Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-03-07 / 10. szám
Bratislava, 1970. március 7. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 10. szám. Lapunk tartalmából: 2. old. Lenin és az agrárkérdés 5. old. Asszonygondok három szövetkezetben Bella József írása 7. old. Mezőgazdasági vállalatok társulásai az NDK-ban A Szabad Földműves szemináriuma 12. old. Szentiványi Kálmán: Az erdészlány NEM ELÉG A VIRÁGCSOKOR Március 8-án, a Nemzetközi Nőnap alkalmából, minden évben fejet hajtunk asszonyaink előtt és nekik adjuk az ébredő természet első virágcsokrát. így szép ez. A nagy virágcsokrok mellé odaillik a szerénykedő foóvirágcsokor, a kedvesség és megbecsülés jelképe. Asszonyainkat nemcsak a családban, hanem az üzemekben is megajándékozzuk, ünnepeljük. Egységes földművesszövetkezeteink asszonyai is minden március 8-án, meghitt ünnepség, megvendégelés keretében, néhány keresetlen szó vagy versköszöntő kíséretében veszik át a virágcsokrokat és a különböző tárgyi ajándékokat. Hogy csak néhány példát említsek, Cserháton, Ipolyvisken, Tesmagon a virágcsokor mellé egy-egy divatos kendőt is szoktak kapni az asszonyok. Szép gesztus ez a szövetkezetektől, asszonyaink nem éppen az ajándékot, hanem a figyelmességet értékelik benne. A nőnapi ajándékozás szövetkezeteinkben egyre nagyobb méreteket ölt, ezen a szakaszon tehát egyre többet teszünk. Most nem is az ajándékozásról lesz szó, hanem inkább arról, hogy mit kapnak még az asszonyok az ajándék mellé, illetve mi Járna még? Világszerte vita folyik az asszonyok társadalmi helyzetéről, foglalkoztatottságukról, arról a bizonyos második, sőt harmadik műszakról, egyszóval az asszonyok életkörülményeiről. Nem árt, ha ilyenkor megvizsgáljuk, milyen is az asszonyok helyzete a mezőgazdaságban. Kimutatások szerint a szövetkezeti tagok közel 50 százaléka nő. Vannak olyan szövetkezeteink is, ahol az asszonyok végzik a munka oroszlánrészét, és ezek után megkapják az I „asszony szövetkezet“ jelzőt. Tény, hogy szövetkezeti asszonyaink egyre jobb munkát végeznek a közös gazdaságokban, kiveszik részüket a munka minden szakaszán és teljesítményükkel sem maradnak le a férfiak mögött. Jónéhány olyan szövetkezetben jártunk, ahol az asszonyok mind a növénytermesztésben mind az állattenyésztésben csúcseredményeket értek el. Ök a kertészetek, szőlészetek, gyümölcsészetek és a baromfitenyésztés élenjáró dolgozói, de megtaláljuk őket a fejők soraiban is, valamint az EFSZ-ek számvevési asztalánál, ahol felelősségteljesen és pontosan dolgoznak. Az asszonyok munkaszeretete nem újkeletű. Faluhelyen mindig a munka volt az asszony erkölcsi értékmérője. „Dolgos, takaros, jó asszony lesz belőle“ — szokták mondani. De aki netalán dologidőben henyélt, azt lenézték, megvetették. Munkaigyekezetben tehát nincs hiány, de vajon hogyan mutatkozik meg a jól végzett munka bérezése? Sajnos, főleg kezdetben az asszonyok többnyire ugyanannyi munkáért kevesebb bért kaptak a szövetkezetekben, mint a férfiak. „Asszonymunke“ — szokták mondogatni a vezetők. „Ezért elég kevesebb bér isi“ Ez a nézet még mindig kisért, azonban a haladóbb szövetkezetekben az asszonyok bérezése már megközelíti vagy túl is haladja a fér- I fiákét. Sok vita folyik a nők munkakultúrájáról, a több szabad idő megteremtéséről. Az állattenyésztésben komoly segítséget lelent a két műszak bevezetése. Néhány szövetkezetben bevezették, főleg a nők számára a szabad szombatokat is. De ezen a téren még nagyon sok a tennivaló. Tanyon, Szitáson és még vagy két-három tucat szövetkezetben már korszerű szociális helyiségeket építettek, külön mosdó-, fürdőhelyeséggel a nők számára. Az ipolynyéki szövetkezetben a baromfitenyésztők munka közben is meghúzódhatnak rövldebh-hosszabb időre az ammóniaszagoktól mentes pihenőhelyiségben. Az ilyen megoldások már a lövő kulturált munkahelyét lelentik. Ezen a téren nagyon sok még a tennivaló, mert a szövetkezetek túlnyomó többségében még egy rendes mosdóhelyiség sincs. Sok gondot okoz a gyereknevelés is. Ha nagymama van, akkor nincs komolyabb baj, de ellenkező esetben, bizony ezernyi gondia van a falusi asszonynak, mert ha nincs a faluban bölcsőde, óvoda, napközi otthon, nem tudják hol hagyni gyermekeiket. Faluszerte elég sok bölcsődét, óvodát építünk, napközi otthont létesítünk, de ez még mindig kevés. Főleg bölcsődékből kellene több Igen fontos helvet foglal el a nők érvényesülésében a továbbképzés is. Mezőgazdaságunkban a nők nemcsak fizikai munkát végeznek, hanem amint már említettük, felelős beosztást is vállalnak. Egyre több a közép- és főiskolát végzett női munkaerő. A dunaszerdahelyi járásban például В mérnöknő dolgozik a szövetkezetekben és 348 középiskolát végzett női szakember. Amint a járási mezőgazdasági társuláson megtudtam, я járásban megvalósítiák az érettségi után való tanulást is: 6f) tanulóval 3 szakosított osztályt nyitnak a szükségletnek megfelelően. Tehát a középiskolát végzett lányok, asszonyok további ismereteket szerezhetnek képesítésükhöz. Néhány gondolatot vetettünk fel a Nőnap alkalmából. Ügy gondoljuk, megszívlelendők ezek. és ha csak valamit is megvalósítunk közülük, bizonyára hálásabbak lesznek érte az asszonyok, mint a hagyományos csokrokért, bókokért, bár ezek is hozzátartoznak a nőnapi ünnepségekhez, de a konkrét intézkedések, az évek óta húzódó problémák megoldása a legnagyobb ajándék lenne asszonyaink számára. BÁLLÁ JÖZSEF ELÔÉyzMÄURóTÓ Nyámsdon Ünnepélyes keretek között tartotta 20. évzárógyűlését a nyárasdi szövetkezet. Ritka eset, de megtörtént, hogy a sok fontosabbnál-fontosabb mondanivaló ellenére gondot akozott mit vessek papírra, mit adjak közre, ami nem sablonos, hétköznapi s méltóképpen felöleli az olyan nagyüzemi gazdaság évzárását, mely ország-világ előtt példát mutat. Dömény János, a közös „Munkaérdemrenddel“ kitüntetett elnöke szintén hasonló gondolatot fejtegetett, amikor a szónoki emelvényre lépett: — A vezetőségi gyűlésen meghánytuk-vetettük mi legyen az évzáró tartalma, miről beszéljünk ezen a jubiláris összejövetelen. Arról, hogy 1950. február 21-én tegosítottuk földjeinket, állatainkat összeadtuk, hogy közös erővel keressük a boldogulást? Az indulás nehéz éveiről, amikor alig akadt néhány korona munekegységenként? Természetes, hogy fiataljainknak meg kell ismerni a múltat, mert ezen keresztül jobban megbecsülik, amit az idősebb generáció két évtized alatt számukra összehozott. Hiszen egy-két évtizeddel később ők állnak majd ezen a helyen, ők viszik tovább, amit apáik elkezdtek. Jó lesz tehát, ha segítségükre sietünk, megtárgyaljuk hogyan tovább, hiszen az alkotókészség, a kezdeményezés nem hiányzik a vezetőség részéről. őszintén szólva megleptek Dömény elvtárs szavai. Számos évzárógy fi lésen rés?t vettem, de olyan következetesen seholsem keresték a jövő útját, mint Nyárasdon. Ez nem véletlen, a fejlődés következménye. A mozgásban levő élet hozta magával. Hiszen egy olyan szövetkezet keres feleletet a „hogyan továbbra“, amely a gazdálkodás legfelsőbb lépcsőit ostromolta. A gyors fejlődés legmarkánsabb bizonyítéka, hogy a szövetkezet vagyona húsz év alatt két millió 300 ezer koronáról 43 millióra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy évenként két millió koronával lett gazdagabb a közös. E tekintélyes összeg mögött a vezetőség messzemenő szaktudása, rugalmas szervezőkészsége, az egyszerű tagok kitartó szorgalmas munkája áll. Máskülönben nem tartanák az országos elsőséget az állattenyésztés, illetve a növénytermesztés számos szakaszán. A szövetkezetek között egyedülálló, hogy 500 tehén esetében 4160 liter legyen az átlagos évi tejhozam. Ugyancsak kiemelkedő eredményeket mutatnak fel a sertés és a szarvasmarha súlygyarapodása, a malacelválasztás terén stb., stb. A legjobban menő termelési szakaszok egyike a tenyészállat nevelés, melynek nagy jövőt szánnak a közös »vezetői. A növénytermesztés vonalán 1968-ban országos rekordot állítottak fel: 50 mázsa búzát takarítottak be hektáronként. — Olyan nagy hozamok ezek, melyeknek további növelése nehéz, körülményes — taglalja a jelenlegi helyzetet az elnök. — Különösen a mostani módszerekkel, férőhelyekkel, munkastílussal. A jövőben például minden sofőrnek szerelőnek Is kell lennie. Ha teherkocsijával odahajt mondjuk egy kotrógép alá, saját maga megrakodik s megy tovább. A modern istállókban nem tehenes, de fejőmester lesz a dolgozó. Lehetetlen állapot, hogy egy állatgondozó tizenkétszer vetkőzzön, öltözzön egy nap alatt. A munkakörülményeken lehet és kell is segíteni. Pénzünk van, így semmi akadálya, hogy a jelenlegi munkakultúrán változtassunk. Szövetkezetünk tagjai közül 160-an megkeresik az évi 40 ezer koronát. Sok vagy kevés, azt ne vitassuk. Azonban az állatgondozók részéről ledolgozott 365 munkanap vitán felül sok. Ha ezen segíteni akarunk, a következő tíz esztendőben át kell építenünk az egész gazdasági udvart. Nagykapacitású istállók kellenek, modern gépekkel, önetetőkkel, fejőkombájnnel felszerelve — fejtegeti jövőbeni elképzeléseit Dömény elvtárs. Nem véletlen a kezdeményezéssel párosult igyekezet, hiszen az előttük álló nagyszabású tervek elérése ezt meg is követeli. A szarvasmarha-tenyésztés szakaszán például nemcsak hazai, de külföldi fajták nevelését is szorgalmazzák. Ez nagy szó, ha figyelembe vesszük, hogy jelenleg is vannak olyan példányok, amelyek az első laktációban 5000 liter, sőt némelyik 7000 liter tejet ad évenként. Az ilyen állatok utódjaiért másfél éves korban a szövetkezet megkapja a 20 ezer koronát. — Az állattenyésztés szakaszán nagyon igényes, színvonalas munkát kívánunk — mondotta felszólalásában többek között Forró Géza zootechnlkus. — Ügyelnünk kell az előírt napi súlygyarapodás elérésére. Vigyáznunk kell a dekákra, a grammokra, mert egy év leforgása alatt ez jó néhány kilót, illetve egyhónapos eltolódást is jelenthet. Ilyesmi nem fordulhat elő. Hisz már a születése előtt tudjuk, mikor és hova kerül a borjú, sőt az ára is meg van határozva. Az állattenyésztők egészségvédelméről szólva Jó lenne, ha porszívóval ellátott vakarógépet készítene iparunk, mert a jelenlegi kézi vakarával az állatok tisztítása nehézkés, és amellett nagyon egészégtelen. Remélhető, hogy a holdutazás korszakában az állattenyésztők ezen indokolt kérése is megoldható. A két fő termelési ágon kívül jólmenő zöldség- és gyümölcskertészete is van a nyárasdi szövetkezetnek. Annak ellenére, hogy a zöldségesek tavaly fél millió к Trónéval túlszárnyalták pénzügyi tervüket, a szövetkezet büszkesége az 50 hektáros intenzív gyümölcsös. Az 1963-ban létesített gyümölcsös 1967-ben már 16 vagon, tavaly pedig 96 vagon almát adott. Ebből a menynyiségből 68 vagon a hűtőtárolóbe került és jelenleg 45 vagon alma vár értékesítésre, melynek értéke 2,5 millió korona. Az említett sikerek titkát Kubík Béla, a helyi nemzeti bizottság elnöke felszólalásában egy mondatba tömörítetté: „A község lakói egységesek voltak a szövetkezet alakításában, a politikában, jóban-rosszban kitartottak, s egy emberként dolgoztak, ezért vitték ennyire.“ Nem kétséges, példamutatásból, kezdeményezésből a következő évtizedben is jelesre vizsgáznak a nyárasdiak. Sándor Gábor
