Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-07 / 6. szám

Mit jelent az „eddigi foglalkozás“? HASZNOS XusUvvilfrUrfí Törvényeinkben és egyéb társadal­mi szabványainkban gyakran ta­lálkozunk olyan kifejezésekkel, ame­lyek magyarázatra szorulnak. így például a szövetkezetek alapszabá­lyaiban, amely a szövetkezeti élet törvényét képezi, azt találjuk, hogy a háztáji földet a „családnak“ mérik ki. Vajon ml a család fogalma e ren­delkezés szerint? Családnak számít-e az anya fiával, ha nem élnek közös háztartásban? Olyan kérdések ezek, amelyeket az élet tesz fel, mert elég gyakran adódik olyan eset, amikor látszólag lehetetlen az adott hely­zetet a rendelkezés előírásaival össze­egyeztetni. Vagy a „nyilvános“ szó értelmezése, amely kifejezés a bün­tetőjogban elég gyakran előfordul. Nyilvánosan elmondott nyilatkozat-e, ha nyilvános helyen beszélünk? Le­het-e nyilvánosnak minősíteni több ember előtt, de magánlakásban el­mondott beszédet? És ha Igen, mi­lyen számú hallgatóság kell ahhoz, hogy a beszéd nyilvános Jellegű le­gyen? Mindez további, elsősorban bí­rósági, Jogrendi magyarázatra szorul, esetleg a legfelsőbb bíróság döntése szükséges, amely azután végérvényes, s ennek alapján egészítik ki a már kiadott rendelkezéseket. Ez alkalommal feltesszük a kér­­'dást, vajon ml is az eddigi foglalko­zás. Ezt a kifejezést a Tt 101/1964 számú törvény 20. paragrafusának 4. bekezdése említi, amely törvény meg­határozza, mikor Ismerhető el a dol­gozó részlegesen rokkantnak. Rok­kantnak Ismerhető el akkor, ha kere­sete lényegesen csökkent annak kö­vetkeztében, mivel hosszabb Ideig tar­tő kedvezőtlen egészségi állapota miatt eddigi foglalkozását, vagy ha­sonló képesítést Igénylő munka­­feltételek mellett, esetleg csak más, alacsonyabb képesítést Igénylő mun­kakört tud betölteni. A gyakorlatban azonban adódott olyan eset, amikor éppen az „eddigi foglalkozás“ értelmezésének kellett eldöntenie, vajon a dolgozónak elis­merik-e a rokkantsági Járadékot vagy sem. Az a dolgozó, aki lakatosnak tanult ki és ezt a foglalkozást az ipar ki­tanulása után Is folytatta, a bánya­ipar által Igényelt segítségnyújtás felhívására a bányába jelentkezett, mivel ott akart a munkába bekapcso­lódni, ahol erre a legnagyobb szük­ség mutatkozott. Természetesen gon­dolt önmagára Is. A bányában akko­riban szép összegeket kereshettek, amit bizony a lakatosszakmában nem lehetett elérni. Tehát a bányában dolgozott 1959-től 1907-tg. Ebben az Időben nagyobb képesítést Igénylő munkát végzett az érvényes előírá­sok szerint Is, mivel ez az I. munka­­kategóriába volt sorolva. Tehát na­gyobb képesítésű munkát, mint a fel­színen végzett lakatosi munka, amit kitanult. A föld felszíne alatt évekig végzett munkában azonban megbete­gedett. A zaj, aminek állandóan ki volt téve, hallását annyira leron­totta, hogy végtére majdnem megsü­­ketült. A föld alatti munka végzésére akkor alkalmatlanná vált. Ezért kérvényezte a rokkantsági Járadék elismerését és azt állította, hogy eleget tesz annak a törvényes követelménynek, hogy képtelen eddi­gi munkáját, vagy hozzá hasonló ké­pesítést Igénylő munkakört betölteni és eleget tesz annak a gazdasági