Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-12 / 37. szám
10 SZABAD FÖLDMŰVES .1970. szeptember M> A tatárképű vén kocsis vtsszarántóttá a gyeplőt, a négy ló szinte remegve állott meg az erdőszélen. A cifra hajdú leugrott a bakról és bekiáltott a hintó bőrfüggönye alá: — Itt vannak a betyárok! A hintóbán két nő ült. Egy fiatalabb és egy idősebb. A fiatalabbat ШStellának hívták és a veszprémi püspök unokahúga volt. Az idősebb aszszonyság a püspök kulcsárnője volt. 'Alkonyadott, késő ősz volt, a Bakony vöröslő fáival úgy szunnyadt, mint boros öregember. Az erdei úton két lovas léptetett a htntóval szemben. Nyugodtan, sietség nélkül közeledtek. Az egyik lovas fél lóhossznyival élőbb járt társánál. Puha vadászkalap volt a szemébe húzva, a válláról rövid karabély csüngött alá. Nagyfejű, vadtekintetű paripa járt alatta. Ilyenforma az a mén, amelyik a farkast agyonrúgja. , Olyan csendesen, látszólag veszedelmes szándék nélkül közeledtek, hogy bátran le is lehetett volna szedni őket a nyeregből két jó lövéssel. Й piros hajdú azonban a hintó mögé bújt, a vén kocsis összeráncolt homlokkal, minden megindultság nélkül nézett szembe a végzettel. — Szánjanak ki az utasok! — mondta a betyár minden hangsúly nélkül. A vámőrök állítják meg ilyenformán a kocsit. Előbb Estella ugrott ki a bőrjödél alól. Rózsaszín köpenyeg és rózsaszínű kalap volt rajta. Fehér harisnyás, szalagos félcipője szinte jókedvűen hágott a göröngyökre. Nagy kék szeme volt, rózsaszínű arca, mint valamely festett képnek. Csupán a száján volt egy karmin, mert abban az időben ez divatos dolog volt. Egy kis hímzett erszénykét tartott a kezében Ős a betyárok felé csörgette a benne levő, pénzecskét. A kulcsárnő mogorván, szélesen, lésztaszagú ruhában támaszkodott meg a háttérben. Az arcán semmi félelem, Inkább haragos megvetés. Nem szégyellik kendtek ezt a dolgot? —. kérdezte éles hangon. — Mi a veszprémi püspök házához tartozunk. — A kisasszony?, — kérdezte a kalap alól a betyár. — A méltóságos úr unokahúga. >— Hová mentek? *— Hová? Hát Veszprémbe! — Egy óra járásnyira van ide Veszprém. A betyár benézett a hintóba, hogy nincs-e ott még valaki. Aztán a piros huszárt felültette a bakra. Majd a bőrfedelet leeresztette és a hölgyeknek intett, hogy beszállhatnak a hintóba. A turisüveges, kanászképű legény a lovak mellé lovagolt, midőn a hintó lépésben megindult, míg a másik betyár a hintó mellett ballagott. Ennek á betyárnak selyemmel volt hímezve a szűre és a mellényén apró virágkoszorúcskák voltak. Az inge fekete selyemből volt és finom lakkcsizmáján ezüst sarkantyú. A kalapját levette és hosszú, barnásszürke haját hátrasimította. Talán huszonöt esztendős lehetett a betyár, kis gácsérforma volt és a haja fürtökbe volt fódorítva, mint a gavalléroké. A nyakában aranyos kendő, benne vakító vizű gyémánt. Az arca piros és fehér volt, mintha tán egy kis festék is volna rajta. Csupán balfelől volt egy puskaporos fekete folt a szeme alatt, mintha vaktöltéssel arcon lőtték volna. Szenvedélytelen, szinte fáradt tekintetében bizonyos mélázó bánat borongott. Hervadt szomorúsággal tapadt a szeme a mozdulatlan hölgyekre. — Kegyedet hogy hívják, szép hölgy — kérdezte a rózsaszínű kalapost. — Estella. Furcsa, hogy maga nem ismer engem! Mindenki ismer a vármegyében, s ezért nyugodtan szoktunk utazni — felelt a fiatal hölgy. — Eddig még soha sem ért semmi bántódás. — Lehet, hogy ezután sem. és hová szokott utazni? — Mostanában már nem utazom, de azelőtt eljárogattunk szüretelni Badacsonyba, bálba Füredre, atyámfiához Palotára. — Kegyed árva? — Csak voltam. Ősz óta jegyes vagyok. Estella büszkén, szinte fölényes bátorsággal nézett a betyárra. Öt nem érheti már semmi baj, menyasszony. — Természetesen, szereti a