Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-28 / 13. szám
KERTÉSZET GYÜMÖLCSÖSÖK TRAGYAZASA Trágyázással a gyümölcsfák számára tápanyagokat Juttatunk, mégpedig olyan formában, hogy a fák gyökeret minél előbb felvehessék és felhasználhassák. Fő célunk a trágyázással a termőre fordítás, a termőképesség fokozása, a minőség és a hajtásnövekedés közepes megtartása mellett. Ezen kívül ügyelünk más fontos tulajdonságok megőrzésére is. Ilyenek az ellenállőképesség a betegségek és a fagy ellen, a raktározhatőság növelése, valamint a terméskihagyások megszüntetése. Mindezek összefüggenek a trágyázás, illetve a tápanyagellátás szintjével. A trágyázás szükségességének megállapítása háromféle módon történhet: • trágyázás! kísérlettel, ф talajelemzéssel, Ф levélnedv-tartalom vizsgálata alapján. Az első ‘módszer a gyümölcstermesztés gyakorlatában kevésbé érvényesül. így a továbbiakban inkább a talajelemzés, valamint a levélnedv-tartalom vizsgálata érvényesül. Mindjárt elöljáróban elmondhatom, talajelemzéssel sem tudunk száz százalékos eredményeket kimutatni. Amennyiben értékeljük az I. számú mintát, amely a III. parcellából való, pH 7,8-nál középkötött talajon, a foszfortartalom a minta alapján közepes lesz, a kálitartalom alacsony és a magnézium jő. A kéntartalom mértékét a következőképpen határozzuk meg: 12 mg K2O 100 gr talajban — alacsony tartalom 13—20 mg K2O 100 gr talajban — közepes tartalom 20 mg K2O felett 100 gr talajban — jó tartalom Hasonlóképpen értékeljük a magnéziumtartelmat, a következő kritériumok alapján: könnyű talaj ф alacsony tartalom (mg MgO 100 gr talajban) 8-ig ф közepes tartalom (mg MgO 100 gr talajban) 9—17 ф jó tartalom (mg MgO 100 gr talajban) 17-felett közép és neh. tál. 15- ig 16— 25 25-felett Gyakorlati példa a talajelemzés eredményeinek felhasználására: 1968. őszén a Gellei Gépállomás agrolaboratóriuma 26 talajmintát vett a 72 hektárnyi gyümölcsös területéről. A talajmintákat a pozsonyi ÚKSÚP (Mezőgazdasági Központi Ellenőrző és Vizsgáló Hivatal) értékelte a következő kritériumok alapján: Ф a talaj СаСОз tartalma 0,3 százalék felett 72 ha • a talaj kémhatása — lúgos 72 ha Ф a talaj P2O5 tartalma alacsony 5 ha Ф a talaj P2O5 tartalma közepes 53 ha • a talaj P2O5 tartalma jő 14 ha ф a talaj MgO tartalma jő 72 ha 100 % 100 % 47 % 73,1 % 19,9 % 100 % Megkülönböztetünk könnyű, középkötött és nehéz, illetve kötött talajt. A talaj savanyúságát vagy lúgosságát pH-értékben fejezzük ki és megkülönböztetünk: savanyú talajokat enyhén savanyú talajokat közömbös talajokat és lúgos talajokat pH 5,5-ig pH 5,6—6,5 között 6,6-7,2 pH 7,2 pH felett. A talajelemzés eredményeinek értékelése: X ^ Md 2 w u! tí 3 S со parcella száma talaj neme СаСОз tart. %-ban PH meszezés mennyiség CaO q/ha tápanyagtartalom mg-ban/100 gr. P2O5 K2O MgO 8 I. kk 12 7,7 0 9,9 11 39 5 II. kk 8 7,8 0 11 9 37 1 III. kk 11 7,8 0 13,5 11 41 6 IV. kk 8 7,7 0 13,5 11 39 2 V. kk 9 7,7 0 7,6 9 41 10 VI. kk 11 7,6 0 14,5 23 ‘ 41 8 VII. kk 8 7,8 0 12,5 11 43 9 VIII. kk 7 7,5 0 9,2 9 40 3 IX. kk 9 7,8 0 8,6 10 46 26 farm kk 11 7,5 0 18,1 20 41 4 Sas kk 8 7,6 0 9,2 11 36 fizArnSaZdaSágÍ helység dunaszerd. a mintavétel nyárasdi EFSZ Nyárósd *rás éve A táblázatban foglalt számok kifejezik a talaj akkori tápanyagtartalmát. Pl. az I-es parcella 100 gr talaja 9,9 mg foszforsavat tartalmaz. A talaj felvehető foszfortartalma a következő kritériumok alapján értékelhető: A műtrágya adagok kiszámítása az értékelt eredmények alapján: Folytatom az 1-számű minta értékelését. Középkötött talajról van szó, a pH érték 7,8, a foszfortartalom 13,5 mg/100 gr talajban. Már a kritériumokból tudjuk, amennyiben a talaj pH 6,6 felett van, úgy a jó, illetve kielégítő foszfortartalom legalább 15 mg. A különbséget az ideális tartalom és a valóság között — megszorozzuk 30-cal és a kapott szám megadja, hogy egy ha területre hány kg foszforsav szükséges, amit műtrágya segítségével juttatunk a talajba. 1,5 mg X 30 = 45 kg tiszta tápanyag (P2O5) A 45 kg tiszta foszforsavat 225 kg szuperfoszfáttal tudjuk pótolni 1 ha területen. Hasonlóképpen számítjuk ki a kéliszükségletet: a mi esetünkben a talajban van 11 mg K2O, az ideális tartalom 15—17 mg. A különbözet 16—11 = 5 mg K2O. 5 X 30 = 1,50 mg K2O. Ha figyelembe vesszük, hogy 100 kg kálisó 40 kg tiszta kálit tartalmaz, a szükséges mennyiséget mintegy 400 kg kálisóval tudjuk pótolni. Az említett példában a magnézium nem hiányzik a talajból, annak pótlásával nem is foglalkozom. Meg kell még említeni, hogy a talajelemzési táblázatban minden parcelláról csak egy minta szerepel, holott 2—3 minta volt véve és értékelve. Ha kiszámítjuk a trágyaadagokat, e minták átlagából indulunk ki, különben extrém számokat kapunk. A nitrogén műtrágyák mennyiségét nem állapíthatjuk meg a minták vizsgálata alapján, mert a nitrogén nehezen mutatható ki és nagyon változó. Ezért az adagok nagyságát a gyümölcsészetben használatos arány alapján szoktuk meghatározni. N:P:K = 2:1:3. Ez az arány változik a gyümölcsfajok és a fák kora szerint. A nitrogén-adagolásnál további mutató, ha figyeljük a fák hajtásnövekedését, valamint a levelek nagyságát és színét. A termő fáknál az ideális hajtásnövekedés 30—40 cm. Ojabban teret hódít a levélnedv vizsgálat alapján történő trágyázás. Nagyon fontos a levélminta vételének ideje. Legjobb a július derekán történő mintavétel. A levél szervesanyagának tápanyagtartalma gyümölcsnemenként is nagyon változó. Optimális tartalom: nitrogénből 3 %, foszforból a 0,25 %, káliból a 3 %, mészből a 2 °/o és magnéziumból a 0,45 százalék. Az előbbiekben már a trágyázásnak két módjával foglalkoztam (talaj-minta és levélminta), meg kell azonban mondani, a gyakorlatban általában kevesebbszer trágyázunk a talaj tápanyagtartalma, de inkább aszerint, mit von el a növény a talajból. A további táblázatban felvázolom T. MALIK docens normált, melyek közepes termés elérését irányozzák elő. _____________________________________________ A talaj P2O5 tartalma a talajban a középkötött talaj (a többi talajnem nem Tlszta Kiültetéstől £ A teljes A csökkenő adott pH esetében jön számításba) tápanyag a termés „ termés termések 5,5-ig 5,6—6,5 6,6-nál magasabb k£/ha kezdéséig ternJSig lfle)en wejen P2O5 tartalom 100 gr. talajban NPKNPK NPKNPK alacsony közepes jó 5-ig 5,1—10,0 10-felett 6-ig 6,1—12,0 12-felett 7t5-ig almás termést 10 20 40 50 40 80 100 60 120 150 60 150 7?6_15,0 csonthéjasok 30 30 60 60 50 100 100 80 150 150 80 180 15-felett bogyósok 50 40 60 60 50 80 70 60 100 80 50 80 ■mhmmwmmm———ini»—■■■■■minimi '>1 ' ~ э Amennyiben közepestől jobb termésekre számítunk, úgy ezeket a mennyiségeket fokozzuk. Számolunk továbbá azzal, hogy évi 100 mázsa istállótrágyát bedolgozunk hektáronként. Számolnunk kell azzal a ténnyel is, hogy a nitrogénműtrágyák a trágyázás évében 2/s, a foszfor V*—Ve és a káli V2 részben hasznosul, vagyis felvehető a növények számára. Minél könynyebb a talaj, s minél kevesebb annak mésztartalma, annál nagyobb a felvehetőségi arány. A trágyázás módja Gyümölcsöseinkben négyféle trágyázást alkalmazunk: istállótrágyázás, műtrágyázás, zöldtrágyázás és húgylevezés. A szervestrágyák használata esetén ilyen forgót alkalmazhatunk: 9 Vj résznyi területen istállótrágyázást, • Vj résznyi területen zöldtrágyázást, ф Vs résznyi területen ugarolást. A műtrágyákat a következőképpen használjuk: a kiültetés után 2—3 évig egyedi trágyázást korona-gyűrűbe, kevert műtrágyával, lapát segítségével. Ügyelünk főleg a nitrogén pontos adagolására, nehogy túltrágyázással elodázzuk a termés kezdetét. A telepítés utáni 3.—4. évben már sorközi trágyázást végzünk, ha lehet, gépi erővel. Műtrágyákból melyiket és mikor? A nitrogén-műtrágyák közül használható (savanyú talajon) a mésznitrogén, (meszes talajokon) a kénsavas ammóniák. Azonban Jobb a nitrát, főleg a jonathánnál, ez esetben a vegetáció kezdetén, amikor a hajtásnövekedéshez szükséges nitrogént a gyökerek megtalálják. Később azonban — a gyümölcsérés idején — nem rakódik le fölöslegesen sok nitrogén, s így kevésbé pettyes a gyümölcs raktározás idején. A foszforos műtrágyák közül a szuperfoszfát és a Thomassalak jöhet számításba, az utóbbi magas mésztartalma miatt igen alkalmas, főleg savanyú talajon. A káli műtrágyák közül a kénsaves káli használatát javasoljuk, mert nem tartalmaz klórt, ugyanakkor a káli tartalma 48—52 százalék. Ha nem áll rendelkezésünkre elegendő kénsavas káli, akkor legalább az eperre és őszi barackra ezt használjunk. Továbbá javaslom a káli és foszfor műtrágyák őszi kiszórását, s bedolgozását, mert nagyon lassan „mozognak“ a talajban s így a növényekbe való felszívódásuk is késedelmesebb. Ritkábban használt trágyázást mód a levéltrágyázás, melynek segítségével könnyebben, s hamarabb juttathatunk fáink részére akár alapelemeket, akár mikroelemeket. Használunk például szuperfoszfát oldatot 0,5, emmónium-salétromot 0,5—1 százalék töménységben, bordói lével keverve. A mikroelemeket a következő %-ban használjuk: Hiány Készítmény A levélre %-ban A fa részére %-ban Bór Bőrax 0,25 1—1,5 Réz * CuSOl 0,1—0,2 5 Cink ZnS04 0,25—0,5 5 Vas Fe2 (S04)s 1—2 — Mangán MnS04 0,1—0,3 5 Magnézium MgS04 0,25—0,5 — A zöldtrágyázást .általában 5—8 évig végezzük, addig, amíg a fák be nem növik a sorközöket. Lehetőleg júniusban, de legkésőbb július elején Juttassuk talajba a zöld trágya-növény magját, hogy őszig kifejlődjön, megnőjön a növény, s októberben bedolgozható legyen a talajba. Főleg olyan növényféléket vessünk a zöldtrágyá2iás céljára, amelynek vetőmagja nem túl drága, például őszi repce, facélie, mustár, napraforgó stb. Távol áll tőlünk a dicsekvés, annyit azonban hadd említsünk: az ötven hektáros almáskertünlk 1969-ben 93 vagon termést adott, vagyis 192 mázsányit hektáronként. A hétéves fák átlagtermése 81, a hatéveseké 65, az ötéveseké 30 és a négyéveseké meg 25 kg volt. Ügy hiszem, az öntözés fontosságát — trágyázással egybekötve — nem lehet eléggé hangsúlyozni. Ez igen lényegesen befolyásolta, hogy ilyen bőséges almatermést takaríthattunk be. BELUCZ JÄN0S mérnök, a nyárasdi EFSZ gyümölcskertésze Gyümölcsöseinkben márciusban megkezdhető a fáik átoltása. Erre a műveletre két esetben van szükség: ha a gyümölcs étkezés és értékesítés szempontjából nem megfelelő fajtájú, illetve olyankor, amikor az új telepítésnél nem gondoskodtunk megfelelő mennyiségű porzófejtáról és a megtermékenyítés nem kielégítő. Először a cseresznyével, meggyel kezdhetjük — legrövidebb a kényszerpihenési idejük —, majd a többi csontihéjú (következik, végezetül az almás gyümőlcsűeken a sor. Atoltásnál, ha az alany és oltóvessző vastagsága egyenlő, párosítást végzünk, a vastagabb alanyúaknál pedig héj alá oltást, kecskelábékezést, vagy javított hasítékolást végzünk. Mind a raffia, mind a műanyag.(PVC) alkalmazásánál a sebvonulatot és az oltóvessző végét oltóviasszal bekenjük, megakadályozva a sebhelyek kiszáradását. Vastagabb koronaágak beoltásakor 3_4 oltóvesszőt is használunk. A következő évben válogatással meghagyjuk a legerősebbet, a legkedvezőbb növésűt. Oltás után — 3—4 oltóveszsző esetében — az oltóágak mellé erősítsünk ív alakban egy darab husángot is. Később a zöld hajtásokat ehhez kötözhetjük, így sem a szél, 0 Ч7.Д9АП FÖLDMŰVES 1970. március 28. sem a rászálló madarak nem törhetik el azokat. Ássunk gödröket a kiültetendő fáknak, ha ezt ne<m végezhettük el korábban. Március végén, április elején elvégezhetjük a fák tavaszi ültetését. Lehetőleg ültetés előtt 2—3 héttel juttassunk a gödrök aljára egy réteg komposztált istállótrágyát, puszta komposztot vagy vitahumot Thomesliszttel keverve. A gödör közepére beverhetjük a hosszabb támasztó karót is. Utána a csemetéket elkészítjük az ültetésre. Az erősen visszametszett, beszáradt gyökérrészeken friss vágást végzünk. A friss metszetek helyén az osztószövet megindítja a gyökereik regenerációját, további növekedését. Ültetés előtt még földhabarcsba márthatjuk a gyökereket, utána ültetjük el azokat. Ültetés után a fa körül tányért húzunk és 30—40 liter vizet juttatunk a tövéhez minden kiültetett fának. Ha a nedvességet beitta, a tányért porhanyós talajjal betakarjuk, hogy megakadályozzuk az átnedvesedett föld megrepedését. Vizesen, nyirkos talaj esetében az öntözést elnapolhatjuk későbbi időre. Sárosán, képlékeny talajba ne ültessünk fákat, mert munka közben az ilyen annyira összegyúródik, összetömörül, hogy elveszítve szerkezetét kőkeménnyé válik. Márciusban elérkezett a ribiszke dugványozásának az ideje is. Jőminőségű, egészséges anyabokrolkról egyéves fás hajtásokat szedünk és 20—25 cm hosszú dugványokra metéljük ezeket. Az alsó metszlap a rügy alatt közvetlenül rézsutosan történjen, a dugvány legfelső rügye felett hagyunk egy centimétemyi csapot. Fentről az első és második rügy között félhold alakban bemetszést végezhetünk a héjon. így biztosabb a kíhajtásuik. Az alsó — földbe kerülő — rügyek felett is hasonló bemetszést végezhetünk, hogy a rügyekben összegyűlt tápanyag elősegítse a gyökérképzödés megindulását. A dugványokat jó porhanyós komposztozott talajba ültetjük függőleges helyzetben. Két felső rügyük a talaj fölé kerül. Az ültetést 8—10 cm tő- és 20—25 cm sortávolságra végezzük. A földből kiálló két rügyet porhanyós földdel lazán felcslrkézzülk. A megeredt dugványok ősszel erősítő iskolába 25X60 cm távolságra, míg a kifejlődött bokrok végleges helyükre kerülnek. Március folyamán, április első heteiben végezzük a szamóca tavaszi ültetését. Ha a talaj nem eléggé nyirkos, úgy telepítés után a növényeket több ízben bőségesen öntözzük. Kézi erővel végzendő talajmunkák esetében 40X40 cm sor- és tőtávolságra telepítjük az egyes növényeket. Ha a levegő tartósan a 10 °C napi átlaghőmérséklet fölé emelkedik, fakadni kezd a szőlő is. Ez rendszerint április elején szokott bekövetkezni, ezért ültessük el a gyökeres szőlővesszőt. A laza és kötött talajon és házi kertekben legmegfelelőbb a gödörbe ültetés. Nagyobb telepítésnél rigolozott talajt használunk telepítésre. Az ilyen lazított talajban 40—50 cm mély gödröket ásunk. Homokos talaj esetében ültetés előtt a talajgyökerek alá egy-egy lapát érett komposztföldet is adhatunk. Kötött talajon kissé lazítsuk fel a gödör alján a földet. Ültetés előtt az oltvány oltott tészén egy, legfeljebb kétrügyű nemes részt hagyunk. A gyökereket ültetés előtt szintén megkurtítjuk az egészséges részig. Gödörbe helyezve feltalajt juttatunk a gyökerekre, majd taposással erősen leszorítjuk. A taposás egyenlő hatású az öntözéssel. Homokon mélytelepítéssel ültetünk. A tőkefej 3 cm-rel a talaj felszíne alá kerül. Itt külön nem kell csirkézni. Kötött talajok esetében az oltvány nemes csapja teljesen a talaj felszíne felett van. Ültetés után ezt olyan vastagon csirkézzük, hogy 3—5 cm vastagságú porhanyós talaj borítsa. Minden tőkéhez legalább 5—8 liter vizet juttatunk az ültetés folyamán. Június végén — majd augusztusban — este vagy borús idő esetében két alkalommal kell a főgyökér felső szakaszáról elhúzni a földet és eltávolítani a zsenge harmatgyökereket. Ezt a műveletet a tőke 2—3 éves koráig kell majd megismételnünk, a későbbiek folyamán már csak a tőkefejeken és a csapokon keletkező hermatgyökereket távolítjuk el. A földszint alattiakat akkor már nem bántjuk, a tőkének szüksége van rájuk, ilyenkor már fontos tápanyag és vízfelvevő szerepet töltenek be. Végezetül megemlítjük, hogy a faiskolában és olyan gyümölcsültetvényekben, ahol nem termesztünk semmilyen köztes növényt, érdemes már március—április folyamán Simazinnal permetezni a talajt, hogy megakadályozzuk az egyéves gazok kikelését és fékezzük az évelő gyomok erős növekedését is. Juhász Arpád KORATAVASZ A GYÜMÖLCSÖSBEN
