Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-06-13 / 24. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Uj élet a régi vár alatt Elgondolkodva tekint le a tornai vár a csupasz domb tetejéről a falucska kanyargó utcáira. A múlt időkön merengve talán el-el csodálkozik azokon a változásokon, amelyeket az egykori jobbágyok, szénégetők, favágók utódai hoztak életre Tornaváralján (Turnianske Podhradie). Visszapillantás a múltba Az új élet krónikája 1952-vel kezdődik. Ekkor alakult meg a faluban a III. fokú egységes földmfivesszövetkezet. Reichel János ott volt a bölcsőjénél, 1958 óta pedig elnöke a közösnek. — Keserves volt a kezdet — emlékezik vissza a régmúlt napokra. — Kezdettől fogva állami dotáció nélkül gazdálkodtunk. Az első években a legszerényebb gépesítés sem állt rendelkezésünkre. Az állatállomány isten tudja hány istállóban folyt, 1954-ben kezdtünk építkezni. Azóta többszörös milliomos lett a szövetkezet. Csupán a gazdasági épületeink értéke meghaladja a 7 millió koronát, további 3 millió 120 ezer koronát érnek a gépek, gépi berendezések. Az állatállomány, értéke több mint 3,5 millió korona. A tornaváraljai EFSZ 1963-ban egyesült az ági (Háj) EFSZ-szel. Azóta 1800 hektárnyi összterületen gazdálkodik. Az egyesülés bővebb lehetőséget nyújtott a termelés fokozott Szakosítására is. Mai eredmények Mivel az 1800 hektárnyi összterületből 420 hektár hegyi legelő, amelyet csak juhok haszonslthatnak, legfőbb termelési ágként a juhtenyésztést választották. Jelenleg 2100 darabot számlál a juhállomány. Tavaly még csak 1400 darab volt, mégis 350 ezer korona tiszta hasznot jövedelmezett. Bár a 700 méter tengerszint feletti magasságban lévő juhlegelők több kilométernyi távolságra esnek a falutól, a szövetkezet itt is megfelelő színvonalú munka- és életkörülményeket biztosít dolgozóinak. Az akiok mellett lakást rendeztek be számukra, amelyből a vízvezeték sem hiányzik. „A juhásznak jól megy dolga“ — régi keletű már ez a nóta, de a legidősebb tornaváraljai juhász, a hetven esztendős Dudás János bácsi sem emlékszik rá, hogy valaha is ilyen jó dolga lett volna. Bizonyára nem véletlen, hogy bár ez a hivatás nem tartozik az atraktívak közé, a nyolc tornaváraljai juhász — az egyetlen Dudás János bácsi kivételével — mind csupa fiatal ember. Maga Jacsman András, a főbacsa is alig múlt még 35 éves. A Tornaváraljai EFSZ a kassai járás egyik legnagyobb hústermelő mezőgazdasági üzeme. Csupán baromfihúsból 12,5 vagonnal adott tavaly a közellátásra. Az idei tervet 32 vagonra emelték. Nem kevesebb, mint 180 ezer darab csirkét nevelnek fel. A munkafeltételek a baromfitenyészetben is kielégítik a kor követelményeit. Sztupák Mária, Kulcsár Terézia, Matesz Erszébet, Kulcsár Margit, Kalász Irén és Hajdú Erzsébet egyszerre 40 ezer darab csirkét gondoz a korszerűen felszerelt baromfiólakban. Az állatgondozók részére külön nappali szobák vannak berendezve, amelyekben kellemes környezetben tölthetik a munka közben adódó szabad időt. Mellettük pedig hideg- és meleg vízzel is ellátott fürdőszobák vannak, hogy az asszonyok, lányok a munka elvégeztével tisztán távozhassanak, mintha nem is mezőgazdasági üzemből, hanem ipari vállalatból indulnának haza. — Jól jövedelmez a baromfihústermelés, de számunkra nem egészen mentes minden problémától — jegyezte meg az elnök. — A Mezőgazdasági Termékfelvásárló és Ellátó Vállalattól idén nem kaptuk meg a megfelelő összetételű takarmánykeveréket. Ez csupán az első, 40 ezer darabot jelentő szállítmány eladásakor 13—15 deka súlylemaradást eredményezd darabonként. A hazai piac 70 mázsa hússal, a szövetkezet pedig 120 ezer koronával lett szegényebb. Persze jogunk van pönalizálni a kereskedelmi partnert, de ez a megoldás csupán az anyagi kár egy részét pótolja, a társadalmi veszteséget