vőlegényét? Estella nagyvilági hölgy is tudott lenni, különösen, ha erre alkalom adódott. — Uram, betyár úr, az erszényemet elviheti, meg is lőhet a karabélyával, az ékszerem letépheti, de az érzelmeimhez igazán semmt köze sem lehet. — Bocsánat. Contre coeur: minden kíváncsi szándék távol állott tőlem, pedig igen szeretném tudni, hogy van-e még szerelmes nő a világon? Estella szigorúan összecsukta virágkehely nagyságú száját. Méltatlankodva nézett a vén kulcsárnéra, aki szapora szemforgatással helyeselte a magaviseletét. A kulcsáráé végre forgácsfánkhoz hasonlatos arcát felemelte. — Nem tudom, hogy mi a neved, te bojnyik — mondta kemény hangon. — Akárki légy, annyit mondhatok, hogy idáig csupa nóbel emberek betyárkodtak a Bakonyban. Te vagy az első, aki udvariatlan vagy, pedig eleget találkoztunk mindenféle szerzettel. Még a kanászból lett Porosai is kezet szokott csókolni az országúton. Hát te ki vagy? — Én Sobri vagyok! Csendesen hangzottak el a szavak, hanem annál nyomatékosabb volt a hatásuk. A tatárfejü, csomózott bajszú vén kocsis meghökkenve hátrafordult. A piros huszár csupán azért nem kapta le a csákóját, mert a viharszíj nem engedte. — Ah, Sobri! — kiáltott fel a kulcsáráé és hisztérikusan felsikoltott a félelemtől. Csupán Estella maradt nyugodtan. Kék, napos szemét rózsaszínű arcából a betyárra vetette, mint mikor a napsugár végre utat talál az erdőben a sűrű falevelek között és hirtelen megcsillan a vén fák tövében bújdosó erecske vizében. A harag és méltatlankodás nyomban eloszlott. — Moszjő! Ön a híres Sobri? Igazán örvendünk, hogy megismerkedtünk önnel. Mindenféle parasztbetyárok kerültek eddig utunkba. Csak a fejedelemmel nem tudtunk találkozni. Moszjő Sobri, valóban nem akartam önt megsérteni. A rózsaszínű köpenyegből elővonta kezét, amelyen selyem kesztyű, talán éppen a püspök kesztyűje volt. Sobrinak nyújtotta és a meleg kezecske bizalommal pihent a haramia széles tenyerében. Sobri egy másodpercig habozott, aztán szótlanul lehúzta a kisasszony kesztyűjét, és miután a fehér kezet megsimogatta, a kesztyűt a keblébe dugta. A Bakony kezdett elmaradozni, mintha a nagy fák megunták volna a tájat, megritkultak, a távolba lépkedtek, mintha már nagyon is meszszire elbátorkodtak volna. Szőlőhegyek sárgállottak, majd egy völgy, ahol a lila színű felhők úgy úszkáltak a nagyfejü fák fölött, mint a költők versei járnak a nők kontya alatt. A betyár még mindig kezében tartotta Estella kezét, mintha már nagyon régen lett volna úrinő finom keze kezében. — Szabad? — kérdezte halkan és finomkodva. Estella a kalácsképű szomszédnőjére pillantott, de az tudta a köteles tiszteletet és elfordította a fejét. A piros huszár háta meggörnyedt a bakon. A kocsis erősen figyelte a nyerges fülét. Estella tehát intett szemével, amely olyan fényes volt, mint a finom porcelán. Sobri felemelte a kezet és kívülről és bévülről megcsókolta. Majd a homlokához érintette, és lassan, szinte áhitatosan végigsimította gondterhes, felleges homlokát az Estella tenyerével. A ujjaknak finom párnácskái végigcsúsztak a betyár halántékán. Sobri lehúnyta szemét, míg Estella tágra nyitotta. Kétszerháromszor járta be a kis kéz a betyár homlokát. A ráncok egyszerre elsimultak. Sobri felnyitotta szemét, mintha valamely messzi tartományban járt volna idáig, s most csodálkozva nézné az enyhe dunántúli dombokat. — Ornőm, királynőm, az út ezután már teljesen biztonságos, kíséretünkre nincs szüksége. Tisztelem a méltóságos püspök ural. — Már elhagy, Sobri úr? — kiáltott fel nekilendülő szívességgel a kulcsáráé. — Estella kisasszony — szólott a betyár —, jó estét kívánok! A tüzes szemű szörnyeteget visszafogta, a vén kocsis kieresztette az ostort, a turisüveges legény lekapta a fövegét a hintó előtt. A kerekek