Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 2. szám
.HASZNOS TUDNIVALÓK Ä Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának rendelete az áremelés ideiglenes lilaimáról A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya a Tt. 83/ 1968 sz., a népgazdaságfejlesztési negyedik 5-éves tervről szóló törvény alapján átmenetileg betiltja az egyes gyárt' mányok árának emelését. i. § Alapvető intézkedések (1) E rendelet hatálybalépésének napjától csak az alábbi árakban lehet megegyezni és azokat elszámolni. á) az 1969. Január 1-én érvényes nagykereskedelmi árakban; b) az 1969. Június 30-án érvényes kiskereskedelmi árakban; C) az 1969-ben érvényes felvásárlási árakban, beleértve az 1970-es évre meghatározott pótdíjazást. Az engedélyezett legmagasabb árszint: d) az árszlnt emelése engedélyezett, amennyiben az érvényes árszabályzattól vagy az árakat meghatározó döntésektől eltérőek a szállítási feltételek. (2) Az 1-es szakaszban említettekből kivételesen maximális szintként engedélyezik az olyan árakat, amelyek a) érvényesek e rendelet hatálybalépéséinek napján, amennyiben ezeket az árakat a Tt. 47/1967 sz. kormányrendelet feltételei alapján határozták meg, az említett kormányrendelet áremelést lehetővé tevő cikkelyeit nem lehet alkalmazni a december 23-i rendelet lejártáig; b) ármódosítása a központi szervek alapján 1969. Január 1. utáni hatállyal lépett érvénybe; c) az új gyártmányokhoz, munkálatokhoz, szolgáltatásokhoz és tevékenységhez kötődnek (a szöveg további részében „gyártmányok“), amennyiben ezek az árak az érvényes előírásokhoz Igazodnak; d) az 1969-es esztendőben a legmagasabb idény (helyi) árakként alakultak ki az évszakok, esetleg az árusítás helye szerint változó áru termékeknél; e) e rendelet hatályba lépésének napján érvényesek voltak a szabad áralakításhoz tartozó gyártmányok esetében, amennyiben nem érvényes Itt a d) pontban feltüntetett rendelkezés. (3) Az előző szakaszokban említett rendelkezések vonatkoznak az e rendelet hatálybalépése előtt megkötött gazdasági egyezményekben megállapított árak és árpótlékok elszámolására is. (4) Az előző szakaszokban említett rendelkezések nem érvényesek a nemzeti árhivetelok által kiadásra kerülő olyan gyártmányok Jegyzékére, amelyeket a szabad árképzés kategóriájába sorolnak. (5) Az e rendelet hatálybalépésének napján érvényes árszabályzatok esetleg a kereskedelmi szervezetek — beleértve a külkereskedelem, az értékesítést, ellátási és felvásárlási szervezeteket — érlimltjet nem léphetők túl. 2. § Árjegyzékek A szakágazati Igazgatóságok és az e szinten működő más szervek (a továbbiakban „szakágazati igazgatóságok") kiadják az 1. paragrafus második bekezdése a), d), a) és e) pontja alatt szereplő gyártmányok, illetve az irányárak kategóriájába sorolt gyártmányok árjegyzékét, továbbá az 1. § ötödik bekezdésében említett árszabályzatokat, s azokat nyilvántartás céljából előterjesztik a vállalat székhelye szerint illetékes nemzeti árhlvatalnak, mégpedig legkésőbb Ne féljünk a hótól, jégtől Sokan valósággal rettegnek attól, hogy téli időben a volánhoz üljenek. Még egészen kevés hó esetén sem mernek nekivágni az útnak. Sokan vannak azonban, akisét hivatásuk arra kényszerít, hogy télen is üzemben tartsák kocsijukat. Az alábbiakban persze nem a hivatásos sofőröknek akarunk jótanácsokat adni, de megtörténhet, hogy még ők is találnak benne érdekes mozzanatot. A félelem nagy mértékben