Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-18 / 16. szám

Legfőbb érték az ember Nyilvánvaló, Ihogy a felsorolt szo­ciális Intézkedések tekintélyes anya­gi eszközöket emésztenek fel, s első látásra felesleges fényűzésnek tűn­nek. A Va]nory-i szövetkezet példája azonban nem erre vall. Gondoljuk csak meg, mennyivel szívesebben és lelkesebben dolgoznak az emberek, ha érzik, hogy megbecsülik és nem tekintik őket pusztán termelő erőnek. Ezzel hódították vissza a szövetke­zetbe az elpártoltakat. Ezáltal sike­rült elérni azt, ihogy az egy hektárra eső termelés értéke meghaladja a 27 ezer koronát, s hogy a hajdan tönk szélén álló szövetkezet négy évvel ezelőtt Munkaérdemrendet kapott. Az emberekről való gondoskodást sok helyen divatos külsőségnek, fe­lesleges tehernek tekintik. Vajnory­­ban viszont azt tartják, hogy „leg­főbb érték az ember“. P. L. Vajnory közigazgatásilag Bratisla­va kerületéhez tartozik. Ettől elte­kintve inkább falura emlékeztet. A lakosság nagy része a helyi szövet­kezetben dolgozik. Néhány évvel ez­előtt merőben más volt a helyzet. A szövetkezet rosszul gazdálkodott, az emberek a bizonytalan megélhe­tés helyett inkább az ipari üzemek­ben [vállaltak munkát, mert előnyö­sebb feltételeket és jobb keresetet kínáltak. Hosszadalmas fejtegetés lenne elmesélni, hogyan jutott ki a Vajnory-i szövetkezet a válságból. Egész sor tényező játszott ebben köz­te. Néhány év távlatából azonban le­szögezhetjük, hogy elsősorban az irá­nyításban és a szervezésben fogana­tosított radikális intézkedéseknek tu­lajdonítható az örvendetes fordulat. Az erélyes és szigorú intézkedések áleinte nem nagyon voltak az embe­rek ínyére, de később a szövetkezeti tagok is rádöbbentek, hogy ami tör­ténik, nem ellenük, hanem értük tör­ténik. A Vajnory-i szövetkezet életében ina is az a legörvendetesebb felisme­rés, hogy itt elsősorban „mindent az emberért“ jelszó érvényesül. Kevés olyan szövetkezet van, ahol olyan körültekintően gondoskodnak az em­berekről, mint Vajnoryban. Annak Idején nem sajnálták a költséget és a gazdasági udvarban — az ipari Üzemek mintájára — öltözőket, zuha­nyozókat építettek. Az egész udvart körülkerítették és az épületek között betonutakat létesítettek. Mindenütt rend és tisztaság uralkodik. Korlá­tozták a fiatalok munkaidejét, hogy több szabad idejük maradjon a kul­túrára, sportra és az önművelésre. Ezen kívül külön haivl járulékot kap­nak, nem megkülönböztetésként, ha­nem azért, mert szükségük van rá, hogy megalapozhassák életüket. A Az eH szövetkezet támogatja a lakásépítést tüntetett szövetkezeti elnök, Sekera 1st. Cyprián. M „Őszi“ napsütésben e,áeme ért ki-Az érsekújvári járásban Kürt köz­séget a táivirászok „Mekkájának“ ne­vezik. A múlt század nyolcvanas évei­ben a kürtiek valahogy megérezték, hogy ennek a szakmának jövője van és a fiatalok sorra jelentkeztek. Ké­sőbb apáról fiúra szállt a mesterség és vele a vándorélet. Bizony a sok külső szolgálat idején gyakran sátor alatt volt „nyoszolyájuk“ és a ma­guk főztjén éltek: hol paprikás­krumplin, hol meg krumplipapriká­son. Ma a községből a köztársaság minden tájára körülbelül 450 „ván­dormadár“ jut el, akik sok száz kilo­méterről is hetente hazautaznak csa­ládjuk körébe. — Bezzeg a mi időnk­ben! — mondja Kovács János, aki hetvenegy éves korában már inkább előnyben részesíti a meleg családi otthont. — Hogy is volt csak? — kérdezem János bácsitól, miután a napjában többször megismételt mozdulattal gondosan megpederte kurta baju­szát. — Akkor még tizenöt éves voltam és Jani gyereknek tituláltak, amikor apámmal én is a csoporthoz szegőd-A bűcsi vadászok eredményei A vadászidény már tagadhatatlanul a hátunk mögött van. Ennek ellenére sem hagyhatjuk említés nélkül a lelkes vadászok tevékenységét. Az idei tél nemcsak a szemnek tetsző látványosságokat, de a vadász-gondokat is magával hozta. A behavazott bokrok, zuzmarás fék és karcsú jégcsapok láttán a „fegyvert“ viselő ember nem tudott szorongás nélkül a vadászat örömeire gon­dolni. Hiszen köztudomású, hogy a vastag hótakaró a szabadban élő állatok legnagyobb ellensége. A búcsi vadászegyesület 2000 hektárnyi területen gaz­dálkodik. Szabó Zoltán, az egyesület elnöke és Papp János .gazda“ elmondták, hogy az 1969-es idény sokkal eredményesebb volt az előzőnél. Nem kevesebb mint 299 nyulat, 54 fácánt, 10 őzet terítettek le. Az élő vadak fogása is sikeresnek mondható, összesen 72 nyulat és 22 foglyot ejtettek rabul. A foglyok fogásánál közreját­szott a kedvezőtlen időjárás is. A ragadozók pusztításá­ban is jeleskedtek a búcsi vadászok, összesen 162 ham­vas varjú, szarka, róka, kóborkutya és macska trófeáját adták át a járási egyesületnek. A búcsi vadászok tevékenysége azonban nem szűnt még az idény végeztével. A mostoha tél nem tudta biz­tosítani a vadak megélhetését. Az állatok ilyenkor segít­ségre szorulnak. Az igazi vadász ilyenkor fegyver he­lyett elemózsiával keresi fel az állatokat. így volt ez Búcson is. Körzetükben 20 vadászra 40 etető kezelési gondja esik. Rendszeresen feltöltik az etetőket szemes és szálastakarmánnyal. Az EFSZ gabonájának tisztításá­nál összegyűjtött hulladékból 90—100 mázsát etettek fel ily módon a zord időkben. Az ilyen sokoldalú gondoskodás után a búcsi vadá­szok bizakodva tekinthetnek a jövőbe és reménykedhet­nek, hogy a következő vadászidény sem lesz „szűkmar­kúbb“, mint az eddigiek. Szobi Kálmán tem, mint vízhordó gyerek. Bejártam akkor az egész monarchiát, 1919-ben, mint vörös katona, harcoltam Mis­kolc környékén és a forradalom le­verése után tizenhatod magammal csónakon próbáltunk átkelni a Dunán, hogy hazatérhessünk, de a parton fogságba estünk. A börtöntől csak az mentett meg bennünket, hogy azok már mind megteltek. Az sem volt kellemes, hogy minden nap jelent­kezni kellett a csúzi csendőrőrsön. A Hortihy-rendszer is meglepetéssel szolgált. „Akarsz egy fokkal rango­sabb beosztásba kerülni? Van hozzá egy fél disznód?“ — puhatolóztak a felettesek bizalmasai — „akkor le­het róla szó!“ Ezt követően János bácsi a felsza­badulás után anyagi áldozatok nélkül is, csupán érdemei elismeréséért elő­­munkás, majd felvigyázó lett. Négy gyermeke közül egy forgalmi tiszt, egy pedig távirász-mechanikus. Csak egyik unokája vállalta a mozgalmas utazásokat, mint idegenvezető. János bácsi szabad idejét hűséges párjának, Mari néninek nyújtott segítsége és a HNB képviselőjéhez illő tanácsadói Tavaszi gondok Itt a tavasz, újra ébred a ter­mészet és lassan benépesedik a határ. Traktorok, munkagépek moraja vált­ja fel a hosszú csendet. Így lesz ez a gellei EFSZ határában is? Nagy gonddal küzd az EFSZ veze­tősége, mivei kijavftásra várnak még a gépek, traktorok. Egyes mezőgaz­dasági gépekhez nagyon nehéz alkat­részt kapni. így van ez például a vetőgépeknél is: maholnap itt van a vetés ideje és hiányoznak a gépek­ről a csoroszlyák. A Zetor major-55- ös típusú traktorhoz sem tudnak be­szerezni pótalkatrészt. Tudomásuk szerint a récsei nagyraktárba érkez­nek ezekhez a traktorokhoz szüksé­ges alkatrészek, de nagyon nehezen jutnak hozzá. Nagy protekció kell ahhoz, hogy valamit be tudjanak sze­rezni. Ebből arra következtethetünk, hogy az ellenőrök nagyon keveset foglal­koznak azzal, hogy mi is van raktár­jainkon és miben szenvedünk hiányt. Hogy lehet az, hegy saját gyártmányú traktorainkhoz nem tudunk elegendő pótalkatrészt beszerezni? Mi termel­ni akarunk a népnek, az országnak, de ehhez hozzá kell járulniuk az ipa­ri üzemeknek is. A jövőben a hasonló hibákat ki