Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-03 / 1. szám
KERTÉSZET Amiről beszélnünk kell karöltve megtennék e szükséges In- lését, szakmai továbbképzését s nem tézkedéseket. Nem várhatjuk ölbe utolsö sorban élelmezési és anyagi tett kézzel a sültgalambot, amikor helyzetének javulását szolgáljuk, tevékenységünkkel a polgárok neve- Sándor Gábor téry Tibort, a: Gálán tál Talajjavító és Építkezési Társulat dolgozóját nagyon sokan Ismerik a Járásban. Tévedés ne essék, nem a mostani munkahelye révén Ismerik az emberek, hanem hobbijáról, a kertészkedésről. Szenvedélyes gyümölcsész, de a virágok és dísznövények is érdeklődési köréihez tartoznak. Hosszú évek során szerzett gyakorlati és elméleti tapasztalatait nem rejti véka alá, átadja a tudásra szomjazó közönségnek. Immár 20 éve önzetlenül járja a falvakat, hogy a kertészkedők szövetségének tagjait megtanítsa a gyümölcs- és szőlőtermesztés tudományára. Becslése szerint az említett ldö alatt mintegy ezer előadást tartott, amelynek bizonyára „megérett a gyümölcse“. Most nem a szakember személyére gondolok, mert 6 megelégszik az előadás után Járó szerény összeggel, sőt több esetben útiköltségét el sem számolja. Nagyon sok estét, éjszakát feláldozott már azért, hogy a Járás területén széthlntse a gyümölcstermesztés nemes gondolatát. Értékes gyümölcsfát a kertekbe Sokat írhatnánk Lőry szaktárs tevékenységéről (a későbbiek során olvasóink lapunk hasábjain majd több ízben találkozhatnak nevével), de most más céllal látogattunk otthonába. A gyümölcstermesztők munkájáról érdeklődtünk a szakembertől, akit a szövetség úttörőiéként tartanak számon. Már 1933-ban szorgalmazta a klskertészek szövetségének alakítását. Azóta töretlen lelkesedéssel támogatja e mozgalmat. A szövetség munkája csupán háború után, az átmeneti időszakban szünetelt, de amint mód nyílott rá, azon nyomban felélesztették tevékenységét. Jelenleg több mint háromezer tagja van a kertészkedők szövetségének a gelántal járásban. Ez Idáig a községek kétharmadában működik helyi szervezet. Nyilvánvaló, hogy ezzel nem lehetünk elégedettek. A járás területén szép számmal akadnak nagy területeken fekvő falvak, ahol a kertek összterülete eléri az 50—100 hektárt. Bizony ezen az értékes drága kerítéssel őrzött zsíros termőföldön holmi szilva, körte, értéktelen alma, dió bitorolja a helyet. Ha csupán egyetlen község lakóinak ötven hektáron fekvő kertjét vesszük alapul, Intenzív gyümőlcscsemeték telepítése esetén nem túlzunk, ha azt állítjuk, hogy fél száz vagon kiváló gyümölcshöz jutnának a termelők. S ha ezt a mennyiséget a piacon értékesíthetnénk, úgy többmtllló korona bevétel jönne a házhoz arról a területről, ahol Jelenleg néhány zsák burgonya, kukorica vagy pedig csupán értéktelen, pálinkafőzésre alkalmas gyümölcs terem. Igaz ugyan, hogy ez a megállapítás nem általánosítható, de a helyzet Ismeretében állítjuk, hogy kevés kivétellel helytálló. Ezen az áldatlan helyzeten pedig sokat segíthetne a helyi szervezet megalakítása, mélynek keretében a fennálló hiányosságok néhány év alatt orvoslást nyernének. Ahol kiválóan dolgoznak A Járás területén a diószegi szervezet működik a legaktívabban. Ez főleg annak köszönhető, hogy Immár tizenkét éve minden hónap első hétfőjén szakelőadást hallgatnak, melyet szükség szerint diafilmek vetítésével Is kiegészítenek. A rendszeres előadássorozat nagy előnye, hogy az érdeklődők évről-évre, hőnapről-hónapra