Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-27 / 52. szám
— A mi időnkben nem csaptunk ekkora hűhót, mégis kilencen voltunk testvérekl Az apa megkérdezi a {iától: — Nem vette észre a tanító, hogy segítettem a házi feladat megírásánál? — Nem. — Miért, mit mondott? — Azt mondta, hogy napról napra butább leszek. * — Miért hord lyukas esernyőt? — Tudni akarom, hogy mikor áll el az eső. * — Ez az a fiatalember, aki az előbb felajánlotta, hogy megtanít síelni. Hivatásunk a veszély Igen, felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy az újságírót foglalkozás folytatása a legveszélyesebb hivatás a földkerékségen. Természetesen nem olyan apró-cseprő veszélyekre gondolok Itt, hogy például az ember könynyen kiszúrhatja a szemét a hegyes tollal, vagy megégetheti magát a lendületes munka közben áttüzesedett írógéptől. Hivatásunk teljesítése közben ennél jóval nagyobb veszélyek ts leselkednek ránk. Egy alkalommal például a fővárosunkban folyó, egyáltalán nem legális prostitúcióról írtam beszámolót. Kinn jártam rtportúton, mikor a cikk megjelent. Nem tudtam róla, hogy a fent említett beszámolóval azonos számban jelent meg az a cikkem ts, amelyet egy példás fejőnőről írtam, és amely túl soká érett a rovatvezető íróasztalában. Amint mondtam, a két cikk a lap azonos számában látott nyomdafestéket s a kérdéses számot már javában olvasták a megrendelők, mikor találkoztam a példás fejőnő férjével. Melegen gratulált a cikkemhez. En, abban a tudatban, hogy a főváros örömlányairól szóló frtss cikkemről van szó, azzal hárítottam el szerényen a dicséretet, hogy: „De hiszen a prostituáltakról nem nehéz érdekes cikket írnt, hisz maga a foglalkozás Is Izgatja a fantáziát.“ Hogy ezek után ml történt velem ... Két hét múlva tértem magamhoz a járási kórház sebészeti osztályán. -ács-A villamoson így szól a kalauz egy asszonyhoz: — Kérem, a gyereknek is tessék jegyet váltanil — Ennek a pici babának?) — Akkor tessék ölbevenni, ha kicsi. — Ezt a nagy kamaszt? Vera, ez így nem mehet további... Tisztán akarok látni. Hajlandó-e feleségül jönni hozzám? Igen, vagy nem? — Magához soha! — Remek, akkor nyugodtan udvarolhatok magának. A betörő megkérdi a börtönőrt: — Mondja, kérem, miért van Itt mindegyik obiakon rács? — A biztonság kedvéért. — Ugyan kérem, ez túlzás. KI fog egy fegyházba betömi?! Valaki beállít a könyvkereskedésbe és megkérdezi az eladótól: — Mondja kérem, Thomas Mann nem irt semmit kék bőrkötésben? A beteget megvizsgálja az orvos, majd félrehívja a feleségét. — Kérem, a férje csak abban az esetben gyógyulhat meg, ha leszokik a dohányzásról. — Le fog szokni — jelenti ki az asszony határozottan. — Nem fog könnyen menni, roppant erős akarat kell hozzá. — Ne féljen, doktor úr, nekem roppant erős akaratom van! — Maga négyszer tört be ugyanabba az áruházba — mondja a bíró a vádlottnak. — Mit lopott? — Egyetlenegy ruhát a feleségemnek, de háromszor kicseréltette. — Fogadfa részvétemet, sógora elhunyta alkalmából. Igazán rettenetes! — Bizony szörnyül Es Igazán nem is volt olyan komoly beteg, csak egy kis könnyű hűlése volt. — Még szerencse. Az ifjú férjet meglátogatja a barátja. Épp abban a pillanatban lép be hozzá, amikor az gombot varr. — Na, szép dolog, alig két hete nősültél, és máris te varród fel a gombot a kabátodra? — A, — legyint a férj. — Ez nem az én kabátom, a feleségemé. Ketten találkoznak. — Hallom, megnősültél — mondja az egyik. — Igen — hangzik a válasz. — Sehogy sem ízlett a vendéglői koszt. — Na és most? — Most már ízlik. A gazdához beállít egy m Uik, és megkérdi: — Mit eszik kend? — Bablevest. — Aztán ízlik? — ízlik hát! Elhtszi-e, hogy én sokkal jobban szeretem a bablevest, mint a legfinomabb tyúkpecsenyét? — Elhiszem. — Na kend akkor elég nagy szamár. Természetrajz órán feláll Pistike és azt kérdezi a tanítótól: — Tanító úr, tessék nekem megmondani, hogy miért hívják a sárga rigót sárgarigónak? — Micsoda ostoba kérdés? Azért hívják sárgarigónak. mert sárga. — Azt én ts tudom, de miért rigó? Az órásüzletbe benyit valaki. — Kérem, szeretném megjavíttatni az órámat. Mennyibe fog kerülni? — Mi baja az órának? — Nem tudom. — Hatvanöt korona. — Rettenetes! Az orvos megtiltotta a dohányzást. Nem tudok leszokni róla! — Ugyan kérem, ilyet állítani! Micsoda gyengeség ez?! — Maga talán már leszokott? — Haja], már számtalanszorl <8 u a 0 ■O ts . M 5 ' 8>-S 9 * sf U jB S* lo S 3 Jj cö u J? B 1 j?g a ja *0) s a e a > 4-t •S u o ZZ C~ o M •Q .fi CD 'CD u m CM <8 - oo a 05 r: 0) — Köszönöm doktor úr! Most már újra jól látok! fi 00 :o J!Ow CM- Cfl S fi QJ * O SÖOh c '2 " c CD fi fi S'« eeS oc e 'Süől ° cs .g I t, B -I 01 C B E22
