Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-04 / 14. szám

CSALÁDI KÖR A gyógyfürdő hatása szervezetünkre A gyógyfürdők és gyógyvizek fájdalomcsillapító, üdítő hatását az ember sokáig a természetfeletti eróknek tulajdonította. Az orvostudomány azon­ban fényt derített a forrásvizek gyógyhatásának lényegére. Miben rejlik tehát a gyógyfürdők jótékony hatása7 A gyógyvizek fizikai és kémiai tulajdonságaiknál fogva sokrétű hatást fejtenek ki szervezetünkre. Elsőként talán a hőhatást emelnénk ki. A me­leg a test vérkeringésére gyakorol hatást oly módon, hogy tágltja a bőr véredényeit, megnöveli a szervezet érpólyáját, s ezáltal a szivet fokozott működésre készteti. A melegvíz hatására a szív több vért juttat a vér­körbe, átmeneti vérnyomásemelkedést okoz, ezenkívül csillapítja az izmok és az Ízületek fájdalmát, oldja az Izomgörcsöket. A fokozott vérkeringés ugyanis javítja a szervek és szövetek tápláltságát, elősegíti a gyulladásos termékek eltávolítását. A fürdővíz másik igen fontos hatása a víz hldrosztátikai nyomásával magyarázható, amelyet a betegek testfelszínére gyakorol. A viz nyomása összeszűkül végtagjaink vénáit, s ezáltal gyorsítja bennük a vérkeringést. A hasfalra gyakorolt nyomás viszont a bélműködést javítja jelentős mér­tékben. A gyógyvizek vegyi szerkezetüknél fogva az egész szervezetre hatnak. A vegyi alkotórészek a tüdőn keresztül belélegzéssel jutnak a szervezet­be, vagy pedig közvetlenül a bőrön keresztül szívódnak fel. Ez utóbbi esetben főleg a jód-, kén- és rádiumsó felszívódását kell megemlíteni. Bebizonyított tény, hogy egyes izületi gyulladások nagymértékű kénvesz­teséggel járnak, s ilyen esetekben a kéntartalmú gyógyfürdők elsőrendűen hatnak. A rádiumsók javítják a vérkeringést, jó hatással vannak egyes köszvényes betegségeknél, fokozzák az agyalapi mirigy, a mellékvesék és a nemi mirigyek hormontermelését, ami viszont hatással van a szer­vezet összfunkcióinak harmonikus együttműködésére. Sok esetben a fürdő-kúra káros is lehet szervezetünkre, s ezért szól­nunk kell arról is, mikor tilos a fürdőkezelés. Nem tanácsos a fürdőkúra szívbetegek esetében — mert nehezíti a szív munká|át, szívdobogást, fulladást okoz, ezenkívül előrehaladott érelmesze­sedésnél és magas vérnyomásnál agyvérzést okozhat. Lázas betegség esetén emeli a lázat, fertőző betegségeknél elősegíti a kórokozók terjedését, véna­gyulladásnál tüdőembóliát okozhat stb. A fürdő-kúra kedvező hatása nem közvetlenül a kúra befejezése után mutatkozik, hanem sok esetben csak néhány héttel, sőt hónappal később, s akkor is csak bizonyos betegségek esetében, és azoknak is csak bizo­nyos szakaszaiban. Ezért mielőtt fürdő-kúrának vetnénk alá magunkat, sohase mulasszuk el kikérni kezelő orvosunk véleményét — mert a fürdő olyan mint a gyógy­szer: — helyesen adagolva gyógyít, — túladagolva méreg! Dr. Sz. D. A nyurga fikusz átalakítása A kaucsuknövónyek között saámon­­tartott fikusz szép, díszítő és hatásos szobenövény, de van egy nagy hátrá­nya, nevezetesen, ha nem sudaráról szaporltottáik, a növekedő szár alső leveleit aránylag rövid Idő alat le­hullana, felkapaszkodik és nyurga termetével hamarosan eléri a lakás mennyezetét. A megfiatalítás abból áll, hogy a fikusz törzsét 50—80 cm-re vissza­vágjuk. Ezt feltétlenül március fo­lyamán kell elvégezni. A fikusz ugyanis tűri a nyesést, és ha Idejében és módjával nyúlunk hozzá, tetsze­tős, formás bokorra tehetünk szert. A megcsonkított szár végét — a nedvszlvárgás megakadályozása cél­jából — cigarettapapirossel célszerű beragasztani, vagy pedig faszénporral behinteni és a csonkot edényestől napsütéstől védett, de világos és lan­gyos helyen tartani és ott a földet langyos vízzel, Időnként pedig tápsós oldattal öntözni. A levágott szár