Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-16 / 33. szám
FALVAINK Á izeimét nagy befogadóképessége pótkocsikon hordták be. as alvónk, hogy amit msgcsinálhatsx magad, no bízd másra — mondja az elnäk. Az elnök, amikor a szövetkezetbe Jött, már ezek szerint az elvek szerint fogott hozzá a munkához. Azt mondta a Járásiaknak: „Ne adjatok nekem egy fillért se a szövetkezet megszilárdításához, Inkább adjatok szabad kezet.“ A Járásiak beleegyeztek, az elnOk pedig remekelt. Ma már kiváló eredményeik vannak minden szakaszon. Hogy az Időszerűségnél maradjunk, bár az Időjárás nem Igen kedvezett nekik, mégis 38 mázsás hektárhozamot értek el búzából. Sikeres a szőlőtelepítés Is. Idén már a 10 hektár termést is ad. Még egy Időszerű adat. A féléves pénzügyi tervet félmillió koronával túlteljesítették, abban a szövetkezetben, ahol azelőtt pénzügyi nehézségekkel küftlöttek. Amikor az elnök a szövetkezetbe került az évi bevétel előtt csak 800 ezer korona Jutott. Egyes szakaszokon szinte ugrásszerű a fejlődés. A következő adatok mind a négy év előtti és a mostani állapotot mutatják. Akkoriban 50 ezer liter tejet adtak el, ma 3 millió 200 ezret. A hústermelés mennyisége csak 6 vagon volt, de 10 vagonra emelkedett. Az elnök úgy irányítja a gazdaságot, hogy a tervezett mennyiségnek mindenféleképpen meg kell lenni. Most például 25 ezer csibét hizlalnak, hogy meglegyen a tervezett húsmennyiség. Jellemző az egegi szövetkezet vezetőire, hogy nemcsak a múlt hibás mezőgazdasági politikáját szidják, hanem ügyesen reagálnak a kínálatra és keresletre Is. dk is bosszankodnak, hogy annakidején miért kellett csökkenteni az anyakocák számát. De nem maradnak a mérgelődésnél, hanem szaporították az anyakocák számát és már 1300 malacot adtak el a kálnal szövetkezetnek. A Jövőben 80—100 anyakocát tartanak. Libatenyésztésük nem sikeres, de az elnök nem csügged. A leghasznosabb fajtákból törzsállományt tenyésztenek, és remélik, hogy így ez az ág Is megfelelő tiszta hasznot hoz majd a szövetkezetnek. Persze az egegi szövetkezetesek élete sem fenékig tejfel, rájuk Is kihat a hullámzó mezőgazdaság politika, a felvásárló szervek irgalmatlansága. Még most Is nagyon bosszantja őket, hogy 12 ezer hízókacsájukat a megfelelő hízósúlv után csak öt hét múlva vették át. így lényegesen megdrágult a hizlalás és Jelentős menynyiségfl abraktakarmány fogyott el fölöslegesen. „Fúrják, fúrogatják“ az egegi szövetkezetét a melléktermelés miatt, de az elnök nem enged egy Jottányit sem. Fejlesztik ezt a termelési ágat Is, mert szükségük van rá, de nem hanyagolják el a mezőgazdasági termelést sem. Ha pedig így áll a dolog, akkor örülni kell annak, hogy a volt sereghajtó egegi szövetkezet az élre tört. BÁLLÁ JÓZSEF Zsiduliák Józsefet, az egegi szövetkezet elnökét Ipolyság környékén Jó üzletembernek tartják. „Ügyes ember, érti a szakmáját Nemcsak termel, hanem kereskedik Is. Miért ne tenné? Meglátszik a szövetkezeten a hozzáértés. Előre ugrott a szövetkezet“. Ilyen kijelentések után kíváncsian látogattunk el az egegi szövetkezetbe, ahol az elnököt éppen a gazdasági telepen találtuk, ahol a hatalmas szín alatt a száradó gabonát nézegette. — Ez is a mi melléktermelésünk' eredménye. Az építkezési csoport gyorsan, három hét alatt készítette el ezt a gabona tárolására nagyon megfelelő színt, amelyben 38—45 vagon gabonát száríthatunk egyszerre. Ha kiürül, gépgarázs lesz majd. Bevezetőül máris megtudjuk, hogy nem akármilyen melléktermelése van az egegi szövetkezetnek. A csoport tagjai olyan munkát is elvállalnak, amitől más üzemek idegenkednek. Nemrég az építkezési csoport elvállalt egy Ilyen ráfizetésesnek látszó munkát és kétszázezer korona tiszta haszonnal fejezte be. — Kaptam is a jó és gyors munkáért tízezer korona prémiumot — mondja az elnök, — de nem tartottam meg magamnak. Odaadtam a csoport tagjainak, megérdemelték. Melléktermelésük több ágú, de mind kifizetődő. A múlt évben 41 dolgozó a melléktermelésben 4,5 millió korona bevételt ért el és egymillió százhatvanezer korona tiszta hasznot hozott a szövetkezet pénztárába. Akármit is állítanak az egegi szövetkezet irigyel, nem öncélú ez a melléktermelés. Az akkumulátorok 40 százalékát például a szövetkezetnek adják, 60 százalékát pedig a zselízi mezőgazdasági gépjavító üzemnek. Az EGEGI szövetkezet saját erejéből szilárdul 0 A félévi pénzügyi tervet 500 ezer koronával túlteljesítették • Több, mint egymillió korona tiszta haszon a melléktermelésből 0 Ugrásszerűen emelkedik a termelés % Gyorsan reagálnak a szükségletre # „Fúrják“ őket, de a karaván tovább halad # A hízókacsákat csak öt hét múlva vették át. — Bizony azelőtt a környéken 8 mezőgazdasági üzemek nehezen szereztek akkumulátorokat traktoraikba és a kombájnokba — Jegyzi meg az elnök — most ha Jönnek, az öreg akkumulátorért cserébe újat kapnak. Ezért van olyan nagy kereslet akkumulátoraink után. A falu szélén meglátogatjuk az akkumulátor készítő részleget és a betonoszlop készítőket IsT Pásztor Ferencné és Belányi Jánosné5 épp az oszlopokat rakja egypatásra. Megvlzsgálgatjuk az oszlopokátVTátezik, hogy nem takarékoskodnak á cementtel, mert nagyon Jó minőségűek. csak 2 millió százezer korona volt, a múlt évben már 9 millió 800 ezer, az idén pedig 11 milliót várnak. — Nekem az az elvem — Jegyzi meg az elnök, — hogy a vezetőknek keveset kell beszélni és többet cselekedni. — Minden a termelés. Ha Jó a termelés, akkor nagyobb lesz az eredmény és több Jut a tagoknak is. így is van ez rendjén! Mivel a termelés növekedett, a múlt évben már 3,5 millió koronát fizettek ki bérekre, pedig erre a célra négy évvel ez-Űsszerakják a betonoszlopokat. A szövetkezet elnöke örül a jómlnőségá munkának. — Látják' — a melléyermelés ismét segít. Huszonöt hektár szőlőt telepítünk és az összes oszlopot magunk készítjük. így csak feleannyiba kerül és a pénz Is háznál marad. Az Hasznos kezdeményezés Több, mint 28 vagon gabonát adott az állami alapra az abafalal EFSZ. A felvásárló központba kizárólag kitisztított és szárított állapotban szállították a termést. Felvételünkön Varga Béla raktárnok és Caban Bálint, az EFSZ elnöke megelégedéssel nézik a nehéz bűzaszemeket. (J. DuSek felvétele.) SZABAD FÖLDMŰVES 1969. augusztus 16. A RIMASZOMBATI ZÖLDSÉGTERMELŐ ÉS ÉRTÉKESÍTŐ TÁRSULAT TAPASZTALATAIBÓL A kitermelt zöldség eladása évek óta szaporítja mezőgazdasági üzemeink vezetőinek gondjait. Másrészt ez a probléma visszaüt a zöldség- és élelmiszerellátás hiányosságaiban is. A Zelenina kereskedelmi vállalat nem eléggé rugalmas sem az áru átvételekor, sem pedig annak elárusítóhálózatban való elhelyezésekor. Így aztán egyaránt logosan panaszkodnak a zöldség és a gyümölcs termelői és fogyasztói Is. A termelő nem tudja termékét értékesíteni, a fogyasztó pedig nincs ellátva. A rimaszombati járási Irányító szervek sokat foglalkoztak e kettős problémával s a megoldást végül tavaly decemberben a Zöldségtermelő és Értékesítő Társulat létrehozásában találták meg. Az új szervezet élére tapasztalt szakember, a Rimaszombati Haladás EFSZ kertészetének vezetője, Kucsera Imre került. Vele beszélgettem a társulat kezdeti problémáiról, eddigi eredményeiről és terveiről. — Milyen céllal alakult a társulás és ml a fő küldetése? — A társulást az a törekvés hozta létre, hogy biztosítsuk az egyesült EFSZ-ekben kitermelt zöldség és gyümölcs értékesítését. E tekintetben a szervezet közvetítő szerepet tölt be a termelők és a fogyasztók között. Rugalmas piackutatással biztosítjuk a zöldségtermelés lehető legelőnyösebb értékesítését. A társulás további előnye, hogy hatékonyabb agrotechnikai segítséget nyújt a termelőknek s nem utolsó sorban haszna még, hogy a termelés fokozott szakosításával csökkennek a termelési költségek. — Milyen formában konkretizálódik a társulás gazdasági Irányító szerepe? — Nem képezünk önálló vállalatot, a társult szövetkezetek önállóan termelnek, ml csupán a termés értékesítését szervezzük. A társulás Irányító szerepe viszont elsősorban az egységes tervezésben nyilvánul meg. Mint már említettem, a társult EFSZ-ekben szakosítottuk a zöldségtermelést, amelynek összetételét a kereslet, vagyis a fogyasztók Igényel alapján állítjuk össze. — Milyen gazdasági alappal Indult az új szervezet? — A társulatban 7 EFSZ egyesült, amelyek 230 hektárnyi területen termelnek zöldséget és gyümölcsöt. Az induláshoz a 7 EFSZ összesen 70 000 koronával járult hozzá, a Járási Mezőgazdasági Társulattól pedig 150 000 korona kölcsönt kaptunk. — Eddigi eredményeik? — A 7 EFSZ együttvéve 4 millió 480 ezer korona bevételt tervezett Idén a zöldségfélék eladásából s már július végéig 1 millió 800 ezer korona értékű zöldséget helyeztünk el a piacon, 17—18 százalékkal Jobb áron, mint az előző években a Zelenina közvetítésével. A társulatban egyesült EFSZ-ek termelik Jelenleg a rimaszombati Járásban előállított zöldség 35 százalékát, s Idén még egyetlen kiló eladásával sem volt problémájuk. — Hol értékesítik a kitermelt zöldséget? — Legnagyobb részét, — az össztermelésnek mintegy 60 százalékát — az osztraval bányavidékre szállítjuk, mintegy negyedrészét a rimaszombati és a losonci konzervgyárak dolgozzák fel, a hátralevő 15 százalékot pedig saját üzlethálózatunkban értékesítjük. Jelenleg 7 elárusító boltunk van, három Rimaszombaton, 1—1 pedig Nyústyán, Tiszolcon, Klenócon és Kokaván. A szövetkezetek a társulat pénztárába folyósítják az eladott zöldség árának 2 százalékát, s az így szerzett összeget berendezéseink bővítésére, a társulat továbbfejlesztésére használjuk fel. Már eddig sikerült megtérítenünk a kezdéskor felvett kölcsönöket, sót ezen felül Is 200 ezer korona tiszta nyereségünk van. — Kétségkívül biztatóak az eddigi eredmények. Milyen távlatokat nyitnak a társulat fejlődése előtt? — Szervezési téren már a Jövö évben további EFSZ-ek bevonásával bővítjük a társulatot. Az eddigi nyereségből két tehergépkocsit akarunk vásárolni, hogy ezzel még rugalmasabbá tegyük a szállítást. Távlati terveink között szerepel egy hütőtároló felépítése, ehhez azonban előbb meg kell keresni a „rávalőt“. Alig fél évvel ezelőtt alakult meg a Rimaszombati Zöldségtermelő és Értékesítő Társulat. Hagyománya még nincs, de eredményei biztató távlatokat sejtetnek. Kétségtelenül hasznos kezdeményezés volt a társulat létrehozása, hisz a Járásban máris összehasonlíthatatlanul javult a zöldségfelvásárlás és a zöldségellátás színvonala. A termelőknek nincs többé problémájuk a kitermelt zöldség eladásával és nem utolsó sorban Jól járt a fogyasztó is, mert a felvásárló raktárak közbeiktatása nélkül, naponta friss zöldséget kap. A társulat tehát nem vált fölösleges közvetítő áttétellé a termelő és a fogyasztó között, hanem egy olyan szerv van kialakulóban, amely számos szempontból hasznos és kétségkívül fejlődőképes. —kovács— LASSAN ÉPÜL A VÍZTÁROLÓ A rimaszombati járásban, Klenóc mellett épül az a hatalmas víztároló, amelynek üzembehelyezésével megoldódik az ivóvízellátás problémája az egész Rimavölgyön. Az építkezés 278 millió korona beruházást igényel s az új mesterséges tó, amelynek vízfelülete 71,5 hektár lesz, közel 9 millió köbméter ivóvizet tárol majd. A víztároló és szűrő berendezés első részét már 1970-ben üzembe kellene helyezni az eredeti tervek szerint, a munka menetét azonban nagyban akadályozza a munkaerőhiány. Egyelőre még csak a völgyet lezáró gát alapozása folyik, s ha a munka ütemét nem sikerül kellőképpen felgyorsítani, úgy a víztároló építése még két-három évig is eltart. A Rimavölgy 57 ezer lakója pedig még soká várhat az ivóvízhiány végleges megoldására. —ács— 4