akadályozza a jó vezetést, sokan ugyanis valósággal megmerevednek, pedig éppen ez a veszélyes. Üljünk tehát télen Is a kormánykerékhez minden Izgalom és nyugtalanság nélkül. Vannak sokan, akik már az első legkisebb havazáskor Is görcsösen, természetellenesen fogják a kormánykereket. Ez nagy hiba, mert ilyenkor éppen arra van szükség, hogy a szokottnál Is lazábban, gyengéden bánjunk vele. Az ülést toljuk kissé hátrább, hogy csaknem kinyújtott kézzel fogjuk a kormányt. Ezzel a lélektani fogással bátorságot öntünk magunkba. Próbáljuk csak ki és azonnal meggyőződhetünk róla, hogy sokkal nagyobb lett az önbizalmunk! Valósággal fölényesen kezeljük a kormánykereket! CSÚSZÁSNÁL induljunk MÁSODIKKAL! Csúszós úton ajánlatos második sebességgel indulni, jégen pedig akár harmadikkal is. Télen minden pillanatban tudnunk kell, hogy milyen minőségű úton haladunk. Sok vezető (különösen az egykori motorosok) valóságos hetedik érzékkel rendelkeznek, amit a hosszas gyakorlat útján fejlesztettek ki magukban. Ilyenkor nagyobb előnyben vannak a ta-MKMt Ft)l OVfÜVFS 1970. január 10. pasztáit vezetők. Ha hetedik érzékünk alapján nem tudjuk megállapítani az úttest minőségét, akkor legjobb, ha egy kis próbát teszünk a fékkel. Előzőleg persze győződjünk meg arról, hogy nem közeledik-e valamilyen jármű, nehogy manőverünkkel zavarba hozzuk. VIGYÁZZUNK A PORHÓNAt Jól véssük emlékezetünkbe, hogy az olvadó hó vagy latyak aránylag veszélytelen és elméletben a keményre fagyott szilárd hótól sem kell tartanunk. A Jég azonban nagyon veszélyes lehet, különösen ha a teteje nedves vagy porhó esett rá. A legnagyobb veszélyt egy optikai csalódás okozza. Néha azt gondoljuk, hogy az úttest nedves, mondjuk egy téli eső után, később pedig megdöbbenve tapasztaljuk, hogy az aszfalt nem vizes, hanem jeges. Ezért tegyünk induláskor, gyanús körülmények esetén, kisebb próbát az enyhe fékezéssel. Magától értetődik, hogy minden járművezető hozzáidomítja kocsija sebességét a feltételekhez. Óvatosabban vezet ott, ahol az út veszélyeket rejt magiában. A gázt fokozatosan adagolja, növeli, a sebességváltót pedig a szokásosnál gyakrabban váltja át magasabb fokozatra Ez annyit jelent, hogy aránylag kis fordulatszámmal halad. A gázt is fokozatosan vegyük le, a fékezésnél pedig a legnagyobb elővigyázatossággal járjunk el. Vonatkozik ez a kormánykerék forgatására is. A jegesedésnél nem lehet hirtelen fordulatokat tenni, nem lehet erélyesen forgatni a kormánykereket. A kanyarokban minimális gázzal haladjunk. Mindenképpen tartózkodjunk a hirtelen gyorsítástól. Ellenkező esetben könnyen megtörténik, hogy a kocsi megcsúszik, és kész a baj. 1970. február 15-ig. Az Illetékes nemzeti bizottságok ugyanebben a határidőben a Cseh Szocialista Köztársaságban a kerületi nemzeti bizottságok elé terjesztik a helyi gazdaság, a termelő szövetkezetek és a magántermelők gyártmányainak árjegyzékét. 3. § Áralakítás (1) Az új gyártmányok áralakítását szabályozó rendeleteknek biztosítaniuk kell, hogy ne lépjék túl az 1. paragrafusban említett maximális árszlntet. (2) Az új, ismételten gyártott termékek áralakítása csak akkor tartozhat a szakágazati igazgatóságok és más hasonló szervezetek hatáskörébe, ha viszonylag megbízható módszerrel szabályozhatják ezeket az árakat és rendelkezéseket az 1. bekezdés alapján, továbbá a mennyiséget tekintve jelentéktelen gyártmányok esetében. 4. § Külön rendelkezések Amennyiben az átvevő szervezetek e rendelkezés végrehajtása során anyagi eszközökre tesznek szert az árcsökkentés közvetítésével, kötelesek ezeket az eszközöket külön nyilvántartani s azokat az illetékes központi szervek döntése alapján felhasználni. 5. § Ellenőrzések és szankciók (1) A szervezetek és a szervek az árelőírások megszegése esetében kötelesek az alábbi normákhoz igazodni: a) az utólagos befizetés előírásai: A népgazdaság tervszerű irányításáról szóló Tt. 100/1966 sz. kormányrendelet 27. §-a 1. bekezdése a) pontja, és a Tt. 47/1967 sz., Tt. 74/ 1969 sz., és a Tt. 89/1969 sz. árrendeleteik 50. és 51. §-a; Ha a gumi lassan ereszt le, könynyen észrevehetjük, hogy jobbra vagy balra húz a kormány, arra, amelyik oldalon kilyukadt a kerék. Ha az abroncs fokozatosan veszti el a levegőt, minden bonyodalom nélkül megállhatunk, hogy kicseréljük. Sokkal veszélyesebb, ha a levegő hirtelen távozik az abroncsból, különösen az első kerekekből. Ilyenkor a legfontosabb, hogy továbbra is a kívánt irányban tartjuk a kocsit és csak fokozatosan fékezünk. A hirtelen fékezés rendkívül veszélyes. Nem szabad túl mereven tartani a kormányt, és mindig a húzással ellenkező irányba kell csavarni. Ha pélb) a M unka törvény.könyvnek az a része, amely az olyan dolgozók elleni fegyelmi intézkedésekkel foglalkozik, akik az árelőadások be neim tartásával megszegik a munkafegyelmet, továbbá az a része, amely előírja, hogy árelőlrásokat megszegő szervezet felelős dolgozója köteles megtéríteni az okozott kárt (második rész, második fejezet 72.-82. §) és a nyolcadik fejezet 170,—206. § a Tt. 65/1965 sz. Mumkatörvénykönyvben; c) a gazdasági szervezetek vezető dolgozóinak anyagi érdekeltségéről szóló rendelkezések, amennyiben a prémiumok, illetve a haszonrészesedések csökkentésének vagy oda nem ítélésének esete forog fenn (131/1967. Tt. törvényerejű rendelet a gazdasági szervezetek vezető dolgozói anyagi érdekeltségének és felelősségének elmélyítéséről, 4. § 3. bek., illetve az ezt a rendeletet helyettesítő, a bérekre vonatkozó előírások); d) büntető rendelkezések gazdasági bűncselekmények elkövetésének gyanúja esetén (140/1961 Tt. büntetőtörvény, második rész, második fejezet, 116-tól 152-ig terjedő paragrafusai, Illetve az előbbit kiegészítő 56/1955 Tt. számú törvény). (2) A vásárlónak nem szabad az ebben a rendeletben meghatározottnál magasabb árat fizetnie. (3) A vásárlók kötelesek az árellenőrző szerveknek Jelenteni azokat az eseteket, amikor az eladó magasabb árat számit, mint amennyit ez a rendelet megenged. (4 Az ellenőrző szervek kivizsgálják a bejelentett eseteket, és ha ártúllépést állapítanak meg, az eladóra utólagos nyereséglevonást vetnek ki, amely az érvényes és a számlázott ár közötti különbség fele. 8. § Kivételek Kivételt az áremelés tilalma alól dáu) a jobboldali kerék kapott durchdefektet, a kormánykerék jobbra húz, tehát az a feladatunk, hogy kissé balra forgassuk. Ezzel megtarthatjuk az eredeti egyenes irányt. Külön probléma, hogy ilyenkor a kézi vagy a lábféket használjuk-e 7 Ez attól függ, hogy melyik kerék tömlője szakadt ki. Ha az első kerékkel történt a baleset, akkor kizárólag a kéziféket használjuk, hátsó keréknél viszont feltétlenül a lábféket. Ismételten hangsúlyozzuk azonban, hogy ilyenkor nagy óvatossággal kezeljük mind a kézi féket, mind a lábféket. csak a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya által meghatározott feltételek esetén lehet engedélyezni. 7. § Az eddigi rendelkezések érvénye (1) Amíg ez a rendelet érvényben van, nem lehet alkalmazni a 47/1987. Tt. számú rendeletnek azokat a rendelkezéseit, amelyek nincsenek összhangban a Jelen rendelettel, valamint a postáról szóló törvény végrehajtási utasításaként kiadott 240/1949 Tt. számú kormányrendelet 3. §-a 1. bekezdése utolsó mondatát. Ugyancsak nem lehet alkalmazni a nemzeti szervek által kiadott árrendelkezésekben szereplő hasonló szabályokat sem (főképp a 74/1969. és a 89/1969. Tt. számú árrendeleteket, a CSSZK Hivatalos Közlönyében megjelent 3/1969 sz. határozatot, az SZSZK Hivatalos Közlönyében megjelent 7/1969 sz. határozatot, valamint a Cseh Árhlvatalnak 1969. V. 19-én kelt 3. számú és a Szlovák Árhlvatalnak 1969. X. 19-én kelt 305/1969 sz. határozatát az építőipari és a szerelőmunkák órának megváltoztatásáról, ami a változó árakra vonatkozó előírásokat illeti). (2) Továbbá nem lehet alkalmazni a kivitelezési határidők lerövidítéséért felszámolható felárra vonatkozó előírásokat a 87/1968. Tt. sz. — a beruházásokkal kapcsolatos néhány gazdasági rendszabályról szóló rendelet szerint; (3) mindazokra az építkezésekre, vagy részlegekre, amelyekre vonatkozóan nem történt ármegállapítás e rendelet hatályba lépése előtt, nem lehet alkalmazni a következő lehetőségeket: a) nem lehet az építkezésekre vagy azok részlegeire nézve kivitelezési ármegállapodást kötni az építkezési dokumentációról szóló 107/ 1966. Tt. számú rendelet 38. §-a értelmében: b) nem lehet az építőipari és szerelési munkák nagykereskedelmi ár-" Jegyzéke alapján olyan költségvetési ajánlatokat összeállítani, amelyeket a költségvetés kidolgozója Javasol és a főtervezővel tárgyal meg (ugyanannak a rendeletnek 24. paragrafusa 2. bek. — ún. „B“ költségvetési forma). «. § A rendelet hatálya Jelen rendelet 1970. Január 1-vel lépett hatályba. A zsírbeadást nem újítják fel A CSSZSZK Törvénytárában 1969. december 17-én közölték a CSSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának 144. számú hirdetményét, melynek értelmében 1970-ben is érvényes a házi disznóölésből származó bőr kötelező beadása. Erről az intézkedésről a mezőgazdasági dolgozókat a sajtóban és rádióban is tájékoztatták. Hasonló rendeletet hoz a SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma Is. Az intézkedéssel kapcsolatban olyan hírek keringenek, hogy felújítják a házi disznóölésekből való kötelező zslrbeszolgáltetást. Ezek a hírek teljesen alaptalanok. Az eddigi beszolgáltatást a bőriparban keletkezett hiány igényelte, mivel biztosítani kellett ezt a fontos nyersanyagot. A zsfrbeszolgáltatásra nincs semmilyen tárgyi ok, ezért nem is volt szó ennek bevezetéséről. Milyen vizet öntsünk a hűtőbe ? A hűtővíznek legcélszerűbb a tiszta esővíz, mert ezzel elkerülhetjük az ártézl vízben, vagy pláne a kútvízben bőven megtalálható ásványt sók leülepedését. Ha azonban nincs kéznél esővíz, a vízvezetéki is megteszi. Soha ne töltsük egészen tele a hűtőt, mert a motor működésével felmelegített víz a túlfolyó csövön eltávozik és a hűtőrendszer belső falán gyorsabban lerakódik a vízkő. Legjobb, ha a nyílástól 5—в cm-re van a hűtővíz felszíne. Akadnak olyanok, akik nem húzzák szorosra a hűtő zárókupakját, mert azt gondolják, hogy a vízpára így könnyebben elpárolog. Ettől őrizkednünk kell, mert a víz a hűtőrendszerben bizonyos nyomás alatt áll, és csak ilyenkor hűt jól. Mi a teendő ha defektet kapunk?