hajtásai, ágai 12— 20 cm-es részekre vágva dugványul használhatók. Legeredményesebben melegházban lehet dugványozni, de jól ered a dugvány az úgynevezett izzasztószekrényben, sőt, lehet a dug­ványokat éppúgy, mint az oleander dugványait, langyos vízzel megtöltött üvegben a lakás meleg helyén, párás környezetben meggyökereztetni. Fon­tos, hogy a dugványon felül egy tel­jes vagy felében vágott levél, alul pedig egy levélrügy vagy pedig rl­­pacs, tehát olyan rész legyen, ame­lyen levél volt. Az Izzasztó szekrény földjébe, vagy az üveg langyos vizé­be helyezett dugvány 2—3, esetleg 4 hét múlva kezd gyökeret engedni. Ha a gyökerek 8—10 cm-esek, a dug­ványt óvatosan cserépbe, gyepszín­­földből, érett trágyaföldböl, homok­ból és kevés faszénporból álló föld­­keverékbe ültetjük. Érdekes szaporítási mód az oltás Is. Ez úgy történik, hogy a leveles dugvány alá a növény gyökérdarab­jából 2—3 mm vastag és 2 cm hosszú gyökérderabot oltanak kecskeláb éke­­zéssel, majd az oltvány levelét kis karó köré kötözik, hogy a cserépben megálljon és 6 cm-es cserépbe ülte­tik, körülbelül 25 C fok melegen, zárt helyen tartják az összeforradá­­sig, illetve a meggyökeresedésig, az­után a megerősödött növényt meleg talpra állítják, majd a nyár folya­mán teljesen a szabadban nevelik. A dugványról nevelt zsenge növé­nyeket, de a levelesedé csonkot — éppen úgy, mint a teljesen fejlett fikuszt — óvni Ikell a túlöntözéstől, a hirtelen hőváltozástól, a helyvál­toztatástól, mert éz a máskülönben nem kényes növény, sokat szenved ezektől, s ezek miatt sárgulnak és hullanak a level. N. N. M. Miért hazudik a gyermek ? A szülők és pedagógusok gyakran panaszkodnak, hogy egy-egy gyermek, aki éveken keresztül engedelmes, szófogadó és Igazmondó volt, szinte egyik napról a má­sikra teljesen megváltozott. Kezdetben csak kisebb fül­lentésekkel Igyekezett megtéveszteni, félreveztnl őket, de később már vaskos hazugságoktól sem riadt vissza. Felmerül Ilyenkor a kérdés: Mit tegyünk? A válasz a következő: vizsgáljuk meg, hogy miért hazudik a gyer­mek. Legtöbb gyermeknél a hazudozás nem veleszületett tulajdonság és nem Is az erős képzelőerő következmé­nye. A rendszeres hazudozást kétféle ok válthatja ki: az egyik a túlságos szigorúság, a másik a rossz példa. Nézzük az első okot. Tapasztalatból tudjuk, hogy a túlságos szigor, fegyelem, állandó rettegést, félelmet Idéz elő. Az Ilyen légkörben élő gyermeknél szinte kényszerítő eszközként jelentkezik a hazugság. Megtör­ténik, hogy a gyermek valami csínyt követ el, a cselek­vés pillanatában nem gondol a következményekre, csak akkor ébred tudatára cselekedete helytelenségének, ami­kor már elkövette. Hogy kibúvót találjon a büntetés alól, hazugsággal Igyekszik bizonyítani ártatlanságát. Egyes szülök anélkül, hogy meghallgatnák gyermeküket, rög­tön testi fenyítést alkalmaznak, mások viszont elfogul­tak gyermekükkel szemben és mindjárt elfogadják a felhozott érveket. Mindkét módszerben olyan motívumok Jelentkeznek, amelyek helytelen irányba terelhetik a serdülő gyermek nevelését. A gyermekkel szemben min­dig Igazságosaknak kell lennünk. Ha rosszat tett vagy követett el, vonjuk felelősségre, de úgy, hogy a gyermek bizalmát velünk szemben továbbra Is megtartsuk. Amennyiben önmagától beismeri az elkövetett hibát és ígéretet tesz, hogy a jövőben hasonló cselekedettől óvakodni fog, nem büntetjük meg, de éreztetjük vele, hogy vétsége felett nem tértünk napirendre. A hazugság előidézésének másik oka a rossz példa. Rossz példát szolgáltat az a szülő, aki a gyermek jelenlétében valótlant állít. Igen dívik ez napjainkban, amikor úgyszólván a hazugságok légkörében élünk. Az emberek általában nem gondolnak arra, hogy körülöt­tük gyermekek Is vannak, pedig egy-egy elhamarkodott kijelentéssel éppen ők szolgáltatnak példát a hazug­ságra. Megtörténik például, hogy a látogató terhére van a szülőknek, nem kell a gyermek jelenlétében panasz­kodni, hogy mennyire unja az Illetőt, bárcsak ne is jönne, de amikor megérkezik, szinte repül feléje és hálálkodik amiért fölkereste. Az utóbbi években úgyszólván divattá lett a társa­dalmi életben, hogy a látogatót örömmel fogadják, di­csérik Ízléses öltözékét, divatos frlzúráját, remek alak­ját, cipőjét — főleg a nőknél —, de amikor eltávozik, a legkülönfélébb Jelzőkkel Illetik. Ebben az sem gátolja meg őket, hogy társaságukban kiskorú gyermekek van­nak. Az Ilyen mindennaposán előforduló „ártatlannak" látszó hazugságok nyomot hagynak a serdülő gyermek lelkében, megszokja azokat és lassanként ő maga Is hasonlóan cselekszik. A gyermekre Igen veszélyes lehet a rossz barát vagy barátnő. Éppen azért Jól meg kell válogatni azokat, akik­kel a gyermek érintkezik, játszik vagy barátkozik. De Igen fontosnak tartom leszögezni azt a tényt, hogy a pedagógusok, nevelők se szégyeljék bevallani, ha té­vednek. Ezzel még nem veszítenek értékükből. Konkrét példákat tudnék felsorolni arra nézve, hogy az egyik középfokú Iskolában egy pedagógus minden esetben Jogot vindikált magának arra, hogy csak neki lehetett Igaza, a tanulónak soha. Az Ilyen pedagógust a diákok lenézik, gyűlölik. Valljuk meg őszintén, hogy az Ilyen igazság Is hazugságnak minősül. Végezetül csak annyit szeretnék kérni a szülőktől, pedagógusoktól és nevelőktől, tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a gyermekek nevelését az Igaz­ságnak megfelelően formálják. Mert az Is hazugság, ha az egyik tanuló Jobb osztályzatot kap kevésbé értékes feleletéért csak azért, mert a papája jelentős állást tölt be, de ugyanakkor a másik jobb feleletért rosszabb' osztályzatot kapott. Ma már az alsóbb osztályok tanulói is meg tudják ítélni, hogy mi a helyes és ml a helytelenl Andrtsktn József EZ AZ ÚJ DIVAT Napjaink egyik dlvatslágere kétség­kívül a mellény, a másik a százféle lehetőségű, nem nagy fáradságot és pénzt Igénylő színes, üde hímzés­­díszítés. A bemutatott modell mind­kettőt képviseli és reméljük, a kézi­munkázni szerető nők körében síikért arat kedves, egyszerű vonalaival. A modell színe fehér, de nagyon szép lenne például a kék minden árnyalatából és ezen belül talán a legszebb kékből, az enciánból. A ruha előnye még — mint ahogy a kétrészeseké általában —, hogy a szoknya és a mellény külön Is hord­ható. A szoknya például egy világos blúzzal, és a mellény pedig egy egy­szerű rulhához kitünően Illene. Anyaga: 850 g fehér műfonál, a hímzéshez 50 g sárga, 50 g zöld,- 50 g piros, 50 g Illa színek. Mintája: nagyon egyszerű, a szok­nya horgolt, 1. sora: egyrálhajtásos pálcák, a 2. sora: rövidpálce. A mel­lény jersey kötéssel készült. A színén sima, a visszáján fordított szemek. Készítsünk szabásmintát a megraj­zolt rajz alapján (melynek cm szá­mai 42-es méretet mutatnak), majd pontosan eszerint dolgozunk alulról felfelé haladva, előbb mindig a hát­részeket, azután az elejét horgolva, Illetve kötve. A mellény darabjait összeállítás előtt dőlt keresztekkel és pontokkal kiverrjuk. A pontok leposöltetéssel készülnek, színei — sárga, piros és zöld — soronként váltakoznak. A dőlt kereszteket láncöltéssel hímezzük. A színek: piros, zöld, lila, Itt Is soron­ként Ismétlődnek. Ha elkészült, összeférceljük a da­rabokat és próba után állítjuk össze. A mellény Jobb és bal elejét — a sza­básminta szerint — alábéleljük. A szoknyát tetszés szerint bélelhet­jük. Előbb derékban összeférceljük a béléssel, s ezután varrjuk rá az övszalagot. Baloldalt nyílást hagyunk a cipzárnak. Napsütéses kora nyárt nap volt. A széles lombú hársfa alatt egy nyugágyon beteg kisfiú