Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-22 / 34. szám

I 1970. augusztus 22., SZABAD FÖLDMŰVES Kilátások a mezőgazdaság gépesítése terén 1971-1980-ig Előtérben a termelés komplex gépesítése és automatizálása A mezőgazdasági termelés ötéves távlati terve Szlovákiában a termelés további emelkedésével számol. Tuda­tosítanunk kell azonban, hogy míg az egyik oldalon emelkedik a termelés, a másikon egyre fogy majd az emberi munkaerő mezőgazdaságunkban. Az elkövetkező öt év alatt tehát mintegy 50 ezer ember hagyja el a mezőgazda­ságot nyugdíjaztatás következtében, s 1980-ig a mai 50 évesek ugyancsak kikerülnek, a munkafolyamatból. Kell, hogy elgondolkozzunk ezek felett és szükséges, hogy a mezőgaz­daság irányítói hatékony lépéseket tegyenek a tudományosan megalapo­zott műszaki fejlesztés érdekében. Kívánatos, hogy a távlati koncep­cióban számoljanak a termelés komp; lex gépesítésének összes lehetőségei­vel, mert ezen a téren már rendel­kezünk bizonyos tapasztalatokkal. Lényegében ezt a célt szolgálja az eddig feldolgozott anyag is, mely fel­tárja mindazokat a jelenségeket, me­lyek a mezőgazdaság gépesítése terén a közeljövőben javításra vagy kiegé­szítésre szorulnak. A távlati koncepció nagyon helye­sen azt a célt tűzte ki, hogy a mező­­gazdasági termelés gépesítésével meg­bízott szakembereknek meg kell kö­vetelniük a mezőgazdasági gépgyá­raktól az eddigi géptípusok tökélete­sítését és komplettizálását. Persze nemcsak a teljesítőképesség fokozá­sáról, hanem arról Is szó van, hegy egyszerűbbé tegyék az egyes gépek kezelését, s azokat jobban hozzá Ido­mítsák a termelés biológiai feltételei­hez. Követelmény, hogy a tökéletesebb gépeknél minimálisan csökkenthessük az emberi munkaerőt, az üzemelési veszteséget, valamint a termelési költségeket, s meg kell még oldani bizonyos munkafolyamatok automati­zálását is. Az automatizáció szempontjából elsősorban azok a munkafolyamatok jöhetnek számításba, melyeknél már eddig is teljes mértékben megoldottuk a termelés technológiáját, s az ember az automatizáció következtében a ré­gebbi fizikai munka helyett irányító szerepet tölthet be a gépeknél. Itt elsősorban az állattenyésztés termelő, a műtrágya különféle ará­nyú keverékének, a keveréktakarmá­nyok készítésének automatizációs fo­lyamatáról van szó. Feltételezhető, hogy 1980-tól automatizálhatjuk a mezőgazdasági termelés legjelentő­sebb szakaszait, amikor a termelésbe állított gépsorok működését és irá­nyítását egy ember végezheti, a ren­delkezésre álló automatika igénybevé­telével oly módon, hogy áttekinthesse a rábízott gépsor vagy gépsorok min­den egységének működését, és telje­sítő képességét. A mezőgazdaság gépesítésének alapelveiben 1980-ig a fenti elveket két időrendre bontva valósítják meg. Az első szakaszban 1975-ig mintegy 38 gépsor kerül realizálásra, 68 új gépi eszköz beiktatásával, melyek gyártását az említett év végéig széria­tételben oldják meg. A második időszakban, vagyis 1978- ig fokozzák a gépsorrendszerek kivi­telezését, és rátérnek a többi gépi eszközök szériában' történő gyártá­sára. A mezőgazdasági termelés komplex gépesítésének távlati terve 1980-ig szerves részként kapcsolódik az 1971—1975-lg készített gépesítési kon­cepcióhoz, melyet az illetékes irányí­tószervek tűztek ki. Az ezzel össze­­fügő követelményeket a nagyüzemi termelési technológia magasabb kö­vetelményeire alapozták. Arra, hogy progresszív módon emelkedjen a mun­katermelékenység és a korszerű gép­sorok beállításával mindjobban pótol­ható legyen a termelésből eltávozó emberi munkaerő. Vitathatatlan, hogy a távlati cél­kitűzés eléréséhez elengedhetetlenül szükséges az egyes gépcsoportok tö­kéletesítése. Előtérbe kerülnek a mi­nőségi tényezők, s ezzel együtt a mennyiséggel szemben is nagyobbak lesznek az igények, s ehhez lényege­sen több pénzre lesz szükség, mint eddig. Az 1971—75-ös években a me­zőgazdaság gépesítéséhez az alábbi pénzeszközökre lesz szükségünk: Kés mezőgazdasági gépekre 4 469 millió ebből traktorokra 847 millió szállítóeszközökre 645 millió állattenyésztési gépekre 841 millió egyéb gépekre és eszközökre íműhelyberendezések, teher­­géükocsik, öntözőberende­zések stb.) 1 660 millió 6 129 millió Ha összehasonlítást teszünk a táv­lati követelmények és a jelenlegi va­lóság közt, azt láthatjuk, hogy 1975- ig 5158 millió Kčs értékű gépalkotás­sal több került forgalomba, mint idén. Az említett gépek azért is szüksé­gesek mezőgazdaságink korszerű gé­pesítésénél, mert a következő eszten­dőkben .progresszív módon meg kell oldanunk a bővített újratermelést. Jelenleg ugyanis olyan kedvezőtlen helyzetnek lehetünk tanúi, hogy a mezőgazdasági üzemekben a gépek­nek mintegy 45,9 százaléka elhaszná­lódott és ennek következtében hama­rosan kiselejtezésre kerül. Ezt a tényt természetesen nem hagyhatjuk figyel­men kívül. Tehát 1975-ben Szlovákiá­ban várható, hogy a gépi berendezé­­sekkelvaló ellátás mintegy 20 száza­lékkal jobb lesz, mint 1970-ben, de őszintén meg kell mondanunk, hogy itt sem érjük el azt a? átlagos szín­vonalat, amelyet Csehországban elér­nek. A mezőgazdasági gépi eszközök szükségletével kapcsolatosan Szlová­kiában az 1971—1975-ös évekre ki­dolgozták a távlati követelményeket. Ezzel összefüggésben figyelembe vet­ték az egyes körzetekben elhelyezke­dő mezőgazdasági üzemek specifikus helyzetét, s ehhez idomították az igé­nyeket az Agrotechnika vállalatával szemben, mely lépéseket tett az ügy sikeres lebonyolítása érdekében a me­zőgazdasági gépgyáraknál. Az 1971-es esztendőben például na­gyobb igényeket támasztunk az egyes gépgyárakkal szemben, mint 1970-ben. Koronákban kifejezve 254 millió érté­kű mezőgazdasági géppel kap majd többet mezőgazdaságunk, mint az előtte való e ztendőben. Ez a távlati koncepción belül már a célkitűzés pontos végrehajtása érdekében tör­ténik. Szlovákia mezőgazdaságában ez év elején 37127 traktort tartottak szá­mon, 36,7 átlagos lóerő teljesítmény­nyel. Ezzel szemben 1975-ben 41300 traktorral kell számolnunk, melyek­nek átlagos teljesítőképessége 41,7 lő­erőre becsülhető. Az 1971—75-üs években a forgalomba kerülő trakto­rok átlagos teljesítőképessége 50 ló­erő lesz. Az ötéves terv kezdeti évei­ben kerül továbbá forgalomba a 80, s 1973-ban a 120 lóerős traktor is. Az ötéves terv idején tehát Szlovákia mezőgazdasága összesen 15 400 darab nagy teljesítőképességű korszerű trak­tort kap a mezőgazdasági gépipartól. !h) Gépesítési problémák a szőlészetben A .Kölcsönös Segítség Tanácsa kere­tében a közelmúltban Budapestre ér­tekezletre hívták a szocialista orszá­gok szőlész szakembereit, hogy taná­csaikkal elősegítsék a szőlőművelés és termesztés gépesítését. Az értekezleten résztvevő országok küldöttei előterjesztették javaslatai­kat az agrotechnikai követelmények­re, s ezekről kölcsönös eszmecserét folytattak. Tárgyaltak továbbá a szőlő­­ültetvények gépesített művelésének lehetőségeiről, az ültetőanyagök elő­készítéséről, a telepítés korszerű mó­dozatairól, a szőlőkultúrák művelésé­ről és a védelemről. A küldöttek hangsúlyozták a szőlő talajművelési és tápanyagellátási munkálatainak fontosságát. A felszó­lalások során azt a végkövetkeztetést lehetett levonni, hogy a trágyázás ki­vitelezésével kapcsolatosan majdnem mindenütt gépesítési problémák mu­tatkoznak. A közepes tőketávolságra telepített szőlőültetvényekhez pl. külföldön nem rendelkeznek istállőtrágya és Uom­­poszt kiszóró gépekkel. Egyetlen gép, melyre úgy ahogy támaszkodni lehet­ne. a mi RmA-1 típusú trágyaszórónk, melynek további gyártását leállítot­ták. mivel a gépet modernizálni, tö­kéletesíteni kellene, ami alapjában véve a kor követelménye. Ogyszólván az összes résztvevők arról számoltak be, hogy eddig figyel­men kívül hagyták a szőlő betakarí­tásának gépesítését ezért a Jövőben ezt a problémát is meg kell oldani. Alapvető hiba hogy a szőlőművelés és termesztés gépesítésével kapcso­latosan eddig nem hívtak egybe ha­sonló értekezletet, mely elősegíthette volna a szóbanforgó, esetleg más ez­zel összefügő problémák okszerű megoldását. Az értekezleten küldöttségünk ta­nácsait sokan helyeselték, mely arra irányult, hogy kihasználják RmA-1 típusú trágyaszóró további gyártásá­nak lehetőségé* Tudomás”! Чо}! A DT-54 lánctalpas traktor egyszerűsített szerelése A DT—54-en végzett szerelés sok esetben rendkívül bonyolult és fáradságos munka. Például a hajtó fogaskerék kicserélésénél a futómű szétkapcsolásán kívül le kell szerelni a naftatartályt, a fék­dobokat, a hátsó híd kupakját, mire az anyacsavar meglazul, — ugyanis a fogaskerék a hajtódobhoz van erősítve. Ezt a szerelést lényegesen le lehet egyszerűsíteni. Ján Ruseknek, a tardoskeddi EFSZ dolgozójának újítása ezt megkönnyíti. Ez a meg­oldás azokra az esetekre vonatkozik, amikor szükséges a fogas­kerék kicserélése, mivel olyan átalakításról van szó, amelynek hasz­nos hatása a további szereléseknél mutatkozik meg. Az újítás szerint a fogaskereket átfúrják egész hosszúságban, 12,2 mm szélességben. A keletkezett nyíláson áthúznak egy 12 mm vastag csavart, amely 20 mm-rel hosszabb, mint a kerék szélessége. A csavarhoz egy külön készített alátétet forrasztanak, amely az említett anyacsavart helyettesíti. Ezt a tárcsát betolják a hajtó­dobba az eredeti anyacsavar oldaláról, amiáltal a hajtó fogaskerék rátolódik a csavarra a szekrény fedelének oldaláról és megerősítik egy M-12 számú anyacsavarral. A tárcsa kupakot alkot, amely be­fedi a fogaskerék eredeti anyacsavarának menetét. A hegesztés helyét el kell dolgozni. E javítás költségei nem haladják meg a 40 koronát. Az ábra magyarázata: 1 — alátét 2 — csavar Önálló hajtóművű trágyarétegező Az istállótrágya-rétegezö terelő lán­cának hajtóművét, amelyet a lipovkai EFSZ gyárt, és amelyet a Mezőgazda­­sági Ojítók folyóiratában hoztak nyil­vánosságra 1—2/1968 szám alatt, az istállóba szerelt trágyaterelő kapcso­lószekrényéből vezetik le. A meghaj­tás ilyen módszere mellett a trágya megreked, ez pedig a szállítólánc meglazulásához, és a terelők meg­hibásodásához vezet. A további hátrány a szállítólánc gyakori megfesziilésén kívül, a tere­lő üresjárása. Ebből van ugyanis le­vezetve a hajtómű, úgyhogy ez a ré­tegező egész működése alatt üzem­ben van. Ezeket a hiányosságokat távolítja el I. Kučera, I. Šimkuje és P. Málek lipovkai EFSZ-tagok újítása. Az újítás jelentősége abban van, hogy a rétegező felső végére, önálló hajtómű egységet szerelnek, amely villanymotorból és kapcsolószekrény­ből áll. Ez hajtja a szállítóláncot és egyúttal feszíti, amiáltal a terelő nem fut együtt a rétegezővel. A hajtó­művet a következő címen lehet meg­rendelni: JZD Mezilesí se sldlem v Lipovci, okres Blansko. ban venni, hogy a kis szériában való gépgyártás nem kifizetődő. Föltételezhető, hogy a nemzetközi együttműködés keretében, az agro­technikai követelmények egyeztetése után, lehetőség nyílik majd a szőlé­szetben használatos gépek nagy szé­riában való gyártására s ezen gépek állandó korszerűsítésére vagy telje­h-A jó talajelőkészítés a bő termés alapja. Ennek érdekében gyakran alkal­mazható a képen látható ROTAVIT típusú talajmaró, amely 10 km-es órán­kénti haladási sebesség mellett megfelelő talajelőkészítő munkát végez. Repülj, repülj, bogárka Régen, valamikor 60 évvel ez­előtt tizenötéves koromban dalol­­gattam a Repülj, repülj hétpettyes katicabogárka című szép magyar dalt. Bizony sok víz jolyott le az­óta a Dunán. No, de hát ez a Du­na dolga. Nálunk az a szokás, hogy az EFSZ vezetője a tagság részére kijelöl egy táblát és ott kiméri minden dolgozójának a kért meny­­nyiséget 3—4 vagy öt ár területet, és mindenki maga ülteti be bur­gonyával a saját részét. No mert ez a háztájiba számít. Eljött az idő, hogy a krumpli kikelt és kapálni kellett (persze, nem most, hanem még annak­idején/. Tehát kimentem és hoz­záfogtam a kapáláshoz. A szépen fejlődésnek induló burgonyát ka­­pálgatom és hamarosan találtam egy pár kolorádó' bogarat. Nagyon el voltak merülve a szerelmeske­désbe s így nem vették észre, hogy én szidom őket: hogy a' fene nem tudott megenni benneteket, ott, ahol voltatok. Hisz azt mondják, hogy Amerikában van elég min­denből s mégis ide emigráltak? Node az ilyen kárt okozó emig­ránsokat nem szívelik meg sehol, s így őket is rögtönítélőbiróság elé állítottam. A 3583/979. tör­vénycikk 125. paragrafusának 3. bekezdése értelmében azonnali ha­lálbüntetést szabtam ki, amit a ka­pám fokával azonnal végre is haj­tottam. Azonban gondolkozni kezdtem azon, hogy lehet ez, hisz ma már olyan vegyszereket gyártanak, melyekkel tökéletes eredményt ér­nek el s mégis minden évben meg­jelenik a bogár. A mi EFSZ-ünk­­ben minden évben védekeznek, és meg is védik a termést. De azért minden évben megje­lenik a bogár. Nos, hamarosan rá­jöttem a dolog nyitjára. Öreg ember vagyok, de szere­tek halászni. Ha már harcsát nem foghatok, hát jó a keszeg is. Utam a Zsitva folyóhoz Martos IMartovce) határán át vezet. A múlt évben az út mellett egy nagy tábla szépen fejlett krumpli ültet­vény volt. Egy alkalommal szem betünt, hogy az egyik sarkán vagy két-három ár burgonya szára csu­pasz. Mindjárt tudtam, hogy az ' a mandalínkának nevezett burgo­nyabogár. No de hát úgy gondol­tam, hogy az nem az én gondom, hanem a martosi szövetkezeti ve­zetőké. Vagy két hét múlva ismét azon az úton mentem és az egész táb­lán a burgonyaszár lerágva, csu­paszon állt. Csúnya látvány volt. Leszálltam a kerékpárról, bemen­tem és megnéztem. Ott annyi volt a bogár, hogy egész Csehszlovákia összes ez évi burgonya termésének tönkretételére elég volna. Nos nem tudom, mi volt a hiba. Nem volt permetlé vagy vegyszer, vagy nem volt akarat? Pedig ez nem martosi ügy, ez az egész or­szág ügye. És nem volt senki, aki figyelmeztette volna az EFSZ ve­zetőket. BUJDOS JÁNOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom