Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-02-28 / 9. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Neve lett a „gyereknek“l Évzáró közgyűlés lévén, Gálik Józseffel, az lpolyviski szövetkezet elnökével témaként mégsem a múlt esztendő gazdasági eredményeinek boncolgatását választottuk. Inkább az emberről való gondoskodásról beszélgettünk. Nem Is olyan régen még szokatlan téma volt ez. Szövetkezeteinkben azelőtt valahogy ilyesmire úgy tekintettek, mint magától értetődő dologra. Vagyis úgy, hogy volt, van és lesz. Keveset beszéltek, inkább cselekedtek, vagy ... Amikor a Járadékosok állami nyugdíja kevésnek bizonyult az élet fenntartásához, a szövetkezetekben saját pénzeszközökből segítettek. Egyszóval, nem csináltak belőle nagy dolgot. Amióta megalakították a Parasztszövetséget s egy-egy szövetkezetben annak alapszervezetét, azóta számontartják a szövetkezeteknek, mint társadalmi szempontból jelentős alakulatoknak ilyen irányú tevékenységét is. Elvárják a felsőbb szerv támogatását Elsősorban le kell szögeznünk, hogy az ipolyvlski szövetkezet — a vén Ipoly mentén — ökonómiai szempontból már jó ideje a legkonszolidáltabb gazdaságok közé tartozik. Ez abból is megállapítható, hogy az üzembiztositásl alapon olyan összeggel rendelkezik, hogy idén a tervezett munkaegységek 75 százalékának pénzértékét rossz termés esetén is fedezheti. Ahogyan mondani szokás, ebben a gazdaságban nem máról holnapra élnek, (hanem biztos tartalékkal rendelkeznek. El kell továbbá mondani, hogy a Parasztszövetség járási bizottságának mintegy 30 ezer koronát fizettek tagdíj címén. Ezért természetesen joggal elvárják, hogy a szövetség felsőbb szerve ellenszolgáltatásképpen a társadalmi, a szociális és a gazdasági jogvédelem terén maximális támogatást nyújtson az alapszervezetnek. Segítik a rászorulókat Az lpolyviski szövetkezetnek 52 nyugdíjas tagja van. Közülük többen még ma is becsületesen bekapcsolódnak a termelőmunkába. Akadnak azonban munkaképtelen járadékosok is, akikről a gazdaság kötelességének tartja a gondoskodást. Az idei tervek készítésénél például mér arra is gondolták, hogy a kevés állami járadékot élvező férfiak számára, akik a munkából maximálisan kivették részüket, évente két esetben 500—500, a munkaképtelen nőknek pedig 300—300 korona pénzjutalékot adhassanak. Az elképzelések alapján körülbelül 32 ezer koronát osztanak majd így szét a nyugdíjasok közt. A szövetkezet természetbeni juttatásban is részesíti az öregeket. Két személyre 15, egy személyre petMg 10 ár háztájit mérnek ki. Ezen kívül mindenki kap ingyen egy mázsa ечbonát és egy pótkocsi tüzelőt. Szociális támogatásban részesítik továbbá azokat a szövetkezeti tagokat is, akik év közben saját hibájukon kívül megbetegedtek. A szövetkezet a gondozásában levő óvoda ellátásáról is példásan gondoskodik. Évente mintegy 50—60 ezer koronát költ erre a célra, hogy a szövetkezet aprógyermekes asszonyai munkaidényben bekapcsolódhassanak a termelésbe. Akárcsak az iparban A szabadságoltatással összefüggő pénzjuttatás is figyelemreméltó ebben a szövetkezetben. Hasonló, akárcsak az iparban. Aki például 1—5 év közt dolgozik a gazdaságban, 2, 6—15 év közt 3, 15 munkaéven felül pedig már 4 hét szabadságra van joga. A szabadságpénzt persze a munkába bekapcsolódó nyugdíjasok is megkapják a ledolgozott napok arányának megfelelően, a szövetkezet házirendjében meghatározott szabályok alapján. A múlt évben például szabadságpénz címén mintegy 160 ezer koronát fizetett ki a szövetkezet. Idén előreláthatólag ugyanilyen összegre lesz szükségük. A kultúrát is támogatják Továbbá beszélgettünk a kulturális igények kielégítéséről is. Az elnök nem kis büszkeséggel elmondta, hogy évente négy alkalommal látogat Ipoiyviskre a Komáromi Magyar Területi Színház. Az előadásokra a jegyeket a szövetkezet megvásárolja és ingyenesen szétosztja tagjai közt. Ez azonban még nem minden. Évente tanulmányútokat, üdültetéseket szerveznek. A szövetkezet költségén Bulgáriában, Romániában, Angliában és Hollandiában jártak, — idén pedig a Szovjetunióba látogatnak. A sportolókat a Balatonhoz vitték üdülésre. Az lpolyviski szövetkezetnek régebben már volt egy eléggé színvonalas zenekara. A drága hangszerek ugyan megvannak, de a zenekar egy ideje nem működik. A Parasztszövetség alapszervezete úgy döntött, hogy újjászervezi a zenekart. Már azért is, mert a fiatalok részéről van ilyen irányú érdeklődés, ezért szakembert fogadnak, aki majd foglalkozik velük. A szövetkezet, mint a Parasztszövetség alapszervezete, a többi társadalmi szervezetekkel karöltve dolgozik a szövetkezeti klub keretében. így legalább a szervezetek mindegyike a tőle elvárható maximális tevékenységet fejtheti ki. A CSEMADOK helyi csoportja, például színlelőadással, az alapiskola pedig mesejátékkal készül a dolgozók szórakoztatására. A szövetség alapszervezete természetesen tagjain keresztül részt vállal ezekből az akciókból, hiszen végeredményben küldetése, hogy erkölcsileg és pénzügyileg Is támogassa a többieket. A sportolók jól szerepeltek Bátran mondhatjuk, hogy Ipolyvlsken a szövetkezet s egyben a Parasztszövetség alapszervezetének sportolói nagy népszerűséget vívtak ki maguknak. A labdarúgók a múlt esztendőben járási méretben a II. A-osztályban, az asztaliteníszezők pedig az I. osztályban végeztek. Az asztaliteniszezők telt ház és lelkes szurkolóközönség mellett 7:3-ra megverték a tolmácsiak csapatát. Kulturális célokra tehát az ipolyviski szövetkezet a múlt év folyamán 180 ezer koronát áldozott. Ebben az évben pedig mintegy 160 ezer koronás kiadással számol. Sok mindenről lehetne még beszélni. Például arról is, hogy stabilizációs juttatásban részesítik azokat a fiatalokat, akik élethivatásként választják a mezőgazdasági munkát. A szövetkezet mindent elkövet dolgozói életszívonalának, s vele együtt a munkaképesség szüntelen növelése érdekében. Hoksza István Mérlegek és A földművesszövetkezetekben már elkészültek a gazdasági mérlegek. Az elmúlt év eredményeinek értékelése nemcsak a termelési és gazdasági sikerek vagy sikertelenségek számbavételét jelentette, hanem egyben azon anyagi és erkölcsi alap felmérését is, amely egy-egy EFSZ további fejlődésének kiindulópontjául szolgál. Dóra Barnabás mérnökkel, a Losonci Járási Termelési Igazgatóság gazdasági osztályának vezetőjével a járás földművesszövetkezeteinek gazdasági eredményeiről, mérlegeiről, a szövetkezetek jövedelmének elosztásáról beszélgettünk. — Az EFSZ-ek kivétel nélkül pozitív mérleggel zárták az 1969-es évet. Lényegesen emelkedett a nyerstermelés, az árutermelés s ebből természetesen adódik, hogy a jövedelem és a tiszta nyereség is. A közös jövedelem — A közösben a helyetek — érvel az agitátor. — A közösben?... Még mit nem? Rögtönzött színpadi jelenet egy szövetkezet 20. évfordulója alkalmából.) Fotó: Stubnya Arnold mérlegelések elosztásakor azonban számos EFSZ a tagság anyagi érdekeinek kielégítését helyezte előtérbe. Ezekben az esetekben a járási mezőgazdasági termelési igazgatóságnak közbe kellett lépnie s helyreállítani az arányt az egyéni anyagi érdekeltség és a szövetkezetek további fejlődését biztosító alapok feltöltése között. A tiszta jövedelemből elsősorban a továbbfejlesztési és a tartalékalapot töltöttük fel. Igyekszünk oda hatni, hogy a tartalékalap legalább a szövetkezetek béralapjának 30— 40 százalékát fedezze. Átlapoztuk néhány EFSZ gazdasági mérlegét. A százezreket, milliókat jelentő számok a mezőgazdasági üzemek szilárd gazdasági alapját igazolják. A múlyadl EFSZ például 160 ezer koronával teljesítette túl a nyers jövedelem múlt évi tervét, a terven felül kitermelt és értékesített áru 107 ezer koronát jövedelmezett a közös kasszába. A múlyadiak a többletbevételből 72 ezer koronát osztottak el nyereségrészesedésként, és a tervezett 133 ezer korona helyett 387 ezer koronával töltötték fel az EFSZ tartalékalapját. Elsősorban a szövetkezet nagy értéket képviselő és Jól jövedelmező állattenyésztésének köszönhető, hogy a tartalékalapon ma 379 ezer koronát tart nyilván, ami a béralap egy harmad részének felel meg. Hasonlóan jó mérleggel zárta az évet a fülekpüspöki EFSZ is, amely a bruttó jövedelem tervét 180 ezer kor^ nával teljesítette túl. Bérek, részesedések címén itt az eredetileg tervezett 1 millió 670 ezer korona helyett 1 millió 804 ezer koronát fizettek ki a tagságnak, a tartalékalapot Í50 ezer korona helyett 182 ezer koronával, a továbbfejlesztési alapot pedig 330 ezer koronával egészítették ki. Ez a szövetkezet jelenleg 652 ezer korona tartalékalappal rendelkezik. — Hoquan használták ki az EFSZ-ek a továbbfejlesztési alapot? — Sajnos, e téren még számos hiányosság mutatkozik. nem éppen a szövetkezetek hibájából. Főleg az építkezések terén nagy a lemaradás. Az építési vállalatok tavaly sem voltak képesek teljesíteni a magukra vállalt feladatokat. Az üzemfejlesztésre szánt anvaei eszközök nagy részét így a gépek vásárlására, elsősorban a betakarítást végző komplett gépsorok kiegészítésére használják a szövetkezetek. Tavaly csupán az állami költségvetésből 1 millió 634 ezer korona értékben vásároltak gépeket s további milliókat fordítottak e célra saját eszközeikből. Az egységes földművesszövetkezetek fennállásuk 20 éve alatt megtanultak előrelátóan gazdálkodni. A feilődőképes szocialista nagyüzem minden jellemvonásával rendelkeznek. Ezt bizonyítják az elmúlt esztendő gazdasági mérlegei nemcsak a losonci járásban, hanem a gazdaságilag egyre konszolidálódó egész országban. K. Z. Ifjú mezőtja Problémák sűrűj ében Az ezerháromszáz hektáros aranykalászi ВЁКЕ szövetkezetben a főbb termelési ágak irányítását mérnökökre bízták. Négyen rendelkeznek ilyen magasfokű szakképesítéssel: a gyümölcskertész, a zootechnikus, az agronómus és az üzemgazdász. A két utóbbit mutatjuk be. Mindkettő fiatal, nős. Problémáik elütök, egyben azonban megegyeznek: buzog bennük a tennivágyás. Gyorsabb ütemet szeretnének diktálni a fejlődésnek, még buktatók árán is. De a higgadtabb észjárású, tapasztalatokban bővelkedő, jóindulatú emberek nemegyszer törelemre, megfontoltságra intenek. Elsőként Matiaskó Lászlóé TMa szó, hadd mondja el, milyen gondokkal, nehézségek kell birkózik. — A mérnöki képesítést a pozsonyi ökonómiai Főiskolán szereztem. Olyan munkakör után vágytam, ahol tudásomat hasznosíthatom. S megleltem ezt a munkahelyet itt, Aranykalászon. Két éve már, hogy ökonómusi beosztásban dolgozom. Általában elmondhatom: elégedett vagyok. Nincs sem anyagi, sem lakásgondom. Laci nem Aranykalász szü lőtte — Zselíz környéki, ön kénteleníti röppen a kérdés, milyenek hát a csallóközi emberek? — Az emberek? Panaszom nincs rájuk. Minél idősebbek, annál kedvesebbek. Hamar szót értenek. — Miként kezdte pályáját? — Mondhatnám úgy is, csaknem teljesen a saját tudásomra, ügyességemre voltam utalva. Olyan ember itt nem volt, akitől gyakorlati tapasztalatokat szerezhettem volna. A két esztendő alatt ismeretem gazdagodott, sok mindenre rájöttem ... De unég ez' nem elég. Tökéletesebben szeretném végezni a rám bízott feladatokat. — Miben látja ennek lehetőségét? — Vagyunk a járásban vagy tizenkettőn olyan fiatal ökonómusok, mint jómagam. Nagyon hasznosnak és megvalósíthatónak tartom egy olyan szerv létrehozását, amely összefogna, egybekovácsolna minket, járási méretben. Összejöveteleink hasznos véleménycserékre, értékes tapasztalatok szerzésére nyújthatnának módot. Szívesen látnánk körünkben az idősebb, tapasztaltabb üzemgazdász társakat, akiktől tanulni szeretnénk ... * * * Az ökonómusétól kissé nehezebb a helyzete az ugyancsak itt dolgozó Jozef Seňan mérnök-agronómusnak. Ez a 27 éves fiatalember a Nyitrei Mezőgazdasági Főiskolán végezte tanulmányait. Anyagi és lakásgondja neki sincs. Annál több a napi problémája. Nem gyerekjáték az agronómusi tisztség betöltése ilyen fiatalon. Különösen, ha az elődje jelenleg csoportvezető, aki úgy ismeri a község határát, mint a saját tenyerét. Milyen ez a határ? Talajviszonyai igen különbözőek. Node beszéljen az ifi mérnök: — Nagy lelkesedéssel indultam. Szerettem volna elképzeléseimet fokozatosan valóra váltani. De ez, mármint a magasabb szintű gazdálkodás, valahogy nem megy . .. Erről pedig nem lehet lemondani, beletörődni a megváltoztathatatlanba. Ez a közös rovására megv... Nehezményezi, hogy a tudomány többet segíthetne a mezőgazdaságnak? — Mind szélesebb területen hódít az öntözéses gazdálkodás. Nos, mit tapasztalunk? A talaj nedvességtartalmának megállapítása ősapáink módszerével történik: kézzel. Pe-Matiaskó László, mérnök-üzemgazdász dig ez a „műszer“ csalóka, nem pontos. Valami új kellene... Ebben is segíthetne a tudomány. Van ebben némi Igazság! Mert ha a talaj, vagy a trágya hőmérsékletét a megfelelő műszerrel pontosan meg tudjuk állapítani, miért ne lehetne a talaj nedvességtartalmának pontos meghatározására alkalmas mérőeszközt kitalálni? A fiatal mérnök példával illusztrálta, olykor milyen nehézségekbe ütközik, ha valami új ötlettel, szokatlannal rukkol ki, amit szeretne a gyakorlatba átplántálni. — A múlt év őszén nagy volt a szárazság és a vetés igenigen sürgetett. Ajánlottam, mielőtt vetnénk, öntözzük meg a magágyat, hogy a gabona egyenletesen bontson csírát. S ml volt a válasz? „Megöntöztetheted édesfiem, de csak akkor, ha már elvetettünk ... Ha mégsem így tennél, a költségeket fizetheted a saját zsebedből.“ Mi tehettem ...? Semmi egyebet, minthogy elfogadja a jótanácsot. Mert mivé lett volna a magágy vetés előtt? A mesterséges csapadék tömitő hatása elől kitérni nem lehet. Hát még a gépek menynyire összevágták volna a frissen öntözött talajt .. A vetés utáni öntözés bizonyult jobbnak, célravezetőbbnek: a gabona idejében, s egyenletesen kisorolt. * * * Tudtommal a járás illetékes szervei tavaly egy ízben összehívták a járás mezőgazdasági üzemeinek ifjú szakembereit, s az Egységes Parasztszövetség kezdeményezésére megalakult az Agroklub, amely épp azt a célt szolgálná, amire Matiaskó mérnök utalt. Kár, hogy akkor a további kapcsolatok bővítése, összejövetelek rendszeresítése érdekében döntés nem született. Avagy mégis ...? A tevékenységre ne várjanak felülről parancsot, az Agroklub életét töltsék meg tartalommal. Ahogy cselekednek, úgy veszik hasznát. N. Kovács István
