Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-12 / 37. szám
А ЯШШВШ Az előbbi „Kertészet - Méhészet“ szakmellékletünkben a fenti cím alatt közöltük a mézes gyümölcs eltartásához szükséges általános utasításokat. Most pedig az egyes gyümölcsfajták tartósításának recepíeivel jelentkezünk. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy az egyes receptek végén zárójelben hivatkozni fogunk előbbi számunkban „Háziasszonyok figyelmébe“ cím alatt megjelent általános utasításokra. ■Ib Mézzel saját levében konzervált gyümölcs Ha a gyümölcsöt saját levében főzzük be, a mézet meg kell tisztítani habjától és az apró szennyezéstől, majd lemérjük a szükséges mennyiségű mézet; a mézzel telített edényt befedjük és egy forró vízzel telített nagyobb edénybe helyezzük, ahol legalább fél óráig állni hagyjuk. A méz tetején fehér hab képződik, amelyet kis szűrővel leszedünk és így megkapjuk a tiszta mézet, amellyel a gyümölcsöt leöntjük. A további utasításokat az egyes előírások tartalmazzák. Ribiszke. Felhasználandó anyag: 1000 g ribiszke, 300 g méz. Az elkészítés módja: Az érett ribiszkét egy szitán vízzel átöblítjük és lecsepegtetjük. Megfosztjuk száraitól és patentzárás üvegekbe helyezzük, majd mézzel ieöntjük. A lezárt üvegeket 10—15 percig csírátlanítjuk (lásd az általános utasításokat). Málna. Felhasználandó anyag: 1000 g málna, 200—250 g méz. Az elkészítés módja: A nem túlérett málnát szitán vízzel átöblítjük és jól lecsepegetjük. Üvegekbe helyezzük, átszűrt akácmézzel leöntjük, lezárjuk és 10—15 percig csírátlanítjuk (lásd az általános utasításokat). Cseresznye. Felhasználandó anyag: 1000 g cseresznye, 150— 200 g méz. Az elkészítés módja: A cseresznyét megmossuk, inegszá- Ü? Пгясшск Htjuk és kimagozzuk. Aztán Üvegekbe töltjük, mézzel leöntjük, lezárjuk és 15—20 percig sterilizáljuk (lásd az általános utasításokat). Meggy. Felhasználandó anyag: 1000 g meggy, 200—250 g méz. Az elkészítés módja: Hasonló a cseresznyéhez, de a meggyet nem magozzuk ki. Köszméte. Felhasználandó anyag: 1000 g köszméte, 250— 300 g méz. Az elkészítés módja: A nem túlérett köszmétét megszabadítjuk szárától és murvaleveleitől. Szitán megmossuk és lecsepegtetjük. A bogyókat megszúrkáljuk, hogy a csírátlanítás alatt meg ne repedezzenek. Utána Üvegekbe helyezzük, leöntjük mézzel, lezárjuk és 10 percig sterilizáljuk. Mézoldatban tartósított KVÜmülcs Arra törekedjünk, hogy egyforma nagyságú gyümölcsöt főzzünk be, akár egyfajta, akár többfajta gyümölcs befőzéséről legyen is sző. A magvas gyümölcsöt egészben vagy kimagozva tesszük el. A mézet felfőzzük a vízzel éš a képződött habot leszedjük. A gyümölcsöt tetszés szerint nyers állapotban leöntjük ezzel a sziruppal, vagy előzőleg pároljuk (blansírozzuk), esetleg előzetesen felfőzzük (lásd az általános utasításokat). A mézoldatokat a gyümölcsfajták és azok cukortartalma szerint a következő arányban készítjük: Hígabb oldatnál 1 liter vízbe 200—250 g mézet teszünk. Az ilyen szirupot a cseresznyénél, ringlónál, ribiszkénél, érett baracknál, szilvánál, almánál, vörös áfonyánál használjuk. A telítettebb oldatnál 1 liter vízbe 250—300 g mézet teszünk. Ezt a kemény cseresznye, ringló, ribiszke, barack, köszméte, meggy, őszibarack eltevésénél használjuk. A szirup telítettségét nem tudjuk pontosan meghatározni. Van, aki az édesebb befőttet, más pedig a kevésbé édes befőttet szereti. Ehhez tartjuk magunkat háztartásunkban a szirup elkészítésénél. A kompót tartóssága inkább az üveg légmentes lezárásától függ, mint a nagy mennyiségű édességtől. A kompótokat ne édesítsük túl, mert a legtöbb ember nem szereti, émelyítőnek tartja azokat. A mézzel befőzött gyümölcsöt sötét, száraz és levegős helyiségben tartjuk. gott gyümölcsből készülnek, amelynek elegendő pektinje — kocsonyaképző anyaga van. Magas pektintartalmú gyümölcsök közé tartozik a köszméte, a birsalma és az éretlen alma. Kevés pektint tartalmaz a körte, cseresznye, meggy, barack, őszibarack és a málna. A mézes dzsemeket rendszerint egyfajta gyümölcsből készítjük, hogy a gyümölcs jellemző íze és illata megmaradjon. A kész dzsem színe üde, szép fényes. A dzsem kocsonyás, de elég sűrű legyen. A következőképpen készítjük: A gyümölcsöt érett és kevésbé érett csoportra osztjuk fel. Az ehetetlen részeket eltávolítjuk és a gyümölcsöt megmossuk. Az érett részeket nyersen áttörjük vagy gyümölcsdarálón megdaráljuk. Ez a rész a dzsem alapja. A gyümölcs másik részét a gyümölcsfajta szerint készítjük elő, a bogyósat egészben hagyjuk, a magvasat kimagozzuk és darabokra vágjuk. A gyümölcs áttört részét állandó keverés közben forró tűzön a mézzel egy széles fazékban kb. 8—10 percig főzzük (hatliteres edénybe 1000 g gyümölcsöt teszünk). Ezután hozzáadjuk a gyümölcs darabkára vágott másik részét. Állandó keverés közben hirtelen főzzük, kb. 8—10 percig. A dzsem kocsonyásodni kezd (először kisebb, majd nagyobb buborékok képződnek); ha a fakanállal megkeverjük és látjuk a fazék alját, a dzsem nem folyik le a fakanálról, hanem darabkákban esik le arról, akkor az megsűrűsödött. Ekkor a dzsem már el is készült. Azonnal levesszük a tűzről, még forrón az üvegekbe öntjük és celofánnal lekötjük. Ne feledjük, hogy a dzsem a hosszantartó főzéssel elveszti kocsonyásodási képességét. 1000 g gyümölcsre 500—1000 g mézet Számítunk, a gyümölcs cukortartalma szerint. A pektinben szegény gyümölcsből készített dzsemekbe bekeverhetjük az ipari pektin készítményeket, amelyeket az üzletekben árulnak, pl. a Petosa nevű készítményt, amelyet por alakban hoznak forgalomba és amelynek 40 grammja 1000 g gyümölcshús befőzésére elegendő. A Petosa ártalmatlan, természetes kocsonyásodást előidéző kivonat. A használati utasítás a készítmény csomagolásán van feltüntetve. Dzsemeket kevert gyümölcsből is készíthetünk, ahol az egyiknek magas pektintartalma van, mint pl. málnából és ribiszkéből, barackból és almapüréből, stb. Ilyen esetben nincs szükségünk iparilag előállított pektinre. Ribiszkedzsem cseresznyével. Az elkészítés módja: A megmosott ribiszkét gyümölcssajtón átnyomjuk. Az így nyert pürét széles edénybe tesszük, majd erős tűzön állandó keverés mellett 8 percig főzzük. Utána megmosott, megszárított és kimagozott cseresznyét teszünk hozzá és együtt 10 percig főz.zük. A kissé lehűlt dzsemet üvegekbe tesszük. Így megakadályozzuk, hogy gyümölcsdarabok a dzsem tetejére felkerüljenek. Cseresznyedzsem. Felhasználandó anyag: 1000 g cseresznye, 600—700 g méz. Az elkészítés módja: A megmosott cseresznyét kimagozzuk, felét húsdarálón megdaráljuk. Az így kapott pépet erős tűzön a mézzel együtt Vt óráig főzzük. Aztán hozzáadjuk a kimagozott cseresznyét és együtt még kb. 8 percig főzzük (főzés alatt hozzákeverhetünk ipari pektint. A további elkészítési módot lásd az általános utasításokban). Meggydzsem. Felhasználandó anyag: 1000 g meggy, 800— 1000 g méz. Az elkészítés módja: Hasonló a cseresznye dzseméhez. Barackdzsem. Felhasználandó anyag: 1000 g barack, 800— 1000 g méz (csakis akácméz lehet). Az elkészítés módja: A barackot megmossuk, kimagozzuk, az érettet húsdarálón megdaráljuk és az így nyert pépet erős tűzön a mézzel együtt állandó keverés közben főzzük. Hozzáadjuk a felszeletelt barackot és erős tűzön ismét átfőzzük; a forró dzsemet üvegbe tesszük, celofánnal lekötjük és eltesszük (lásd az általános utasításokban). A jobb kocsonyásodás céljából az első átfőzés ideje alatt almapürét vagy a további főzésnél Petosát adhatunk hozzá. Eperdzsem. Felhasználandó anyag: 1000 g eper, 700 —800 g méz. Az elkészítés módja: Gyorsan átmosott tiszta kerti epret vagy erdei eperrel vegyítve, porcelán edényben mézzel leöntünk és 3—4 óráig állni hagyunk. A szirupot leszűrjük és állandó keverés mellett erős tűzön 10 percig főzzük. Aztán hozzátesszük az epret és még néhány percig főzzük. (A további elkészítést lásd az általános utasításokban). Az eperhez ribiszkét önthetünk, amely pektinben nagyon gazdag. Ha tiszta eperdzsemet akarunk készíteni, úgy Petosát használunk. Málnadzsem. Felhasználandó anyag: 1000 g málna, 700—800 g méz. A dzsemejc kocsonyás, finom befőttek, átnyomott és felvá-Felhasználandó anyag: 1000 g Az elkészítés módja: Hasonribiszkepüré, 250 g kimagozott lóképpen készítjük, mint az cseresznye, 900—1000 g méz. eperdzsemet. A Szabad Földműves szafc’m cllék I e t e Dinnyeszüret idején Dinnyeszezon idején szívesen látogat az ember a termelőkhöz, mert megízlelheti a jobbnál jobb, zamatosabb dinnyéket. A gyümölcsféleségek között talán ez a legkedveltebb csemege. öreg, fiatal egyaránt kedveli, vásárolja, Ezért mindannyiunk számára örvendetes, "hogy az utóbbi években növekszik vetésterülete, illetve a hazai termésből egyre több kerül piacainkra. Ehhez a tényhez nagyban hozzájárul a Sósszigeti Nemesítő Állomás (Solary, okr. Dunajská Streda), ahol Rákóczi Lajos vezetésével immár az ötödik elismert dinnyefajta kerül a nagyüzemi termesztésbe. Augusztus derekán épp a dinnyetábla kellős közepén találjuk a friss mozgású, fiatalnak tűnő 'nemesítőt. Sürgős munkája mellett is elbeszélgetünk vele a dinnyetermesztés jelenlegi helyzetéről. Rákóczi elvtárs nem titkolja afeletti örömét, hogy lassan a normális kerékvágásba zökken a dinnye termesztése. Hiszen régebben július közepétől szeptember végéig halomban hevert ez a gyümölcs a piacon, de később a minimálisra csökken' termesztése. A rossz árpolitika következményeként a nagyüzemi gazdaságok nem pártolták ezt az ügyet s emellett a hozzáértő szakemberekből is hiány mutatkozott. Számos helyen a hektárhozamokkal is baj volt, hiszen a dinnye hamar degenerálódik s ez a terméshozam biztos csökkenését vonja maga után. Jelenleg elegendő vetőmag áll a termelők rendelkezésére, mivel a fészkes ültetést a legtöbb helyen felváltotta a tápkockákban nevelt palánták ültetése és ez a módszer jóval kevesebb magot igényel. Dinnyetermesztésünk jövőbeni helyzete tehát bíztató. Nemcsak azért, mert többféle fajtatiszta mag van birtokunkban, de azért is, mert a termőterület növelésével egyidöben megtanulunk dinnyét termelni. Igaz ugyan, hogy jelenleg csupán kísérleti stádiumban van a fóliatakarásos termesztés, de azon üzemekben, ahol nem féltek az 8. SZÁM 1970. SZEPTEMBER 12. A gyümölcsfák és a talajúntság A szőlő kártevői és betegségei (VIII.) Szeptemberi figyelmeztető Különös anya, különös család A méhcsaládok táplálkozása és egészségi állapotuk Emlékezés egy régi úttörő méhészre Háziasszonyok figyelmébe Rákóczi Lajos nemesítő örömmel mutatja új fajtajelöltjét, jelenleg a 133-es szám alatt nyilvántartott dinnyét. Koraisága és termőképessége ugyanolyan, mint a „Solartur“-é, de pirosbélű. A „Lednicei“ kontrollfajta termőképességét azonban 30 %-kal felülmúlja. A három évig tartó állami kísérlet után előreláthatóan idén elismerik, illetve termesztését engedélyezik. új termesztési mód bevezetésétől, idén is aranyat ért a fólia. Maga a kísérleti állomás, illetve Rákóczi elvtárs is azt a következtetést vonta le a fóliás termesztésről, hogy a módszer segítségével elérjük a magyarországi termelőket, vagyis e termék előállításában nem előznek meg bennünket a szomszédok. Hiszen a fólia révén a dinnye mintegy két héttel hamarább szüretelhető, s emellett szinte duplájára növekszik a hektárhozam. Ennek tudatában csupán idő kérdése a fóliás termesztés széleskörű elterjedése. Megnyugtató hírek ezek a dinnyét szerető emberek számára, ám az árpolitika még mindig nem kielégítő. Azonban minden remény megvan arra, hogy mind az állami szervek, mind a termelők egyengetik majd a dinnyetermesztés útját, s rövid időn belül elegendő hazai termesztésű gyümölcs kerül a piacra. (Sándor) A dinnyén kívül többek között a fűszerpaprika nemesítését is szorgalmazzák Sósszigeten. Jelenleg négy hektáron termelik. Két fajtánál, mégpedig a Žitavská-ná] és a Rubra-nál fajtafenntartást végeznek, míg a nemesítés területén a festékanyag arányának növelését szorgalmazzák. Jelenleg egy fajtajelöltjük állami kísérletben van. Képünkön asszonyok, lányok kapálják az érésnek indult fűszerpaprikát.
