Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-08-22 / 34. szám

SZABAD FÖLDMŰVES ,1970. augusztus 22. HASZNOS Az alkalmazás igazolásáról és a munkáról való véleményezésről Kölcsön, családi házak építésére Több olvasónk érdeklődött szerkesztőségünkben, hogyan és milyen összegben kaphatnának kölcsönt családi ház építésére, milyenek a fel­tételek, van-e joga egyáltalán' az ilyen kölcsönre az építeni szándékozó polgárnak? Megkérdeztük az erre illetékes szervet, és a kapott felvilágo­sításokat a következőkben összegezzük. 9 A 65/1965 számú Munka Törvény­­könyvet 1963-ben módosították. A Munka Törvénykönyv 1970. január 1-én lépett érvénybe. Szeretném tud­ni, módosították-e az alkalmazás iga­zolásáról és a munkára vonatkozó véleményezésről szóló rendelkezése­ket — írja egyik olvasó, akinek kér­désére az alábbiakban válaszolunk: A Igaza van. A Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság Szövetségi Nem­zetgyűlése az 1969. december 18-án kiadott 158/1969 Zb. számú törvény­nyél módosította a Munka Törvény­­könyvét. A Munka Törvénykönyvét módosító és kiegészítő törvény 1970. január 1-én lépett érvénybe. Az alkal­mazás igazolásáról és a münkavéle­­méiiyezésről szóló rendelkezéseket is módosították. A szervezet a munka­­viszony megszűnése esetén köteles a dolgozónak az alkalmazásra vonatko­zóan igazolást kiadni. A szóbanforgó igazolásban fel kell tüntetni az alkal­mazás tartamát, a szervezetben szer­zett szakképzettséget, a szabadságra és a betegbiztosítási járadékra vonat­kozó igény elbírálása szempontjából jelentős körülményeket, továbbá a- munkabérből történő levonásokat (beleértve, hogy a jogos személyek milyen sorrendben kapják a levont összegeket). A szervezet alkalmazottainak mun­kájára vonatkozóan más szervezetek­nek vagy állami szerveknek csak olyan véleményt adhat át, amelynek tartalmát a dolgozóval (akit a véle­mény érint) közölték. A dolgozó ké­relmére a .szervezet köteles kiadni a vélemény másolatát. Erre vonatko­zóan nem bír jelentőséggel, hogy a dolgozó a szervezettel megszüntette a munkaviszonyt. A munkaviszony megszűnése esetén a szervezet köteles a dolgozónak munkájára vonatkozóan véleményt adni. Amennyiben a dolgozó az alkalma­zásról szóló igazolás tartalmával nem ért egyet, attól a naptól számított bárom hónapon belül, amikor az al­­■ kalmazásről-iszóló igazolás tartalmát közölték vele, a munkajogi viták vo­natkozásában létrehozott bizottság útján kérheti sérelmi orvoslását. Az indítványt a dolgozó benyújthatja írásban vagy szóban. A szóban meg­tett indítványt a bizottság tagja vagy -a bizottság által felhatalmazott dol­gozó jegyzőkönyvbe foglalja. Az in­dítványban egyebek közt azokat a körülményeket is fel kell tüntetni, amelyek alapján azt el lehet bírálni és a valóságnak megfelelő voltát be lehet bizonyítani. Azokban az esetekben is hasonló elv irányadó, ha a dolgozó a munká­jára vonatkozó vélemény tartalmával- nem ért egyet. Az ismertetett szabályozás termé­szetesen nem vonatkozik -az egyéb célból (katonai igazolás, bíróság sib.) kiadott véleményekre, sem a társa­dalmi szervezetek által kiadott káder­véleményekre. ф Mikor jár szabadság- és munkabér-térítés? © Rendes szabadságom alatt fele­ségem hirtelen megbetegedett. Kór­házba kellett szállítanom. A kórház 15 km-re fekszik lakóhelyemtől. Eb­ben az esetben a rendes szabadságon kívül megillet-e rendkívüli szabadság, illetve erre az időre a munkabér té­rítése? A A Munka Törvénykönyvének ide­vágó rendelkezései értelmében a dol­gozó rendes szabadságát a szabadsá­gok üzemi terve szerint köteles meg­kezdeni. A szabadságok tervét a szer­vezet az év