Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-07 / 6. szám

KÖZGAZDASÁG. Nem ülnek öS betett kézzel Elsőrendű feladat a hazai piac ellátása mezőgazdasági termékekkel Ha a hús-, a tojás- vagy a burgo­nyahiány, a piac gyenge ellátás« ké­rdi szóba, úgy a bírálat álé leg­többször a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat ellen Irányul. Innék oka érthető Is, mert az e cik­kek vásárlói úgy vélik, hogy ez előállott helyzeten csupán a felvá­sárló szervei a ludasok. Viszont csak kevesen tudják, hogy a keverék­­takarmányok gyártása terén a Jó mi­nőségi adalékok hiányával kell küz­deni. Kevesen tudnak arról is, hogy a múlt évben — nem a felvásárló vállalat hibájából — a választott ma­lacok felnevelésében válságos hely­zet elnkult ki, és ez Időjárás hatásá­ra a Üld sem adta meg a tőle várt burgonyamennylséget. A Mezőgazdasági Ellátó és Felvá­sárló Vállalat újonnan alakult szak­ágazati igazgatóságán azonban nem ülnek ölhetett kézzel, és nem várják tanácstalanul a Járásokból beérkező kedvezőtlen Jelentéseket. Hogy a ke­­veréktakarmányok előállításához szük­séges adalékanyagokat külföldről be­szerezhessék, a Kelet-Szlovákiai Ves­­mfl segítségét kérték, amely nekik erre a célra az általuk terven felült kitermelt bádoglemez mennyiséget rendelkezésükre bocsátotta. E bá­doglemezeket a Csehszlovák Állami Bank beleegyezésével a külkereske­delmi szervezetek útján értékesítet­ték s az Így szerzett devizákért a keverőktakarmányok gyártásához szükséges nyersanyagokat külföldről szerzik be. Ezáltal csökkenthették e külföldre a takarmányok ellenértéké­ként kiszállított hfls mennyiségét, s lényegesen több húst adhatnak a hazai piacra. Megoldották a választott malacok nevelésében előállott súlyos helyze­tet Is. Külföldön vásároltak malaco­kat, ezáltal megteremtették (a múlt év végén oly gyakori Jelenség) a hentesüzletek előtti sorbanéllás fel­számolásának előfeltételét. Rosszabb a helyzet a burgonya­­ellátás terén, mert ebből в cikkből csakúgy mint nálunk, másutt, a szomszédos országokban Is nagyon kávés termett. Ezért nagyobb biza­lommal kellene lennünk földművese­ink lránt. Tavaly, amikor a vártnál Jobb burgonyatermés mutatkozott, e burgonyamennylsóg elhelyezése külö­nösen a tátraaljl körzetekben a fel­vásárló szerveknek komoly gondot okozott. Most épp az ellenkező álla­pot alakult ki. Például az lglél Járás­ban, ahol 230 mázsás átlaghozamra számítottak, burgonyából hektáron­ként 60 mázsát, sőt még ennél Is kevesebbet takarítottak be. E Járás­ban ezen kívül még Jelentés munka­erőhiánnyal Is küzdenek s ezért csök­kentették a burgonya vetésterületét. A Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat dolgozói a múlt évben a burgonyebetekarítás előtti hónapok­ban meglátogatták az ottani szövet­kezeteket és állami gazdaságokat s az akkori helyzet szerint nagyobb terméseredménnyel számoltak. Első­sorban tehát saját üzleteiket látták el és amikor e Járásból a többi Járá­sokba kellett volna elszállítani a burgonyát, akkor állapították meg, hogy már a készletek kimerültek. Jelentős burgonyamennylséget vittek el a brlgádosok Is, akik azzal a fel­tétellel kapcsolódtak be a burgonya­­szedésbe, hogy bérüket nem pénzben, hanem természetbenlekben kapják majd. így Bratislava és Érsekújvár lakosai hiába várnak a szepességl burgonyára. Igaz ugyan, hogy a sze­­pességlek szerződéses kötelezettségei­ket részben teljesítették, azonban telles egészében mégsem tudták az Igényeket kielégíteni. Hasonló a helyzet a szomszédos poprádl Járásban Is. A termésbetaka­­ritás előtti felülvizsgálás során 2200 vagonnyl burgonyaterméssel számol­tak. A burgonya klszántása után meg­állapították, hogy 150 vagonnal több­re számítottak. Bratislava ellátására 357 és Érsekújvárnak 117 vagonnal kevesebbet szállítottak. Eddig a Magas-Tétre körzetéből 352 vagon burgonyát