Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-07-26 / 30. szám

BEL- ÉS KÜLPOLITIKA (Folytatás az 1. oldatról.) latot, néhány megfontolást, amelyek az első örömteljes hír tudomásul vé­tele után bennünk megformálódtak. * * * Július 16-án európai idő szerint 14.30 perckor hagyta el az Apollo 11 űrhajó az amerikai szárazföldet Neil Armstronggal, a parancsnokkal, és Edwin Aldrinnal a Holdkomp pilótá­jával és Michael Collins alezredessel, az űrhajó pilótájával a fedélzetén. A cél az volt, hogy az űrhajó megköze­lítse a Holdat, majd Hold körüli pá­lyára térjen, és erről a pályáról ki­bocsássa a Hold-kompot, amely Armstronggal és Aldrinnal a fedél­zetén leszálljon a Holdra. A pilóták egész útjuk alatt rádióösszeköttetés­ben álltak a földi irányító állomás­sal és több esetben televízió közvetí­tést sugároztak, amelyet a Telstar űr­bolygó segítségével mindnyájan lát­hattunk. A technikusok páratlanul pontos munkáját dicséri, hogy az Apollo 11 minden feladatát az előre kiszámí­tott program szerint teljesítette, úgy­hogy nem volt szükség pályájának korrekciójára és az űrhajósok bizton­sága is tökéletesnek bizonyult. Ha­sonlóképpen sikerült az egész akció legbonyolultabb művelete is, a Hold­komp kibocsátása július 20-án, és va­sárnap este 21 óra 17 perc 40 másod­perckor, és Armstrong parancsnok büszkén jelenthette: A Sas leszállt. Persze mindez nem folyt le ilyen egyszerűen. Bonyolult manőverezésre volt szükség, mert az a hely, ahova a Sas megérkezett, nem volt alkal­mas a leszállásra, egy futballpálya nagyságú térség feküdt a Hold-komp alatt, kísebb-nagyob sziklákkal be­szórva. Ezért egy távolabbi helyre kellett vezetni a Sast. Végül sikerült egyenletesebb talajon „Holdat érni“. A manőver után már csak 40 másod­percre volt elegendő hajtóanyag-tar­taléka a Sasnak. A leszállás helye a Nyugalom tengere területén fekszik. Az űrhajósok már! a kabinból meg­kezdték megfigyeléseiket, és megál­lapították, hogy a Hold területe ha­muszürke színű, tele van kisebb­­nagyobb kráterekkel és sziklákkal. Rövidesen láthattuk a képernyőn amint az űrkabin létráján Armstrong lassú, megfontolt mozdulatokkal le­száll és megteszi az első lépéseket. Lefényképezi saját lábnyomait, majd próbát vesz a talajból, amelyet to­vábbít a kabinban maradt társának. Ezután jelenti, hogy mindent tisztán lát, és megjegyzi, hogy a talaj né­mely helyen kemény. Hajnali negyed ötkor Aldrin pilóta is kilépett a ka­binból. Ezután talajmintákat gyűjtöt­tek, tudományos felszereléseket he-Az első teljesítők lyeztek el, rövid beszélgetést folytat­tak Nixon elnökkel, fénykép- és film­­felvételeket készítettek, majd ellen­őrizték a Holdkomp berendezéseit és megfigyeléseiket közölték a földi irányító központtal. Hajnali hat óra­kor visszatértek a kabinba, itt újra helyreállították a légnyomást, újabb felvételeket készítettek a kabin abla­kán keresztül és pihenőre tértek. Délután 18.54 órakor begyújtották a Sas motorját és eltávolodtak a Holdtól, hogy csatlakozzanak az Apollo 11-hez, amely ezalatt Hold körüli pályáján keringett. Majdnem egy teljes földi napot, 21,26 percet töltöttek a Holdon. Amikor a Sas az Apollo 11-gyel megegyező pályára tért rá, és a két űrhajó megközelítette egymást, 12 percig tartó manőverezés után sike­rült a két űrhajót újból összekap­csolni. Kedden reggel 5.53 órakor gyújtot­ták be az Apollo 11 hajtómotorját, hogy kiszakadjanak a Hold vonzere­jéből és megkezdjék a visszatérést a Földre. Mikor e sorokat írjuk, már a nagy kísérlet utolsó szakasza van folya­matban, a visszatérés az anyaföldre. Az útnak ezt a befejező szakaszát a szakértők általában kevésbé bonyo lultnak tartják, úgyhogy minden okunk megvan arra, hogy bízzunk a teljes sikerben, az Apollo 11 vissza­térésében. * * * A Holdrajutás tudományos jelentő­ségének felbecsülése az eredmények méltatása, még hosszabb Időt vesz igénybe. A megfigyelések feldolgozá­sa és a talajminták kémiai-fizikai elemzése a tudós kollektívák aprólé­kos munkája lesz. Ezekről a későb­biekben értesül a világ. De már ma is kimondhatunk néhány olyan gondo­latot, amelyek az esemény kapcsán a világ gondjain-bajain töprengő em­berben felmerülnek. Az ember sok évszázados álmát váltotta valóra az Apollo 11 repülése, és bátor utasainak nagyszerű tette. A múltban írók, költők és utópisták tekintettek fel a sápadt arcú égitest­re. a köttök és szerelmesek csodálat­tal övezték és misztikus tulajdonsá­gokkal ruházták fel. Az újkor és a legújabb kor tudósai ésszel és logiká­val közelítették meg, megfigyelés alá vették. A kutatás eszközei állandóan tökéletesedtek és velük arányosan szaporodtak a Holdról való ismeretek is. A mostani nagy siker egész tudós nemzedékek munkáján alapul. A tech­nika korának óriási vívmányai nélkül nem születhetett volna meg. El sem képzelhető, hogy Ciolkovszkij rakéta­­elvének felfedezése, Wiener amerikai tudós kibernetikai kutatásai, Von Braun és a szovjet technikusok gya­korlati rakéta-kísérletei nélkül vala­ha is eljuthatott volna az ember a Holdra. Nem feledkezhetünk meg az első úttörőkről, az azóta tragikusan elhúnyt furij Gagarinról, a szovjet és az. amerikai űrhajósokról, akik az el­ső' lépéseket tették az ür meghódítá­sában, először tekintettek többszáz Felveszünk NAGYOBB SZÁMÜ KITANULT IPAROST: havi kereset központi fűtés szerelőt 2400.— korona egészségügyi berendezés szerelőt 2350.— „ épület villanyszerelőt 2450.— „ épület bádogost 2000.— „ tetőfedőt 2100.— „ csempézöt és padlóburkolót 2100.— „ épület szerelési padlóburkolót 2200.— „ lakatost műhelybe 2000.— „ épületszerelő lakatost 2000.— „ épület-üvegezőt 2000.— „ szobafestőt és mázolót 2100.— „ parkettezőt és PVC padlózat készítőt 2250.— „ Alapvetőleg akkordban dolgozunk, a kereset ezért a teljesítmény­től és az elvégzett munka minőségétől függ. Ez okból rendszeresen engedélyezzük a túlórákat a műszakban. A kereset ezzel arányosan növekszik. 1969. június 1-től bevezettük az összes iparosok 10 °/o-os bérked­vezményét az összes építkezésen a komplex lakásépítés elvégzésének címén. Ezen kedvezmény mellett az alanti előnyöket nyújtjuk: aj napi étkezés az építkezéseken 25.— korona magasságig bj ingyenes lakás a szerelési munkáknál, c) évi részesedés a gazdasági eredményekben, d) 5-napos munkahét, ej útiköltség megtérítés a család meglátogatása esetén 14, illetve 7 naponként, f) pénzben!, technikai és jogi támogatás családi ház építése esetén, g) 12 °/o-os bérkedvezmény íadca, Dolny Kubín járásokban és a Hluőín-Ostravai körzetben. Érdeklődők jelentkezzenek a következő címen: POZEMNÉ STAVBY, n. p., Stavumontáz igazgatósága, személyzeti osztály Zilina, Rajecká cesta, II. emelet, 33 ajtószám Katonai díszszemle Varsóban kilométeres magasságból Földünk tá­laira. Dicsó hely illeti meg mindnyá­jukat, az emberiség haladásának tör­ténetében. Nem lehet eléggé csodálni az em­beri szellemnek ezt a hatalmas mü­vét, amely azonban csak akkor kap­hatja meg az igazi humánum, az em­berek testvériségének legragyogóbb fémjelzését, ha a tudomány által el­ért hatalmas eredményeket a szebb emberi jövő megalapozására, a béke meghonosítására a földön, a még na­gyobb alkotások elérésére, az ideáli­san szép, nyugodt teremtő emberi élet kibontakoztatására használjuk fel. Az egyszerű ember, a Föld polgára joggal elvárja mindazoktól, akik a hatalom gyeplőjét tartják kezükben, hogy ezt a nagy eredményt, az em­beri szellem megdöbbentően hatalmas alkotását, és minden újabb megszer­zett tudást és ismeretet az emberek boldogsága érdekében vessék latba. Sok tennivalónk van ezen a földön. Még emberek éheznek millió számra, még egész földrészek lakossága szen­ved alacsony életszínvonalon. De nem lehet egy percig sem kételkedni ab­ban, hogy az embernek aki ilyen nagy tettekre képes, hatalmában áll ezen a földön megteremteni az em­berhez méltó, a félelemtől és nélkü­lözéstől mentes társadalmat. Korunk tudományos és technikai vívmányai páratlan távlatokat nyit­nak előttünk. Csak azt kell elérnünk, hogy ezek az életet, ne pedig a ha­lált és az ádáz oktalan pusztítást szolgálják. Amit az ember alkot keze munkájával és agyával, az mind kö­zös emberi kincs, amit csak a leg­szebb és a legemberibb cél érdekében szabad felhasználni. Az ember boldog jövőjének biztosítása érdekében. * * * Mikor a mosolygó arcú furij Gaga­rin első utazásáról visszatért a Föld­re, azt kérdezték tőle, hogy az űrből nézve milyennek látta a Földet. Ga­garin így válaszolt: a Föld gyönyörű! Szép a Föld az űrből nézve, de még szebb itt lent. Minden kis darab­ja, hegyei, dombjai, tengerei és für­ge patakjai, mind, mind egy-egy cso­da. Es minden a miénk itt, csak még mindig nem vettük teljesen birtokba. A teljes birtokbavételhez minden ob­jektív feltételünk megvan. Az új hon­foglalás az adott és megteremtett anyagi és szellemi értékek teljes bir­tokba vétele és hozzáférhetővé tétele minden ember számára a feladatára ébredt emberiségre hárul. * * # Ilyen gondolatodat váltott ki belő­lem ez az örömteljes és korszakalko­tó siker, amely egy új kozmikus kor kezdetének első lépése. Ne tekintse senkt sem ünneprontásnak, ha az öröm és a csodálat első percet után a legnagyobb emberi gond, a béke, és az emberiség boldogabb jövőjének problémái vezették az újságíró tollát. Elvégre ez a toll emberének felelős­ségéből fakadó belső parancs. P. E. A július 22-i nemzeti ünnep, a népi Lengyelország fennállásának 25. év­fordulója alkalmából nagyszabású díszszemlét és légibemutatót rendez­tek Varsóban. A Marszalkowska sugárúton a Kul­túra és Tudomány palotája előtt fel­állított díszemelvényen megjelentek a párt- és állami vezetők, élükön Wladyslaw Gomulka, a MEMP KB el­ső titkára, Maryan Spychalski, az ál­lamtanács elnöke és Józef Cyrankie­­wicz miniszterelnök, valamint a ma­gasrangú külföldi vendégek: Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke, Ludvík Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Gus­­táv Husák, a CSKP KB első titkára, Willi Stoph, az NDK minisztertaná­csának elnöke és Erich Honecker, az NSZEP KB titkára. A mintegy két órán át tartó dísz­szemlén gépkocsizó, rakéta-, páncé­los, tüzérségi és haditengerészeti egységek — összesen mintegy tizen­ötezer katona — vonultak fel. A CSKP és az SZLKP Központi Bizottságának távirata a Dunaszerdalielyi Járási Pártbizottságnak Nixon ázsiai körútja Tisztelt Elvtársak! Ürömmel fogadtuk a hírt, hogy já­rásukban az egységes földműves­szövetkezetek és az állami gazdasá­gok ma, vagyis 1969. július 22-én tel­jesítették a gabonafelvásárlás tervét. Nagyra értékeljük dolgozóinknak azt a törekvését, hogy a társadalmi szükségletek kielégítésének biztosí­tásával juttatják kifejezésre a szo­cialista mezőgazdasági dolgozók szándékát, nevezetesen, hogy konk­rét tettekkel járulnak hozzá életünk konszolidálásához. Bízunk benne, hogy ezt a példát minden járásban a többi mezőgazdasági üzem is kö­vetni fogja. Most a jó munkára és a közélelme­zés folyamatos biztosítására van szükségünk leginkább, ezért olyan jelentős az Önök példája. Kívánatos, hogy hasonló sikert arasson egész mezőgazdaságunk, együttműködve a népgazdaság illetékes ágazataival, és gondoskodjék a közélelmezésről, mindenekelőtt a hús- és tojásellátás­ról. Köszönjük a szövetkezeti dolgozók, az állami gazdaságok, az állami traktorállomások és a felvásárló szervezetek dolgozóinak, valamint mindazoknak, akiknek az Önök járá­sában részük van a mezőgazdasági termelés irányításában és fejleszté­sében önfeláldozó és szorgalmas munkájukat Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága 2 SZABADI EQÍJQMÜVES 1989. július 2B. A legutóbbi napok kiemelkedő eseménye kétségtelenül az Apollo 11 három űrhajósának, Edvin E. Aldrinnak, Neil A. Armstrongnak és Michael Collinsnak teljesítménye volt, a Hold „meghódítása“: 1969. július 21-t a tudomány és technika új diadalaként tartja majd számon az emberiség éspedig abban a reményben, hogy az első űrhajós, Jurij Gagarin nevéhez fűződő űrrepülés fokozódó sikerei végül is a békét és a nemzetek termé­keny együttműködését fogják szolgálni. Ugyanis a mai feszültségekkel és nemzetközi viszályokkal teli helyzetben nem zárható ki, hogy a három I amerikai űrhajós teljesítményei, illetve észleletei nem utolsó sorban a ! Pentagont érdeklik ... És mi volna az emberiségre nézve tragikusabb, | mint a tudomány és technika sikereivel történő visszaélés, amire sajnos a történelemben nincs kevés példa. Alighogy Aldrin, Armstrong és Collins viszatért a Holdon tett rövid „látogatásról“, Nixon elnök megkezdte jónéhány ázsiai országra tervezett útiprogramjának' lebonyolítását. Ügyszólván biztos, hogy ebben a keretben Indiában, Pakisztánban, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken és Indonéziában I tesz „villám-látogatásokat“, de még mielőtt visszatérne hazájába, előre­láthatólag egy napig Bukarestben lesz, ami politikai megfigyelőknek kü­lönféle találgatásokra adott alkalmat. Kombinációiknak nyilván az a kö­rülmény adott tápot, hogy az emlékezetes jaltai konferencia óta, melynek egyik résztvevője tudvalevőleg Franlin D. Roosevelt volt, egyetlen ameri­kai elnök sem tett látogatást szocialista államban. Nixon alelnöki minő­ségben volt Moszkvában és csak magánemberként járt néhány szocialista országban. Hogy a találgatásokban tág tere van egyes nyugati újságírók zavarkeltést szolgáló fantáziájának is, ahhoz aligha férhet kétség. Ám Nicolae Ceausescu, a román kommunista párt vezére és az állam­tanács elnöke az országban nemrégiben tett körutazása folyamán ismétel­ten hangsúlyozta, hogy Románia szoros kapcsolatokat akar kifejleszteni az összes szocialista országokkal. Kifejezésre juttatta továbbá a párt, a kor­­. mány és a nép azon meggyőződését, hogy a szocialista országok közti nézeteltérések átmenetiek és síkra szállt az együttműködés megszilárdí­tása, valamint a kommunista mozgalom egységének szükségessége mellett, így zavarosban halásznak mindazok, akik Nixon bukaresti látogatásától a szocialista tábor fellazítását remélik és túlzott következtetéseket von­nak le abból a tényből, hogy Románia szoros kapcsolatokat tart fenn a népi Kínával is. NIXON KŐRÚTJÁNAK HÁTTERE mindenekelőtt a még megoldatlan vietnami probléma, amely Nixon és Van Thieu dél-vietnami bábelnök midway-szigeti találkozója óta alig közele­dett a kibontakozáshoz. Ha csak nem tekintjük némi haladásnak az ame­rikai elnök azon kétes értékű elhatározását, hogy egyelőre 25 ezer ame­rikai katonát von ki Dél-Vietnamból, aminek a végrehajtása azonban gya­núsan lassú tempóban folyik. Emellett a kivonuló 25 ezer katona csak jelentéktelen hányada a Vietnamban állomásozó 540 ezer főnyi amerikai haderőnek. Nixon minden esetre Wheeler tábornoknak, mint vezérkari fő­nöknek saigoni szemleútján tett elemzése alapján nyert eredmények isme­retében indult kőrútjára. E saigoni szemleútból levont következtetések adják meg a feleletet, rászánja-e magát Nixon a támadó hadműveletek bi­zonyos csökkentésére, vagy ellenkezőleg enged-e a Vietnam elleni agresz­­sziót ellenzők növekvő táborával szemben álló „vércsék“ nyomásának, akikre Van Thieu támaszkodik. Mint ismeretes úgy a VDK mint a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya ragaszkodik azon követeléshez, hogy az Egyesült Államok minden előzetes feltétel nélkül vonja ki csapatait Vietnam terü­letéről. Amíg ez meg nem történik, addig szóba sem kerülhetnek Dél-Viet­­namban szabad, demokratikus választások. Márpedig erről mélyen hallgat a saigoni bábkormány, amely szeretné, ha az újraegyesítésről folytatandó tárgyalásokról kirekesztenék a dél-vietnami nép igazi képviselőjét a DNFF-et és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormányt. Saigon „köz­vetlenül és komolyan a hanói kormánnyal akar tárgyalni, amelyet ismé­telten az „agresszió“ vádjával illet. Minthogy a saigoni rezsim tudatában van annak, hogy az USA sokoldalú támogatása nélkül teljesen életképtelen volna, húzódozik a háború „vietnamizálásátől“, vagyis attól, hogy csupán „saját“ haderejére támaszkodjék, aminek lehetőségeit Wheeler tábornok latolgatja. Nixon ázsiai kőrútjának kétségtelen fő célja, hogy a vietnami problémát egy az amerikai hatalmi érdekeknek megfelelő délkelet-ázsiai rendezés keretében közelítse meg, illetve, hogy ehhez megnyerje e térség legfon­tosabb országainak támogatását. Útjának állítólagos további célja A TOVÁBBI EGYÜTTMŰKÖDÉS szilárdítása, nem utolsó sorban gazdasági vonatkozásban. Figyelembe véve India, Indonézia és a Fülöp-szigetek sokrétű sajátos problémáit, vagy pél­dául Pakisztán pozícióját, amely tudvalevőleg szoros kapcsolatokat tart fenn a népi Kínával, avagy figyelembe véve Thaiföldet, ahol szélesebb mé­retű partizánakciókra került sor, és a kormány súlyos szociális problémák­kal néz szembe, Nixonnak vajmi kevés oka lehet, hogy az együttműködés komoly megerősítéshez nagyobb reményeket fűzzön. Mindaddig, amíg Nixon a háború „vietnamizálásában“ látja a kiútat, vagyis abban keresi az alternatívát, hogy fokozatosan Van Thieu hadseregére hárítja át a had­viselést, de mindvégig fegyverekkel és repülőgépekkel támogatja öt, addig a vietnami béke helyreállítása rendkívül problematikus marad és Délkelet- Ázsia „biztonságáéról sem lehet sző. Nixon tehát azon dilemma előtt áll, hogyan lehetne gondoskodni Amerika hatalmi érdekeinek megóvásáról Délkelet-Ázsiában anélkül, hogy látványosan beavatkozna az illető orszá­gok belügyeibe és magára zúdítaná odahaza mindazok haragját, akik egy­re nagyobb elégedetlenséggel nézik az USA intervenciós politikáját. Szírt

Next

/
Oldalképek
Tartalom