Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-27 / 52. szám
|y| lért Is kezdtem bele ennek az anyagnak a megírásába? A- zért, mert olvasóim és hallgatóim már évek óta ostromolnak — szóban és levélben egyaránt —, hogy ml a sírás, ml a nevetés? ... milyen élettani és lélektani folyamatok összekapcsolódása okozza... ml a titka annak, hogy ez a két ellentétes folyamat sokszor mégis olyan közel éli egymáshoz? ... Csak nem mostolhates tvérek? Pedig fgy van valahogy. A hangulat megnyilvánulásának ez a két — látszólag ellentétes — formája sokszor összekapcsolódik, követi, esetleg váltogatja egymást: a vidám koca] végén eltörik a mécses, a keserves sírás könnyes mosolyba simul, vagy beretvaélre kerülve úgy táncol, hogy még a legnyugodtabb szemlélő sem tudja, melyikkel áll szemben. „SlRÖ-NEVETÖ: KUTYA MACSKA SZERETŐ...“ Az egykori Esztergom megye párkányi Járásának magyar anyanyelvű községeiben ezzel a tréfálkozó, kissé gúnyolódó kis véreikével szokták a zokogó kisgyermek önérzetét felkelteni, hogy hagyja már abba az Indokolatlan bömbölést, főleg akkor, ha a záporozó könnyek között, ltt-ott a mosoly napsugara bujkált, és az apróság maga sem tudta, hogy Izgalmában mit tegyen. Hogy Is mondta Arany János? „Nézz utána egy-két percig Szegény Ifjú asszony Éva: Ügy nevetne? s úgy meg — sir hogyl...“ Először nézzük csak, ml Is A SlRÁS? Mint folyamat, Igen sokrétű. Az arc mimikái Izmai épp úgy nésztvesznek benne, ahogyan a hangadás szervei, sőt a gesztusok és a testtartás Is. Legjellemzőbb tünete a könynyezés. A könnyet a könnymirigyek termelik. Innen a könnyzacskóba, vagy a könnytömlőbe kerül. A szemgolyóra síráskor sajtolódlk, ahonnan a pillacsapások a belső szemzugba, majd az orrüregbe terelik. A könnytermelés állandó, reflexhajtásokra fokozódik. Ha valami a szembe hull, vagy csípi a szemet, alaposan megkönnyezte» az embert. A könnyezésnek komoly élettani szerepe van: nedvesen tartja a szemgolyót, gátolja a hártyák kiszáradását, csökkenti a szemhéj súrlódását, könnyíti a pislogást és védi a szemet. Nagy része víz, melybe különféle szerves és szervetlen anyagok vannak. Ezért sós a könny Ize. Enzimeket Is tartalmaz, amik a szem biológiai védelmét biztosítják. A sírásnak fokozatai vannak. A legenyhébbek: a szem bepárásodása, a néma könnyezés és a csendes pltyergés. A folyamat mindig azzal kezdődik, hogy a könnyelválasztás fokozódik. A mimikái Izmok ezt megelőzően megnyújtják az arcot, lehúzzák a szájrészeket. Amikor valaki sírvafakad — tehát a sírás kitör — az arc eltorzul, a fej lecsuklik, a vóllak megrándulnak és bőséges könnyezés mellett a sírás hangos zoCSALÁDI KÖR DR. BUGA LÁSZLÓ: A mostohatestvérek: a sírás és a nevetés a testi fájdalom, a lelki gyötrelem, a bizonytalanság, a félelem, a feszültség okoz, de néha a meglepetés, az öröm Is könnyekre fakaszthat valakit, sőt a kacagásnak bizonyos foka Is! No de erre még visszatérünk. „A sírás nem gáncsolható, amíg a tragikus célnak megfelel“ — olvasom az egyik régi fejtegetést. — „Ha érdemes tárgynak szól, megkönnyít és felemel. A fiziológiai hatás itt egyesül az erkölcsivel. A könnyek megkönnyítik, de meg Is tisztítják a szivet.“ Sírás alatt az ember megnyugszik, feszültsége enyhül és bizonyos fokig megvlgasztalódlk. Sajnos néha a helytelenül Jelentkező, öncélú, túlzott sírás elronthatja a tragikumot. Ezért korholja Arlsztoteles Eurlpldest, amikor túlzottan megrlkatja az embert, mert Ilyenkor a tragikomlkum torz komikummá válhat, nevetségessé lesz. Az Indokolt sírás természetes, önmagát magyarázza. A lelki Indulathullámzás feszültségét feloldó, megnyugtató folyamat a felnőtteknél éppúgy, ahogy a gyakran slrvafakadó kisgyermeknél Is az. Kórossá csak akkor válik, ha hangulati megokolás nélkül, kényszerelrás formájában Jelentkezik. Az érzelgősségre hajlamos, lágyszívű emberek a legkisebb ok miatt, az egyszerű — másnak fel sem tűnő — Ingerre Is elsírják magukat. Ez rendszerint neuraszténiára az orrgyök feletti szigorú redők behúzódnának. A nevetés legenyhébb foka a mosoly, amit még csak a tekintet felderülése jellemez, ami fokozatosan nevetésbe mehet át. Ha már hangadó szervek Is kapcsolódnak hozzá, enyhe kacajról vagy fokozott hahotáról beszélhetünk. A hahotának kissé bántó formája a röhej. Egyesek szerint a mosolygás bizonyos kellemetlen, rosszindulatú, vagy gúnyos vonással befolyásolva vlgyorrá torzulhat. Reflex-folyamat a nevetés Is. Legjellemzőbb oka a derű, a komikum, a vidám, kellemes hangulat. De kiválthatják fizikai Ingerek Is, mint a csiklandozás, illetve bizonyos vegyi anyagok, mérgek Is. Az alkohol például nevetést, de sírást is okozhat. A nevetés élettanával többen foglalkoztak. Már 1873-ban Hecke: „Die Fislológle Psychologie des Lachens“, majd 1882-ben Darwin: „Az indulatok kifejlesztése“ — című munkáikban. Már akkor utaltak arra, hogy a nevetés — miként részben a sírás is — akarattal befolyásolható, de túlérzékeny egyéneknél Igen nehéz és a mesterséges gátlás kifejlesztése néha csődöt mondva, ellenkező oldalra csapva, valóságos nevető vagy sírógörcsbe torkollik. Lám, Ismét a túlérzérkenység, vagy az érzelem mesterséges túlértékelése, esetleg túlhajtása, ami gyakoribb, mint az érzelmi labilitás. Ilyenkor a' hangulat-hullámok összetevődnek és a végén hangulatviharrá alakulhatnak. Azt még például könnyen megértjük, amit Karinthy a „Röhög ez osztály“ című írásában művészi módon elénk tár. Még az Is elfogadható, amit ugyanott — a „Tanár úr kérem“ben — Frédivel, Stand nénivel való lészvétlátogatáson történt. De az már bántó, amikor valaki egy „Jól sikerült“ baleset láttán nevet a tragikumon. Egyesek megjegyzik, hogy az Ilyen áthelyezett érzelmi megnyilvánulás után nem a nevetéssel kapcsolatos Jő érzés, hanem a kellemetlen közérzet veszi birtokába még a nevetőt is. Ennél a pontnál lehet megérteni mindazt, amit Arlstotelesszel és Euripidésszel kapcsolatosan a szakértők megjegyeznek. A sírás és nevetés élettanáról szólva meg kell említenünk, hogy a mosoly, a derű kellemes érzés, mert a vegetatív Idegrendszeren át a szervezet működését előnyösen befolyásolja, míg a sírás hátrányos és egyedül a depresszió enyhítése miatt értékelhető. Az erős hahota vegetatív úton az arc kiplnulását, verítékezését, fuldoklást, könnyezést és bevlzelést Is okozhat, ami a derűs mosoly Jóleső érzetét legázolva, már kellemetlen közérzettel járhat. Természetes: ugyanilyen kellemetlenné válhat a slrógörcs is. A túlzás tehát mindkét Irányban káros, megelőzése feltétlenül Indokolt. ... és Itt érkeztünk el ahhoz a kérdéshez, ami a kóros sírást és kóros nevetést PÁRHUZAMBA ÁLLÍTHATJA. Ahogyan vannak sírásra hajlamos egyének, úgy vannak állandóan ha hotázó, mindenen kacagó emberek, és így nehéz eldönteni, hogy közülük melyik az elviselhetőbb, vagy hogy a mania depressive nevű, erős kedélyhullámzással járó betegségben melyik szakasz a veszedelmesebb. Nem a betegségről beszélünk. Az egészséges emberek kórosan túlhajtott sírásáról és nevetéséről, amin megfelelő önuralommal, a helyzet és a körülmények megváltoztatásával feltétlenül segíteni tudunk. Sajnos, be kell vallani, hogy akarva, nem akarva, nemcsak párhuzamba állítottuk, hanem egy kissé öszsze is kevertük a kétféle folyamatot, mert a lapot — hogy kártyás nyelven fejezzem ki magam — úgy vettük, ahogy osztották. Sírásról és nevetésről beszéltünk, mintha a kettő egymásnak ellentéte lenne. Ez a párosítás elmegy, de sántít. A testvérek: testvérek, — de mostohák! A nevetés szorosabban kapcsolódik a derült kedélyállapothoz, a komikumhoz, mint a sírás a fájdalomhoz, a szomorúsághoz. Az érzelmek hullámzása valóban ellentétes. De az érzelmekkel kapcsolatos biológiai folyamatok: a sírás és nevetés néha öszszefolynak, esetleg váltják Is egymást. Társadalmi életünkben Iparkodjunk érzelmeinket helyesen irányítani és befolyásolni, mert a közösségi élet és a jó nevelés ezt megkívánja, így Jórészt az azokkal járó biológiai folyamatok Is befolyásolhatók. De ha valami miatt ez mégsem sikerül, vegyük Igénybe a szakorvos segítségét, mert a felesleges gátlások kifejlesztése veszedelmessé válhat. A természetes viselkedés megengedhető — és most újra a kártyásra célzok — az osztó vagy a klbic a partnerével együtt sír vagy együtt nevet. Földünk tíz legnagyobb sivatagja Szahara, Llblal-sivatag, Arab-sivatag, Góbi-sivatag, Rub al-Khall, Kalahárl, Nagy-homoksivatag, Takla-Makán, Szírlai-sivatag, Nagy Viktőrla-slvatag. Földünk tíz legmagasabb hegycsúcsa Az 50-es számunkban megjelent fejtörőre a helyes válasz a következő: Hegycsúcs, hegy Hegység, Ország, Magasság terület m-ben Csomolungma (Mt. Everest] Himalája Kína - Nepál 8848 Godwin Austen India (K2, Dapsang) Karakoram Nepál-India 8811 Kanchendzönga Himalája (Sikkim) 8585 Makulu Himalája Nepál - Kína 8481 Dhaulagiri Himalája Nepál 8172 Gho Oyu Himalája Kína - Nepál 8153 Nanga Parbat Himalája India 8126 Manaslu (Katung I.) Himalája Nepál 8125 Annapurna Himalája Nepál 8078 Hidden Peak (Gasherbrum II.) Karakoram India 8068 0 Csitárröl öt fiú és tizenkét lány kéri, hogy Írjuk meg Miska bácsi lemezes ládájának a cimét. — A cím Magyar Rádió, Budapest VI., Bródy Sándor utca (Lerne zesláda). Mlrcl akkor még egészen Icíke-plclke macska volt. Inkább csak apró szőr gomolyognak látszott, semmit Igazi macskának. Csak a Játékkal törődött, azon kívül semmi más nem érdekelte. Elég volt, ha egy papírszeletke a földre esett, Mlrcl azonnal odaugrott hozzá, kinyitotta apró körmeit, tépte, clbálta a papírszeletkét, márts megvolt a Játék. Korholta Is anyukája: — Mlrct, Mlrcl, miért mtndtg csak a Játékkal törődsz? Hát soha nem akarsz megtanulni egerésznl? Nem tudod, hogy az egérfogás a macska kötelessége? Mlrcl Ilyenkor bűnbánóan összegömbölyödött, dorombolt egy ktcstt, aztán, amikor látta, hogy anyukája megenyhült, márts játszott tovább. De hát sokáig nem mehetett ez így. Azért aztán egyik reggél fülön fogta Mlrclt az anyukája, s felvitte a padlásra, hogy megtanítsa egerésznl. Mlrct kénytelen-kelletlen figyelte a magyarázatokat: hogyan kell Óvatosan megközelíteni az egeret, odaosonni a közelébe, aztán egyetlen, villám gyors ugrással elkapni. — Most pedig — mondta végül anyukája — én Itt mara dók s megnézem, hogyan fo god meg az első egeret. Csak aztán nehogy eljátszó az tdőtl Indulj! Nem volt mit tenni, Mlrct elindult. A sarokban látott egy egérlyukat, odaosont hát, egészen a közelébe. Hátha az egér éppen elment rágcsálnt valahová, s most fog hazajönni. Akkor majd elkapja. Ügy Is lett. Hamarosan a lyuk felé surrant egy hosszú farkú, szürke kis egér. Mlrct lelapult, kivárta a kedvező pillanatot, aztán ugrott, s máris fogta az egeret. — Ctn-cin-cln — rémüldözött a kisegér —, ne bátns engem, kedves Mlrcl, inkább megtanttlak egy érdekes játékra. Hm, Játék. Ügyesebbet nem is mondhatott volna a kisegér. Mert, ha Játékról van szó, ak kor az más. Elvégre később Is megfoghatja még ezt az egeret, előbb lássuk azt a Játékot — De aztán jó Játék legyen ám — mordult az egérre, s máris meglazította fogását. — Nagyon Jó játék lesz — válaszolta megkönnyebbülten az egér —, csak ftgyelj Jól rám. Bújócskának hívják ezt a Játékot. Te most elmész oda a sarokba, a láda mellé, behunyod a szemedet, én pedig elbújok valahová. Amikor szólok, hogy már Jól elbújtam, akkor te előjössz és megkeresel engem. Aztán legközelebb én fogok hunyni, te bújsz el, s meglátjuk, kt találja meg hamarabb a másikat. Nagyon tetszett Mlrclnek a Játék, máris elengedte a kisegeret, s ment a láda mellé, hunyni. Több se kellett persze az egérnek, egy szempillantás alatt az egérlyukban termett, s onnan cincogott vtdáman a meglepett Mlrcl felé. — Cln-cln-cln, látod kis buta macska, most már aztán Jöhetsz utánamlll Nem fogsz meg még egyszer, az biztos. Mlrcl búsan fordult meg a hangra, s még búsabban hallgatta anyukája korholó szavait: — Látod — mondta mérge sen a cica-anyuka —, így Jár mindenki, aki elfelejti, hogy ml a kötelessége, s ahelyett örökké csak a Játékon Jár az eszel Gál Péter Jó megfigyelő vagy? A kettes és az ötös számú hajé egyforma. Az 51. számban közölt rejtvényen megfejtései Kettő azonos: a 2. és az 5 számmal jelölt fénykép. Petőfi Sándor epikus müvének címét rejtettük el a vízszintes 1., függőleges 6. és a függőleges 7. számú sorban. Beküldendő e sorok megfejtése. VÍZSZINTES: 6. Vonatkozó névmás. 7. Két szó: bánat és névelő. 9. Anna Éva. 10. Régi súlymérték. 12. Háziállat. 16. Folyó Erdélyben. 18. Folyó spanyolul. 19. Astatine vegyjele. 21. Igekötő. FÜGGŐLEGES: 2. Eladási cikk. 3. Hangtalan séma. 4. Út Rómában. 8. Rangjelző szócska. 11. Ünnepi lakoma. 13 Sertéslak. 15. összevissza: esik. 17. A hét vezér egyike. 20. A múlt idő jele. kogássá válik. Légszomj Is kíséri, amit csak nehéz sóhajjal, mély lélegzetvétellel tud a zokogó leküzdeni. A sírásnak ezt a formáját nevezzük sírógörcsnek. A könnyezésnek — a sírás legjellemzőbb folyamatának —• élettani és lélektani okai lehetnek. Az tagadhatatlan, hogy az egyik ember könynyen, a másik nehezebben sir. A Pál utcai fiúk Gitt-egyletének tárgyalásáról Welsz közbeszólása jut az eszembe: — „mindjárt bőg ...“ Az ellentétet Vajda János egyik versében találjuk: „Az a bánat, mit az ember Érez, de nevezni nem meri“ Igen. A nagy bánat néha könnyte lenné, némává, fásulttá teszi az embert. A sírás testi fájdalmak, vagy lelki — hangulati indulatok, folyamatok kifejezése, amit elsősorban a bánat, hajlamos egyének fokozott Ingerlékenységére vezethető vissza. Máskor egyéb lelki, vagy Idegbetegség a kényszereírás oka. Az orvosok nagy része azt Javasolja, hogy fájdalom, bánat, keserűség esetén helyesebb, ha az ember jóbarátok között, vagy a kiváncsi szemek elől menekülve, alaposan kisírhatja magát. A NEVETÉS Is hangulati folyamat. „A légzés sajátos módja: a kilégzés gyors egymás utánban, lökésszerű zajjal, a belégzés mély, egyhuzamú, kissé gyorsított“ — Írja az egyik régi könyv. A mimikái izmoknak a nevetésben Is komoly szerepük van: a száj kiszélesedik, a szájszöglet felfelé húzódik, a szem rendszerint kitágul, a tekintet derűssé válik és ráncolódik a homlok anélkül, hogy Szilveszteri szépségkirálynő választás