megkapják a feleletet nemcsak az Időszerű teendőkre, de lépést tartanak a gyümölcstermesztés fejlődésével, megismerkedhetnek a legújabb alanytlpusokkel, a növényvédelemben használt vegyszerekkel s útmutatást kapnak szakszerű használatukra. A szervezeti élet terén még jő munka folyik Tősnyárasdon, ahol tíz éve rendszeresek az előadások. Továbbá Pereden, Vágán, Hegysúron, Jókán és még számos községben. Négy évvel ezelőtt Sőkszelőcén Is megindult egy előadássorozat, amely húsz témakört ölel fel. Molnár Iván tanító, a helyi szervezet elnöke, nagyon komolyan veszi az Iskolázást, osztálykönyvet Is vezet az „öreg diákokról“. Jobban is mehetne Amíg a helyi szervezetek egy bizonyos része kiválóan működik, addig nagyobbik hányada nem sokat tesz tagjai érdekében. Sőt, az Is megtörténik, hogy csupán papíron létezik az egyesület. Még Inkább elítélendők azok a falvak, amelyek jóformán nem Is tudják, kertészkedők szövetsége Is létezik az országban. A gyengén működők és a szervezetet nélkülözők közé tartozik Alsó és Felsőszeli, Farkasd, Negyed, Nádszeg s még jőnéhány község. Nem ártana, ha e téren a helyi nemzeti bizottságok az eddigiektől többet tennének. Hiszen a falu kulturális és gazdasági fellendüléséhez nemcsak a szép, modern lakóházak, de a kertek esztétikai elrendezése, Intenzív kihasználása Is hozzátartozik. Ezt nemcsak a lakosság vltamtndús zöldséggel, gyümölccsel történő ellátása követeli meg, de egész népgazdaságunk érdeke. Senki számára sem lehet közömbös tehát, van-e a községben szervezet s az milyen eredménnyel működik. Támogatást és hathatós rendeleteket Az utóbbi években a helyi szervezetek tagjai vajmi kevés támogatást kapnak az állam részéről. A kertészkedéshez szükséges szerszámokat, vegyszert, csemetét, műtrágyát kiskereskedelmi áron kell megvásárolniuk, sőt székből több esetben hiány mutatkozik. Nem fér kétség ahhoz, hogy az állam részéről hathatósabb segítségre lenne szükség. E téren főleg a növényvédelem vonalán szorít a csizma. Megtörténik például, hogy kellő segítség, felvilágosító munka híján egyes kerttulejdonosok nem fordítanak kellő gondot a gyümölcsfák permetezésére. Ily esetben azután a hozzáértő, lelkiismeretesebb kertészkedők fáradozása hiábavaló, mert a környék fáin minden gátlás nélkül garázdálkodhatnak, szaporodhatnak mind a gombabetegségek, mind az állati kártevők. Példáért ne menjünk messzire. Gondoljunk vissza múlt év nyarára, őszére, amikor az amerikai szövőlepke első és második nemzedéke szinte letarolta a házikertek gyümölcsfáinak lombját. A védekezés elmulasztása révén olyannyira elszaporodott ez a falánk hernyósereg, hogy számos helyen a diófát s egyéb fákat sem kímélte. Nagyarányú kártételét tavaly csak a lomb elpusztításával észleltük, de a komolyabb bajt az Idei termés csökkenése okozhatja. Ugyanis a lombját vesztett fa ágai, termőblmből az asszimiláció megszűntével nem értek be kellőképpen. A kevésbé érett vesszők, rügyek pedig az erősebb fagyok alkalmával elpusztulnak. Ha a termőrügy át Is vészeli a telet, virágzata kevésbé lesz életképes, Illetve bizonytalanná válik annak termékenyülése. Ebből az egyetlen példából Is látható, mennyire időszerű és szükséges, hogy felsőbb szerveink a múlthoz hasonlóan törvényes rendelkezéssel, de elsősorban anyagiakkal Is támogathassák a termelőket a kártevők elleni harcukban. Természetes, hogy a feladatok végrehajtása a helyt szervezetekre hárulna. Sikeres