szállítottak el az ország más vidékeire. Ugyanígy a kassaiakkal szemben Is elégtelen a kötelezettségeik teljesíté­se. A poprádiak azt erősítgetik, hogy bizonyára megtalálják az „elveszett 150 vagon burgonyát. Azonban Brati­slava. valamint Érsekújvár szükség­letének fedezésére ez Is kevés. A helyzet Javulása érdekében a bur­gonya kiültetése ötéves távlati tervé­nek kidolgozását, valamint a burgo­­nyebetakerítás problémáinak megol­dását javasolják. Mert földműveseink­nek a burgonya klültetése Is sok gondot okoz, de még nagyobb prob­lémát Jelent a klszántás, a burgo­nya felszedése és betakarítása. A közelmúltban a földművesek azt az ajánlatot kapták, hogy a kassal tanulóifjúságot küldik ki a Tátra e i Járásokba segíteni a burgonyeszedt ben, mivel a poprádl Járás lskol i már kimerítették a brigádokra elő­irányzott Hőmennyiséget. Ezért azt ajánlják, hogy a Szlovák Szocialista Köztársaság Iskolaügyi Minisztériuma hunyjon szemet s kérdésben, és en­gedje meg a tanulóifjúságnak, hogy szükség szerbit segíthessen a burgo­­nyeszedésben. Máskülönben a fenn­álló munkaerő-hiány mellett a bur­gonya felszedősőnek problémáját ez évben sem tudják megoldani. A földművesek nem kedvelik, sőt ellenzik a burgonyaválogatők alkal­mazásét, mert egy mázsa burgonya osztályozásáért 17 koronát számláz­nak. Ez az összeg valóban túl nagy. A felvásárlóknak szigorúbb kritériu­mokat kellene támasztaniuk az egyé­nileg gazdálkodókkal szemben. Míg a múltban egyes Tátra aljl községek­ben 350 vagon burgonyát Is felvásá­roltak, most csupán 50 vagonnylt el­került! Ugyanis ügyelni kell arra, ne­hogy a vetésterületiek csökkenjenek. S van Itt még egy komoly problé­ma: ugyanis burgonyát a Jednota szövetkezet, valamint a Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmazé vál­lalat Is vásárol fel a termelőtől. És­pedig bármilyen burgonyát, még osz­tályozás nélkül Is. Ha a Mezőgazda­sági Ellátó és Felvásárló Vállalat­nak Jé minőségű, válogatott és osz­tályozott burgonyát kell szállítania megrendelőinek és a kiskereskede­lemnek, miért nem kötelesek erre a többiek ls?l Nagy nehézségekkel küzdöttek a Kysuca vidékén Is. Amikor az 1969- es évre kötötték le szerződőseiket, a földművesek tudni akarták, milyen differenciális felárakat kaphatnak majd a szerződésen felüli burgonya­­mennyiségre. A tömegtájékoztatási eszközök, a sajté, a rádió és a tele­vízió útján ugyanis arról értesültek, hogy nemcsak ez állattenyésztési, ha­nem a növénytermesztési termékek után Is Jár majd differenciális felár. Csakhogy a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalat az erre vonat­kozó utasításokat és Irányelveket csupán májusban kapta meg. S Így nem volt pontos áttekintés arrél, hogy az egyes községekben milyen mennyiségű burgonyát vásárolhatnak fel. A Cadcal Járásban 16 ezer egyé­nileg gazdálkodó földműves ven. Míg ezek a múltban a közélelmezés cél­jaira 1000 vagon burgonyát adtak el, tavaly még ék kértek burgonyát más Járásokból, mert a termőnyeladás ter­vét burgonyából csupán 40,3 száza­lékra teljesítették! Komoly probléma azonban még sok­kal több akad. A múlt évben első­rendű minőségű gabonából Jóval több termett, mint amennyit a földműve­sek vártak. Sajnos, azonban ugyan­úgy, mint Csehországban, sokhelyütt a sörárpát Is takarmányként etetik fel. Viszont Szlovákiának, ha export­­feladatait teljesíteni akarja, még 2500 tonna sörárpára lett volna szüksége. Csehországban sörárpábél nem volt hiány, s ezért egyezségre kellett vol­na lépni, hogy onnan szállítsanak a szlovákiai export-feladatok teljesíté­sére sörárpát, nehogy „a külföld előtt szégyenben maradjunk“. Habár a cseh országrészekből külföldre Igen sok húst szállítanak, Szlovákia látja el lényegében köztársaságunk hazai piacát hússal. Ezért úgy véljük, hogy ésszerű megegyezéssel ezt az égető kérdést kedvezően lehetne megolda­ni. Vagy