kö­vetelménynek, hogy a bekövetkezett helyzet által Jövedelme Jelentősen csökkent. A Szociális Ellátás Állami Hivatala azonban számára a rokkantsági jára­dékot nem Ismerte el, mert eddigi foglalkozásaként azt a munkakört ne­vezte meg, Illetve Ismerte el, amit kitanult, tehát a lakatosmesterséget s ezt a megváltozott feltételek között is betudta tölteni. A dolgozó azonban e döntéssel nem értett egyet és pert indított. Ugyan mind a járási, mind a kerületi bíróság a Szociális Ellátás Állami Hivatalának döntését helyes­nek minősítette és a döntést meg­erősítette. Vélemények szerint az eddigi alkalmazás alatt értendő az a munkakör, amelyet az illető kitanult — s ezt a Jelen esetben végezni tud­ta. Ez által az ügy komolyabbá vált. A károsult azonban nem adta fel a Játszmát. Az ügyet a legfelsőbb bíró­ság elnöke elé terjesztette, aki az ügyet felülvizsgálta és az alacsonyabb fokozatú bíróságok ítélete ellen sem­miségi eljárást Indított a törvény megszegése címén. A legfelsőbb bí­róság ezután megállapította, hogy a törvényt valóban megsértették az „eddigi foglalkozás“ helytelen értel­mezés folytán. Eddigi foglalkozás­ként nem lehet azt a munkakört ér­teni, amit a polgár kitanult — ha­nem ha a polgár ezt a mesterséget hosszabb Ideig nem űzte, sőt ellen­kezőleg, nagyobb képzettséget igény­lő munkát végzett, úgy eddigi foglal­kozásaként ezt a nagyobb képesítést Igénylő munkakört kell tekinteni. A Jogszabályokat logikusan, ész­szerűen kell magyarázni, hogy értel­mezésük a szocialista együttélés sza­bályaival összhangban álljon. —n— KÖZPONTI SZERVEINK Olvasóink tájékoztatása céljából az alábbiakban közöljük a Szlovák Szocialista Köztársaság közigazga­tási szerveinek és minisztériumainak Jegyzékét és bratlslaval címét. A Szlovák Nemzeti Tanács hivatala, Októbrové nám. 12 Ai SZSZK kormányhivatala, Gottwaldovo nám. 45 Tervezési Minisztérium, KýČerského 1 Pénzügyminisztérium, Stefanoviőova 3 Iparügyi Minisztérium, Streková 2/a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, Suvorovova 18 Közlekedés-, Posta és Távösszekötte­tési Minisztérium, Gottwaldovo n. 1 Építés- és Műszaki Minisztérium, Stefanoviőova 3 Munka- és Szociálisügyi Minisztérium, Mlletlőova 11 Belügyminisztérium, Mertanovlőova 2 Kereskedelmi Minisztérium, Stefanoviőova 3 Építésügyi Minisztérium, t Stefanoviőova 3 Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium, Bratislava-Karlova Vés Egészségügyi Minisztérium, Bratislava-Karlova Vés Iskolaügyi Minisztérium, Suvorovova 16 Kultúrügyl Minisztérium, Suvorovova 18 Igazságügyi Minisztérium, Suvorovova 16 Szlovák Statisztikai Hivatal, Dúbravská cesta Szlovák Arhivatal, Stefanoviőova 3 Az SZSZK Legfelsőbb Ellenőrző Hivatala, Stefanoviőova 3 Ha kimerészkedünk a síkos útra ■ygár megcsúsztak az idei tél első haván, Jegén a járművek kere­kei, és akik a volán mögött ülve érez­ték az emiatt keletkező bizonytalán­­ságot, úgy véljük, megfogadták, hogy óvatosabban vezetnek. Az óvatosság persze sohasem felesleges, de más­fajta elővigyázatosságot követel a nyári autózás, és megint mást kíván a téli. Akik erról a témáról Írnak — akár kimerítő tanulmányt a könyvek oldalain, vagy csupán rövid tanácsot