egyáltalán nem. A szarvasmarhatenyésztésnek régi hagyományai vannak ezen a vidéken, ezért a szövetkezet kiegészítőképpen meghagyta ezt a termelési ágat is. Kétszáz darab tehenet tartanak s tavaly 2700 literes évi fejésátlagot értek el. Érdemes megemlíteni, hogy két éve még csak 1400 litert fejtek egy-egy tehéntől. Közel százan dolgoznak az állattenyésztésben és a gépesítési szakaszon. Hogy valamennyiük munkafeltételeit javítsák, a szövetkezet már megkezdte egy 600 ezer korona beruházást igénylő új központi szociális berendezés építését. Az új berendezés ellátja az összes dolgozókat. Közeli és távlati tervek Tornaváralja népe csakúgy, mint a többi földművesszövetkezetek dolgozói — nemcsak a munkahelyükön igényelnek fokozott színvonalat, hanem a társadalmi és kulturális élet terén is. A szövetkezet igyekszik kielégíteni az ilyenirányú igényeket is. A fiatalok részére 10 ezer koronáért vásárolt klubfelszerelést. A falusi könyvtárat is többezer korona értékű könyvvel tölti fel minden évben. A helyi kulturális élet eddig mégsem tudott teljesen kibontakozni. Ennek legfőbb akadálya a megfelelő kultúrház hiánya. De már ezen a téren is konkretizálódnak a hiányosság pótlására iráyuló elképzelések. A falu határában épülő cementgyárral együtt új lakótelep is épül, amelyről nem fog hiányozni a korszerű kultúrközpont. Építéséhez a szövetkezet is hozzájárul. A legigényesebb tervek azonban mégis a termelés továbbfejlesztésével függnek össze, ötmillió 700 ezer korona beruházással akarnak felépíteni egy nagykiterjedésű öntöző berendezést, amely üzembehelyezése után 380 hektárnyi területen járul hozzá a hektárhozamok növeléséhez. Többszázezer koronás beruházással felújítják a szőlőtermesztés hagyományait is. Eddig 17 hektáron telepítettek szőlőt, összesen 50 hektáron terveznek. Olyan területeket használnak fel erre a célra, amelyek semmi másra nem alkalmasak. így fejlődik egyre erőteljesebben az új élet a régi tornai vár alatt. Az ember felvette a versenyt az idővel. Van min csodálkozni a régi várromnak, hisz ezer év alatt nem fejlődött annyit ez a falu, mint az utolsó 25 szabad esztendő során. Szesztán nem áll meg a fejlődés Kassától alig húsz kilométerfe esik Szeszta (Cestice). A személyvonatról leszállva 2—3 percig' tart az út a földművesszövetkezet gazdasági telepére. Az udvarban messziről szembetűnnek egy most készülő épület vörös téglafalai. Kalinács András ökonómus szolgált felvilágosítással az építkezésről: — A legkorszerűbben felszerelt, négysoros, 174 férőhelyes tehénistálló épül itt. — S mivel Kalinács elvtárs ökonómus a javából, már sorolja is az építkezés méreteit szemléltető további számokat. — Két millió 600 ezer korona beruházást igényel az a létesítmény. Az etetéstől kezdve a trágyakihordásig minden munkamenet gépesítve lesz benne. A takarmányt kezdetben módosított pótkocsikon, traktorok hordják egészen az etetővályúkig. Később (körülbelül négy év múlva) önműködő adagolással ellátott szenázstornyot építünk mellé. A fejőberendezés is a legkorszerűbb megoldás alapján készül. Zártcsövű lesz és közvetlenül kapcsolódik a hűtött tejházhoz. A trágya eltakarítását kaparószalagok végzik majd. Mielőtt az építkezés mellett döntöttünk volna, megtekintettünk néhány gazdaságot, ahol már üzemben van hasonló korszerű istálló. A trágyaeltakarítás vízöblítéses módja hatékonyabbnak tűnik, de sajnos, nálunk a talajvíz magas szintje miatt nem alkalmazható. A legszűkebb értelemben vett szakmunkák kivételével az összes munkálatokat a saját építési csoportunk végzi és így bízunk benne, hogy az új istállót még ez év november végére sikerül üzembe helyezni. Meg kell még jegyeznem, hogy ezt az egész, hatalmas beruházást a saját erőnkből, állami hitel nélkül valósítjuk meg. — Miért éppen egy ilyen hatalmas tehénistálló