talán mégsem? A piacon tojásból sincs elegendő. Hiszen csak a „magángazdák“ 4 mil­lió tojással tartoznak a közellátás­­nak. Eddig egy tojótól 20 tojást ad­tak el, habár a magángazdák és a szövetkezeti tagok háztáji gazdaságá­ban háromszor annyi tojótyúkot talá­lunk, mint a nagyüzemi tyúkfermo­­konl A felvásárló szerveknek nehézséget okoznak a műtrágyát gyártó üzemek Is. Hogy miért? A sellyelek szerző­dést akartak kötni a Dimitrov Vegyi Művekkel, a földjeik bonitása alapján szállítandó műtrágya-mennyiségre a vegyi üzem pedig azon Igyekszik, hogy minél több műtrágyát adjon el. Viszont a Mezőgazdasági Ellátó és Felvásárló Vállalatnak tudnia kell azt, milyen mennyiséget szállít majd a vegyi üzem, és milyen mennyiségre várnak a földművesek, hogy eszerint tartalékoljon műtrágyát raktáraiban. Ugyanis nem elég csak a Jószándék, Ihanem ki kell mondani a döntő szót Is. Hogy a felvásárló vállalat dolgo­zóira ne mutogassanak ujjal, mint olyanokra, akiknek a lelkén szárad piacunk elégtelen ellátása, elhatároz­ták, magukévá teszik a CSKP Köz­ponti Bizottságának a hazánk fel­szabadítása 25. évfordulója alkalmá­ból kibontakoztatott munkalgyekezet­­re lrányulú felhívását és e felhívásra fokozott munkelgyekezettel válaszol­nak. Az első kezdeményező lépést a nyltral vállalat tetta meg, amely szo­cialista versenyre hívta az összes kevsrőktakarmányt gyártó üzemet Szlovákiában. A t me vetek viszont • mezőgazdasági ellátás és felvásárlás legjobb részlegének címéért Indított versenyre hívták fel a többi üzemet. Reméljük és bízunk abban, hogy a két versenyfelhívásra Szlovákia ösz­­szes felvásárló vállalata válaszol, és fokozott Igyekezetével elősegíti, hogy milliós értékeket lehessen megtakarí­tani, ami kedvezően tükröződne majd az állattenyésztési termékek felvá­sárlási feladatainak teljesítésében. Vladimír FapSo Ima a kis mindenes. Gazdasági udvarokon, nagyobb szerelőműhelyek­ben egyaránt alkalmazható. Kisebb tárfogatá, de súlyos tárgyak emel­hetők vele. A hidraulikus emelő körbe forog, tehát mozgékonysága igen nagy. Elsősorban motorok kiemelésére használható. A világigazdaság hírei ш na m —и—и'и 11Жмминидииидаишипими||1И>||| in ■■■inni u \яг mas Nemzetközi tanácskozás a gabonaárakról A gabonaexport-egyezményt aláírt országok képviselői legutóbbi nem­zetközi értekezletükön elsősorban a Szovjetunió szerepéről tárgyaltak. Hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió hozzájárulása nélkül gyakorlatilag nem egyezhetnek meg a gabonaárak­ról. Az értekezleten képviselt 5 or­szág szakemberei statisztikai adatok­ra hivatkozva közölték, hogy orszá­gaik — ami az exportálható gabona egytütes mennyiségtöbbletét Illeti — csúcseredményt értek el. Az előző évekkel ellentétben, az USA a több­letnek most már csupán egyharma­­dával rendelkezik. Ennek következ­tében tetemesen csökkent az Ameri­kai Egyesült Államok befolyása a gabonaexport körülményeit és jövő­jét megvitató tanácskozásokon. A ban forgó nemzetközi egyezményben érdekelt országok csúcsszerve — a nemzetközi tanács — legutóbbi, Lon­donban megtartott ülésén valószínű­leg azért tárgyalt zárt ajtók mögött. Kiszivárgott hírek szerint megvitat­ta a gabonaárak felülvizsgálásának, Illetve módosításának lehetőségét Aszály Ausztráliában A Queenslandban — Ausztrália rövid időn belül nem esik eső a ki­északkeleti területén — szokatlanul szikkadt termőföldekre, úgy nyilván hosszan tartó aszály előreláthatólag ez Idén Is megismétlődik az 1902-ben kb. 120 millió ausztráliai dollár kárt és 1905-ben keletkezett óriási károk­­okoz az ottani mezőgazdaságnak. Ha ra emlékeztető katasztrófa. japánban korlátozzák a rizs termesztését Japánban a rizs termesztésének mintegy 10 8sázalékos csökkentését tervezik, mivel az egyre nagyobb el­fekvő készletek válságos gazdasági helyzetbe sodorhatják az országot. A Japán kormány