Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-10-10 / 41. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme ‘zésügyi Minisztérium iának hetilapja Bratislava, 1970. október í0. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 41. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója A gazdasági konszolidáció érdekében Az év utolsó negyedébe léptűnk, s lassankint kibontakozik előt­tünk az évi gazdasági feladatok teljesítésével kapcsolatos helyzet. Számos fontos feladat közül kiválasztottuk a két legfontosabbat, a gabonafelvásárlás és a húsfelvásárlás kérdését. Ez iránt érdeklőd­tünk a Mezőgazdasági Termékfelvásárló és Anyagellátó Szakágazati Igazgatóság illetékes részlegének szakigazgatójától, Szabó Gyula mérnöktől. — Milyen a helyzet a gabonafelvá­sárlás terén és milyen gondok merül­tek tel az ezt követő tárolással ösz­­szefüggésben? — Szlovákia területén gyakorlatilag a gabonafelvásárlás befejeződött és a felvásárlás tervét több mint száz­három százalékra teljesítettük. Az ál­lami készletek ismételt feltöltésén kívül több mint háromszázezer tonna gabonát vásároltak fel három válla­latunk üzemei a takarmányalapba. Idén a gabona begyűjtése és felvásár­lása nehéz körülmények között zaj­lott le, ami az esős időjárási viszo­­nyokkel magyarázható. Legsúlyosabb volt a helyzet a kelet-szlovákiai és a közép-szlovákiai kerületben valamint a nyugat-szlovákiai kerület hegyi, hegyaljai körzeteiben. A gabonabeta­karítás során felmerülő veszteséget még tetőzte a szokottnál gyengébb minőség. A gabona nedvesen került a mezőgazdasági üzemek, illetőleg a felvásárló üzemek raktáraiba és így nem kis gondot okoz dohosodás ve­szélye nélküli tárolása. A kenyérga­bona kezelése, szárítása, tekintetiel elsőrendű fontosságára, lényegében már megtörtént, azonban soron követ­kezik a takarmánygabona. Ezt még a tél beállta előtt jól ki kell tisztítani, tökéletesen meg kell szárítani, vagyis ahogyan szakszerűen mondják „meg kell nyugtatni a magot“, nehogy do­hosodás következtében veszteség ke­letkezzék. Felvásárló üzemeink fel­kínálták gabonaszárító kapacitásunkat a mezőgazdasági üzemeknek, amelyek saját jólfelfogott érdekükben na­gyobbrészt élnek is a lehetőséggel. Ha a gabonában 14—15 százaléknál nagyobb a nedvességtartalom, akkor ez hosszabb tárolásra nem alkalmas. Szeretném megkérni a mezőgazdasági üzemek, valamint felvásárló vállala­taink és üzemeink vezetőit, illetékes dolgozóit, hogy tegyék meg a szüksé­ges intézkedéseket a gabona raktá­­rozhatósága érdekében. — Mi a véleménye a takarmányga­bona felhasználásával kapcsolatban? — Nem szabad egyoldalúan fel­használni a rendelkezésre álló takar­mányalapot hizlalásra, hanem ezt a gabonát komplett takarmánytápra kell becserélni a legközelebbi felvá­sárló, illetőleg takarmánykeverő üzemben. így sokkal jobban kihasz­nálhatjuk a mag haszonértékét, mi­vel a keveréktakarmány egyes kom­ponensei fokozzák a gabona táp­­anyagértékesülését. Ha ezt a lehető­séget nem használjuk ki, ügy csakis gabonapazarlásról beszélhetünk, amit pedig idén sem engedhetünk meg ma­gunknak. — Mi történjék a kicsírázott gabo­nával? — Sajnos, sok az olyan gabonaté­tel, amely lábon csírásodott ki. Vezér­­igazgatóságunk az ilyen csírás gabo­na