építésével kezdték, illetve folytatják a termelés korszerűsítését? — Szövetkezetünk Kassa városmenti övezetéhez tartozik. Ezért elsőrendű feladata hozzájárulni a lakosság élelmiszerellátásához. Lehetőségeinket felmérve úgy döntöttünk, hogy a termelés szakosításakor a tejtermelést választjuk alapul. A szakosításra való átmenetet idén kezdtük. Jó alapból indulunk ki, hisz az egész, jelenleg 240 darabot számláló tehénállományunk az első osztályú törzskönyvezett állományba tartozik. Tavaly 2762 literes átlagos évi fejéshozamot értünk el, egy-egy liter tej termelési költsége 2,22 koronát tett ki. Az idei tervünk az átlagos évi 2900 liternyi fejéshozam elérése. A szakosítás ke^ SZABAD FÖLDMŰVES 1970. június 13. rétében a hasznosság állandó növelése mellett 440 darabra emeljük a tehénállományt. Mindez elképzelhetetlen a korszerű gépesítési elemek alkalmazása nélkül. Ezért az új istálló építésével párhuzamosan korszerűsítjük a meglévők berendezését is. — A korszerű gépi berendezések üzemeltetése fokozott követelményeket támaszt a dolgozók, a szövetkezeti tagság felkészültségével, szakképzettségével szemben. Hogyan tesznek eleget e követelményeknek? — Tisztában vagyunk a szakképzettség jelentőségével, ezért már előre gondoskodtunk a megfelelő felkészültséggel bíró szakemberek neveléséről. Zabós János főkarbantartó — ezt bátran állíthatjuk — tisztában van a szakmájával. Emellett rendszeresen résztvesz olyan tanfolyamokon, amelyek tantervében az új gépi berendezések ismertetése szerepel. Rajta kívül is kinevelt már a szövetkezet két szakközépiskolát és három szakiskolát végzett fiatalt. Jelenleg további tanulónk látogatja a gépesítési szakiskolát. A szövetkezetnek évente 6—7 ezer koronájába kerül egy-egy fiatal tanítása, de megéri. Ezekben a fiatalokban látjuk a további fejlődés egyik pótolhatatlan feltételét. — Hogyan gondoskodik a szövetkezet a fiatalokról az iskola elvégzése után? — A róluk való gondoskodást már a tanulmányi idő alatt előtérbe helyezzük. A szövetkezet támogatásával tanuló fiatalok itt a gazdaságban végzik szakmai gyakorlatukat, a jövőbeli beosztásukhoz közel fekvő munkahelyeken. Így már a tanulóévek idején bőséges gyakorlati tapasztalatra tesznek szert. Az EFSZ-be viszszatérve jó munkafeltételeket és kereseti lehetőségeket találnak. Elsősorban ennek tudható be, hogy a védnökségünk alatt tanult fiatalok közül eddig egy sem lett hűtlen a szövetkezethez. — A fiatalok érdeklődését ma már nem tölti ki teljes mértékben az anyagiak kérdése. Egyre fontosabb számukra társadalmi és kulturális igényeik kielégítése, nem utolsó sorban pedig a biztos jövő érzése, tudata. Milyen mértékben képes teljesíteni a szövetkezet ezeket a fokozódó igényeket? — A faluban minden adva van a sokrétű, pezsgő kulturális élet teljes kibontakozásához. Két évvel ezelőtt épült fel a szép, új kultúrház, amelyben külön klubhelyiség áll a fiatalok rendelkezésére. Az EFSZ hangszerek vásárlásával egészítette ki a klubfelszerelést. A helybeli kulturális rendezvények mellett a szövetkezet minden tagjának módjában van esetleg igényesebb rendezvényeket is látogatni. Az EFSZ jegyeket vásárol a kassai fellépésekre, kulturális akciókra. Legutóbb a Budapesti Vidám Színpad kassai vendégszereplésén voltak nyolcvanketten. Bőségesen jut a közös jövedelméből, hiszen csupán tavaly 116 ezer koronával töltöttük fel a szociális és kulturális alapot. Ami a társadalmi életet illeti? Nos én azt hiszem, ma már semmilyen különbség nincs az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók között. A biztos jövő tudata? Van még egy ága a népgazdaságnak, amely biztosabb jövő távlatait nyújthatná, mint a mezőgazdaság? Kicsi a mi szövetkezetünk, de azért a tisztességes kereseten és munkán túl sincs semminek hiányában a tagság. Eddig 6 EFSZ-tag kapott 20—25 ezer korona támogatást családi ház építéséhez, illetve bővítéséhez. Ezenkívül 1 millió 85 ezer korona beruházással négy szövetkezeti lakást is építettünk. Terveink között szerepel további két, egyenként 4—4 lakásegységgel rendelkező lakóház építése. A fiatal tagok családalapításkor 6000 korona támogatást kapnak. Mindez azt hiszem, elégséges biztosítéka a biztos jövőnek. Tény, hogy a szesztai EFSZ már elérte fejlődésének azt a fokát, mikor megszűnt csupán termelési egységnek lenni. A népes tagságnak jól egybekováesftlódott társadalmi szervezete lgtt, amely képes kielégíteni a szövetkezeti dolgozók sokrétű igényeit. Mindig többre, jobbra törekedve M i t r о Gyula ökonémussal beszélgettem a Komáróci (Komárovce) Egységes Fölűművesszövetkezet fejlődéséről. A felszabadulás 25. évfordulójának éve az itteni, 1000 hektáros szövetkezet dolgozóit is fokozott eredmények elérésére ösztönzi. E törekvést az ökonómus néhány sokat mondó számadattal érzékeltette: — A termelés lényeges része és a szövetkezet főbb bevételi forrása nálunk is az állattenyésztés. Tavaly 179 darab tehénnél 25B1 liternyi átlagos évi fejéshozamot érünk el. Az idei tervünk már 2700 liter. A tavalyi 400 ezer literrel szemben az idén 450 ezer litert akarunk adni a közellátásra. Kicsit merésznek tűnik az a terv, de már megtettük a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy maradéktalanul teljesítsük. A tehénállomány öszszetételét fokozatosan javítottuk. Az év elején 20 darab üszőt vásároltunk nagyteljesítményű állományból, 15 nagyhasznosságú tehenet pedig a saját állományunkból neveltünk ki. Folyamatosan javítjuk a munkafeltételeket is. Idén, helyezzük üzembe az utolsó, 100 darabot befogadó tehénistállóban az etetőcsilléket és a trágyahordást gépesítő berendezést. — A közellátás javításához kívánunk hozzájárulni a sertéshústermelés fokozásával is. A múlt évivel szemben mintegy 100 mázsával fokozzuk a húseladást. Problémát jelent, hogy a tavaszon elpusztult 100 darab malacunk. A hiányt azzal fogjuk pótolni, hogy a hízósertéseket az eddiginél nagyobb súlyban adjuk el, tovább hizlaljuk, mint előzőleg. Az állattenyésztésnek Komárócon is elmaradhatatlan része az egyre színvonalasabb növénytermesztés. Hogy ezen a termelési szakaszon is tartsák a lépést a fejlődéssel, 1909- ben részletes talajelemzést végeztek az egész határban. Ennek alapján dolgozták ki a pontos trágyázási tervet. Csupán ez évben 4820 tonna szerves trágyát használtak fel. Ezenkívül több mint 650 mázsa műtrágyával is pótolták a talaj termőképességét. A termelés állandó növelése azonban' csak egyik része a komáróci EFSZ fejlődésének. A szövetkezet gazdasági fellendülésével együtt emelkedik a tagság életszínvonala, jóléte is. Évi 990 ezer korona beruházás biztosítja a munkafeltételek állandó javulását. Idén ebből az összegből bevezetik a központi fűtést a műhelyekbe, garázsokba, az irodába. Oj üzemanyagraktárt is építenek, a gazdasági udvarban pedig aszfaltozzák, pormentesítik az' összes utakat. A munka könnyítését szolgálják majd azok az új gépek és gépi berendezések is, amelyeket több mint 400 ezer korona beruházással vásárol idén a szövetkezet. Egyre közelebb a városhoz A szövetkezeti iroda ablakából kitekintve modernvonalú, emeletes lakóházra látni. Az első épület már tető alatt van. Mellette újabb lakóház betonalapjai szürkéllnek. Most is szorgalmasan dolgoznak a mesteremberek az építkezésen, mert az első négy lakás már ez év augusztusában befogadja lakóit, a csécsi (Ceőejovce) EFSZ dolgozóit. — Kétmillió korona beruházással épül a szövetkezet két első lakástömbje — tekint ki az ablakon Szaniszlő Sándor ökonómus. — Egyelőre nyolc lakást építünk. Tervezésükkor a földművesszövetkezetben dolgozó falusi ember igényeihez igazodtunk. A mai, szocialista falu lakójáéhoz, aki összkomfortos, minden kényelemmel ellátott lakásban akar élni, csakúgy, mint a városi munkás, vagy hivatalnok, de mellette ragaszkodik a falusi élet jellegéhez is. A vízvezetékkel, fürdőszobákkal, központi fűtéssel felszerelt lakásokhoz ezért a beépített garázson kívül gazdasági épületek is tartoznak, az udvar végében pedig a konyhakert sem hiányzik. Ez a két lakóház csak a kezdetet jelenti. Távlati terveink között szerepel, hogy mellettük, a szövetkezet gazdasági udvarához vezető út mentén egész sor ilyen bérházat építünk. Most is sok a fiatal a szövetkezetben és egyre ifjúi a tagság öszszetétele. A korszerű lakások biztosítása pedig egyik alapvető feltétele annak, hogy a fiatalok a szövetkezet állandó dolgozóivá, kitartó tagjaivá váljanak. A fiataloknak a bérlakások mellett módjukban van családi ház építése is. A szövetkezet ehhez is anyagi támogatást nyújt. Az idősebb tagokról sem feledkezünk meg, akiknek már nincs módjukban élvezni a stabilizációs lakásépítés előnyeit. Nekik a szövetkezet támogatást nyújt a lakásuk tatarozásához. Ez a lendületes kezdet arra enged következtetni, hogy itt Csécsen jó végéről fogták fel a szocialista falu fejlesztésének munkáját. A lakáshiány a szövetkezet egyetlen dolgozójának sem lehet tartós gondja. A közel 2000 hektáros szövetkezet azonban nemcsak lakást biztosít tagjai számára, hanem olyan munkafeltételeket is, amelyek bátran felveszik a versenyt bármely ipari üzemmel. A közös gazdaság 784 darabot számláló szarvasmarhaállománya olyan istállókban van elhelyezve, amelyekben a munka dandárját már évek óta korszerű gépek végzik. És a berendezést állandóan tökéletesítik. Két évvel ezelőtt olyan szociális berendezéssel gyarapodott a gazdasági udvar, amelynek értéke csaknem 450 ezer korona. Öltözők, mosdók, zuhanyozók is vannak benne 92 ember részére. Kényelmet biztosít az állattenyésztés és a gépesítési részleg minden dolgozójának. Sajnos, az épületnek és berendezésének egy része egyelőre csak díszlet, haszontalan csillogás, mert a járási építő vállalat eddig még a többszöri sürgetés ellenére sem szerelte fel a hiányzó vízcsapokat. A mosdók, fürdőszobák ezért használhatatlanok. Örömünkre szolgálna — s elsősorban a csécsi szövetkezeti dolgozók lennének érte hálásak, ha az építési szervezet minél előbb pótolná ezt a hiányt. Szaniszló elvtárs a munkafeltételekről szólva ismertette az EFSZ egyik nagyvonalú tervét is. A szövetkezet több mint 2,5 millió korona értékű gépi felszereléssel, traktorral és vontató berendezéssel rendelkezik. A nagymennyiségű felszerelés karbantartása nem kis gondot jelent. Ezért tervbe vették egy szerelőműhellyel, kovácsműhellyel ellátott olyan javítóközpont építését, amely nemcsak a csécsi, hanem a környező szövetkezetek gépparkjának karbantartását is biztosítani tudná. A műszaki rajzok már elkészültek. A terv megvalósítása 793 ezer korona beruházást igényel. Merész elképzelés, de néhány további mezőgazdasági üzemmel társulva megvalósítható. Milliós beruházásokról szóltunk a fentiekben. A csécsi EFSZ olyan szilárd gazdasági alappal rendelkezik, hogy számára az ilyen beruházások megvalósítása sem túlméretezett. Hisz évi bevétele meghaladja a 18 millió koronát. Ebből az összegből bőven jut rá, hogy minden szempontból kielégítse tagjainak fokozódó igényeit. Ma már nemcsak a közlekedés felgyorsulása rövidíti a távolságot a falutól a városig, hanem a falusi ember kultúrszomja, tanulnivágyása s egyre magasabb életformára irányuló törekvése is közelebb hozza a falut a városhoz. Sőt, a csécsi viszonyok ismeretében elmondhatjuk, hogy egy darab város költözött ebbe a faluba. Lakáskultúrájával, életfeltételeivel és egyre erőteljesebben kibontakozó társadalmi életével együtt. Az oldal anyagát írta és összeállította KOVÁCS ZOLTÁN