gyümölcskiállítás és borverseny A gyümölcstermesztők érdeklődési köre a fejlődés követelményeihez mérten változik. Nyolc-tíz évvel ezelőtt például az őszibarackot helyezték előtérbe, majd később a téli alma lett a „lovacskájuk“, az utóbbi években pedig a szőlőtermesztés, Illetve a borkezelés technológiája került előtérbe. Eredményeként nemcsak kiváló barackot, almát termelnek, de évről-évre ízletesebb, minden Igényt kielégítő borral is rendelkeznek. Természetes, hogy a borkezelés technológiáját nemcsak könyvekből, de ez említett szakelőadásokból Is tanulják. Megállapítást nyert, hogy amióta borászati előadások Is szerepelnek a témakörökben, egyre javul a borok minősége. Ennek is köszönhető, hogy például a nagymácsédl szervezet két ízben borversenyt rendezett. Híre más községekbe Is eljutott, minek következtében idén számos község szőlőtermesztől nagy érdeklődést tanúsítanak a verseny lránt. Amíg a borverseny most van születőben, addig hagyománya van a zöldség- és gyümölcsklállltásoknak. Megrendezését jónéhány szervezet szorgalmazza, méghozzá nem is akármilyen sikerrel. Például a Diőszegen megrendezett gyümölcskiállltás oly hírnévre tett szert, hogy pozsonyi kiskert-tulajdonosok telt autóbusszal érkeztek megtekintésére. Az elmondottak alapján ítélve a meglévő szervezeteknek erős élmezőnyük van ahhoz, hogy példát mutassanak azoknak, akik a tétlenség hínárjába merültek. Ami pedig az új szervezetek alakítását illeti, épp ideje lenne, ha a járási szövetség, a helyi nemzeti bizottság tisztségviselőivel A műanyagból készített szőlőkannák egyre inkább tért hódítanak a szőlészetben. Amellett hogy könnyű, nem rozsdásodik és tisztántartása egyszerű. Fotó: Kovács Alkalmas időben végezzük el a gyümölcsfák téli ápolását Gyümölcsöseinkben fontos téli teendő a gyümölcsfák nyesése, tisztogatása s nem utolsó sorban permetezése. Az idősebb fák törzséről, vastagabb ágairól drótkefével gondosan tisztítsuk le a taplógombákat és pajzstetveket. A repedezett fahéj alatt észrevétlen megbúvik a szövőlepke bábja, de ott találjuk a galagonyapille hernyófészkeit is. A fa ágain viszont könnyen észrevehetők a gyapjaspille tojáscsomői, majd a gyűrűspille tojásai gyűrűben fonják az ágakat. A gyümölcsmúmiákat ugyancsak gyűtjsük össze s a többi összeszedett hernyőfészekkel együtt tüzeljük el. Ilyenkor, tenyésznyugalom idején minden károsodás nélkül eltávolíthatjuk a nem kívánatos ágakat és a száraz gallyakat. A levágott ágak helyét tisztítsuk meg és kenjük be sebkátránnyal. Az alaposan megtisztított, megnyesett fákat fagymentes időben permetezzük. Hazai vegyszereink közül a téli permetezésre legalkalmasabb a sárgaszínű Nitrosan és a barna színű Arborol. A nagyüzemi gyümölcsösökben a járási gépállomások növényvédelmi brigádjai egy újabb vegyszerrel, mégpedig az Oleoakaration-nal permeteznek. Az említett vegyszerek használata akkor legeredményesebb, ha azokat felváltva használjuk, például idén Nitrozannal, jövőre Arborol AC-vel permetezünk. Erre azért van szükség, mert a pajzstetvek immunissá válnak, ha minden évben ugyanazon vegyszert használunk. Nitrozannal egy és fél-két százalékos, mfg Arborollal a fertőzés mérve szerint 3—4 százalékos töménységben permetezzünk. Permetezéskor minden alkalommal Az M és az MM típusalanyok jellegzetessége és szaporítási módjai Iskolánk kertjében különféle növények termesztésével foglalkozunk. Az utóbbi időben felkeltette érdeklődésünket az M típusú alanyokra történő gyümölcsnemesítés. Sajnos ilyennel nem rendelkezünk s nem is tudjuk, hol lehet beszerezni — írja levelében Demeter Ferenc méhészkei tanító. Mivel ez a téma másokat Is érdekel, ezúton adunk választ Demeter elvtárs kérdésére. Az említett típusalanyok alakköre annyira széles s ez a legújabb kutatások és nemesítések folytán egyre bővül, hogy mindegyíkének ismertetése e cikk keretén belül lehetetlen. Ezért csupán azokat a tlpusalanyokat mutatom be, amelyek viszonyaink között elterjedtek s mind a nagyüzemben, mind a házikertekben beváltak. Az M Illetve az MM típusalanyok élettartama 20—30 évre szól. Ezért a helytelen telepítési rendszer, Illetve alanyttpus évtizedeken keresztül érezteti hatását, amelyet nehezen, vagy a későbbiek folyamán egyáltalán nem tudunk helyrehozni. Tehát minden esetben a termelési feltételek szabják meg magát a telepítési rendszert, valamint a típusalany kiválasztását. Idetartoznak a terep konfigurációja, klimatikus — mlkrokttmatikus viszonyok, valamint a szervezési problémák megoldhatóságának a kérdései. Mielőtt rátérnénk az egyes típusalanyok ismertetésére, tudnunk kell, hogy az alma, körte, szaporításakor felhasznált, illetve felhasználható részben sekélyen gyökeresedő törpe alanyokat 1912-től EAST MALLING-i (Anglia) kísérleti Intézetben Hatton Irányításával tanulmányozzák. A gazdag változatosságú anyagot alanyként történő felhasználhatósága tekintetében típusokra sorolják. Ezeket a típusokat római számokkal vagy betűkkel jelzik. [M IX, M IV, MA stb.) Egyes típusok között eltérések mutatkoznak az éghajlati adottságoktól, a ráojtott fajták Igényeitől és más tényezőktől függően. A ml viszonyaink között Dél-Szlovákiában a legelterjedtebb és legjobban bevált típusok az M IX gyenge — és az M IV középerős növekedésű típusalanyok. Újabban az amerikai és angol kutatók keresztezése révén vértetűnek ellenálló alma alanyokat állítottak elő, melyeket MM típusalanyoknak neveztek. (Mailing—Merton) Ezek a típusalanyok nálunk a gyakorlatban még nem terjedtek el, használatuk lehetőségei egyelőre kísérleti stádiumban vannak, tehát az egyént termelők ezídáig még nem találkozhattak velük. A körte törpealanyául az M A jelzésű birset használják. A birsnek alapvető hibája, hogy gyenge a fagytűrő képessége, szárazság tű rése és némely fajtákkal rossz az affinitása. (Clap kedveltje, Vilmos körte, Charneus-i stb.) Tavaly nyáron, amelyet mondhatnánk, hogy komolyabb viharok nélkül vészeltünk át, a gyenge affinitás következtében Vilmos körtéink a közepes erősségű szeleknek sem tudtak ellenállni, az oltásnál kitörtek. Ilyen fajtáknál a bajon csakis közbeoltással tudunk segíteni. Közbeoltásra alkalmas fajták a Hardy vajkörte, Pap körte, Kleffer körte stb. A típusalanyok szaporításának számos módját Ismerjük. A fásdugványozás volna az egyik mód, amikor ősszel lombhullás után 15—20 cm hosszú dugványokat készítünk. Ezt a módszert a nagyüzemi faiskolák kevésbé használják és az őszi metszéseknél eltávolított anyag a faiskoláktól beszerezhető. Ezeket a dugványokat nyirkos homokba tesszük, tavasszal, Illetve ha az Idő megengedi még az ősz folyamán állandó helyükre a faiskolába kiültetjük. Kötöttebb talajokon az őszi ültetést nem ajánljuk. Őszi ültetéskor a dugványokat olyan mélyre tesszük a földbe, hogy azokból két szem a talaj felszínén maradjon, majd tőzeggel letakarjuk. Tavasszal a takaróréteget eltávolítjuk, és a talajba bekapáljuk. A dugványok eléggé nehezen gyökeresednek, ezért tanácsos stimulátort alkalmazni. A legeredményesebb módszer, ha ősszel a dugványokat serkentőkkel kezelik, majd viszonylag magas hőmérsékleten tartják. (18—20 °C). Hat-hét héten belül kallus képződik rajtuk. Ezután hűvösebb környezetben tartjuk tavaszig a kiültetés ideiéig. Amennyiben törzsanyaggal rendelkezünk, a szaporítás legegyszerűbb módja feltöltéses bujtás. Ezek a típusalanyok sajnos még a nagyüzemi faiskolákban sem állnak megfelelő mennyiségben rendelkezésre. Azonban kis mennyiségben beszerezhetők és különösen iskolai klubok résziére a szükséges mennyiséget a Šlach. a sem. podnik, n. p„ Prievidza—Bojnice bizonyára az érdeklődők rendelkezésére bocsájtja. (kij nézzük meg és tartsuk be a vegyszeres dobozokon feltűntetett előírásokat, illetve utasításokat. A permetezést lemosásszerfien vé gezzük, hogy a permetlé a fakéreg legkisebb repedéseibe is behatoljon. Ha napközben erősen fagyos az idő, ne permetezzünk, mert a vegyszer hatását veszti, ha a permetlé a fára fagy. A háztáji kertekbe a permetezésre legalkalmasabb idő a napsütéses déli órák, amikor a permet egy-két óra alatt megszárad a fán. Ezt követően a fagy nincs befolyással a permetezés sikerére. Előreláthatóan az idei tél kedvez a kártevők óttelelésére. Ez arra figyelmezteti mind a nagyüzemi, mind a háztáji termelőket, hogy saját érdekükben mielőbb végezzék el a gyümölcsfák gondozását és téli permetezését. t; ( —) Zöldségfélék termesztése polietilén hengerben Angliában Guernsey az egyik legismertebb korai, azaz üveg alatti zöldségtermesztő hely. Guernsey arról Is ismert, hogy ott találhatók az ország legvállelkozőbb szellemű termesztől, onnan kerülnek ki a legkülönbözőbb termesztéstechnikai újítások, amilyen a következőkben leírt eljárás. (Guernsey, angol sziget a La-Manche csatornában. A Szerk.) Kb. 1—1,20 m hosszú, polietilénből készült, hengerszerű zsákokat megtöltenek komposzttal, majd alulfelül bekötik és a szarufákra erősített fémhuzalra függesztik, így alatta a terület vágott virággal vagy egyéb kultúrával hasznosítható. A henger falába lyukakat szúrnak, ezeken a lyukakon át helyezik be a palántákat a komposztba. A vizet, Illetve a tápoldatot ugyancsak a szarufákra szerelt, hajlékony csővezetéken át adagolják, éspedig a zsákok felső végébe szúrt nyíláson át. A vizet a henger fenekén levő nyílás vezeti el. A hengereket a függőleges üvegfelülettől kb. 30 cm távolságban függesztik fel, a fűtést szolgáló csővezeték felett. A módszer kísérleti stádiumban van, egyelőre paradicsom, saláta és uborka termesztését próbálták ki vele. Az eddigiek során csak az előnyök mutatkoztak. Ilyen előny pl., hogy a termőközeg — amilyen a forgalomban levő Levington vagy Verculite komposzt — teljesen mentes a talajlakő baktériumoktól. Lényeges a helynyerés is, mivel a kísérletben 1000 növény volt elhelyezhető a szokásos kötésben termesztett 600 növény helyén. További előnye, hogy a komposzttal megtöltött zsákok két-, esetleg háromízben Is felhasználhatók. Ha a termesztési kísérlet jő eredménnyel végződik, akkor egy keretrendszer beállítását tervezik, amely hordozza a ráfüggesztett „zsákokat“. Az újító úgy számit, hogy a jövőben teljes automatizálással egy növényház összes termelési munkáját két személy láthatja el. összes feladatuk az lenne, hogy szinte ülő helyzetben ügyelnének fel a berendezés pontos működésére. Toms, C, r
