Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-22 / 34. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES .1970. augusztus 22. pH* ♦ 0ЩШШ •vy.*v# Aratóünnepélyek Országszerte az eléggé jó termés begyűjtése után . arató ünnepélyeket tartanak mezőgazdasági üzemeink. Az ünnepélyeken jogos a jókedv, mert hisz még az északibb területekben rendelkező járásokban is átlagosan 30-mázsás hektárhozamot várnak, sőt a dunaszerdahelyiben 38—39 mázsát. Persze, a végeredmények még alakulnak, re ezek a számadatok eléggé biztatóak. Az aratás befejezéseazonban még mindig erőfeszítéseket követel, különösen a közép- és keletszlovákiai kerületben. De az illetékes szervek mindent megtesznek a munkák meggyorsításáért, a mihalovcei járásban például szovjet kombájnosok is segítenek. Nagyarányú aratóünnepély volt a hrnőiarovcei EFSZ- ben, a trnavai járásban, amelyen megjelent Viliam Šalgovió, az SZLKP ellenőrző és revíziós bizottságának vezetője is, valamint Vitalij Fjodorovics Jakimov ezredes, a szovjet hadsereg parancsnokság képviselője. Az ünnepély a béke és barátság jegyében zajlott le. Az SZNF ünnepségei Szlovákia szerte megkezdődtek a Szlovák Nemzeti Felkelés évfordulójának ünnepségei. Nagyarányú megemlékezésre került sor Nemeckán, ahol a dicső felkelés 26. évfordulója tiszteletére kétnapos békeünnepség volt. A szombati sportrendezvények után vasárnap a felkelés résztvevői jöttek össze, és a szovjet katonák képviselőivel együtt a fasizmus áldozatainak emlékművénél koszorút helyeztek el. A délutáni 'órákban a Banská Bystricai Urpín együttes mutatkozott be. Üdvözlet a KNDK felszabadulásának 25. évfordulójára A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a múlt héten ünnepelte felszabadulásának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból Gustáv Huszák, a CSKP KB első titkára, Ludvlk Svoboda köztársasági elnökünk, valamint Ľubomír Štrougal miniszterelönk üdvözlő táviratot küldött Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Minisztertanács elnökének, és Csé Jong Gonnak, a Legfelsőbb Népgyűlés elnökének. A táviratban méltatják, hogy a koreai Munkapárt vezetésével az elmúlt 25 év alatt nagy hősiességről és áldozatosságról tett tanúbizonyságot az imperialista agresszió elleni küzdelemben és szocialista országuk háború utáni felépítése és sikeres fejlesztése időszakában egyaránt. Járási mezőgazdasági kiállítás Nyárasdon A Dunaszerdahelyi Járási Mezőgazdasági Társulás, a Somorjai Tenyészállat Nemesítő Vállalattal és a Nyárasdi Egységes Földművesszövetkezettel együttműködve, 1970 augusztus 22—23-án, Nyárasdon (Topol'níky |, járási mezőgazdasági kiállítást rendez. Ez a kiállítás átfogó képet ad azokról az eredményekről, amelyeket a tenyészállatok nemesítésében a dunaszerdahelyi járásban elértek és érzékelteti az állattenyésztési termelés fejlesztésének távlati célkitűzéseit. A tej- és a hústermelésben, a tenyészállat-nemesítésben, valamint a növénytermesztésben elért eredmények arról tanúskodnak, hogy dunaszerdahelyi járás a Szlovák Szocialista Köztársaság legintenzívebb mezőgazdasági járásai közé tartó-. zik. Ezért ennek a kiállításnak nagy jelentősége van összállami szempontból is annál is inkább, mert átfogó képet ad az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok fejlődéséről és a termelésük magas színvonaláról. A kiállítás szervezői bemutatnak az érdeklődőknek 50 darab nagy hasznosságú törzskönyvezett tehenet, valamint bemutatják a vöröstarka és a feketetarka keresztezésből származó utódok, tenyészüézők csoportjait, a nyárasdi, a vásárvámosi, a felsőpatonyi és a blahovái efsz-ből, valamint a Somorjai Tenyészállat Nemesítő Vállalatból és a Nagymegyeri Nagyhalaidéból. A törzskönyvezett szarvasmarhák mellett bemutatnak nyolcvan darab nagy hasznosságú sertést is a nyárasdi, a vásárvámosi és a jurovái szövetkezetek állományából. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének járási vezetősége pedig galambokat, házi nyulakat és szárnyas baromfit mutat be a kiállításon. A járási mezőgazdasági kiállítás résztvevői megtekinthetik a kellemes szórakozást nyújtó nemzetközi lóversenyt is. A mindkét nap délelőtt 9 órakor kezdődő műsor hasznos és kellemes szórakozási lehetőséget nyújt az érdeklődők száméra. Ing. Ladislav Hlucký Szovjet-nyugatnémet szerződés MOSZKVA — A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság szerződése. A magas szerződő felek abban a törekvésükben, hogy előmozdítsák Európa és a világ békéjének és biztonságának megszilárdítását, abban a meggyőződésben, hogy az államok békés együttműködése az ENSZ alapokmányában rögzített célok és elvek alapján, megfelel a népek hő óhajának és a béke általános érdekeinek, megállapítva azt a tényt, hogy azoknak az intézkedéseknek a megvalósítása, amelyekben korábban állapodtak meg, köztük a diplomáciai kapcsolatok felvételéről szóló 1955. szeptember 31-i egyezmény megkötése, kedvező feltételeket teremtett a kölcsönös kapcsolatok továbbfejlesztését és megszilárdítását célzó újabb fontos lépésekhez, attól az óhajtól áthatva, hogy szerződés formájában juttassák kifejezésre együttműködésük javítására és kiszélesítésére irányuló eltökélt szándékukat, beleértve a gazdasági, valamint a tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatokat is, a két állam érdekében, az alábbiakban állapodtak meg: 1. CIKKELY A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság politikája fontos céljának tekinti a nemzetközi béke megőrzését és a feszültség enyhítését. Kinyilvánítja azt a törekvést, hogy elősegíti az európai helyzet rendezését és az összes európai államok közötti békés kapcsolatok fejlesztését s ennek kapcsán az e térségben fennálló tényleges helyzetből indul ki. 2. CIKKELY A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségét és a Német Szövetségi Köztársaságot kölcsönös kapcsolataiban, valamint az európai és a nemzetközi biztonság garantálásának kérdéseiben az ENSZ alkotmányában rögzített célok és alapelvek vezérlik. Következésképpen a vitás kérdéseiket kizárólag békés eszközökkel oldják meg és kötelezik magukat arra, hogy az európai és a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekben, valamint kölcsönös kapcsolataikban az ENSZ alapokmánya 2. cikkelyének megfelelően tartózkodnak az erőszakkal való fenyegetőzéstől, vagy erőszak alkalmazásától. jl 3. CIKKELY A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság a fenti célokkal összhangban egyetért annak elismerésében, hogy az európai békét csak akkor lehet megőrizni, ha senki sem tör a jelenlegi határok ellen. Kötelezik magukat arra, hogy maradéktalanul tiszteletben tartják az összes európai államok területi sérthetetlenségét a mai határok mellett. Kinyilvánítják, hogy nincsenek területi követeléseik senkivel szemben és a jövőben sem támasztanak ilyen követeléseket. Ma és a jövőben sérthetetlennek tekintik az összes európai államok határait úgy, ahogyan azok a jelen szerződés aláírásának napján húzódnak, beleértve az Odera—Neisse vonalat, amely a Lengyel Népköztársaság nyugati határát alkotja, valamint a Német Szövetségi Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közti határt. 4. CIKKELY A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság közötti jelen szerződés nem érinti az általuk korábban megkötött két- és többoldalú szerződéseket és egyezményeket. , 5. CIKKELY E szerződés ratifikálásra szorul és a ratifikációs okmányok kicserélésének napján lép hatályba, amire Bonnban kerül sor. Elkészült Moszkvában 1970. augusztus 12-én, két példányban, ezeknek mindegyike német és orosz nyelven, s mindkét szöveg egyforma hatállyal bír. A szerződést aláírták: A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének nevében: A. N. Koszigin ' A. Gromiko A Német Szövetségi Köztársaság nevében: W. Brandt ' W. Schell Biztató lépés az európai államok együttműködésének normalizálásához ф Több áru kerül a piacra Az árúellátásról egyre kedvezőbb híreket kapunk. A múlt évhez viszonyítva például időn júliusban 1—5 százalékkal több húst, 19,2 százalékkal több tojást, és 53,4 százalékkal több baromfit adott a mezőgazdaság a kereskedelmi hálózatnak. Azonban kevés még a sovány hús és gyenge a választék szalámiból is. A nyári idényben ismét kevés volt a sör és az alkoholmentes ital. Az árúválaszték javulása ellenére is, mindig vannak még hiánycikkek, és július végéig a lakosság másfél milliárd korona értékű árúval vásárolt kevesebbet a tervezettnél. Az elmúlt év július végéhez hasonlítva azonban növekedett a vásárlóerő, mert amíg a múlt év említett időszakban a lakosság 75,3 milliárd korona értékű árút vásárolt, idén 78 milliárd koronát. Sikeres hadgyakorlat Hazánk területén a csehszlovák és szovjet katonai egységek magas színvonalú, eredményes hadgyakorlatot tartottak. A hadgyakorlat értékelésén megjelentek hazánk politikai és közéleti képviselői, valamint a Szovjetunió nagykövete, és más magasrangú szovjet katonatisztek. Ludvik Svoboda köztársasági elnökünk jókívánságait fejezte ki a katonáknak, és megállapította, hogy azok nagyszerűen fejlesztik azokat a dicső harci hagyományokat, amelyek számunkra a Nagy Honvédő Háború idejéből apáik és idősebb testvéreik harciasságából ismeretesek. A szovjet-nyugatnémet szerződés megkötése világszerte nagy visszhangot váltott ki. A világ békeszerető, haladó erői jó kezdetnek vélik, és úgy gondolják, hogy ezzel a lépéssel megkezdődik olyan további kezdeményezések sorozata, ami hozzájárul az európai helyzet normalizálásához, és természetesen ezzel egyidejűleg a vílágbéke megszilárdításához. A szerződés lényege, hogy mindkét fél, a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság tiszteletben tartja a második világháború után kialakult politikai realitások alapján született határokat, tartózkodnak az erőszak alkalmazásától és minden vitás kérdést tárgyalóasztalnál vitatnak meg vagy döntenek el. Tehát a szerződés azt jelenti, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak sincsenek területi követelései egy országgal szemben sem. Ezzel kapcsolatban azonban Willy Brandt, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja kijelentette, hogy bár az európai határokat nem változtatják meg erőszakkal, ez azonban nem zárja ki a Németország békés egyesítésére irányuló erőfeszítést, „amennyiben lehetséges lesz“. Tehát az NSZK-nak vannak bizonyos fenntartásai, de nagy haladást jelent, hogy ezeket tárgyalásők útján akarja megoldani. Az ilyennemű tárgyalások ellen viszont a Szovjetunió sem emel kifogásokat, hisz 25 évvel ezelőtt már a potsdami egyezmény aláírásakor javasolta, hogy a második világháború után kialakult realitások alapján meg kell teremteni egy antifasiszta demokratikus Németországot egy központi kormánnyal, amelynek a békés jövő felé kell fejlődnie. A három nagyhatalom, a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Anglia az egyezményben világosan leszögezi, hogy a német militarizmust és fasizmust gyökeresen meg kell semmisíteni, és olyan intézkedéseket kell foganatosítani, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Németország soha többé ne fenyegethesse szomszédait, vagy a béke fenntartását az egész világon. Meg kell mondanunk, hogy a szerződés nem véletlenül jött létre, hanem a Szovjetunió, valamint az egész szocialista tábor békeszerető politikájának eredménye, a szocializmus erőinek növekedése, amelyeket ma már az egész világon figyelembe kell venni, tehát a nyugati országokban is, nem beszélve arról, hogy a haladó erők egyre jobban szimpatizálnak a szocializmus eszméivel és a szocialista tábor által kifejtett, a realitások alapján nyugvó békepolitikával. Persze, a szerződés még csak az első lépés az európai helyzet rendezésére. Még mindkét félnek ratifikálnia kell, majd azután is harcot kell folytatni, különösen a Német Szövetségi Köztársaságban, hogy a bonni külpolitika, a szerződésnek megfelelően fejlődjön tovább. Alig írták alá Moszkvában a szerződést, a nyugatnémet szélsőséges ellenzék, főleg a klerikális pártok, a CDU, CSU, máris támadták, és összpontosított demagóg kampányt kezdtek ellene. Willy Brandték viszont szilárdan kitartanak álláspontjuk mellett, és a kancellár levelet intézett az említett pártok frakciójának elnökéhez, amelyben igyekszik megnyerni őket a szerződés ratifikálására. A Szovjetunióval kötött szerződést előnyösnek nevezi az NSZK számára, és igen jelentős az a tény, hogy ebben a levélben bejelenti, hogy a szövetségi kormány szerződéses egyezményeket szándékszik kötni Lengyelország és Csehszlovákia kormányával is. Mint látjuk, az 1970 augusztus 12-én Moszkvában aláírt szovjet-nyugatnémet szerződés megindított egy olyan folyamatot, ami lényegesen hozzájárulhat az európai országok szorosabb együttműködéséhez. A nyugati sajtó a szerződés megkötése után már a szocialista országokkal való gazdasági kapcsolatok fejlesztését is latolgatta. Tehát a politikai szerződés valószínűleg kedvező gazdasági együttműködéseket is hoz. Végezetül leszögezhetjük, hogy a szovjet-nyugatnémet szerződés nagy jelentőségű az európai biztonság és a további egészséges kapcsolatok fejlődése szempontjából, nagy pozitívuma, hogy elismeri a jelenlegi államhatárokat. Természetesen nem élhetünk abban az illúzióban, hogy a kétoldali szerződés mindent megoldott, azonban nagy pozitívuma, hogy további tárgyalások kibontakozását teszi lehetővé. A szerződés megkötése arról is tanúskodik, hogy a klerikális pártok demagóg kampánya ellenére, a Német Szövetségi Köztársaságban is növekednek azok az erők, amelyek a politikai realitások alapján ítélik meg a helyzetet és a háborús törtetés helyett inkább a szocialista országokkal való megegyezés útját választják. Erről tanúskodik az a rögtönzött véleménykutatás is, ami szerint a nyugatnémet polgárok 80 százaléka helyesli a szerződés megkötését. Tehát a Szovjetunió békepolitikájának eredményeként előrelépés történt az európai helyzet rendezéséhez, és ha a haladó erők tovább fokozzák aktivitásukat a nyugat-európai országokban is, elsősorban a Német Szövetségi Köztársaságban, remélhetjük, hogy az európai országok békés együttműködése a jövőben lényegesen megjavul. Balia József KÜLPOLITIKAI 'Itówmttta/Mttk Az első lépések A legutóbbi napok Közel- Kelettel összefüggő eseményeit összegezve úgy tűnik, hogy néhány lépéssel sikerült közelebb kerülni a háborús góc felszámolásához. Az eddigi tapasztalatok tehát azt bizonyítják, hogy Nasszer elnök helyesen cselekedett, amikor elfogadta a konfliktus rendezésére irányuló úgynevezett Roggerstervet, amely bár többi pontjában kifogásolható, mégis aránylag megfelelő tárgyalási alapul szolgál. Ismeretes, hogy az amerikai terv nem máról-holnapra született, lényegében a négyhatalmi tárgyalások eredményeként jött létre, s mint ilyen feltétlenül számításba veszi a szovjet álláspontot is. Az Egyesült Államok és a Szovjetunió ja- ' vaslatairól szólva U Thant, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára még annak idején kijelentette, hogy azok jól kiegészítik egymást s reális alapul szolgálnak az immár több esztendeje húzódó válság végleges megoldásához. Rá kell mutatnunk azonban, hogy az úgynevezett Rogersterv bizonyos fokig megosztotta az arab világot is. Így több arab ország helyezkedett érthetetlenül merev álláspontra és utasította vissza Nasszer elnök döntését, sőt tüntetőleg nem küldött képviselőt a Tripoliban megtartott arab csúcsértekezletre. A leghevesebben persze a palesztinai gerillák néhány szervezete támadta és támadja az egyiptomi és jordániai kormányt, megalkuvással vádolva azokat. Nos, ebben az esetben leginkább a tények pontatlan ismeretéről lehet szó, 1 hiszen Nasszer elnök számta- j lan nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy nem mond le a megszállt arab területekről, s feltétlenül követeli a palesztinai probléma megoldását. Nasszer elnök, illetve Egyiptom és Jordánia korántsem lépett a megalkuvás útjára, hanem a békepolitikai híveként megragadják a tárgyalásos rendezésre kínálkozó alkalmat. Tény viszont, hogy Tel Aviv nem szívesen nyugszik bele az egyre inkább kirajzolódó perspektívába. Gunnar Jarring missziójának a felújítása, a tűzszünet — amely bizonyos izraeli körök mesterkedései ellenére is megvalósult — s általában a konkrét diplomáciai lépések, felvillantották a békés rendezés lehetőségét. S itt, ezen a ponton nem szabad megfeledkeznünk egy nagyon fontos tényről. Hogy az elmondottakra, a békés rendezés lehetőségeinek a megteremtésére sor került, az nagyrészt a szovjet diplomácia kitartó igyekezetének, a Szovjetunió Kommunista Pártja következetes lenini békepolitikájának köszönhető. Hiszen az 1967-es háborút követően — ha visszalapozzuk a folyóiratokat — kiválóan nyomon követhetjük azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a szovjet diplomácia tett az arab országok érdekében. S itt nem csupán az anyagi segítségről van szó, amely szintén rendkívüli jelentőségű, hanem mindenekelőtt,. az erkölcsi támogatásról, arról" hogy a Szovjetunió, hűen internacionalista kötelességeihez a haladás, az arab progresszió ■* oldalára állt. Ebből a szemszögből vizsgálva a dolgot, az arab országok diplomáciai sikere feltétlenül a nemzetközi munkásmozgalom, a népi-nemzeti felszabadító mozgalmak sikerével' is azonosítható. Azoknak a törekvéseknek a beteljesülése, amelyek a kommunista és munkáspártok moszkvai értekezletének dokumentumaiban láttak napvilágot. A világ közvéleménye kíváncsian várja, milyen irányban haladnak majd a közel-keleti tárgyalások. Bízzunk benne, öogy győzedelmeskedik a józan ész. (p.) <
