Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-04-04 / 14. szám

о HASZNOS tUthvUfaUZí Földművesek jogi tanácsadóié Szövetkezeti parasztok és társadalombiztosítás (5) 36. Milyen szolgáltatásokban részesülnek a szövetkezeti ta­gok az anyákra és gyermekük­re vonatkozó társadalombiztosí­tás címén? Az e címen nyújtott szolgál­tatások a következők: 1. Fizetéspótlék a terhesség és a szülési szabadság idejére. 2. Szülést szabadság és anya­sági pénzsegély. 3. Bahakelengye-segély. Ezekre a szolgáltatásokra minden EFSZ tagja — kivétel nélkül — jogosult. 37. Az EFSZ-ek melyik női tagjai jogosultak fizetéspőtlék­­ra terhességük és szülési sza­badságuk idején? A fizetéspótlék a földműves­szövetkezet nól tagjának abban az esetben jár: — ha terhessége előtt a vi­­selős nőknek tilos-, vagy olyan munkát végzett, amely orvosi szakvélemény szerint veszélyez­teti a terhességet, és ennek okáért a terhesség idejére más munkára osztották be, minek következtében — tehát önhibá­ján kívül — kisebb a keresete annál, melyet előző munka­­beosztásában elérhetett; — ha a szülést követő 9 hó­nap alatt, tehát a kilencedik hónap végéig olyan munkabe­osztásban dolgozott, ahol ke­vesebbet keresett, mint előző munkabeosztásában, mivel a • munka törvénykönyve tiltja az ilyen munkát az említett 9 hó­napi Időtartamra; — ha előbb olyan munkát végzett, amely orvosi szakvéle­mény szerint veszélyezteti az anya egészségét, vagy gátolja abban, hogy anyai kötelességeit teljesítse (akkor is, ha a gátló körülmény oka az anya egész­ségi állapota). Az említett fizetéspőtlék nem Jár a földművesszövetkezet női tagjai közül azoknak, akiket a terhesség Idejére, Illetve a szü­lést kővető 9 hónapra más munkára osztották be, de Indo­kolatlanul nem dolgoztak leg­alább 8 napig minden naptári hónapban. 38. Milyen a szóban forgó fizetéspőtlék összege? A fizetéspótlék azonos a más munkabeosztást közvetlenül megelőző 12 naptári hónap alatt az EFSZ női tagja által előző munkabeosztásában elért átla­gos Jövedelem és az új munka­­beosztásban ledolgozott naptári hónapok alatt elért átlagos Jö­vedelme közötti különbözettek A fizetéspótlék kiszámítására Illetékes dolgozó azonban nem veheti figyelembe azt a körül­ményt, hogy a földművesszö­vetkezet női tagja azért kere­sett kevesebbet, mert számára szokásosnál rövldebb munka­időt engedélyeztek. Nem veheti figyelembe az átlagos munka­napi kereset 100 koronát meg­haladó részét, vagyis az ezen az átlagos összegen felüli ösz­­szeget sem. 39. Milyen a szülési szabad­ság időtartama? Az EFSZ női tagjának a ter­hesség, a szülés és az újszü­löttről való gondoskodás idejé­re 26 heti szabadság Jár. Amennyiben az EFSZ nól tag­ja az említett idő letelte után kéri szabadsága meghosszabbí­tását, ügy további szabadságra Is Jogosult. A meghosszabbított szabadság tartamát az anya kí­vánságának megfelelően, de legfeljebb a gondozott kisded második életévéig engedélye­zik. Szülési és meghosszabbí­tott anyasági szabadságra Jogo­sultak a földművesszövetkezet­nek azok a női tagjai Is, akik nem teljesítették az anyasági pénzsegély Igénylésének alap­jául szolgáló feltételeket. 40. Mikor jogosult az EFSZ női tagja anyasági pénzsegély­re? A munkadíj vagy táppénz he­lyett Járó anyasági pénzsegély­re akkor Jogosult, ha közvet­lenül a szülés előtti két év fo­lyamán a szövetkezeti parasz­tokra vonatkozó társadalombiz­tosítási előírások értelmében legalább 270 napig volt bizto­sítva. Ezenkívül beszámítják azt az Időt is, amelynek folyamán a földművesszövetkezet női tagja a szülés előtti két évben: — a munkaviszonyban levő dolgozók számára (a Tt 67/1965 sz. törvény értelmében), vagy a termelőszövetkezetek tagjai számára érvényes előírások ér­telmében betegség esetére volt biztosítva (betegbiztosítás); — az egyénileg gazdálkodó parasztok, vagy más, önállóan gazdálkodó egyének Járadék­biztosítását vette Igénybe; — a fegyveres erők alakula­tában részesült beteggondozás­ban; — a nyugdíjasok betegbizto­sítására vonatkozó előírások értelmében volt biztosítva; a társadalombiztosítás (biz­tosítás, beteggondozás) tartama után táppénzt vagy anyasági pénzsegélyt kapott; — az Iskolakötelezettségi Idő után középiskolán, felső Isko­lán vagy főiskolán folytatta ta­nulmányait; — munkaviszonyának, terme­lőszövetkezeti tagságának, Is­kolakötelezettségének megszű­nése vagy tanulmányainak be­fejezése után az Illetékes nem­zeti bizottságon bejegyezték a munkát (állást) kereső egyé­nek nyilvántartásába. Anyasági pénzsegélyre akkor Is jogosult az EFSZ női tagja, ha közvetlenül a szülés előtti két év folyamán Járadékbiztosí­tás! díjat fizetett, és amennyi­ben az előző betegbiztosításá­nak alapján reáje vonatkozó védelmi idő a szülés feltétele­zett vagy tényleg bekövetkezett napja előtti 4 hét elején még fennállott, vagy az Illető az említett időpontig táppénzt ka­pott. 41. Medtől meddig jár anya­sági pénzsegély? Az anyasági pénzsegélyt rend­szerint 26 hétre, tehát a szülési szabadság tartamával azonos Ideig, éspedig általában a szü­lés feltételezett napja előtti 4 hét elejétől, kivételesen pedig legfeljebb az említett nap előt­ti 8 hét elejétől fizetik. Amennyiben az EFSZ női tag­ja szülés előtt 4 hétnél rövl­debb Ideig volt szülési szabad­ságon, mivel korábban szült, mint ahogyan kezelőorvosa fel­tételezte, vagy pedig az EFSZ terhes női tagjának egészségi állapotára, Illetve kedvező munkafeltételeire való tekintet­tel engedélyezte, hogy tovább dolgozzon, ügy az EFSZ női tagja csak a szülési szabadsá­gának első napjától számított 26 hét után részesülhet anya­sági pénzsegélyben. Ha az EFSZ női tagját nem az előbb említett, hanem más okok késztették arra, hogy szü­lés előtt 4 hétnél rövldebb Időt töltsön szülési szabadságon, úgy az anyasági pénzsegélyt a szülés napjától számítva csak 22 hétig kaphatja. 42. Meddig jár anyasági pénz­segély az EFSZ női tagjának, lia ikreket vagy egyszerre tiihb gyermeket szült, és meddig kaphatják ezt a segélyt az EFSZ férjezetlen, megözvegyült, e1- vált vagy más nyomás okbői magányosan élő tagjai? Aki ikreket, vagy egyszerre több gyermeket szült és leg­alább 2 újszülöttről kell gon­doskodnia, annak az anyasági pénzsegély a szóban forgó 26 hét letelte után ts, de az emlí­tett segély folyósításának első napjától számítva legfeljebb 35 hétig Jár. Az EFSZ férjezetlen, megöz­vegyült, elvált, vagy más nyo­mós okokból magányosan élő női tagjai ugyancsak: az előbb említett Ideig, tehát 26 hét le­telte után Is, de a segély folyó­sításának első napiától számít­va legfeljebb 35 hétig részesül­hetnek anyasági pénzsegély­ben, amennyiben munkadliukon kívül nincs más keresetük, Il­letve nincs élettórsuk, aki meg­élhetésüket biztosítaná. APRÓHIRDETÉSEK Ф Eladom méheimet, 15 családot, fekvő kaptáruk­ban, tartalék keretekkel. Cím: W e 1 s z e r András, janlky e. 31., okr. Košice. ■ Eladunk egy ŠKODA 706 Trambus hűtőszerelvényt 12 tonna teherbíróképességű pótkocsival. — Ajánlatokat „Chladená preprava“ jeli­gére a Szabad Földműves kiadóhivatala továbbit. i0iÖR@S * * ■'л л * + A kávé nem csökkenti, hanem fo­kozza a vérben levő alkohol tömény­ségét! A gépjárművezetők többsége abban a meggyőződésben ringatja magát, hogy nagyobb italozás után ajánlatos elfogyasztani egy erős feketét, hogy „kitisztuljon“ az ember agya, és ele­jét vegye az alkohol hatásának. Álta­lános az a meggyőződés, hogy a kávé javítja a vérképet, és csökkenti a vér­ben levó alkohol mennyiségét! Sajnos, ezt a tévhitet egy bécsi egyetemi tanár, kísérletek és pontos mérések alapján, határozottan meg­cáfolta. Dr. Ludwig Prokop, a bécsi egye­tem fizikoterápiái osztályának pro­fesszora és az Osztrák Motoros Szó­it • I! MII V P S Tartózkodjunk a feketétől vétség szaktanácsadója, kísérletsoro­zatot végzett a kávé és az alkohol kölcsönhatásáról. Intézetének kilenc egyetemi hall­gatóján elvégezte az alábbi kísérle­tet: testsúlyának megfelelő arányban mindegyikük annyi borpárlatot Ivott meg, amely 0,8 ezrelék alkoholt vitt a vérbe, Illetve testsúlyuk minden kilójára 3,5 millimétert (a kísérleti alanyok életkora 20—26 év volt, test­súlyuk pedig 57—89 kilogramm). Az utolsó pohárka konyak után minden egyetemista egy csésze fekete­kávét kapott 200 milligramm koffein­nel. Ezután pontosan 90, 135 és 180 perc múlva a professzor mindegyike kísér­leti alanytól vért vett annak a meg­állapítására, hogy mennyi alkohol van benne. Egy hét múlva ugyanezzel a cso­porttal megismételte a kísérletet, de csak borpárlattal, kávét nem adott nekik. A mérés eredményei meglepték ma­gát a professzort is: Kávé nélkül a kísérleti alanyok vérében 90 perc múlva átlag 0,71 ezrelék alkoholt, 135 perc múlva 0,84 ezrelék alkoholt, 180 perc múlva pe­dig 0,60 ezrelék alkoholt talált. A kávé fogyasztásával kapcsolatos kísérletnél 90 perc múlva 0,83 ezre­lék alkoholt, 135 perc múlva 0,93 ez­reléket, 180 perc múlva pedig 0,81 ezrelék alkoholt talált. A koffein tehát az általános véle­ménnyel ellentétben nem csökken­tette, hanem még elősegítette az alko­hol koncentrálódását a vérben, sőt az ital elfogyasztása után egy órára a legmagasabb szintre emelte. Tekintettel arra, hogy a rendőrség és a bíróság egyáltalán nem veszi figyelembe a kávéfogyasztást, a gép­­járművezető vérében található alko­hol mennyiségének megállapításánál, könnyen levonhatjuk a következtetést, hogy „mennyibe kerülhet“ a JármüJ vezetőnek egyetlen csésze fekete, ha italozás után azzal a szándékkal hör­­pintl fel, ' hogy kissé „kitisztítsa“ agyát, és csökkentse vérének alkohol­­tartalmát. Nincs ennek tehát semmi­lyen más ellenszere, mint az, hogy vezetés előtt és vezetés közben egy­általán ne fogyasszunk szeszes italtl Város a romok felett Amikor 1944. december 28-án felszabadult Párkány, úgy érezték Érsekújvár lakosai, hogy nincs már messze az a nap, amely ... Az a nap azonban még sokáig váratott magára. A német fasiszták foggal-körömmel védték állásaikat. Még mindig bíztak a führer csodafegyverében, melytől a nagy győzelmet várták. Így aztán ért­hető, hogy a város felszabadítása megkövetelte az áldozatokat. Há­rom bombázást élt át a város, melyből egy szőnyegbombázás volt, melynek során az 5 ezer méter magasságban érkező angol-amerikai gépek összesen ezerháromszáz bombát dobtak le az állomásra és annak környékére. Ezek a bombák 250, 500 és 1000 kilogrammosak voltak. Ez volt a legerősebb bombázás, ami a várost érte, de még hátra volt kettő. Újvár összesen 2 ezer 400 bombatalálatot kapott. A légitámadások során az épületek és Lakóházak 70 százaléka rom­­badőlt és az állomás környéke a földdel lett egyenlővé. A három nappal később megjelenő helyi újság így írt ezekről az események­ről: „Helálhörgés, segélykiáltás, por, piszok, romok és vér... ez látható mindenütt... mindenki retteg ... Minden, ami szép és ked­ves volt lakosainknak, az ma már a múlté.“ Talán tíz ezerre rúgott az áldozatok száma, s a város egyike volt azoknak, melyeket a bom­bázások ennyire romba döntöttek. Amikor 1945 Januárjában a szovjet hadsereg elérte Köbölkút és Ögyalla hatórát, a megszállók elhatározták, hogy a város fiataljait a Birodalomba transzportálják. A 400 nőből álló tüntető sereg azon­ban megakadályozta őket gonosz tettük végrehajtásában. Több áldo­zata volt a tüntetésnek, de a transzport nem Indult el! Végül 1945 márciusának derekán nagy offenzívát indított a Vörös Hadsereg a Garem folyótól és két irányból: Suránytól és Komárom­tól támadták meg az Érsekújvárt „védő“ nácikat. Rövid, de kemény harc után végre megtört a Jég. A szabadság hajnala először 1945. március 29-én köszöntötte Új­vár lakosait, amikor a Mallnovszkl) marsall vezetése alatt álló 2. ukrán hadtest alakulatai Vasjencsukov és Sldelnylkov parancsnokok vezetésével az utolsó megszállót is ártalmatlanná téve, meghozták az annyira óhajtott szabadságot. Nehéz, küzdelmes munkáshétköznapokkal teli negyed évszázad röppent tova azóta, hogy az első szovjet katona átlépte a város ha­tárát'. Mindenütt, amerre a szem ellát, a békés építőmunka dicső eredményei hirdetik az egyszerű munkásemberek szorgalmát. Viruló város épült a romok helyén. Új üzemek, középületek és lakóházak törnek büszkén в magasba. A város szebb, mint valaha. S most, ahogy a tavasz első leheletétől ébredező fák alatt sétálok, szinte meglep az a szorgalom, amivel a városka lakosai a négy évforduló megünneplésére készülnek. A szépen rendbehozott, parkosított területek, e kicsinosított lakó­házak, no és az a számtalan falragasz mind-mind azt bizonyítja, hogy méltó ünnepre készül a városka szorgalmas népe. Kg Bizakodással tekintenek a jövőbe Több mint -százan jelentek meg a szepsl méhészek körzeti év­záróján, ahol Richter elvtárs, a körzeti szervezet titkára ismertette az 1969-es évben elért eredményeket, majd megemlítette a felmerülő problémákat is. A szervezet pénzügyi gazdálkodása sikeres volt, hisz több mint 36 ezer korona nyereséggel zárta az évet. A mézeladási tervet mara­déktalanul teljesítették, de felmerültek bizonyos nehézségek a fel­vásárlás terén, mert a kassal Jednota felvásárló üzemének szak­­képesítés nélküli dolgozói sok esetben rossz minőségű mézet Is fel­vásároltak, és ezzel rontották a szervezet által eladott még jő hír­nevét. A jövőben már közvetlenül a méhészeti központ szervei fog­ják Irányítani a felvásárlást, és remélik, hegy ezeket a hiányossá­gokat teljes mértékben kiküszöbölik. A vitában érdekes javaslatokat tettek a felszólalók. Többek között kifogásolták, hogy a Csehszlovák Méhész Szövetség Irányítása úgy­mond kétlépcsős. Vannak alapszervezetei és Központi Szervezet. A felszólalók felvetették, hogy ha ez továbbra Is így maradna, akkor célszerű lenne legalább a körzeti méhészeti kirendeltségek létrehozása. A szervezet Irányításával a régi vezetőség tagjait bízták meg, hisz Bubenko Imre elnökkel az élen már évek óta szervezőképességgel és szaktudással sikeresen Irányítják a szervezet tevékenységét. A központi szerv dicsérő oklevelet adományozott az alapszervezet vezetőségének Jó munkájáért és az elért szép eredményekért. A szepsl körzet méhészei bizakodva tekintenek a Jövőbe és remé­lik, hogy odaadó munkával sikerül otvább öregbíteniük a szervezet Jó hírnevét. Barta Gábor, Buzlca Csak így tovább Január derekán alakult meg Léván a Szlovákiai Ifjúsági Szövetség Járási Bizottsága, melynek elnökévé Sztreska János elvtársat válasz­tották meg, aki készségesen tájékoztatott bennünket a szövetség terveiről, problémáiról. — Járásunkban nem lesz könnyű feladat az Ifjúság egyesítése, mert a CSISZ megszűnése után nagyon sok helyen az ifjúsági szer­vezetek teljesen szétestek — mondotta többek között Sztreska elv­­társ. — Már megkezdtük a falvak, üzemek és iskolák látogatását, alakuló gyűléseket szervezünk és ezeken az összejöveteleken tájé­koztatjuk a fiatalokat a SZISZ programjával. Nagy segítséget vá­runk a CSKP helyi szervezeteiről, ugyanis a CSKP Járási bizottsága feladatául tűzte ki a fiatalok politikai helyzetének rendezését. Ezen­kívül a régi, tapasztalt funkcionáriusokat Is bevonjuk a szervező munkába. — Szervezetünk munkájának lényege a fiatalok politikai neve­lésén alapszik. Elsősorban a belpolitikai eseményeket kísérjük figye­lemmel, de a jelentősebb külföldi eseményekről Is tájékoztatjuk a fiatalságot. Ezenkívül gondot fordítunk a szabadidő célszerű ki­használására is. Különféle kulturális rendezvényeket és versenyeket szervezünk, stb. A szünidő idején szeretnénk megnyerni a fiatalokat a HNB által szervezett „Z“-akclók munkálataiban történő részvételre, valamint segíteni szeretnénk az EFSZ-eket Is a csúcsmunkák idején. Ha ilyen lendülettel és odaadással fognak foglalkozni továbbra Is a fia tál okkal a lévai Járásban, akkor bizonyára elérik céljukat a SZISZ vezetői — .becsületes és munkaszerető embereket nevelhetnek társadalmunknak. Pál Elemér, Zalaba 1970. április 4.

Next

/
Oldalképek
Tartalom