Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-27 / 52. szám
A Mezőgazdasági Anyagellátó és Terményfelvásárló Szakágazati Igazgatóság szlovákiai központjában felkerestem Szabó Gyula mérnököt, ennek a mezőgazdaság szempontjából elsőrendű fontosságú szervezetnek termelési és kereskedelmi szakigazgatóját, hogy többek között afelől érdeklődjem Feladatok..._____ elképzelések... kívánságok.., az idei________ eredmények tükrében £ milyen érzéssel tekint vissza az új esztendő küszöbén az elmúlt év eredményeire? — Ha az elmúlt év eredményeiről kívánunk beszélni a mezőgazdasági termelés, valamint a terményfelvásórlás szakaszán, úgy részrehajlás nélkül ki kell jelentenünk, hogy a kisebb-nagyobb hiányosságokat eltekintve pozitív eredménnyel záródik az 1969-es év. Például a gabonatermelés szakaszán, annak ellenére, hogy nem volt íegmegfelelőbb időjárás, a hektádhozamok szlovákiai méretben olyan szinten mozognak, mint a jől végződött 1968-as évben, sőt a Bezosztája búzaíajta és az árpa terméseredményei még ennél is jobbak voltak. Jő érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a mezőgazdasági üzemek a gabonafelvásárlás állami tervét száz százaléknál is jobban teljesítették és a mai napig terven felüli 45 ezer tonnával gazdagították az állami gabonatartalékot. Bizonyos, hogy a fajtakérdésén kívül jelentős hatást gyakorolt az eredmények elérésére a jobb tápanyagellátás. Nyilvánvaló jő érzés tölti el az embert, ha összehasonlítja a tavalyi állami gabonafelvásárlás hatvanöt százalékos tervteljesítsét az idei több mint száztíz százalékos teljesítéssel. A mezőgazdasági üzemek dolgozói ezzel a ténynyel igazolták odaadásukat társadalmunk iránt. 0 Mit hiányolt a végéhez közeledő esztendőben? — A húsellátás terén nem volt minden rendben, bár a jelek szerint a felvásárlás tervét száz százalékra teljesítjük. Az objektivitás érdekében szükséges azonban megemlíteni, hogy ez a terv kisebb irányszámokat adott a termelőknek, mint amilyen számokat az 1968-as valóság mutatott. Ez alkalommal nem kívánok ennek részletezésére, az okok keresésére kitérni, mivel ezzel a kérdéssel a Szabad Földművesben és más lapokban számos cikk foglalkozott. Ezek az írások felfedték az idei nyári és őszi hónapokban beálló húsellátási hiányosság okait. Szerintem a termelők nem felelősek azért, hogy kilengések mutatkoztak ellátottság tekintetében a húspiacon. A Mezőgazdasági és Közélelmezésügyi Minisztérium az összes érdekelt szervekkel karöltve olyan intézkedéseket dolgozott ki és valósít meg, miszerint a piaci igények és a termelés egy színvonalba kerül. A tavalyihoz mérten idén hozzávetőleg öt—hét százalékkal nagyobb mennyiségű hús került piacra, — sajnos, egyenetlenebb elosztásban. Nem ébreszt jó érzéseket az emberben az idén ősszel mutatkozó burgonyahiány. Vállalataink a burgonyafelvásárlás tervét sajnos nem teljesítették. E hiányosságnak több oka van. Bizonyos, hogy a termelők kisebb kiterjedésű területen ültettek burgonyát idén, mint az elmúlt évben. A hektárhozamok is meglepően csökkentek, de különösen passzív magatartást tanúsítottak az eladási szerződések teljesítése során a hegyi és hegyaljai burgonyatermesztési körzetek magángazdálkodói. Felvásárló szervezetünk rovására írhatjuk, hogy kellő időben nem tett elég erélyes intézkedéseket a burgonyafelvásárlási terv teljesítése érdekében, mint ahogyan ez szükséges lett volna. Mindennek eredménye, hogy nem tudtuk biztosítani az előirányzott burgonyamennyiséget a közellátás számára. Ezeket a hibákat igyekszünk kiküszöbölni azzal, hogy Lengyelországból hozunk be burgonyát, továbbá a Csehországból előirányzott és le nem szállított mennyiségek átadását követeljük. Meg kell említenünk, hogy sikerült beszereznünk olyan burgonyamennyiséget, amelynek forgalmazása által reméljük nem lesznek az ellátásban nagyobb kilengések. Márciusban és áprilisban a Szovjetunióból is várunk burgonyaszállítmányokat, ami szintén elősegíti majd a piaci helyzet Javulását. 0 Milyen elképzelések, tervek, kívánságok vezérlik tevékenységét az előttünk álló 1970-es évre vonatkozóan? — Elképzeléseink eléggé nagyvonalúak. Mivel a hústermelés, a felvásárlás, a takarmánykeverék-előállítás szakaszán dolgozom, ezért tervem, vállaltaink és üzemeink dolgozóival egyetemben az, hogy elsősorban optimális mennyiségű, megfelelő minőségű keveréktakarmánnyal lássuk el mezőgazdasági üzemeinket. Több mint tíz százalékkal akarjuk fokozni a termelést, s az ellátást nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is javítani kívánjuk. Az előfeltételek ehhez meglesznek. Meg kell említenem, hogy 1970-ben tizenkét új takarmánykeverő üzemet adunk át rendeltetésének. Ezeket a korszerű technika követelményeinek megfelelően szereltük fel. Ilyen üzem kezdi meg működését Nemesőcsán, Ögyallán, Kendicén, Vágsellyén, Köbölkúton, Nagysallón, továbbá Közép-Szlovákia, valamint Kelet-Szlovákla néhány mezőgazdasági központjában. Ezzel évente több mint kétszázezer tonna új kapacitáshoz jutunk. A keveréktakarmányok előállításához szükséges gabonafélék mennyiségét kielégítően biztosítottuk, továbbá beszerezzük a szükséges hallisztet, húslísztet, szóját, tejport és egyebeket, nagyobbrészt külföldről. A gyártás szabályszerű lebonyolításához szükséges szakmunkaerőkkel ugyancsak rendelkezünk. Előreláthatólag több mint egymillió háromszázezer tonna jóminőségű, tápdús takarmánykeveréket leszünk képesek előállítani öszszes üzemünkben a következő évben. Mindez a hústermelés, valamint a húsellátás jelenlegi problémáinak megoldását is elősegíti. Állatcsoportok szerint, a korhatárok figyelembevételével több mint hatvan különféle recept alapján készülnek majd a takarmánypremixek. A fősúlyt a hústermelés, főleg a sertéshús-, a tojás-, valamint a baromfihús termelés munkaterületén szükséges keveréktakarmányok előállítására helyezzük. Olyan elképzeléseink vannak, hogy a következő évben a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségébe tömörült és a kívülálló magántermelők háztáji gazdasága számára is, persze bizonyos feltételek mellett, ilyen tápdús takarmánykeverékeket bocsátanánk rendelkezésre. Másodsorban reméljük, ha ez az elképzelésünk sikerrel jár, akkor javulni fog a piaci húsellátás. A termelési kérdéseket természetesen a mezőgazdasági üzemek és a magántermelők oldják majd meg, amihez mi csak hozzájárulunk. Reméljük, hogy a húsfelvásárlás magas előirányzatát mindezek segítségével sikerült teljesítenünk. Nem szeretnék elhamarkodott kijelentéseket tenni, de elképzeléseink szerint a következő év júliusától a hús- és tojásellátás rendes kerékvágásba kerül. Ehhez az előfeltételek megvannak. Harmadik fontos feladatunk teljesen rendbehozni a burgonyaellátást. A felsőbb szervekkel közös intézkedéseket teszünk az ültetőanyag biztosítására. Szeretnénk okulni azokból a hibákból, amelyek a termelés, valamint a felvásárlás szakaszán ez évben előfordultak és szeretnénk ezeket teljesen kiküszöbölni. Negyedsorban egy olyan szervezett külkereskedelemhez kívánunk kialakítani előfeltételeket, amely egyik munkaterületen széles skálában biztosítja a mezőgazdasági üzemek anyagellátását olyan technikai felszerelésekkel, vegyszerekkel és egyéb szükségletekkel, amelyeket hazai üzemeink, gyáraink nem állítanak elő, vagy ezek előállítása elenyésző. A külkereskedelem másik munkaterületén azoknak a mezőgazdasági cikkeknek a kivitelét szerveznénk meg, amelyek a hazai szükségletek fedezése után felmaradnak. Ezzel kapcsolatban a KOOSPOL külkereskedelmi vállalattal folytattunk tárgyalásokat. Itt megalakítják a huszonegyesnek nevezett munkacsoportot, amely főigazgatóságunk üzemeivel együtt meg tud majd oldani minden külkereskedelmi ügyletet, a mezőgazdasági üzemek teljes megelégedésére, mert mindent egy helyen intézhetnek el. Az érdeklődők vagy közvetlenül a külkereskedelmi ügyletek lebonyolítására alakított ZEMPO vállalatunkkal, Bratislava, Steiner utca 74/a szám alatt, vagy a járási felvásárló vállalatok anyagellátó osztályán köthetnek behozatali és kiviteli szerződéseket, amennyiben a kívánalmaik megvalósíthatónak minősülnek. Ez évben számos szervezet vállalt húskiviteli kötelezettségeket különféle technikai felszerelések ellenében, pedig a húskészletekkel való rendelkezés állami monopólium tárgyát képezi. Ezért a szövetségi kormány november tizenhetedikén egy határozatot fogadott el, amelynek értelmében szigorúbb szabályozásra szorul egyes árucikkek kivitele, viszont számos olyan mezőgazdasági termék létezik, amelynek kivitele jóformán korlátlan. Kiviteli tevékenységünket a következő évben az említett határozattal összhangban kívánjuk bővíteni. Reméljük a korlátozó intézkedések a külkereskedelem terén csak átmeneti jellegűek, ami reményt nyújt számos fontos mezőgazdasági szükséglet behozatalára. Különösen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk a Mezőgazdasági Anyagellátó és Terményfelvásárló Szakágazati Igazgatóság azon tevékenységének, amely a takarmánykeverékek előállításának fokozására irányul, ami alapvető fontosságú kérdés a termelés további fejlődése szempontjából. Kívánjuk, y hogy Szabó Gyula mérnök elképzelései mezőgazdaságunk javára valósuljanak meg a küsüzöbön álló újesztendőben. Kucsera Szilárd Kétezer hektáros szőlészetet akarnak BORSTEIN Oszkár mérnök, a Nagykürtösi Meliorációs és Sző« iészeti Szövetkezet elnöke nyilatkozik Az ó év végén és az új év elején felkerestük Borstein Oszkár mérnököt, az Ipolynyéki szövetkezet gépesítőjét, és a Nagykürtös! Meliorációs és Szőlészeti Szövetkezet alelnökét, hogy nyilatkozzon az eddigi eredményekről és távlati terveikről. 0 Borstein elvtárs, elsősorban arra lennénk kíváncsiak, hogy honnan indultak? — Bizony elég mélyről. Jóformán a semmiből. A nagykürtös! járás területén csak szórvány szőlészetek voltak, és mindössze 15 hektár nemesített oltványszőlő volt. 0 Mikor kezdődtek az első telepítések? — A járásban ezen a téren az ipolynyéki szövetkezet volt az úttörő, így az első szőlőtelepítők közé tartozik Ipolynyék, Csáb, Inám és Nagycsalomija. Ezeknek a községeknek a szövetkezetei 1963-ben végeztek komolyabb telepítéseket. 0 Milyen fajta szőlőket telepítettek? — Akkoriba a fehér aromatikus borokat kedvelték mindenfelé és ezért a Tramín, a Müller Thurgau hódított nagy teret, majd a Veltelfni, Szent Lőrinc, Olasz rízling és más rizling fajták következtek. 0 Tapasztalatai szerint milyen szőlőfajták kedvelik legjobban e vidéket? — Nagyon bevált a peszeki leányka, a Rizling, a Veltelíni, s a már említett Müller Thurgau. 0 Mérnök elvtárs, főleg a fehér bort adó szőlőkről beszél, ez azt jelenti, hogy a járásban nincs jövőjük a vörös boroknak? — De igen. Persze nem akármelyik szőlészetben. Csábon például, mivel meleg hegyoldaluk van, nagyon „jől érzi magát“ a Kékfrankos. Pásztor József vincellér mesterien ért a termesztéséhez és olyan jó bort készít belőle, hogy már több aranyérmet is nyert vele Most még csak 800 áron termelnek Frankovkát, de terveik szerint a lövőben öt hektárra bővítik a területet. 0 A nyéki szövetkezet, mint a szőlészet meghonosítója, milyen borkülönlegességekkel kedveskedik a borszerető embereknek? — Vannak kitűnő boraink, főleg a Burgundi és a Leányka. Ezekre igen büszkék vagyunk és a fogyasztó is elégedett lehet velük. 0 Hol tartanak jelenleg a szőlőtermesztéssel? — Járásunk területén idén már 328 hektár nemes szőlő volt, a jövő évben pedig már 420 hektár lesz. 0 Milyen távlati terveik vannak? — Ha nem jön közbe valami előre nem látott nehézség, akadály, akkor összesen 2000 hektár szőlészetünk lesz. 0 Ilyen nagy szőlőtermesztő terület nagymennyiségű borszőlőt ad, gondoltak a szőlő feldolgozására is? — Igen. Sok huzavona után Nagykürtösön korszerű borüzem épült. 0 A telepítéshez honnan kapják a szőlőoltványokat? — Az apátújfalusi oltópavllon már idén is 30 000 oltványanyagot adott, a jövőben pedig évi 1 millió darabot kaphatnak tőle a szőlőtermesztők. 0 Végül milyen problémáik vannak a szőlőtelepítéssel és szőlőtermesztéssel kapcsolatban? — Kevés az alapműtrágya, különösen a szuperfoszfát és a kálifélék, és ezért nitrogéntúltengés állt elő. Jó lenne, ha a műtrágyát fordításkor bedolgozhatnánk a földbe, mert amint tudjuk, a szuperfoszfát mozgástere igen kicsi, és nehezen jut le a szőlő gyökeréhez. 0 Milyen módon fokozzák a föld tápanyagtartalmát? — A hagyományos trágyázás mellett főleg a mi szövetkezetünkben sikeresen zöldtrágyázunk. Repce, bükköny és rozskeveréket vetünk, és amikor a legbujább, beszántjuk. Ezért nagyon hálás a szőlő, ami meglátszik a termésen is. 0 Mit kíván az ú; évben? — Elsősorban kevés ólmos esőt, fagy nélküli tavaszt, hogy bő termést gyűjthessünk be, mert bizony idén nagy károkat okozott az ólmos eső és a fagy, a hektárhozamokkal egyáltalán nem dicsekedhetünk a járásban, kivéve a csábi szőlészetet, amely a már említett meleg szőlőhegyoldalban idén is rekordhozamokat nyújtott. HACSI ERVIN mérnök, a Rimaszombati Területi Mezőgazdasági Kutatóállomás igazgatója: — Mint e köztársaság minden más lakosa, úgy én is nagyon sokat várok az új esztendőtől. Mindjárt előrebocsátom, hogy optimista vagyok. Azt várom mindenekelőtt, hogy végre valóban konszolidálódunk, hogy két év után végre létrejönnek a békés alkotómunka feltételei, hogy tettek követik az eddigi szavakat. Bízom benne, hogy eljutunk a gazdasági problémák megoldásához is. A mezőgazdasági dolgozók az utolsó két év bonyolult feltételei között is megállták helyüket, kitartásuk eredményeként a mezőgazdasági termelés szilárd pontja volt népgazdaságunknak. Talán nem túlzók, ha azt állítom, hogy a mezőgazdaság volt az egyetlen termelési ágazat, amely kilengések nélkül, maradéktalanul teljesítette a reá háruló feladatokat. Mint mezőgazdasági szakember bízom abban, hogy e kitartás nem lankad a jövő esztendőben sem. Ha viszont meg akarjuk tartani a szocialista mezőgazdasági termelés 20 éve alatt kivívott helyünket, a földműveseknek többet kell törődniük az új technikával és technológiával, mert a mezőgazdasági üzemek munkaerőtartaléka évről-évre csökken, öregszik. Korszerűsíteni kell a mezőgazdasági termelés gépesítését, mert a jelenlegi, mondhatnám kiöregedett gépesítési berendezésekre lassan nem lesz elég emberünk. Tíz-tlzenkét évvel ezelőtt gyakran ismételtük a jelszót: „A mezőgazdaságot az ipar színvonalára kell emelni!“ Most talán azt kívánhatnánk, hogy az ipari termelés emelkedjen a mezőgazdaság színvonalára, legalábbis a munkafegyelem terén. Mert különben a fejlődésünk jelenlegi lendülete megtörik. — Milyen konkrét feladatokat tűzött maga elé az 1970. évre a Rimaszombati Területi Mezőgazdasági Kutatóállomás? — Intézetünk közvetítő szerepet tölt be az alapvető kutatóintézetek és a termelés között. A kutatóintézetekben kidolgozott legújabb termelési módszereknek a termelőüzemekben való alkalmazását szervezzük, irányítjuk. E téren máris elértünk néhány hasznos eredményt, a gabonanemüek termelésének intenzifikálása, új vetőmagfajták kiválasztása terén. Az állattenyésztésben a szintetikus és félszintetikus takarmányozás kibővítésén dolgozunk, míg a növénytermesztés minden szakaszán a gépesítés újdonságait vizsgáljuk, kipróbáljuk és a bevált berendezéseket népszerűsítjük. Mindenben a mezőgazdasági üzemek igényeit tartjuk szem előtt, ezen igények szolgálatát tekintjük küldetésünk lényegének. Szeretnénk, ha az új esztendőben a mezőgazdasági üzemek vezetői nagyobb megértést és érdeklődést tanúsítanának munkánk iránt. A mezőgazdasági termelés további fejlődését csakis az új technika és technológia rugalmas érvényesítése garantálhatja. —ács— SZABAD FOMIMÍJVES “J 1S69. december 27. Mit várok az r ■ uj évtől?!