feküdt. Két lába gipszben volt, mozdulni sem tu­dott. Édesanyja hozta ki ót Ide na­ponta, hogy a hársfa árnyékában, a fó levegőn minél elóbb gyógyuljon meg. Körülötte a kertben ezernyi tücsök ciripelt és a tücsökdal álomba ringat­ta a beteg kisfiút. Egyik napon az ezernyi tücsök kö­zül egy egész közel jött a hársfához, és amikor észrevette, hogy a nyug­ágyon beteg kisfiú fekszik, egész el­szomorodott és sajnálkozva nézte. Elhatározta: segíteni fog rajtat Felröppent a hársfa egyik ágára és dalolni kezdett. „Gyere, kisfiúi Gyere, kisfiút" A beteg kisfiú hallotta a tücsök­dalt és különösképpen meg ts értette azt. Milyen szívesen mászott volna a fára, ha tudott volnat De lábal néni mozdultak... A kis tücsök másnap lelőtt a fáról, a fiúcska fele lelett a fűbe ült és ott énekelt: „Fogj meg!... fogj megt" A kisfiú oldalt fordult, hogy megfog­ja... de nem sikerült — a tücsök már messze röppent Aztán másnap megint eljött a tü­csök. Most a nyugszék lábához ült, a kisfiú látta ót és ezen a napon elő­ször sikerült felemelkednie a nyug­ágyon. De megfogni nem sikerült a kis énekest, az már a fa lombját kö­zül hívogatta. (OROSZ MESE) Mész,, „ ft iiicsikri Így ment ez nap mint nap. A tü­csök mindennap eljött és egyre köze­lebb ült a kisfiúhoz. Egy szép dél­után pedig egyenesen a térdére ült. A kisfiú előbb tétovázott, aztán htrte len felemelkedett, a tücsök elugrott ugyan, de a kisfiú lábai mégis meg­mozdultaki Másnap újra találkoztak. Annyira hívta, csalogatta a kisfiút a tücsök, hogy most már néhány lépést sike­rült tenni a nyugágy körül. Éppen javában folyt a játék, amikor kijött a kisfiú édesanyja az uzsonával, és nem akart htnnt a szemének, amikor beteg fiát járni látta. „Mamai“ — szólt a kisfiú. — „Fogd meg nekem ezt a tücskötl" Ekkorra azonban a tücsök már na­gyon messze járt. A kisfiú pedtg rö­vid idó múlva teljesen meggyógyult, egyedül sétálgatott a kertben a hársfa körül, de a tücsök nem volt sehol. Hiába kereste, nem találta. Pedig sze­rette volna megköszönni a lóságát, mert tudta, hogy neki ts köszönheti a gyógyulást. Végéhez közeledett a nyár. A fák hullatni kezdték lombjukat. A kis tücsök kétségbeesve látta, hogy vége a nyárnak. Amikor pedtg megérke­zett az elsó fagy, a kisfiú ablakába röppent és megkocogtatta az ablakot. Félig megdermedve énekelte el a dalt, amivel nyáron csalogatta nyug­ágyából a kisfiút. A ktsftú megismer­te és örömmel nyitotta ki neki az ablakot. Tenyerében melengette meg a dermedt kts énekest, aztán oda­ültette a vtrágcserép szélére. Es ettól kezdve a tücsök élete legszebb telét töltötte a meleg szobában. Amikor újra beköszöntött a tavasz, a ktsftú kitárta az ablakot, elköszönt a kis tücsöktől, a tücsök pedtg bol­dogan ugrott ki a zöldbe, ahol elme­sélte testvéreinek a kedves történe­tet, és ettől kezdve mérj szebben éne­keltek a tücskök a hársfa körül. ÁPRILIS Azt mondják, szeszélyes vagyok. Egyik percben napom ragyog, S pillanat múlva felveszek Magamra lucskos felleget. A fákra rügyet csókolok, Éjszakára deret hozok. Sokszor olyan kedvem támad, Fúfdogálom széldudámat. Tudom, mégis várnak engem. Pacsirták dalával zengem A kegyetlen télnek végét, S a szép tavasz érkezését. CSONTOS VILMOS Ej'Gr 1 m & OK ra m-лЩ El i£í ISJLU BETŰREjTVÉNY Biztosan vannak közietek olyanok, akik a betűrejtvényben szereplő könyvet már régen elolvasták. A könyv elmének betűit szótagokra és betűkre vágtuk szét, próbáljátok a szétvágott betűket úgy összeállítani, hogy egy regény elmét kapjátok meg. Ebből a szép történetből nemrégen filmet is készítettek, bizonvára so* kan közöletek látták is. Ha sikerült összerakni a könyv cl» mét, Írjátok azt is melléje, ki a könyv írója. .------------------------—_

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom