Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-01-10 / 2. szám
KISÁLLATTENYÉSZTÉS Érdekes írás kerekedne ki ab- K ból, ha egyszer valaki megírná, azt az utat, amit a magyarországi baromfitartás bejárt, akárcsak az utolsó tíz esztendőben. Egy évtizede a parlagi tyúkok tartósa volt általános. Ezek tologattak vagy 80 darabot a tavaszi hőnapokban. Nem volt velük sok gond, kerestek és találtak valami búvóhelyet a disznóól-padlásokon, szalmakazlák tövében s szívesen éjszakáztak akár a fák tetején.' A korszerűbben tyukászkodók már akkor vásároltak a keltetőállomásoktől newhampshlre naposcsibéket, amelyeknek Iha csak negyedrésze pusztult el a nevelés során, már Jó eredmény volt. Aztán elkezdődtek az állománycserék azzal a Jelszóval: számoljuk fel a vegyes, fajtajelleg nélküli tyűkállományt és tartsunk többet tojó bampshlre fajtát. Egyes megyékben, ahol volt szervezője ennek az akciónak, szép eredmények születtek. Ma már talán meg sem lehetne állapítani, ki vásárolt elsőnek nlckchlck to] ólhibridet. A szakirodalom és az akkori általános vélekedés szerint a speciális tojóhibrid annyim Igényes, hogy tartása nem Is képzelhető el a háztájiban. Mégis: kezdtek Ыгек érkezni arról, hogy Itt Is ott Is tojóhibridet tartanak. így kezdődött... A parlagi tyúktól a ketreces tojóhibrid tartásig > «> ♦> ♦> ♦> »J***» *** **» ♦*« »** **» »*« «*• •** *** •** ♦*« ♦*« **• »** *** *** «$♦ — Tujóüibridek ketrecben Az első hlbrldtartők nem hitték azt el, hogy az Ilyen tyúk zárt tartósra való. A szekszárdi tyúktartók például úgy vélekedtek: érzékeny, igényes a hibrid? Majd megeddzük egy kicsit, hogy ne legyen olyan kényes. Közé is csapták a többinek, egy kis spártai nevelésre. Hamar leszoktak róla. A háztáji baromfitartás korszerűsítése, a tojőhibrldek tartásának technológiája tulajdonképpen a nagyüzemi baromfitelepek példáján alakult ki. A gondozók hazavltték a hírt, hogyan tartják, takarmányozzák a tyúkokat, s voltak, akik otthon, a ház körül is kipróbálták a hallottakat. Azért persze felmerültek a kételyek: nem babona, túlzott óvatosság-e, hogy például világítani kell a tyúkoknak, trágyaaknákat, elegendő tojófészket kell az ólba helyezni. Egy lajoskomáromi tyúktartó például egyszer télen gondolt egyet: ő tovább nem világit, nem fogja azt észrevenni a tyúk. Észrevette bizony, abbahagyta a termelést, megvedlett. Mások —■ amikor már a tápok használata divatba Jött — megsajnálták állataikat, hogy sohasem Jutnak zöldhöz, pedig mennyire szeretik. Bedobtak közéjük egy öllel s aztán csodálkoztak, hogy kevesebb lett a tojás, hiszen fűvel, lucernával laktak jól az állatok, rá sem néztek a tápra s attól bizony nem tojtak eleget. A tyúktartók hozzá voltak szokva, hogy a tyúk elé kell szórni a takarmányt, felszedi az. Sok kellemetlen tapasztalat utón értették meg, hogy a táp apró, lisztes részel a legértékesebbek, tehát 0|vfln: pfotí’íkpt Iron h^crnálnf qmP.lv bői a finom részek nem pocsékolódnak ki. Egyes tyúktartók sajnálták állataikat azért is, mert száraz, porszerű a táp, csőrükre ragadt, nehezen nyelik. Megnedvesltették tehát, mert úgy vélték, hogy az sokkal Izletesebb, könnyebben fogyasztható. Igen ám, de a nedvesített takarmány könnyen romlik, etetése esetén gyakran kell az etetőt mosni. Nagyon munkaigényes Is a takarmány gyakori keverése, az etetők tisztogatása. Ma már nem igen van tyúktartó, aki a tojótápot nedvesítetten etetné. Nehezen szokták meg a tyúktertók azt is, hogy a zártan tartott tojőhibrldek folyamatosan Igénylik a tiszta, Jó levegőt. Ha hideg volt, bezártak minden ablakot, hadd melegedjen az 61. Be is melegedett, de még Inkább párásodon s gyakori lett a nátha, a tojástermemelés csökkenése. Voltak aztán olyanok Is, akik kakast csempésztek to- JóhibridJelk közé és tenyésztojást termeltettek. Nem hitték, hogy a tojóhibrid végtermék, tovább szaporítani nem tanácsos, mert korcs utódai lesznek. Lettek Is, tirke-tarka, furcsa alakú, alig tojó tyúkok. Ma már a tyúktartók is mosolyognak nem Is olyan régi kétkedéseiken, „újításaikon“. Maguk és mások tapasztalataiból okulva egyre inkább és pontosan tartják be az előirt technológiákat: a nevelésit, a világításit, a takarmányozásit. Az eredmény, amit ezrével elérnek, vetekszik a nagyüzemekével, sőt nem egy esetben túl is szárnyalja azokét, hiszen a tömeges tartás mégiscsak erős stresszhatással Jár. Mire vigyáz manapság a tojőhlbrldek tartója? Mindenekelőtt arra, hogy februárban, márciusban kelt naposcsibéhez Jusson. A tojőhibrldek 21—22 hetes korban kezdik el a termelést, tehát a télvégi — kora tavaszi hónapokban keltek fognak ősztől kezdve tojni. Ez esetben félévig termelésük egybe esik a legmagasabb tojásárral. Vigyáz a tyúktartó arra is, hogy lehetőleg veszteség nélkül nevelje fel tojóércéit. A ráadás két százalékából általában nem Is hullik el több. A naposcsibéknek 33—34 C fokos • »HntA harrtóre.é^iRtet biztosít. Indító, Nagy horderejű vállalkozás A termelés szakositósa révén három gazdaság vállalta a baromfitenyésztést a galántai járásban; a vágklrályfai és sókszelőcel szövetkezet, további a Galántai Állami Gazdaság. A három mezőgazdasági üzem közül a sókszelőcei szövetkezetbe látogattunk, hogy áttekintést nyerjünk, hogyan állnak a baromfitenyésztés terén, Illetve milyen tervekkel Indulnak az 1970-es esztendőben. Sókszelőcén nem újdonság a baromfitenyésztés. Hagyománya van e termelési ágnak — tájékoztat Cslcsman Tibor, a szövetkezet főzootechnlkusa. Szeretik a baromfit, mert tartása eddig is beváltotta a hozzáfűzött reményeket. Jobbára a New-hampshire fajtával foglalkoztak, amelyek tojásrakásra, de broilerként is alkalmasnak bizonyultak. Évek során elégedettek voltak eredményeikkel, amíg a nyugati államokban, majd a szomszédos Magyarországon fel nem tűntek a nagy hozamot nyújtó tojó- és húshibridek. A szakosítást követően ez a tény kétszeresen izgatta a szövetkezet vezetőségét, hiszen tíz-húszezres tételekben százezrekre rúg az a különbség, amely a hibridektől nyert tojástöbbletből ered. Hiszen amíg a hampshlrek 180—200 tojást raktak, addig a nyugati államokban nemesített hibridek hozama a 240—250 darabot Is eléri. Ez késztette a szakembereket arra az elhatározásra, hogy a meglévő állományt Intenzívebb fajtával cseréljék ki. Tervük valóra váltása nem volt egyszerű, hiszen a hazai tenyésztők körében hiába kerestek, kutattak megfelelő anyag után. Ezek után Magyarországon a Bábolnai Állami Gazdaságban próbáltak szerencsét. Ez a lépésük sem sikerült. További érdeklődésre a baráti ságvári tsz tanácsára, az Uraiújfalui Állami Gazdaság vezetőihez fordultak segítségért. Kérésük teljes megértésre talált. Sőt, a gazdaság vezetői az Ivánkái Baromfitenyésztő Kísérleti Intézet illetékes szakembereivel karöltve nagyobb horderejű egyezséget kötöttek a sőkszelőceiekkel. Nemcsak végtermékű tojóhibridet, de szülőpárokat Is Ígértek. A jövőt illetően ez nemcsak kecsegtető, de szinte felmérhetetlen távlatokat nyit a szövetkezet, valamint Szlovákia baromfitenyészete előtt. Az Uraiújfalui Állami Gazdaság a Warren Sex-Sal Link tojőhibrld tenyésztését szorgalmazza. Ezt a fajtát hazai tenyésztőink még nem ismerik, csupán egy-két üzemnek sikerült belőlük néhány ezret beszerezni. A fajta fő előnye, hogy tojáshozama intenzív tartás mellett a 250 darabot is eléri. Huszonkét hetes korban kezdi a tojásrakást, amikor testsúlya 2,1 kg. Teljes kifejlődésekor súlya eléri a 2,5 kg-ot, Így vágóérbéke sem megvetendő. További Jő tulajdonsága, hogy a kakasok kisebb-nagyobb eredménnyel broilerként is sikeresn nevelhetők. Eltérés annyi, hogy amíg például a húsra nemesített hibridek 56 nap alatt érik el a vágáshoz szükséges súlyhatárt és egy kilő gyarapodáshoz 2,5 kg takarmányt fogyasztanak, addig a sex-sal link 70—75 nap alatt válik vágóéretté és 2,72 kg abrakot igényel. A fajta Jó tulajdonságai közé sorolható az is, hogy a kakasok színe eltérő, a Jércéktől könnyen elválasztható. A sex-sal link dióhéjban történő ismertetése után némi áttekintést kaptunk, hogy a Jövőben milyen tenyészáliománnyal rendelkezik majd a sókszslőcei szövetkezet. Amint már fentebb említettük, az Uraiújfalui Állami Gazdaság a tojőhibriden kívül szülőpárokat is ad a szövetkezetnek. EZ idő szerint tizenötezer tojóhibrid van birtokukban, amelyek március első felében kerülnek ketrecekbe, illetve kezdik a termelést. Idén további 24 ezer hibrid és 9000 szülőpár vásárlásával számolnak, ugyanakkor Jövőre 24 ezer szülőpár vásárlására tartanak igényt. A tervek szerint idén és jövőre 25 ezer, míg 1972-ben 30 ezer tojót állít termelésbe a szövetkezet. A baromfitenyészet teljes kialakítása után öszszesen 40—45 ezer Jószág lesz birtokukban. A nagyszámú állat elhelyezése sok férőhelyet igényel. Természetes, hogy ezzel is számolnak a közös vezetői. Tomaskovics Károly, a szövetkezet elnökének szavai szerint nagyméretű vállalkozásba fogtak, mert az állatok elhelyezése megköveteli a volt Bábi major összes épületeinek átalakítását s további ú] férőhelyek építését. A beruházási költségek előreláthatóan 7—8 millió koronát emésztenek fel. Átalakításra kerül például a lő- és tehénistálló, a hizlalda, a raktár stb., s emellett egy új tízezres nevelőházat építenek. Lehetőség szerint kétszintes nevelőtér kialakítására törekszenek, hiszen a szakszerűen berendezett padláson ugyanolyan sikerrel nevelhetők az állatok, akárcsak a négy fal között a földszinten. A férőhelyek messzemenő kihasználását nemcsak a csibék nevelésénél, de a tojóknál is szorgalmazzák. A birtokukban lévő két darab hatezres tojópavilon átalakítása után háromszintes ketrecekben 30 ezer Jércét helyeznek el. Az említett tojóhibrid ugyanis egyformán bírja a ketreces, vagy az épületben történő szabadtartásos nevelést. A férőhely létrehozása csupán egy részét képezi e nagyméretű baromfitenyésztés kialakításának. Elsődleges követelmény a takarmány. Mivel ez korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, önálló takermányalap megteremtésére törekszik a szövetkezet. Erre meg is van a lehefősíége, hiszen a tavaly üzembe helyezett lucemaszárító teljes kihasználásával sok lucernellszthez, illetve takarmánykeverékhez Jutnak, mert 600 hektár termésének szárításával számolnak. Természetes, ha minden lucerna szárítóba kerül, szálastakarmányról nem igen beszélhetünk. Ez pedig a szarvasmarhák létszámának csökkentését vonja maga után, amelyből jelenleg 1200 darabot tartanak. Ugyancsak ez a helyzet a sertéstenyésztés területén. Érthető tehát a sókszelőcelek erre vonatkozó igyekezete, s remélhető, hogy a felsőbb szerveknek sem lesz kifogásuk a terv megvalósítása ellen. Utóvégre az állattenyésztés összes ágával nem foglalkozhatnak érdemlegesen. Végül nézzük még számokban, hogyan alakul a szövetkezet baromfitenyésztésből származó jövedelem ebben az esztendőben. A tervek szerint 2,5 millió koronát várnak tojásból, egy millió 600 ezret naposcsibékből, míg 1 millió 900 ezer koronát baromfihúsból. A baromfitenyésztés teljes beállítása után (1972-ben] 30 ezer sex-sal link tojáshozamával és 1 millió 700 ezer naposcsibe eladásával számolnak. Az ebből eredő bevételt az ingadozó árak miatt jelenleg még nem lehet kiszámítani, ám pontos végösszeg nélkül is érzékelhető, hogy nagy horderejű vállalkozásba kezdett a sókszelőcel szövetkezet vezetősége. Kívánjuk, hogy munkájukat siker koronázza. SÄNDOR GÄB0R *t****^*******++9*Z**t*^“**K,^**Z****4Z**+*',%******* ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦$* K*^*******'*t*K*****t*4ty<>*'c,^*'^r* Adjunk kavicsot a baromfinak kéthetes kor után nevelőtáppal takarmányozza őket s folyamatosan csökkenti a világosságot. Ha a tenyésztőcégek által kidolgozott program szerint takarmányoz, világít, (ércéi húsz-huszonegy hetes korban szokták megtojni első tojásaikat. A tojóhibrid-tartók tudják, hogy csirkéjüket, tyúkjaikat más baromfitól elkülönítetten kell tartenlok. Az ólban csak azonos korosztályú és fajtájú hibrid tartható. A csőr kurtításával már megbarátkoztak, a Jércék csőrét 14—16 hetes korban hozzáértő és Ilyen berendezéssel rendelkező személlyel kurtíttat- Ják, hogy ne kelljen később a csipkelődéstől, a kannibalizmustól tartani. A kurtított csőrű baromfi lassan, válogatás nélkül fogyasztja a takarmányt is s ez hasznos. A tyúktartók megtanulták, hogy 5—6 könnyű súlyú tojóhibridnél nem lehet többet egy négyzetméteren elhelyezni, különben párás, rossz lesz az 61 levegője. Minden tojőhibridtartó tudja már, hogy a növendékjércék ólját sötétíteni kell olymódon, hogy 20 hetes korban ne Jussanak 8—9 óránál több világossághoz. Ettől kezdve növelhetik a világos órák számát hetenként általában húsz perccel. Azt is tudják, hogy a csirkék kéthetes koráig indltótápot, attól kezdve 10 hétig nevelőt, ezt követően húszhetes korig Jércetópot tanácsos etetni s az egyikről a másikra fokozatosan kell áttérni. A Jércetáp fehérjében és energiában szegényebb a nevelőnél. A tojótáp etetését a tojni kezdéskor kell elkezdeni. Természetesen sok apróbb tudnivalója van miég a tojőhibrld tartásának. Szakkönyvekből, szaklapokból, mások tapasztalatából, valamint sajátjából tanulhatja meg igazán a tyúktartó, mit kell tennie, hogy kevés munkával, jövedelmező tojástermelést folytathasson. Dr. Gonda Irén mérnök, Budapest Udvarban edzik a tojóhibrideket A kavics a baromfi foga — szokták tréfásan mondani, s ez közel is jár az igazsághoz, ugyanis a zúzógyomor — népies nevén zúza — akkor végez alapos munkát, ha apró kavicsszemek is vannak benne. A kukorica és egyéb kemény magvak őrléséhez a kavics nélkülözhetetlen. A külterjesen tartott baromfi általában megtalálja a számára szükséges nagyságú és mennyiségű kavicsot. Előfordul azonban, hogy egyes udvarokban, kertekben semmiféle kavicsszemet nem talál. Ilyenkor tégladarabokat, keményebb rögöket vesz fel. Ennek sok hátránya lehet. A zártan tartott baromfi csak akkor jut kavicshoz, ha adagoljuk neki. A kavicsot leghelyesebb lapos etetőben — tepsiben — elhelyezni az állatok elé. A szabadban járó baromfinak az etetőhely közelében, a zártan tartottnak az ól valamely sarkában. A kavics nagysága arányos legyen az állatok fejlettségével. 2—2 hetes csirkékkel 1—2 mm átmérőjű, 3—8 hetes korban 3—4, attól kezdődően 4—6 mm lehet a kavicsszem átmérője. Más baromfiféléknél a kavics nagyjából akkora szemű legyen, mint a dara szemcséje, vagy a mag, amit etetünk. Mindenféle kifejlett baromfinak kukoricaszem nagyságú kavicsot adhatunk. A baromfi hajlamos arra, hogy a kavicsból többet fogyasszon, mint amennyire szükség lenne. Ez céltalan, hiszen ilyen esetben a zúzógyomor kaviccsal van tele, a baromfi tehát kevés takarmányt fogyaszt. Ennek megelőzésére leghelyesebb a kavicsot adagolni, különösen zárt tartás esetén. Tyúkféléknél a következő mennyiségű kavics adagolásával számolhatunk hetenként: L—2 hetes korú csirkéknek — száz állatra számítva — 1 kg kavics. 3—4 hetes korban 3, 6—8 hetes korban 6, 9—22 hetes korban és az ennél öregebb állatoknál 12 kiló. A kavicsot hetente egyszer vagy a kavicsetetőbe öntjük, vagy az alomra szórjuk. Az alomra szórt kavicsot az állatok összeszedik s közben kaparnak, forgatják az almot, szórakoztatják magukat. A kavicsigény kielégítésére legjobb a folyami kavics. Sokan gondolják, hogy bármiféle érdes, szemcsés anyag megfelelő, s ezért még a kályhából kikerülő salakot is a baromfiudvarba öntik. Ez helytelen. A téglatörmelék, a salak nem helyettesítheti az egyenletes nagyságú, legömbölyített élű, tiszta folyami kavicsot. —g—
