košice 86/100 2. О. Kesely, Sala 35/100 3. Dr. Hercig, Michalovce 80/100 III. TCS: 1. V. Rudolf, Bratislava 71/100 2. V. Beran, Prešov 67/100 járási bizottságáa bízta meg. A sportlövészet szlovákiai mesterbajnoksága céllövőtelepen és skeet-pályán történt. Az eredményeket a résztvevők teljesítmény-csoportba sorolása nélkül közöljük. Száz célíovőkorongra lőttek és kétszáz céllövőkorongra leadott lövések eredményét értékelték. A céllövőtelepen elért eredmények: 1. L. Hluch — 189/200, 2. F. Mikšik — 182/200, 3. C. Orešanský — 180/200, 4. J. Mikšik — 177/200, 5. V. Tekula — 173/200 találat. A skeet-lövészet eredményei: 1. A. Dančišin mérnök — 178/ 100(26). 2. Dr. T. Pecho — 175 (25), 3. E. Solnica — 126(23), 4. D. Hercig — 162(19), 5. Dr. V. Rudolf — 149(19). A mesterbajnokság megszervezése hibátlan volt, lefolyása pedig zavartalan, amiért a szervező bizottságot dicséret illeti. Egyetlen zavaró körülmény a SZVSZ KB bajnokságán az volt, hogy egyes versenyzők, a szabálytól eltérően, annak ellenére is követelték a költségek térítését, hogy a területi bajnokságon nem vettek részt. A kedélyek csak másnap, a mesterbajnokság napján csillapodtak le. A főbíró szerepét prof. H. Bezačinský mérnök kellő eréllyel töltötte be. Más, jelentősebb lövészversenyek ismertetéséhez alkalomadtán még visszatérünk. MARTIN KÜLICH, a SZVSZ KB lövészeti bizottságának titkára ▲ JÄVORSZARV/4 TERÍTÉK Svédországban közzétették az 1969 év jávorszarvas teríték eredményeit. E szerint 1969 őszén Svédországban összesen 33 274 db Jávorszarvast lőttek, ebből 14 092 bikát, 10 666 tehenet és 8946 borjút. A KARIBU VÁNDORLÁS Északkelet-Kanadában — Quebec tartományban — a biológusok egy csoportja megpróbálja megállapítani, hogy a minden évben sorra kerülő nagy karibu-vándorlás végeredményben honnan indul, és hová tart. Ebből a célból nagyszámú karibut megjelöltek, majd szabadon engedtek, a további megfigyelések megkönnyítése céljából. A biológusok azt is meg akarják állapítani, hogy az a karibu, amelyikre Kanadában vadásznak, azonos fajta-e azzal a karibúval, amelyeket az eszkimók háziállatként használnak. A Az őznek jelentős mennyiségű emészthetetlen cellulózéra és lignit-tartalmú táplálékra van szüksége — állapították meg a zürichi főiskola erdőgazdaságában végzett kísérletekkel. A gazdaságban a rágás-kár elhárításának módjait tanulmányozták, s akkor állapították meg a fentieket. Nyilván — szól a jelentés — az őznek szüksége van ezekre az emészthetetlen anyagokra is, amelyek bendőjét megtöltve a jólakottság érzését keltik. A EREDMÉNYEK A Stájer Tartományi Vadászszövetség közzétette az 1969/70 vadászati idény eredményeit. A közlés szerint 3894 db szarvasbika, 4297" db szarvastehén, 2945 szarvasborjú, 13 600 őzbak, 9851 őzsuta, 6267 őzgida, 54 muflonkos, 73 jerke, 32 bárány, 1961 zergebak, 1589 kecske, 294 gida, továbbá 45 vaddisznó került terítékre. Ezenkívül 22 771.nyúl, 56 242 fácán és 1751 fogoly — mindösszesen 131487 db hasznos vad. belül a nyulak követhetik természetes ösztöneiket, ami főképpen az üregvájásban és a fürge testmozgásban nyilvánul meg. Tavasszal az egész kertet zabbal, majoránnával és fűvel kell bevetni, amit nyúlaink zöld formában nagy kedvvel foőon került sor. Az összesen kiválasztott huszonhárom legjobb eredményt elérő lövész közül tizenketten az idősebbek korcsoportjában, tizenegyen pedig a fiatalabbak korosztályában szálltak síkra. A szívós erőöszszemérés eredményeként az idősebbek korosztályában Szlovákia bajnokaként első helyen M. Sivőák mérnök 575/600 ponttal, második helyen J. Kopp Kláštor pod Znievom-ból 553/600 ponttal s harmadik helyen J. Zalibera mérnök Zvolenból 537/600 ponttal került ki a küzdelemből. A fiatalok korosztályában első helyezettként J. Beliansky mérnök 498/600 találattal, M. Huőko Nové Mesto n. V.-ból 495/600 Bpnttal, valamint I. Harfansky mérnök Habovkából 483/600 ponttal vitték el a győzelem pálmáját. Mindkét versenycsoportban az első három helyezett tárgyi jutalomdíjat és elismerő oklevelet vett át. A bajnokság jó előkészületekről tett tanúbizonyságot, mert balesetmentesen, hibátlanul és fennakadás nélkül zajlott le. Versenyen kívül mérkőztek és jó eredményeket értek el: J. Barsi mérnök Komárom — 77/100, F. Miezga, Piešťany — 67/100 és M. Macháček, Bratislava — 66/100 pontszámmal. Félkör alakú lőtéren elért eredmények: 1. A. Imberger, Hlohovec 45/60 2. ]. Celovský, Humenné 42/60 3. E. Képes, Moldava 33/60 Az egyes teljesítmény-csoportokban legjobb eredményt elérő versenyzők tárgyi jutalomdíjat és elismerő díszoklevelet kaptak. A céllövőtelepen és a skeet-pályán a sportlövészet szabályai szerint, a félkör alakú lőtéren pedig a vadászlövészet előírásai alapján zajlott le a verseny. A SZVSZ KB összszlovákiai bajnokságának céllövőtelepen és skeet-lövészetben elért eredményeit beszámították, mint a Szlovákia száz céllövőkorong mesterlövő bajnoksága pontértékelésének első felét. A mesterlövő bajnokság július 12-én történt megrendezésével a Szlovákiai Céllövők Szövetsége a SZVSZ trencséni