felvásárlásával, feldolgozásával kapcsolatban szeptember folyamán rendelkezést adott ki üzemeink szá­mára. Kiindulva abból, hogy a kö­zép- és a kelet-szlovákiai kerületben néhányezer tonna mennyiségű kicsí­rázott gabonával kell számolnunk, 'a ha ezt a mennyiséget nem vennénk át kiegészítés céljából, úgy húsfelvá­­sárlási tervünk teljesítése kerülne ve­szélybe. A kicsírázott mag takarmány­értéke csökkent, de ha kis mértékben adagoljuk, úgy takarmánykeverékbe hasznosítható. Ha nem hagyjuk tönk­remenni ezt a menyiséget, hanem át­vesszük és szétosztjuk Szlovákia egész területén, akkor lehetőségünk van, a takarmánygyártási terven belül december végéig feldolgozni, s ezzel megmenteni a csírás gabonát. Ezt olyan arányban adagolnánk a keve­rékekbe, hogy annak ne legyen ki­hatása a keveréktápok minőségére. Szeretném ezúton figyelmeztetni a mezőgazdasági üzemek vezetőit, hogy az eladás lehetőségét használják ki. — Milyen százalékarányban lehet csírás ez a gabona? — Húsz-harminc százalékban lehet csírás, de fontos, hogy ne legyen do­hos. Száz magból tehát mondjuk húsz mag lehet csírás. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal kö­zösen olyan receptúrát dolgoztunk ki, amely szerint a keveréktápokban csak elenyésző mennyiségű csíraga­bonát használhatunk fel. Az ilyen ke­verék vásárlói bizonyos árengedményt kapnak, ami mázsánként két koronát jelent. Ezt az Országos Arhivatal hoz­zájárulásával számoljuk el. — Milyen a helyzet a húsfelvásár­lás terén pillanatnyilag? — Ezidáig Szlovákia mezőgazdasági üzemei az időszaki tervet kielégítően teljesítik, ami a „hús összesen“ tételt illeti. Százöt százalékos teljesítést mutat az összesítés. Azonban ha cso­portok szerint vesszük szemügyre a teljesítést, az esetben látjuk, hogy bizonyos lemaradás mutatkozik a bor­júhús, valamint a sertéshús időszaki felvásárlási tervének teljesítésében. A lemaradás szerencsére mindössze egy-két százalékos, ami nem tragikus és nincsen kihatással a húsellátásra. Minden feltétel megvan ahoz, hogy év végéig árucsoportok szerint is telje­sítsük a felvásárlás idei tervét. Októ­berben járunk és ha szemügyre vesz­­szük a még előttünk álló feladatokat, bizony ezek jelentősek. Ezt a munkát csak úgy tudjuk elvégezni, ha össz­hang áll fenn a mezőgazdasági üze­mek, a felvásárló üzemek és a feldol­gozóipar lehetőséget között. Bizonyos irányszámokat dolgoztunk ki az év utolsó négy hónapjára vonatkozóan. Ezeket összhangba hoztuk a terme­lés lehetőségeivel, és a feldolgozóipar kapacitásával. Ha nem teljesítjük egyenletesen az irányszámokat és bi­zonyos időszakokban nem használjuk ki a feldolgozó kapacitásokat teljes mértékben, akkor ez azt jelentheti, hogy az októberben elmulasztott le­hetőségeket később nem lehet kihasz­nálni. Ezért szeretném megkérni a mezőgazdasági üzemek és a felvásár­ló üzemek vezetőit, hogy dolgozóik­kal karöltve használják ki az időt és rendszeresen, céltudatosan szervez­zék az eladást, illetve a húsfelvásár­lást. — Adva vannak a felvásárlás reális lehetőségei? — Szerintem igen, hiszen például a sertésfelvásárlás terén minden kerü­letben elértük a darabonkénti száztíz kilós élősülyátlagot. Továbbá nyolc­vanezer hízósertéssel több van a szlo­vákiai istállókban, mint tavaly ebben az