keli küszöbölni, mert csak úgy lehetséges a tervteUesítés szö­vetkezeteinkben. Nagy József munka közt osztja meg, amikor az unokák éppen nincsenek a háznál. Párjával együtt jó egészségben, de­rűs életfelfogással élvezi a békés öregség örömteljes napjait. Gábr's József A bajuszt mindig ápolni kell. I шд smiM MENNYI HÁZTÁJI JÄR A NYUGDÍJASOKNAK? Szepesi Mihály terebes-vajkai olvasónk a fenti kérdésre kér választ azzal a változattal, hogy egy közös háztartásban szülei és ő is nyugdíjas, és csupán egy nyugdíjas-háztájiban részesülnek (25 ár). A nyugdíjasok háztáji földjének nagyságát a szövetkezet saját alapszabályaiban, iletőleg házrendjében szabályozza. Kivételeket a taggyűlés, illetve annak meghatalmazása alapján az elöljáróság en­gedélyezhet. Ha aktív tagságuk idején is csupán egy háztartást megillető ház­tájit élveztek, akkor mindkettőjük nyugdíjazása esetében is csak egyszeri háztáji illeti meg a ténylegesen együtt élő nagyobb csalá­dot. HELYESEN SZÄMlTOTTÄK-E A BÉRADÓJÁT? Z. L. olvasónk, aki feleségéről és egy gyermekéről gondoskodik, kérdi, hogy az 50. életév elérése befolyásolja-e béradója összegét? Béradóját két eltartott személy esetében az adó alapösszegében 1200 korona után 167 korona összegben helyesen számították ki. Az 50. életév elérése (nőknél 45 év) csak akkor lett volna befolyással adójára, ha nem gondoskodott volna senkiről, ugyanis ezen életkor elérése után csökken az emelési pótlék. Dr. F. J. KENPE1ETEK A Törvénytár 1969/47 számában közzétett Tt 1969/153 sz. törvény egyrészt kiegészíti, másrészt módosítja a Munka Törvénykönyvét. Felhívjuk lapunk olvasóinak figyelmét a következő új rendelkezé­sekre: — Az újszülött anyja szülési szabadságának térítés nélküli meg­hosszabbítását gyermekének 2. életévéig kérheti. — 1970. I. 1-től oly értelmű szerződéskötés lehetséges, Ihogy a szakmáját kitanult tanonc (ipari tanuló, szakmunkás-tanuló) felsza­badítása után is (de legfeljebb 3 évig) az adott közület alkalmazott­ja marad. Abban az esetben, Ihe a szerződésileg meghatározott időn belül változtat munkahelyet, úgy az új munkáltató kötelessége, hogy megtérítse az illető szakképzésére fordított költség bizonyos részét. — A munkáltatók (közület, üzem, EFSZ) oly értelmű egyezményt köthetnek dolgozóikkal, hogy abban az esetben, ha bizonyos időre az adott közületben vállalt munkára kötelezik magukat, lehetővé teszik számukra a szakismeretüket tökéletesítő továbbképzést. Ha az így előnyben részesített dolgozó megszegi a számára kötelező egyez­ményt, vissza kell térítenie a közület által az említett továbbkép­zésre fordított összeget. — A munkajogi előírások megszegése esetében az illetékes járási nemzeti bizottság 100 000 koronáig terjedő, megismétlődő esetekben pedig 500 000 koronáig terjedő pénzbírságot írhat elő. HA OCHRANU JAHÔD Ш m A szamóca védelmére -HERYL 80! A szürkepenész (Botrytis cinerea) ellen а kerti szamócát először virágzása kezdetén, má­sodszor pedig teljes virágzása végén, tehát 10—14 nap elteltével porinetezzük. A Heryl 80 készítménnyel harmadszor is per­metezett szamóca csupán konzervipari feldol­gozásra alkalmas! A Heryl 80 — a kertészek segítőtársa, me­lyet a drogériákban, a magkereskedésekben és a Jednota boltjaiban szerezhetik be. Gyártja: a J. DIMITROV VEGYI MÜVEK, n. v., Bratislava Óvjuk a helyiségek falát és padlózatát a penésztől ! Ebben segít a nagy hatású Heryl 80 készftmény. Elég 1 gramm egy négyzetméterre és a pe­nész terjedését meggátoltuk. A Heryl 80 készít­ményt a drogériákban, a nagykereskedésekben, illetve nagyobb tételekben a Mezőgazdasági Felvásárló és Ellátó Vállalatnál szerezhetjük be. Gyártja: a J. DIMITROV VEGYI MÜVEK, n. v„ Bratislava OŠETRENIE STIEN PROTI PLESNI i ľ

Next

/
Oldalképek
Tartalom