Jelenleg kb. 5,6 mil­lió tonna rizstartalékkal rendelkezik. A rlzsföldekrél egymás után három szokatlanul bőséges termést takarítot­tak be, minek következtében való­színűleg 8 millió tonna lesz az 1970 októberéig felhalmozódó rizskészlet. Ez a mennyiség egy teljes évre ele­gendő a Japán közélelmezés céljaira. Japánban összesen 3,2 millió hek­tár a rizsföldek terjedelme. Most 320—350 ezer hektáron más növények Jő kereseti lehetőség A Párkányi Állam! Gazdaság ga­­ramkövesdi részlege arról Ismeretes, hogy kitűnő szőlőtermő vidék, s ott érlelik a környék legrangosabb bo­rát. Közismert dolog, hogy a szőlő­ben koratavasztől őszig sok szorgos kézre van szükség, amiből bizony kevés van a kővesdt gazdaságban. Tavaly a szőlőművelést úgy oldot­ták meg, hogy a Párkányban tartóz­kodó szovjet katonákkal kötöttek egyezséget. Ivanics László technikus irányításával 20—25 katona tevé­kenykedett rendszeresen a szőlőben. A fiúk közül többen ott láttak éle­tükben először szőlőtelepítést. Ettől eltekintve, legtöbbjük gyorsan elsa­játította a művelés csinját-binját. A gazdaság irányítói ax elismerés hang­ján beszélnek a szovjet katonákról és parancsnokaikról, akikkel a nyelvi nehézségek ellenére is jól megértet­ték egymást. Ezért c fizetségen kí­vül újévkor értékes csomaggal ked­veskedtek az ott dolgozó katonák­nak. A múlt évben jól jött a segít­ség. Persze, er nem jelenti azt, hogy a szovjet katonákra újból építeni lehet. C 1 m b a 11 к Mihály, a rész­leg vezetője, másképp képzeli el a munkaerőkérdés megoldását. Mivel a lévai járás egyes községeiben fölös­leges munkaerő van, megbízták В a­­ranyal Bélát (nagysalléi lakos), hogy toborozzon a számokra idény­munkásokat. Ez azt Jelenti, hogy az Idénymunkára vállalkozók a szőlő­­munkák kezdetétől szüretig dolgoz­nak majd a gazdaságban. Lehet, sokan a régi summás világ­ra gondolnak. Nincs ez Így, mert az erre a célra épített barakban ké­nyelmes ágyakon alszanak a dolgo­zók és aránylag olcsón jé minőségű kosztot kapnak. S ami a leglényege­sebb 1700—2000 koronát Is keres­hetnek havonta. Emellett a gazdaság fizeti ai utazással járó költségeket. A környék sok szórakozást is Ígér a gazdaságba jelentkező fiataloknak. A közelben van a Dunakanyar, amelyet már eddig is kiépítettek, s kellemesen tölthetik el Itt a hét vé­gét azok, akik nem utaznak haza hozzátartozóikhoz. Azt hiszem, a munkaráfordítás máshelyütt is szükséges, mivel több faluban nyáron kevés a tennivaló, és akad sok mezőgazdasági üzem, ahol kevés a munkáskéz. —tt— termesztését, vagy pedig e vetésterü­let parlagon hevertetését tervezik, így akarják állandósítani a rizs je­lenlegi hivatalos árát. A lapán rizstermés 1967-ben 14,45 millió tonna és 1968-ban ugyanannyi volt, de tavaly — becslés szerint — elérte a 14;17 millió tonnát. Az ugyancsak becslés szerint meg­állapított hazai fogyasztás évente kb. 12 millió tonna. Az Illetékesek most azt fontolgatják, hogy az 1967. évi rlzstermésből megmaradt óriási meny­­nylséget — 1,1 millió tonnát — ta­­karmányozé3l célokra, tehát teteme­sen leszállított áron kellene eladni. —ár Magyaroszág növeli a paprika­termesztést Magyarországon harminc év lefor­gása alatt megkétszereződött, és je­lenleg 10 900 hektárnyi a paprikaföl­dek terjedelme. Mig három évtized­del ezelőtt csak 2900 tonna volt, je­lenleg már B200 tonna az ország paprlkatermése. Nincs a földkereksé­gen még egy ország, ahol annyi zöldpaprikát fogyasztanának, mint Magyarországon. Ami a paprikakivt­­telt Illeti, Európában az első, világ­viszonylatban pedig a második he­lyen áll. Az árupiacon hovatovább fokozódd versengésre való tekintettel Magyarországon rendkívül fontosnak tartják az egyre nagyobb mennylsé­­gű s minél kifogástalanabb minősé­gű paprika termesztését. SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1970. február 7.

Next

/
Oldalképek
Tartalom