gyorsan forogtak. Estella és a kulcsáráé kendőjüket lobogtatva néztek vissza a betyárokra. Mihail Bulgakov: A MESTER ÉS MARGARITA Ezt a regényt a huszadik század remekei közé sorolják. A modern szatíra, a fantasztikum, a groteszk és az intelektuális próza elemeit egyesítő regény arra a problémára keresi a választ, hogy mi a mértéke a jónak és a gonosznak olyan egyéniségnél, akinek mérhetetlen hatalom összpontosul a kezében? Agatha Christie: TEMETNI VESZÉLYES Egy gyártulajdonos váratlan halála után kialakult örökösödési hajsza érdekes jelenségeit tárja elénk az író. A gyárost ugyanis meggyilkolták, s a szerző azt firtatja regényében, hogy a boldog örökösök közül vajon ki gyilkolta meg? Fordulatokban bővelkedő, izgalmas olvasmány. Konrad Lorenz: SALAMON KIRÄLY GYŰRŰJE A nagy tudós háza Noé bárkájához hasonlít, ott mindenféle állat megtalálható. Az állatokkal való együttélés azonban sok bosszúságot is okoz. A világhírű szerző sok humorral és öngúnnyal ír e kellemetlenségekről, de mint állatbarát őszinte szeretettel mesél a két- és négylábú „társakról“. Elsa Triolet: AZ AVIGNONI SZERELMESEK — SOHANAPJÁN Az első kisregényben a szerző bemutatja Avignont, az „őrült, a szent, az ördögi várost, a csodák és a varázslatok, a Szent Szűz és a Venus városát. A Bolgár Népköztársaság szeptem, *. /; bér 9-én ünnepelte felszabadulásának 26. évfordulóját. Az országban ezer és ezer emlékművet állítottak fel a jelentős évforduló tiszteletére. Ez az emlékmű a Feketetenger partján, — Várnában van és a fasizmus elleni harcban elesett hősök emlékére állították fel. A SOHANAPJÁN alapgondolata pedig az, hogy a valóság és a valóság nem azonos, hogy mindnyájan szüntelenül optikai csalódások áldozatai vagyunk az elmúlt pillanat, egymás szándékának megítélésében. Ellery Queen: GYILKOSSÁG RENDELÉSRE A regény egy tehetséges fiatal orvosról szól, akinek életébe belép egy milliomos szép felesége. A fiatal orvos már-már rózsaszínben látja a jövőt — míg egy este hazatérve ismeretlen fiatal nő holttestére nem bukkan. Ettől kezdve szédítő iramban peregnek a váratlan események. Alekszandr Naszibov: „LABIRINTUS-AKCIÓ“ Kémek, ellenkémek, az Abwehr és a Gestapo viszályai, fondorlatai színezik ezt a lélegzetelállítóan izgalmas kalandregényt, egy kegyetlenségében abszurd történet keretében. Gyurkovics Tibor: NE SZERESS, NE SZERESS A regény főhőse egy fiatal idegorvos. A munkaközben jelentkező szerelem, titkos szerelem, mert a nő aszszony, s boldogságuk lopott boldogság, tele a tilalmak buktató erejével. Gyurkovics nem mindennapi költői tehetsége első prózájában is átsüt a szövegen. Regénye kedves olvasmánynak bizonyul. Az ismertetett könyvek a Madách Könyvkiadó közreműködésével, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közös könyvkiadási egyezményének keretében jelentek meg. Valamennyi szlovákiai könyvesboltban kaphatók! Nyugat-szlovákiai turnén a Thalia Színház «$» «$♦ «$♦ »*» *** *** **« ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ «j* •*«. «$♦ *’< »*• «J» »j* *j» •** «2* *2* ♦} A Magvar Területi Színház szeptemberi műsorterve Július közepétől hat hetes pihenőt tartottak a MATESZ kassai részlegének, a Thália színháznak a tagjai. A színészek a rendezővel, dramaturggal és a segédszemélyzettel együtt „aktív“ pihenésre használták ki ezt a hat hetet. A kassai ipari iskola épületében kapott színházterem átalakításán dolgoztak, hogy a téli szezont már itt kezdhessék meg. Az együttes szeptember elején nyugat-szlovákiai turnéra indult. A turnét 11-én Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) kezdi, majd fellép Komáromban (Komárno), Érsekújvárott (Nové Zámky), Léván, (Levice), Párkányban (Štúrovo), Diószegen (Sládkoviőovo) és a Csallóköz számos községében, végül pedig a bratislavai Kis Színpadon és az Gj Színpadon. A Thália ezúttal két darabbal mutatkozik be a nyugat-szlovákiai színházkedvelő közönségnek. Jean Cocteau: Rettenetes szülők című drámája olyan szerelmi sokszögön keresztül folytat társadalombírálatot, amely nemcsak szellemes, szokatlan, hanem elevenbe vágó is. Olyan tükör, amelybe nem mindenki tud lelkiísmeretfurdalás nélkül belenézni. A szűk család — apa, anya és felnőtt fiú — együttesét, az asszony vénlány nővére egészíti ki. Az anya, Yvonne görcsösen ragaszkodik már önálló életre törekvő fiához. Férje, George a jó családapa szerepét igyekszik alakítani, bár régen megunták s ő is megúnta otthonát, amelynek hiányzó melegét egy fiatal lány oldalán igyekszik megtalálni. Már régen megfeledkezett róla, hogy Léone, akinek egykor vőlegénye volt, s akivel csak azért szakított, hogy húgát, Yvonnet feleségül vegye — még mindig gyöngéd érzelmekkel viseltetik iránta. Michelben, a felnőtt fiúban fellobog az első nagy szerelem egy fiatal lány, Madeleine iránt, akiről nem tudja, hogy apja eltartott kedvese. Az egyre bonyolódóbb helyzetben Léonie veszi kezébe az előadás irányítását. A fiatalok egymáséi lesznek, boldogok. Yvonne, a fiához betegesen ragaszkodó anya azonban semmi körülmények között nem tud belenyugodni Michele elvesztésébe s kétségbeesésében megmérgezi magát. A szerző a dráma címe alá egyetlen sort írt: „Történik napjainkban, Párizsban.“ S ez a meghatározás ma sem szorul korrekcióra. A több, mint harminc éves színmű ma épp úgy aktuális, mint megírásának idején volt. Thomas Brandon: Szerelmem Donna Rita című bohózatáról már írtunk a losonci bemutató után. A kiváló rendezésben színrevitt darab a Thália színház eddigi 15 előadása során nagy közönségsikert aratót*; s méltán bízunk benne, hogy a három kópé diák, Charley, Bob és Larry története jó szórakozást nyújt a nyugatszlovákiai színházi közönségnek is. KOVÁCS Z. 10. csütörtök Párkány — Štúrovo 12. szombat Farnad — Farná 13. vasárnap Nagyölved — Veiké Ludince 15. kedd Ipolyság — Šahy 17. csütörtök Köbölkút — Gbelce 19. szombat Kisgyarmat — Sikeniőka 20. vasárnap Tornóc — Trnovec n. V. 25. péntek Komárom — Komárno 26. szombat Ipolynyék — Vinica 27. vasárnap Udvard — Dvory nad Zit. 19.30 Szalmakalap —Szalmakalap —- Szalmakalap 10,00, 12,30 A bölcs kádi 19.30 Szalmakalap —Szalmakalap —Szalmakalap —„— Szalmakalap —Szalmakalap A Thália Színház szeptemberi műsorterve Sznmbathy Gyula, Csendes László és Érsek György, a Szerelmem Donna Rita három diákja. 10. csütörtök Dunaszerdahely — Dun. Streda 19,30 Rettenetes szülők 11. péntek Komárom — Komárno — — Rettenetes szülők 12. szombat Érsekújvár — N. Zámky — — Rettenetes szülők 13. vasárnap Komárom — Komárno — — Rettenetes szülők 14. hétfő Dunamocs — Moőa 19 30 Szerelmem Donna Rita 15. kedd Nyitra — Nitra — — Szerelmem Donna Rita 16. szerda Nemesócsa — Zem. Olőa — — Szerelmem Donna Rita 17. csütörtök Vásárút — Trhové Mýto — — Szerelmem Donna Rita 18. péntek Komárom — Komárno — — Szerelmem Donna Rita 19. szombat Szímő — Zemné — — Szerelmem Donna Rita 20. vasárnap Komárom — Komárno — — Szerelmem Donna Rita 21. hétfő Bratislava, Malá scéna 19 30 Rettenetes szülők 22. kedd Léva — Levice 19 30 Szerelmem Donna Rita 23. szerda Párkány — Štúrovo — —Szerelmem Donna Rita 24. csütörtök Búcs — Búč — — Szerelmem Donna Rita 25. péntek Diószeg — Sládkovičovo — — Szerelmem Donna Rita 26. szombat Dióspatony — Orech. Potôň — —■ Szerelmem Donna Rita 27. vasárnap Ekecs — Okoč — — Szerelmem Donna Rita 28. hétfő Marcellháza — Marcelová — — Szerelmem Donna Rita 29. kedd Karva — Kravany nad Dun. — — Szerelmem Donna Rita 30. szerda Bratislava, Nová scéna — — Szerelmem Donna Rita ♦* V V V V V V V V V V V V V V V v V V V V V v v v О »2* О ♦, ♦ ♦ v V v v ♦ •