időszakban. Ez azt jelenti, hogy nem lenne szabad húzni az időt, ha­nem a kész árút, sertést, marhát mi­nél előbb el kellene adni az irányszá­mok szerinti ütemben és kikerülni azt az esetleges téli eladási csúcsot, amely kellemetlenséget okozhat nem­csak a felvásárlás, hanem főleg a me­zőgazdaság dolgozóinak. Előfordulhat, hogy a mezőgazdasági üzem nem tel­jesítheti évi pénzügyi tervét, mivel a felvásárló szervezet csak előírt ütem­ben veheti át az árut, mert a feldol­gozóipari kapacitás és az elhelyezési lehetőség határt szab. A helyzet ismeretében valóban fon­tos, hogy a közeli napokban érintke­zésbe lépjenek a őstermelés, valamint a felvásárlás képviselői és megszer­vezzék az árunak a vágóhídra, fel­dolgozóüzembe juttatását a zavarta­lan közellátás érdekében. KUCSERA SZILÁRD Aktívon és egységesen n tervfelodolok teljesítéséért A pártszervezetekben befejeződött az átigazolási akció, melynek kereté­ben lényegesen megtisztult a párt olyan elemektől, akik a pártkönyvet csak azért tartották, hogy elérjék egyéni céljaikat. De elbúcsúztak azok is, akik a pártszervezetekben nem voltak elég aktívak, nem törődtek eléggé politikai és szakmai tudástok fejlesztésével, nem állták meg helyü­ket a munkában, vagy magánéletük­ben rossz példát mutattak a párton kívülieknek. A tagkönyv-csereakciót a CSKP Köz­ponti Bizottsága 1970. szeptember 18-1 ülésének állásfoglalásában tömören így értékeli: „Sikerült elérni a cél­kitűzést, hogy a pártot megtisztítsuk azoktól, akik eltávolodtak merx-lenini politikájától, elárulták eszmei és szer­vezeti alapelveit, és nem tettek eleget kommunista kötelességeiknek. Fokozó­dott a párt politikai aktivitása. Az eszmeileg és szervezetileg egységes párt képes lesz társadalmunk vezeté­sére a további szocialista építés út­ján.“ Az idézet tehát azt bizonyítja, hogy pártunk tényleg jelentős mértékben megtisztult és főleg azok maradtak soraiban, akik nem karrierből, ha­szonlesésből vették át annakidején a pártkönyvet, és a lehető legteljesebb mértékben egyetértenek a párt jelen­legi politikájával. Nehéz vajúdáson esett át a párt, teli fájdalmakkal. De végezetül mégis azt mondhatjuk, hogy el kellett válni azoktól, akik nem értettek egyet még a marxizmus-leni­­nizmus alapelveivel sem, és a kriti­kus helyzetben nem tudták, hogy hol a helyük, elragadtatták magukat a nacionalista-soviniste kilengésekkel és a szocialista ellenes elemek hálójába kerültek. Ebben az esetben azokról van szó, akik nem szervezték kimon­dottan a szocialistaellenes tevékeny­ségeket, és úsztak az árral. A tag­­könyvcserék alkalmából számos olyan esettel találkoztunk, amikor a párttag arra hivatkozott, hogy megfélemlítés miatt állt a szocialista-ellenesek tá­borába. Ehhez mindjárt hozzáfűzhet­jük, hogy nincs szükség olyan kom­munistára, aki az első nehéz próba­tételnél megijed, és ahelyett, hogy harcos kommunista kiállással küzde­­ne, reakciós erők nyomására az ellen­ség táborába kerül. Pártunk tehát megtisztultabban ke­rült ki az átigazolási akcióból, és Központi Bizottságunk megállapítja, hogy fokozódott a párt politikai akti­vitása is. Ez tényleg így van, azonban még csak a kezdetnél tartunk. Az át­igazolások és az utána következő ká­dercserék felemésztették a pártszerve­zetek energiájának jó részét. Most azonban mindent meg kell tenni an­nak érdekében, hogy a pártszerveze­tek aktivitása a népgazdaság konszolb dációját szolgálja, és ezen túlmenően hozzájáruljon a tervfeladatok teljesí­téséhez és az ötéves tervek kidolgo­zásához. A pártszervezeteknek előre­látó politikát kell folytatni. Viszont, hogy ez mind megtörténjen, ehhez elengedhetetlenül szükséges a párt vezető szerepének érvényesítése. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy már 1968 előtt sem volt a pártnak megfelelő vezető szerepe. A gazda­sági vezetők a mezőgazdaságban is nagyon sok esetben nem vették figye­lembe a pártszervezetek határozatait. A járási pártbizottságok az utóbbi időben értékelték, hogy az egyes me­zőgazdasági üzemekben milyen módon érvényesül a párt vezető szerepe, és az elapszervezetekpt úgy irányítják, hogy azok küzdjenek azért, hogy a mezőgazdasági üzemek olyan árukat termeljenek, amelyekre szüksége van á társadalomnak. A jelenlegi helyzetben tehát a párt­­szervezetek Igen magas fokú aktivi­tására van szükség. Azonban felmerül a kérdés, hogy például a mezőgazda­ságban hogyan érhető ez el. Nemrég részt vettünk az ipolyviski falusi párt­­szervezet ünnepélyes ülésén, amikor kiosztották mintegy félszáz tagnak az új tagkönyveket. A gyűlésen a párt­tagok között elosztották a munkafel­­(Folytatás a 2. oldalon.] Tanévkezdés a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolán A mezőgazdasági középiskolákon már javában folyik a tanítás, a technikusok képzése. A napokban azonban már a Nyitrai Mezőgaz­dasági Főiskolán is benépesedtek az előadótermek és a laboratóriu­mok. Megkezdődött az 1970—71-es iskolaév, melyben igényes felada­tok várnak a pedagógusokra'és a hallgatókra egyaránt. A főiskola legfőbb küldetése olyan szakembe­reket nevelni a mezőgazdaság szá­mára, akik lépést tartanak a mű­szaki fejlődéssel és ezáltal előse­gítik a korszerű nagyüzemi terme­lés további fejlesztését. Nyitra a mezőgazdasági tudomá­nyok fellegvára. Ez nagyrészt a fő­iskolának is köszönhető, hiszen ezidáig már több mint 6500 mér­nököt nevelt az életnek. Közülük nagyon sokan fontos és felelős be­osztásban dolgoznak a mezőgazda­ság szakaszán, vagy közvetlenül irányítják a termelést. A mezőgazdaságnak nagy szük­sége van a fiatal szakemberekre. E feladat, megoldása vette kezde­tét az új Iskolaévben is. Jelenleg 3400 hallgatója van a főiskolának. Közülük több mint ezer elsőéves (ebből 163 távtanuló). Mintegy öt­százan már az államvizsgákra gon­dolnak és arra, hogy a diploma megszerzése után hasznos tagjaivá váljanak társadalmunknak a mező­­gazdaság szakaszán végzett mun­kájukkal. Az utóbbi évek válságos idő­szaka után komoly munka vár a főiskola tanáraira, pedagógusaira, hogy valóban sokoldalúan képzett szakembereket neveljenek a mező­­gazdaság számára. Ezt a felelős­ségteljes munkát reméljük sikere­sen oldja meg a főiskola mintegy 400 pedagógusa és a fiatalok poli­tikai nevelésében nem ismétlődnek meg az utóbbi évek hiányosságai. Minden feltétel megvan tehát ah­hoz, hogy sokoldalúan képzett mérnökök kerüljenek a mezőgaz­dasági termelésbe. Az új iskolaévben a pedagógu­soknak, a főiskola hallgatóinak sok sikert kívánunk munkájukhoz.-kp-

Next

/
Oldalképek
Tartalom