vetnek papírra, valamelyik újság, fo­lyóirat vagy szaklap számára —, mindig utalnak a mozdulatok fontos­ságára. Van aki „vajpuha“ kormány­kezelést, „lágy“ fékezést, „leheletnyi“ gázadást javasol, vagyis meggondolt mozdulatokat ajánl az autóvezetők­nek, ha az a síkos útra merész­kedik Szabványt nem készíthetünk Ilyen esetekre, mert hát minden autó más­ként hajlamos a megcsúszásra — elsősorban Is építési módjától füg­gően —, még az sem mindegy, hogy milyen rutinja, reflexe van a vezető­nek, aki alól hirtelen kicsúsznak a kerekek. Másként viselkednek, másként ta­padnak az úton a farmotoros, a klasz­­szikus elrendezésű kocsik, és megint más tulajdonságúak a front hajtású autók. És nem mindegy az sem, mennyi a súlyuk, a terhelésük, mi­lyen hatású a fékjük. Egy teher nélkül robogó teher­autó kerekei Jobban megcsúsznak, mint amikor — teljesen azonos mó­don fékezve — terheléssel próbáljuk megállítani. Ugyanakkor azt Is tudni kell, hogy a nagyobb gördülósúlyú Jármű kere­keit nagyobb erővel szükséges fékez­ni, ha az elérhető legtöbb lassulási értéket akarjuk nyerni az adott út­testen. És tudni kell azt Is, hogy fékazéskor a Jármű súlyénak tehetet­lensége megváltoztatja a kerekek ter­helési viszonyait. Csökken Ilyenkor a hátsó tengelynyomás, illetve ugyan­annyival megnövekszik a mellső. Ter­mészetesen ez sem közömbös a fé­kezésre, hacsak nem rendelkezik a kocsi fékhatás-klegyenlítővel. A tengelynyomás változása viszont erősen függ a fékezéskor fellépő lassulástól, tehát fékpedál lenyomá­sának módjától Is. Ez pedig már a kocsi stabilitására Is kihat, tehát ami­kor a rádiő úgy mondja az Időjárás­­jelentésben, hogy: „az utakon sí­kosság“, különösen nagy szerepet kap a stabilitás. Minden olyan mozdulat, amely a kocsi gyorsulását, lassítását, Irány­változását szabályozza', befolyásolja, nagy szerepet kap. A vezető minden kéz- és lábmoz­dulatára rendkívül érzékenyen és sok­szor igen szokatlan, meglepő módon reagált a kocsi, amikor csúszós ta­lajon hatnak rá az erók. Még a szél ereje Is veszélyesebb ilyenkor. Pél­dául az erós oldalszél, plusz a kere­kek és a síkos úttest közötti kellő tapadás — az úgynevezett adhézlő — csökkenése furcsa és veszélyes Irány­­változásokat képes produkálni. Aki a kormányt elrántó mozdulattal vála­szol erre a támadásra, csak fokozza a bajt. Ha óvatos mozdulattal Igyek­szik egyenesbe Jutni, Jobban engedel­meskedik kocsija. Azt kell mondanunk, hogy télen egészen más mozdulatokkal lehet bol­dogulni az utakon, mint az év más szakaszaiban. Ami száraz talajon még megengedhető, az hóban és Jeges úton életveszélyes lehet. Nem mind­egy, hogy milyen sebességgel haj­tunk, milyen módon vezetünk, mert a tempósan haladó Jármű, különösen a téli utakon, minden mozdulatra rendkívül érzékenyen válaszol. —am— Kit tesznek ezért felelőssé? Tavalyelőtt az egegl polgárok között örömlhír kelt számyna. A falu vfr> gétől a szőlők mellett üj aszfaltút építését kezdik meg Gyügy községben. Ezt a Gyügyi Állami Fürdő, valamint az ottani HNB vezetői közösen lutőz­­ték el, mondván, hogy a Losoncról érkező fürdővendégek így Saaletnyáa keresztül könnyen eljuthatnak a gyügyi fürdő nyaralóihoz. Egész télen hordták