elején állítja össze. Ezt a tervet az üzemi — szakszervezeti — bizottság hagyja jóvá. A szabad­ságok tervét úgy kell kidolgozni, hogy a dolgozó a szabadságát lehető­leg egyszerre, az év végéig kimerít­se. A terv összeállítása során tekin­tettel vannak a szervezet feladataira, valamint a dolgozók jogos érdekeire. Amennyiben a dolgozók szabadságát kivételesen részletekben veszi ki, úgy legalább egy esetben a szabadság nem lehet rövidebb mint egy hét, fiatalkorúak esetében pedig két bét. A szabadság megkezdésének napját a szervezet köteles a dolgozóval 14 nappal előre közölni; a 14 napos ba­táridőt kivételesen csökkenteni lehet, ha ezzel az üzemi — szakszervezeti — bizottság egyetért. Amennyiben a dolgozó a szabadsá­gát a naptári évben komoly üzemi okok miatt, vagy azért, mert a szer­vezet nem közölte vele a szabadság megkezdésének napj'át, nem ' merít­hette ki, a szervezet köteles a dol­gozó. számára lehetővé tenni, hogy szabadságát a következő év április 30-ig kimeríthesse. A szabadság kezdetét a szervezet nem állapíthatja meg olyan időpont­ban, amely arra az időre esik, amikor a dolgozó katonai szolgálatot teljesít, vagy munkaképtelen, esetleg amikor a dolgozó nő szülési szabadságon van. A komoly személyi akadályokról szóló 66/1965 Zb. számú kormány­­rendelet melléklete egyebek közt úgy rendelkezik, hogy a dolgozót munka­bértérítés és szabadság illeti meg, ha családjának tagját egészségügyi intézetbe kíséri. Ilyen esetben a fel­tétlenül szükséges időre, legfeljebb azonban egy napra nyújtanak a dol­gozónak rendkívüli szabadságot. Természetesen ilyen esetben csak a család egyik tagjának jár szabad­ság. Amennyiben a dolgozónak a be­tegbiztosítás keretében pénzbeli tá­mogatásra van igénye, úgy munkabér­térítés nem illeti meg. A közvetlen hozzátartozó (házas­társ) kórházba kísérése, amennyiben a kórház 15 kmrre fekszik lakóhe­lyüktől, nem vesz igénybe egész na­pot. Ebben az időben, amint írja, rendes szabadságát töltötte, amelyet az adott esetben nem szakíthat meg, mivel a Munka Törvénykönyve a sza­badság niegszakításával csak a kato­nai szolgálat megkezdésével, beteg­ségből, illetve balesetből származó munkaképtelenséggel kapcsolatban számol. Az említett tényeket figyelembe véve leszögezhetjük, hogy az adott esetben munkabértéritésre és szabad­ságra nem lehet igénye. N. V. Államunk szociális gondoskodásá­nak egyik nagyon jelentős szakasza az egyéni lakás és házépítés előmoz­dítása és segélyezése. Erre a célra az állam jelentős anyagi eszközöket bo­csát az állampolgárok rendelkezésére. A nemzeti bizottságok, amelyek az ilyen ügyek kezelését intézik, nem dönthetnek az igények ügyében anél­kül, hogy ne vennék tekintetbe a köl­csönnyújtásra vonatkozó jogi előírá­sokat, a falu vagy a város fejleszté­sére és rendezésére vonatkozó elgon­dolásokat, terveket. A saját lakóház építésére kamat­mentes kölcsönt nyújthatnak a polgá­roknak 15 ezer koronáig terjedő ösz­­szegben, indokolt esetekben. Ha pe­dig a nemzeti bizottságnak, vagyis a községnek érdeke, hogy az illető igénylő stabilizációs (alkalmazásának állandósítása) okokból a községben maradjon, a kölcsön elérheti a 25 000 koronás határt. Ha az építők a cso­portos lakóház formáját (pl. négy­lakásos, négyes sorház, átriumos), vagy más hasonló megoldást válasz­tanak, a kölcsön összegének felső határa 35 ezer korona. A kölcsön előfeltétele, hogy az építés összhang­ban legyen a telep távlati fejleszté­sének tervével. További feltétel, hogy ugyanarra az építésre az igénylő nem kapott kölcsönt más szervezettől. A nemzeti bizottság az építési en­gedély kiadásától számított öt év után elengedi a kamatmentes köl­csönt, ha az építés az engedéllyel összhangban lett megvalósítva és ha az építő ezen idő alatt nem adta el vagy nem Íratta át a házat más sze­mélyre. Stabilizációs esetekben pe­dig, ha az építő megszakítás nélkül az eredeti munkahelyén marad. A szocialista szervezetek a saját eszközeikből szintén nyújthatnak ka­matmentes házépítési kölcsönt dolgo­zóiknak 25 ezer korona összegben, csoportfiáz építés esetén 35 ezer ko­ronáig. Ilyen esetben a szervezet (vállalat, üzem) a szakszervezeti üze­mi tanács jóváhagyásával szerződést köt az igénylővel, amely szerint a kölcsön visszafizetését a szervezet elengedi, ha a dolgozó megszakítás nélkül ' az üzemben marad általában 10 évig, és ezen idő alatt a házat nem adja el, nem íratja át más sze­mélyre és saját lakásul használja. ' A szervezet akkor is eltekint a köl­csön visszafizetésétől, ha az építőt saját hibáján kívül munkabaleset éri, munkájában szerzett betegségben el­­halálozik, vagy rokkanttá válik. Ha az építő a szerződéses határidő letelte előtt súlyos okokból más mun­kaadóhoz megy át, nyugdíjállomány­ba vonul, vagy elhalálozik, a munka­adó az üzemi bizottság jóváhagyásá­val az összes körülmények, főleg munkaérdemeinek és szociális viszo­nyainak figyelembe vételével mente­sítheti kölcsönének egész, vagy rész­beni visszatérítésétől. Az építő köte­les megengedni, hogy a munkaadó a kölcsönt rávezesse az igénylő ka­matmentes számlájára az erre illeté­kes bankban. Csak a fenti feltételek mellett nyújtható átépítési kölcsön. Az Állami Takarékpénztár nyújthat kamatos kölcsönt, amelyben az igény­lővel egyénileg megegyezik a kölcsön magasságát és visszafizetési líatár­­idejét illetőleg,- tekintetbe véve ■ az építés pénzügyi biztosításit, amelyet a nemzeti bizottságtól vagy a szocia­lista szervezettől kapott, és figyelem­be véve az építő fizetési lehetőségeit. A kölcsön visszafizetésének időtarta­ma legfeljebb 30 év az építési enge­dély kiadása után. Az ilyen kölcsö­nök kamatlába 2,7 százalék, csoport­ház építés esetén 1 százalék. Hasonló előnyt élveznek a rokkantak is. Az építőnek igénye van az említett kölcsönön kívül árkiegyenlítési hozzá­járulásra 8000 korona összegben, ha az engedélyt 1969. január elseje után adták ki. Ötezer korona a hozzájáru­lás, ha 1968. évben kapta az enge­délyt, és 2000 korona ha 1967-ben. Ez a hozzájárulás nyújtandó min­den önálló lakásra is a családi ház­ban, amelyet a községfejlesztés ter­vével összhangban 1967. január elseje után kiadott engedély alapján építe­nek. További feltétel, hogy az építés az engedély alapján legyen megvaló­sítva. Hasonló hozzájárulást nyújtanak az átépítésére, vagy hozzáépítésre, ha ezzel új lakásegység keletkezik a családi házban. Ezt a hozzájárulást •annak a nemzeti bizottságnak az épí­tési; osztályán . kell kérelmezni, amely az építési engedélyt kiadta. A hozzá­járulásról szóló döntést az építési hivatal adja ki, amelyet eljuttat az Állami Takarékpénztárhoz. A hosszúlejáratú telepítés megkö­veteli a polgári és technikai ellátás­­mák a kiválasztott lakótelepekre való központosítását és azt, hogy ezeken a telepeken a legjobb feltételeket ala­kítsák ki az egyéni lakásépítésre úgy, hogy olyan alkalmas telkeket kínál fel az építőknek, amelyek bekötő­­utakkal, villanyvezetékkel, a helyi körülmények szerint vízvezetékkel és csatornázással, valamint más előnyök lehetőségeivel bírnak. Államunk nem támaszt akadályokat az egyéni házépítés és a korszerűsí­tés elé a többi telepeken sem, de ezeknek az építőknek nincs igényük közületi intézményekre vagy más elő­nyökre. —ep— Milyen igazolás kell a külföldi kiutazáshoz Tekintettel arra, hogy a közelmúlt­ban a sajtó olyan közleményt bocsá­tott ki a külföldre történő kiutazás­hoz szükséges igazolással kapcsolato­san, mely ellentétes az érvényes el­járással szemben, a Honvédelmi Mi­nisztérium a CSTK-án keresztül az alábbi tájékoztatót adta ki: A Csehszlovák Szocialista Köztársa­ság Beliigy- és Külügyminisztériumá­nak 44/1970 Zb. számú hirdetménye értelmében, mely szerint végrehajtják a külföldi kiutazásokat, illetve kiad­ják az útleveleket s az ilyen polgá­rok katonakötelesek, az útlevél vagy a betét kérvényezésénél kötelesek csatolni az illetékes járási katonai szervek igazolását vagy beleegyezé­sét. Ilyen igazolásokat kell csatolniuk a katonai sorozás előtt álló egyének­nek, a katonaköteles besorozottak­nak, valamint a tartalékosoknak, 50 éves korig. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa országaiba való kiutazás ese­tében ilyen igazolások csak 30 napon felüli ottartózkodás esetén szüksége­sek. A 18—60 éves férfiak ba felmentet­tek is) az emSített hirdetmény 11. paragrafusának 2. bekezdése értel­mében kötelesek az útievélellenürzés alkalmával igazolást felmutatni arról, hogy az illetékes katonai hatóságok­nak átadták katonakönyvüket, beso­­rozási vagy felmentési igazolványu­kat. Az ilyen igazolás felmutatása a csehszlovák államhatárok szárazföldi vagy repülőn történő elhagyása előtt minden alkalommal kötelező. Aki ilyen igazolást nem tud a katona­könyv átadásáról az ütlevél-ellenórzü szerveknek felmutatni, azt nem enge­dik kiiiföídre. Hogy utazzunk zivatarban? A i-; ári hónapokban szinte napirenden vannak a hosszabb-rövidebb ideig tartó zivatarok. A záporok elmaradhatatlan kísérője az „égiháború“. A vil­lámok ilyenkor csak úgy t^ikkáznak, a mennydörgéstől gyakran saját sza­vunkat sem halljuk. Nemegyszer éppen utazás közben ér utol bennünket a vihar. Mi a teendő ilyenkor? Ha zivatar közeledik, első dolgunk legyen kikapcsolni a rádiót és be­nyomni a gépkocsi antennáját. Ellenkező esetben, ha villámcsapás érne az autót, a rádió közelében ülök könnyen súlyos égési, sót halálos sérülé­seket szenvedhetnének. Természetesen, nem kellemes szakadó esőben, csapkodó villámok között vezetni, különösen akkor, ha'még a gyengébb nem képviselői is ülnek a kocsiban, akik ilyenkor általában remegnek a félelemtől. Mi lesz, ha a kocsiba csap a villám? — — kédezgetik a férfiaktól. Valóban, mi is történik, ha történetesen a villám az autóba csap? Különösebb veszély nem áll fenn, mert a vizes karosszérián és a nedves gumiabroncsokon a villám a földbe vezetődik le. így tehát nyugodtan utazhatunk a sűrű cikkázó villámok között is. Természetesen nem szabad megállni és ki­szállni, mert ez könnyen végzetes lehetne, különösen a sík területen. . Persze, előfordulhat az is, hogy az eső még nem eredt el, tehát az ut és a gumiabroncsok még szárazak, és a villámok már jelentkeztek. Ilyen esetben az utasok egészsége veszélyeztetve van. Bratislavsk elektrotechnické závody, n. p. BRATISLAVA, FEBRUÁROVÉHO VÍŤAZSTVA 14 a rendelés kézhezvételétől számított egy hónapon belül szállít előállításához szükséges. • • , MŰSZAKI ADATOK: Tejmelegítő: OM 150 típusú, űrtartalma 150 liter, a melegítötestek energiaszükséglete 4500 W, a keverő elektromotorjának erőszükséglete 250 W. Hidrodinamikus generátor: HF-1 típusú, folyadé káteresztése 20 liter percenként, nyomása 7—10 atm., munkafrekvenciája 1400 Hz, hangerőssége 1,5 W/cm2. Hűtőtartály: CM 500 típusú, 500 liter űrtartalmú, a hűtőberendezés eröszükséglgte 1500 W, a keverő elektromotorjának energiafelvétele 2 50 W. \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom