Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-08-22 / 34. szám
1970. augusztus 22. SZABAJ3 FÖLDMŰVES 3 SZÖVETSÉGI SZEMLE A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség fóruma Hogyan használják ki az efsz-ek a kulturális és a szociális alapot? minden szövetkezet különböző összeget fordít. Ez abból ered, hogy az efsz-ek pénzügyileg nem egyforma szinten állnak, tehát olyan mértékben egészítik ki az alacsony nyugdíjakat, ahogy ezt a közös kassza' megengedi. A nyugdíjakat csak néhány járásban egészítik ki. A legjobbak közé tartozik a nyitrai járás, ahol 42 efsz, a trnavai, ahol 28, a lévai, ahol 23, a bardejovi, ahol 22 és a dunaszerdahelyi járás, ahol 10 efsz segíti kellően a kevés nyugdíjat élvező volt tagjait. A Banská Bystrica-i, Dolný Ku-Az emberek több gondoskodást érdemelnek Az egységes földművesszövetkezetek alapszabályaikban és házirend1 jeikben határozzák meg a kulturális és szociális szükségletek alapjának nagyságát. Az Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának dolgozói az efsz-ek évvégi mérlegei, valamint a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a Népjóléti Minisztérium kimutatásai alapján, valamint a malinovoi, a topolnicai, a Liptovský Trnovec-i, a Závažné Poruba7i efsz-ekben végrehajtott elemzés után megállapították, hogy az efsz-ek nem minden esetben használják fel helyesen a kulturális és szociális alapot, és emiatt azt nem is merítik ki teljesen. JL Az emberek egészségéről van szó Az 1969-es évben a Szlovákiában működő efsz-eknek a kulturális és szociális alapon 220 millió 928 ezer koronájuk volt, azonban ebből az év végéig csak 131 millió 021 ezer koronát merítettek ki, ami 59,7 százalékot jelent. Ebből is a legnagyobb rész, 49 098 00 korona (37,5 százalék) egyéb célokra volt kimerítve. Ehhez a tételhez tartoznak a különböző ösztöndíjak, szociális juttatások, más kiadások, sok esetben még jogtalanul kifizetett prémiumok is, vagy pedig a szabadságért kifizetett pénzösszegek. Megközelítőleg így volt ez a topolnicai szövetkezetben is, ahol a. mezőgazdasági termelési igazgatóság jóváhagyásával a szövetkezet a ki nem merített szabadságokért a múlt évben 173 878 koronát fizetett ki a kulturális és szociális alapból a tagságnak. Az 1967-es évben pedig 218 ezer koronát. A kulturális és szociális alapokra helyezett összegből 30 millió 518 ezfer koronát, 23,4 százalékot, az efsz-ek külföldi kirándulásokra fordítottak, vagy pedig tanulmányutakkal egybekötött kirándulásokra és üdülésre. Jelentős emelkedés ez az 1968-as évhez képest, amikor külföldi utakra, rekreációkra csak 20 millió 935 ezer koronát fordítottak Szociális célokra, öltözők létesítésére, berendezésére, szociális berendezések, bölcsődék, óvodák építésére, védőruhák vásárlására, csak az említett alap 7,7 százalékát merítették' ki. A fürdői gyógykezelésre, valamint jutalom rekreációkra kifizetett összeg a múlt évben 5 millió 429 ezer korona volt, és az 1968-as évhez képest jóval alacsonyabb, mert akkor erre a célra 6 millió 295 ezer koronát fordítottak az efsz-ek. Ebből láthatjuk, hogy az efsz tagok egészségének helyreállítására nem fordítottak kellő gondot az efsz-ek, és a fürdői gyógykezelésre, valamint üdülésre nem vásároltak elég beutalót. A fürdőket jobban* igénybe kell venni. Az Egységes Parasztszövetség idén új formát vezetett be az efsz-tagok gyógykezelésére, mégpedig a rend.eléses fürdős gyógykezelést, mint a rekreáció egyik formáját. Feltételezték, hogy ilyenforma gyógykezelésen megközelítőleg 600 efsz-tag vesz részt, azonban az első félévben mindössze 228-an használták ki ezt a lehetőséget. A A munkakörnyezet megjavításáért Az efsz-tagok nem kedvező korösszetétele, a szakkáderhiány, valamint az ifjú munkaerőhiány, megköveteli, hogy az ökonómiai serkentők mellett az efsz-ek többet törődjenek a tagok élet- és munkakörülményei megjavításával, a szakkáderek részére lakásokat építsenek, de a fiatalok számára is építhetnének szövetkezeti lakásokat. A szövetkezetek 299 ezer koronát fordítottak szövetkezeti lakások építésére (ez 0,2 százalék), stabilizációs segítés fejében pedig 421 ezer koronát (0,3 százalék), egyéni családiház építőknek pedig 580 .ezer koronát (0,4 százalék) juttattak. A Ne feledkezzünk meg a nyugdíjak kiegészítéséről További probléma marad a volt efsz-tagok kis nyugdíjának kiegészítést. Főleg azokról van szó, akik kezdetben dolgoztak* az efsz-ekben, és ezért kevés nyugdíjat kapnak, és ma már olyan előrehaladott életkorúak, hogy nem tudnak dolgozni a szövetkezetben. A kevés nyugdíjat élvező efsz-tagok megsegítésére szinte bín-i, komáromi, érsekújvári, Liptovský Mikuláši-, poprádi, Považská Bystrica-i, prlevidzai, rozsnyói és trencséni járásban csak igen kevés efsz segíti nyugdíjasait és a többi járásban pedig semmiféle segítséget sem adnak az elöregedett szövetkezeti tagoknak. A Az idős földművesek több törődést érdemelnek Egyszeri szociális segítséget csak néhány szövetkezetben nyújtanak. Az efsz-ek többsége inkább úgynevezett szociális háztájit ad 5 ártól 30 ár területig, attól függően, hogy egyénről vagy házaspárról van szó. Háztájit a nyugdíjasoknak minden esetben adnak, a bratislavai, Dolný Kubín-i, dunaszerdahelyi, komáromi, érsekújvári, svidníki, trebišovi, Žiar nad Kronom-i járásban és az efsz-ek többségében a nyitrai, a rozsnyói, a topolčany-i és más járásokban. Példásan segítik nyugdíjasait a topolnicai efsz, ahol minden nyugdíjas számára 25 ár háztájit mérnek ki, házaspárnak pedig 50 árat, még akkor is, ha nem dolgozhatnak az efsz-ben. Hasonló1 an segíti nyudíjasait a malinoví efsz is, amely 25 ár háztájit mér ki minden nyugdíjasnak. A dunaszerdahelyi, komáromi, topolčany-i, trencséni. Liptovský Mikuláš-i, Spišská Nová Ves-i és más járásban a'nem dolgozó nyugdíjasoknak természetbenit is adnak, mint például kenyérgabonát, burgonyát és kukoricát. Az alapszabályzatok megengedik, lehetővé teszik, hogy az efsz-ek elöregedett tagjaiknak békés életkörülményeket biztosítsanak, rendszeresen vagy esetenként juttassanak nekik pénzbeli vagy természetbeni segítséget vagy pedig a helyi viszonyoknak megfelelően bizonyos területű háztájival segítsenek szociális helyzetükön. Indokolt esetekben közös étkeztetési lehetőségeket is teremthetnek számukra, mégpedig jutányos áron. Ezeknek a problémáknak és a cikk elején említett problémák megoldása az efsz-ekben működő szociális bizottságokra vár. V. Hustý Sok a tennivaló a nagykürtösi járásban A nemrég megalakult nagykürtösi járás 48 szövetkezetében szociális szempontból még rengeteg a tenni, a pótolnivaló. Hogy e téren ilyen nagyok a lemaradások, ez több okkal is indokolható. Ez a vidék kevésbé atraktív, hiányzik egy nagyobb város, egy ún. igazi kultúrközpont, így aztán, ha a munkalehetőségekben nincs is hiány, sok esetben — különösen a fiatal korosztály — még a „bennszülöttek“ sem maradnak e vidéken. A jelenlegi helyzetről a távlati tervekről és elképzelésekről Mareinek Ján elvtárssal, a járási termelési igazgatóság ökonómusával beszélgettünk, aki noha őszintén feltárta a hiányosságokat, mégsem ítélte meg borúlátóan a helyzetet. Objektív értékelése végén már optimistább hangvételt használt, s hogy nem alaptalanul, azt néhány elénk tett számadattal is bizonyította. — A kulturális és szociális gondoskodásra fordított összeg járásunkban lényegesen alacsonyabb, mint a legtöbb helyen — mondotta bevezetőül a fiatal ökonómus. Az erre a célra fordított összeg a múlt esztendőben 1 millió 734 ezer koronát tett ki. A pénz jelentős részét, pontosan 1 millió 103 ezer koronát a külföldi utak emésztették fel. A többit kultúrmunkára, üzemi étkezésre, gyógykezelésekre, üdültetésekre, kirándulásokra, különböző kölcsönökre, lakásépítésre, sportcélokra és jutalmak’ kifizetésére használtuk fel. — A gyakorlat azt bizonyítja, hogy az említett összeg nem volt mindig a legcélszerűbben felhasználva. Most az a tervünk, hogy a pénzt gazdaságosabban merítsük ki. A közeljövőben elsősorban a külföldi utak számát akarjuk korlátozni. Ez az intézkedés egy kissé meglepett. Szövetkezeti dolgozóink megszerették, . ragaszkodnak a külföldi utak rendezéséhez, és egészévi fáradságos munkájukért valóban megérdemlik azt a néhány napos kirándulást valamelyik idegen országban — opponáltam Mareinek elvtársnak. — Természetes, hogy dolgozóink rászolgálnak az ilyenfajta jutalmakra. Nem is arról van szó, hogy ezeket az utakat megszüntetjük, csupán — amint említettem — korlátozzuk. Hogy miért van erre szükség? Elsősorban ezért, mert sokhelyen egyelőre más szakaszokpn kell inkább a pénz. Például a szociális épületek, óvodák felépítéséhez, a nyugdíjak emeléséhez, stb. Ha már kulturált és kellő higiéniai körülmények között dolgozhatnak a tagok, úgy semmi akadálya a külföldi utaknak. — Persze, járásunkban van néhány község (Ipolynyék, Csáb, Szécsénke, Nyénye stb.), ahol jóval kevesebb a gond, mint a többi faluban, és így minden téren előbbre vannak, úgyhogy a szövetkezet gazdasági helyzete is lényegesen jobb, ennélfogva ők többet engedhetnek meg maguknak. — Szécsénkén és Ipolynyéken észszerűen használják ki az adott lehetőségeket. Dolgozóiknak munkaruhát vásároltak, kiépítették a gazdasági központ útjait, járdáit. Azt mondanom sem kell, hogy mindez nagy szerepet játszik az ifjúság toborzásánál, illetve megtartásánál. — Ezek szerint kevés járásukban a fiatal mezőgazdasági dolgozó? — Néhány, a már említett szövetkezet kivételével, csaknem aggasztó a helyzet. Sok helyen 55 éven felüli az átlagos életkor, sőt van egy olyan EFSZ-ünk is, ahol már csak két vagy három férfi nem nyugdíjas. Ehhez, úgy hiszem, felesleges a kommentár. Ami a női munkaerőket illeti, itt valamivel kedvezőbb a helyzet. — Van járásukban mezőgazdasági iskola? — Zsélyen van egy tanonciskola, ez minden. Ha fiataljaink máshol végzik el a mezőgazdasági középiskolát vagy technikumot, általában már nem térnek haza. Ha mégis falujukban maradnak, úgy a legtöbb esetben irodában, műhelyekben, vagy mint traktorosok hajlandók munkaviszonyt vállalni. Az állattenyésztésben, illetve a növénytermesztésben nem igen hajlandók dolgozni. És addig, míg nem lesz meg a komplex mechanizáció és nem teremtjük meg a jobb feltételeket, nejaéz lesz őket meggyőzni. — Mit tesznek annak érdekében, hogy ezt a problémát fokozatosan megoldják? — Elsősorban jobb, kulturáltabb munkakörülményt akarunk biztosítani. Ahogy már említettem, jelenleg a zuhanvozók, öltözők stb. felépítése fontosaEtP számunkra, mint néhánynapos külföldi kirándulás. A szórakozási és sportlehetőségeket sem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen ez is olyan tényező, melynek hiányában sokan tovább állnak. — Milyenek a kereseti lehetőségek? — Sajnos, megint csak azt mondhatom, hogy elég gyengék (természetesen itt is vannak kivételek). A kerületben nálunk a legalacsonyabbak a bérek. Ez részben azzal magyarázható, hogy minálunk a legtöbb helytől eltérően, nem virágzik a melléküzemági termelés, s így az ebből eredő jövedelem is igen alacsony. A nyugdíjak is kisebbek az átlagnál. Mégis, ami az anyagiakat illeti, noha csak lassacskán, de ezen a téren is észlelhető javulás. Míg az elmúlt esztendő első felében 1140 korona volt az átlagkereset, addig az idén 1320 Kčs, és remélhető, hogy jövőre ez a szám ismét emelkedik majd. — Sok még a megoldásra váró feladat járásunkban, különösen ami a fiatalítást és a szociális épületek felépítését illeti, de mi bízunk benne, hogy fokozatosan minden jelentősebb problémát megoldunk, és olyan lehetőségeket teremtünk, hogy a fiatalokat ne kelljen „lasszóval fogni“, jöjjenek azok maguktól is. Persze, mindehhez rengeteg munkára és erőfeszítésre lesz szükség. Ordódy V. Az idei kedvezőtlen időjá” rás. a túlbő csapadék Keletszlovákiai valamennyi mezőgazdasági üzemében jelentős vámot vett a gabonatermésből. Így volt ez a Görgői (Hrhov) Egységes Földműves Szövetkezetben is, ahol a kalászosokból az előző évek átlagtermésének alig a felét sikerült idén a magtárakba juttatni. A 400 hektárnyi vetésterület egyes részein alig 15—16 mázsát termett hektáronként a búza és az árpa. Csúcstermésnek számított, ha a Mironovszkája búza-némely parcellákon hektáronként 25 mázsa szemet adott. A szövetkezet nagyszámú állatállománnyal rendelkezik, csupán a szarvasmarhaállomány 580 darabot számlál. Ezenkívül 400 hízósertést és 60 anyakocát is tartanak a közös istállókban. Az állatállomány évi szükséglete szemes takarmányokból mintegy 90 vagont tesz ki. — Az idei gyenge termés mellett bizony komoly gondot jelentene a szemes takarmányok biztosítása, ha még a múlt évről nem maradt volna némi tartalékunk — vigasztalódik az elnök. — Persze a tavalyi tartalék nem jogosított fel bennünket arra, hogy az idei gabona betakarítását elhanyagoljuk. - Két saját kombájnunkon kívül az Állami Gép- és Traktorállomás egyik gépe is segített. Munkaerőből nem volt hiány, naponta legalább 10 olyan falubeli lakos is segített, aki az iparban van ugyan alkalmazva, de aratás idejére kivette a szabadságát. Á vasárnapi brigádokon pedig ötvenen-hátvanan ts részt vettek, így az aratást és cséplést sikeneműek betakarításával. Hugyan sikerült megbirkózni ezzel a kettős feladattal? — A szövetkezeten kívüli lakosság önzetlen segítségével meg tudtuk oldani ezt a problémát is. Sajnos, a szálas takarmányok termése sem mondható gazdagnak. Az alacsonyabb fekvésű részeken van 160 hektárnyi rétünk, amelyről csak helyenként, a szélekről nak tudhatjuk be — kiválóan fejlődik. Augusztus végén, szeptember elején megkezdhetjük a kaszálását. A takarmányellátás terén különben még további komoly kiesést jelent az a tény, hogy a tervezett 90 hektárnyi silókukorica helyett csupán 60 hektárt tudtunk bevetni. Ezt a hiányt másodvetésként termelt nyári keverékek termelésével igyekszünk pótolni. Aratás után Aratás után -a második termés biztosításáért rült befejezni két hét alatt. Nagy előnynek számított, hogy a Mezőgazdasági Termény felvásárló és Ellátó Vállalat rendelkezésünkre bocsájtott egy RAKETA típusú terményszárító gépet és így a kombájnjaink nyomban kezdhették az aratást mihelyt az eső kicsit szünetelt. A szemet a kombájnoktól egyenesen a szárítóhoz szállítottuk. ф Az esős tavasz miatt a szálas takarmányok begyűjtése is egybeesett részben a gabona sikerült begyűjteni a szénát. A többi rész egész nyáron víz alatt állt. Csupán a szántóföldi évelő takarmányokból számíthattunk bővebb termésre, amelyekből július közepéig már két kaszálást takarítottunk be. A szövetkezet évi szálastakarmány szükséglete mintegy jiégy ezer mázsa. Az évelő takarmányokból sikerült még az alávetésként termesztett lóheréhez és lucernához, amely — és ezt éppen a kiadós csapadéknyomban megkezdtük a talajelőkészítést és a tavaszi, valamint a nyári nedvtartalékot kihasználva 25 hektáron vetettünk el káposztával kevert takarmányrepcét, további 45 hektáron pedig zöld takarmánynak szánt napraforgót. Mindezt az eredeti évi terven felül. Bízunk benne, hogy így legalább részben sikerül pótolnunk azt a kiesést, amit a kedvezőtlen tavasz és nyár okozott, ф Aratás után vagyunk, és egy sikeresnek éppen nem mondható nyár után már a jövő évi termés biztosításáról kell gondoskodni. Mit tesznek annak érdekében a görgői EFSZ dolgozói? — Kétszáz hektárnyi területen tervezünk őszi vetést. A talajelőkészítést nyomban az aratás és cséplés befejezése után megkezdtük. Az idei nyár persze ezekre a munkálatokra is rányomta bélyegét. A talaj a kiadós esőzések után még mindig össze van nyomódva. A tarlóhántás után boronát alkalmaztunk s az őszi középszántás után még tárcsázni is fogunk, hogy a lehető legjobban biztosítani tudjuk a talajstruktúra helyreállítását. Aratps után, már az őszi gondokat sejttető munkákról beszélgettünk a görgői szövetkezet elnökével. A beszélgetésből azt a tapasztalatot tudjuk leszűrni, hogy a szövetkezet dolgozóinak nem szegte kedvét egy nem sok eredménnyel zárult nyár. Ojabb lendülettel, kettőzött igyekezettel már a jövő évi gazdag termés biztosításán munkálkodnak. A szövetkezet vezetői ezt a munkát is gondos áttekintéssel, hozzáértéssel irányítják. Kovács Zoltán