a rengeteg építőanyagot: homokot, kavicsot, beton* lapokat Jő nagy távolságról. Az egegl szövetkezet legjobb földjeibe bele­vájtak a hatalmas kotrógépek. Az emberek azonban bíztak abban, hogy az út elkészítése után a szőlőhegyre és a borospincéidhez télvfz Idején 1* könnyebben eljuthatnak majd. Az eddigi mezei út helyett, úgymond, esz­­feltúton Járhatnak — örültek előre az egegl polgárok. De a munka lassan haladt, mert kezdetben az útépítésen Igen (tevéé munkás dolgozott. Mikor már úgy tűnt, hogy a munkát sikerül idejében befejezni, Jött a nagy meglepetés. A Zólyomi Állami Utak dolgozói flj mun­kahelyre vándoroltak, átköltöztek Sebechleby községbe. Ez tavaly augusz­tusban volt. Akkor beszéltem a vállalat éjjeli őrével, aki éppen búcsúzott Egegtől. Akkoriban már féllg-meddtg készen állt az Itt létesített másfél kilométeres útszakasz. De építőanyag még elegendő volt az épülő út mel­lett. Ott Is maradt minden felügyelet nélkül. Azóta már többször végigjártam ezt a félig elkészített, de mindmáig befejezetlen utat. Sajnálkozva kellett tudomásul venni, hogy kár volt a Jő termőföldet így elértéktelenítenl. Bár el se kezdték volna az útépítést Az egegl polgárok a régi mezei úton Is kijárhattak volna a szőlőhegyre és a pincékhez, csakúgy mint azelőtt. Viszont az állam pénztárából, mind­­annyiunk zsebéből nem fecséreltünk volna el feleslegesen oly sok pénzt Mostmár csak abban reménykedhetünk, hogy az illetékesek nem hagyják annyiban ez ügyet és elintézik, hogy a Zólyomi Állami Utak a megkezdeti munkát végre befejezik. Vagy talán valaki felelősségre vonja majd azokat akik ezt a helyzetet előidézték? Talán ez lenne az első ilyen eset a kör­nyéken. Belányl János A csehszlovák hadirepülők ünnepe Kerek 25 évvel ezelőtt, 1943. Január 25-én alakult meg a Szovjetunióban az első csehszlovák repülő-hadosztály, amely a szovjet hadsereg és a cseh­szlovák harckocsizó brigád oldalán kivette részét a hazánk felszabadítá­sáért vívott súlyos harcokból. A csehszlovák repülőegység megalakulása már 1943-ban kezdetét vett* éi a repülő-hadosztály megalakulásáig komoly tevékenységet fejtett ki. Az egység magját elsősorban azok a pilóták alkották, akik a Szlovák Nem­zett Felkelés idején kerültek a Szovjetunióba. Az egység három harci ezredből, két vadászrepülő ezredből és egy bombázó ezredből tevődött össze, z csaknem 800 csehszlovák katona, közülük 100 tényleges pilóta alkotta. Megalakulásától számított rövid Időn belül az egységet a legkorszerűbb szovjet repülőtechnikával szerelték tel, és képzett szovjet oktatók végezték a kiképzést. Kellő felkészülés utána az első csehszlovák repülő-hadosztályt a szovjet hadirepülőkkel együtt vetették be a harcokba az arcvonal csak­nem összes szakaszán. Az egység különösen a český Teáin, Ostrava éa Opava térségében vívott harcokban tüntette ki magát és elősegítette a szovjet- és a csehszlovák egységek gyors előretörését. Klválö eredményeiért az egységet a szovjet hadsereg főparancsnoka Is többször kitüntette. A csehszlovák hadirepülők e sikeres tevékenysége teremtette meg Jelen­kori hadseregünk repülőinek újkori hagyományait. A Szovjetunióban megalakult első csehszlovák vegyes repülő-hadosztály в Jelentős évfordulójának megünneplése elválaszthatatlanul hozzákapcso­lódik hazánknak a szovjet hadsereg általi felszabadítása 25. évfordulójá­nak ünnepségeihez és kifejezésre juttatja népünk és hadseregünk baráti kapcsolatait a Szovjetunió nemzeteivel és hadseregével. JUDr. Ján MlCátek, alezredes Kedves epizód A napokban bensőséges ünnepnek voltunk tanúi. A bogyal Ifjúsági szer­vezet tagjai már Jó Ideje nagy Izgalommal készültek Január 16-éna. Ünnepi estükön vendégül látták a Komáromban állomásozó szovjet had­sereg néhány katonáját, akiknek révén Igyekeztek behatóbban megismerni a szovjet nép életét és munkáját. A meghívott vendégek a szovjet копию­­mol Ifjúsági szervezet tagjai. A helyi Ifjúság e bánáti találkozón kérdéseket tett fel a szovjet vendégeknek, érdeklődve a kmnszomol tevékenységéről, megalakulásáról, munkájáról, valamint arról is, milyen segítséget nyújta­nak a kolhozoknak és hogyan kapcsolódnak be a szovjet falvak kulturált* életébe. A beszélgetés megszervezésében komoly feladatot végzett Klór elvtár*, a bogyerétl Iskola Igazgatója, aki a beszélgetés során e tolmács szerepét töltótte be. E rendezvényen Jelen voltak a gellérl Ifjúsági szervezet tagjai, valamint a bogyal pártszervezet, a nemzett bizottság és a helybeli szövet­kezet képviselői is. A Jól sikerült beszélgetés után megvendégelték a ked­ves szovjet vendégeket. így kötöttek barátságot két nemzet fiataljai s re­méljük, hogy ez a barátság a továbbiakban még fejlődni fog és elősegíti a két nemzet közötti Jóvlszony kialakulását. A szervező munkában nagy érdemeket szereztek a helyi Ifjúsági szer­vezet vezetői, nevezetesen Kosa Gusztáv, Végh Kálmán és a többiek, akik gondosan készítették elő ezt a sikeres baráti találkozót. Rács Sándorné, Bodza A‘^DM6ve$QEfi!30E0l A BETÉTKÖNYVEKRŐL Több olvasótársam nevében érdeklődöm, hogy e legújabb Tt 136/69 számú és a takarékpénztári betétkönyvekről szúló törvényerejű rendelet érelmében a 3 százalékot kamatozó, hat hónapi felmondási időre kötött betétkönyveket át lehet vezetni a 4 százalékos kamatot hozó 12 hónapos felmondási Időr* kötött betétkönyvre. Betétkönyv jelige Hivatkozunk lapunk ez évi (XXI. évfolyam) 3. számának 10. oldalán közölt „A takarék­­pénztár újdonságai a lakosság érdekelt szolgálják“ című cik­künkre, amelynek utolsó be­kezdése a hozzánk Intézett kér­désre egyértelmű választ ad. A cikkből Idézzük: .Várható, ldóre kiállított betétkönyvek hogy a hat hónapos felmondási tulajdonosai betétjük kamatlá­bát növelni akarják és ezért takarékkönyvüket 12 hónapos felmondást időre hosszabbítják meg. A takarékbetétkönyvekről kiadott új rendelet erre az eshetőségre Is gondolt, és amint az előbbiekben említet­tük az eddigi betéteket hosz­­szabb felmondási időhöz kötött betétkönyvekre lehet átíratni, minden külön kezelési díj fize­tése nélkül.“ (Egyébként bát­ran kiírhatta volna nevét és lakcímét, mert ha Jeligére kí­vánja a választ, kötelességünk­nek tartjuk a kérdező nevét nem közölni. Viszont számunk­ra több okból fontos tudni, honnan, mely vidékekről, mi­lyen kérdésekkel keresik fel szerkesztőségünket.) ,1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom