Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-20 / 51. szám
KÖZGAZDASÁG Ladislav Spacinsky mérnök, CSc.: Az agrokomplexum külkereskedelmi kapcsolatainak problémái (8.) A kivitelben mutatkozó lemaradást a következő tényezők okozzák: — az élelmiszerfeldolgozó ipar elégtelen kapacitása, amely általában erősen elmarad a mezőgazdaság piaci árutermelésének színvonala mögött, s így a termékek egy részét a cseh országrészekben dolgozzák fel és onnan exportálják; — az élelmiszeri üzemek kapacitása nem teljes, hiányzanak a gyártás végtermékeit előállító berendezések, ami azt eredményezi, hogy a gyorsabban romló nyersanyagokból előállított termékeket csak kismértékben lehet exportálni (tejpor, sajtok, konzervipari termékek, sűsáru, hús stb.j; — a technológiai fegyelem és maga a technológia színvonala sem éri el a Cseh Szocialista Köztársaságban elért színvonalat; — a külkereskedelmi szervezetek nagy többsége, néhány kivételével eltekintve, Prágában székel (olyan szervezetekre gondolunk, amelyek az élelmiszerekkel folytatott külkereskedelmet bonyolítják le) és ezért a szlovákiai termelőkkel és üzemekkel nincs meg a kellő kapcsolatuk, nem ismerik a szlovákiai üzemek gyártmányait és exportlehetőségeit. Az export növelésének lehetősége elsősorban a sörárpában mutatkozik, mivel a sörárpa nyersanyagforrásai távolról sincsenek kihasználva és a devizákban számított értéke 2,5-3- szorosa a takarmánygabona értékének. A sör fogyasztásának és előállításának világviszonylatban mutatkozó gyors növekedése lehetőséget nyújt arra, hogy sörárpánkat gyakorlatilag minden világrészben elhelyezhessük. Sörárpa kivitelünkben a versenyképesség feljavítása céljából szükséges, hogy korszerűen építsük ki és szereljük fel a legújabb technológiai berendezésekkel üzemeinket, tehát a kapitalista országokból vásárolt gépekkel is. A kivitel bővítésének lehetősége Jelentős, mert nyersanyagforrásainkat tekintve a legközelebbi 6—11 év alatt termelésünket e téren megkétszerezhetjük, tehát elérhetjük a 250—280 ezer tonna sörárpát évente. A gyümölcs és zöldség tartósításának ágazatában célszerűnek mutatkozik az olyan termékek kivitelének növelése, amelyeknél egy amerikai dollárt kedvező árfolyamon érünk el: a gyümölcs-kompótoknál: a cseresznyekompót 28,— Kís/$ feketeribiszke kompót 25,50 „ ringlóta kompót 31,4 „ szárított és ecetben tartósított gombák 8—19,— „ feketeribiszke és szörp 25,— „ E termékekből az export fejlesztése megköveteli, hogy növeljük e cikkek nyersanyagalapját, javítsuk az agrotechnikát és a cseresznye esetében kiküszöböljük a gyümölcs férgességét. Ugyanígy meg kell javítani és a külföldi termelők színvonalára kell emelni a göngyöleg és csomagolástechnika színvonalát, habár e téren már Jelentős javulást mutathatunk fel. A baromfiiparban továbbra is igyekeznünk kell kibővíteni liba, libamáj és libatoll exportunkat. Libatenyésztésünk jelenlegi színvonala lényeges zootechnlkai módosításokat követel a fajtaválasztékban, mivel a liba szaporodási képessége igen alacsony és a tenyésztés nem eléggé kifizetődő. A progresszív fajtáknál 30 kislibát kérnek el egy lúdtól, míg az otthon nevelt libáktól csupán 8—10 kislibát tudnak felnevelni. Az effektiv kivitel további lehetőségei a vadon tenyésző állatok (foglyok, nyulak, fácánok), továbbá a versenylovak, és más gazdasági állatok (juhok, jerkék, bárányok) kivitele, feltéve, hogy állandóan javítjuk a tenyészalapot és az állatok hasznosságát. Kivitelük esetén devizaárfolyamuk dolláronként 27 korona alatt van, viszont a termelés önköltségeit csökkenteni lehet. A vágójuhok és Jerkék kivitelének a Pénzügyminisztérium, valamint a Föderális Mezőgazdasági Bizottság elé javaslatot nyújtottak be, hogy az államnak fizetett szilárd díjszabást módosítsák (40,8 százalékról 16 °/o-ra csökkentsék) s ezt az összeget a vágó- és haszonállatokra eső összegből leszámítsák. A kivitel hatékonyságának elemzése alapján megállapították, hogy az élelmiszeripari és mezőgazdasági szektor kevés olyan cikket állít elő kivitel számára, amelynél egy dollár elérése 27 korona vagy ennél kevesebb. Viszont a kivitel nagyobbára nem kifizetődő s ez a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezécügyi Minisztériumának összkivitelének 70 százalékát képezi. Ezért, valamint annak érdekében, hogy a nagykereskedelmi árakat a világpiaci árak színvonalához közelebb hozzuk, igyekeznünk kell az olyan cikkek termelését és exportját fokozni, amelyeknél a költségeket csökkenteni lehet és amelyek megközelítik a világpiaci árakat. Ennek érdekében szükséges: — a termelési önköltségeket felülvizsgálni és kialakítani az eddig nem kifizetődő termékek effektiv kivitelének lehetőségeit; — elegendő nyersanyagot és alapanyagot biztosítani a hazai termelésből, kedvezően alacsony árak mellett, hogy versenyképesek lehessünk a világpiacokon; — ki kell alakítani a deviza és korona érdekeltség célszerű rendszerét, hogy elősegítsük a nyersanyag és a termelési alapanyagok fejlesztését, a gépi- és technológiai berendezések korszerűsítését, s ugyanakkor lehetővé tegyük az önköltségek csökkentését a mezőgazdasági termelésben; — a központi szervekben megoldani a kivitelét eddig gátló problémákat és állami támogatásban részesíteni az olyan tételeket, amelyeknél egy amerikai dollár nyerése kifizetődő. A kivitelre kerülő mezőgazdasági termékek terén kellő lehetőségekkel rendelkezünk, különösen a friss zöldség, gyümölcs, továbbá a zöldség- és heremagban, amelyeknek eladási árfolyama kedvező. Ugyanakkor a mezőgazdasági üzemek számára devizahitel nyerésére ad lehetőséget, hogy korszerű gépi berendezéseket és a termelés belterjesebbé tételét elősegítő gépi berendezéseket szerezzenek be. G. A külkereskedelmi kapcsolatok feljavításának lehetőségei a behozatal csökkenése által A mezőgazdasági termékek behozatala. különösen amelyeket nálunk nem termelünk, valamint az egy lakosra eső földterület (amely igen kevés), képezik döntő tényezőit annak, hogy a nemzetközi árucserében szervezeteink mérlege passzív marad. Az olyan termékek között, amelyeket nálunk nem termelünk, vagy amelyeket csak korlátozott mennyiségben áilítunk elő, tartoznak a forró égövi mezőgazdasági termékek, amilyenek a cíprusz fajtájú gyümölcsök, a kakaóbab, a fűszerek, az aromatikus anyagok, olajosnövények, tengeri halak és a halliszt. Külkereskedelmi szerveink passzív mérlegének további oka, hogy egyáltalán nem termelünk olyan nyersanyagokat és cikkeket, amelyek a legkorszerűbb tudományos kutatások eredményei. Ide tartoznak a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének tényezői, a műtrágyák, a növényvédő vegyszerek, a stlmulátorok és mások. A behozatal Jelentős része a szocialista országok termékeiből kerül ki s ezzel szemben a kapitalista országokból behozott cikkek közül sokat nálunk is előállíthatunk. Elsősorban az olyan nyersanyagokból, félkész árukból, gyümölcsből és zöldségből előállított cikkekről van szó, amelyeket Délkelet-Eurőpáből importálunk. Ilyen cikkek a szőlő és a bor, beleértve a csemegeszőlőt Is, valamint a dohányt, a dohánytermékeket, sőt a baromfit és a tojást is. E téren jelentős devízamegtakarítást érhetünk el a Jól átgondolt behozatali politikával, s bizonyos mértékig a hazai termékeket védő vámintézkedésekkel is. A legközelebbi esztendők behozatalának fejlődése szempontjából a következő tényezőkkel szükséges számolnunk: a) elsősorban azzal, hogy passzív mérlegünk nem csökken, hanem a legközelebbi esztendőkben az élelmiszerszükséglet és fogyasztás gyors növekedése által még emelkedik, s ugyanakkor a Jelenleg érvényben levő gazdasági ösztönzők hatása nem eredményezi hazai termékeink kivitelének növekedését; b) sok nyersanyag és árucikk olyan jellegű, hogy nálunk egyáltalán nem állítják elő és a fogyasztás növekedése egyúttal a behozatal növekedését is lelenti. A mezőgazdasági és élelmiszeripari szervezetek behozatalának csökkentése érdekében a legközelebbi időszakban mondhatnánk 1980-ig a következő adottságoktól függ: 1. Iparunk, főképp vegyiparunk olyan ágazatainak fejlesztésiétől, mely a mezőgazdaság céljait szolgáló műtrágyákat és vegyszereket állítja elő, továbbá a gépipartól, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar szükségleteit szolgáló gépeket és göngyölegeket állítja elő. Az élelmiszeripar ilyen módon szintén jelentős megtakarításokra tehet szert. 2. A mezőgazdasági termelés terén fokozni kell a gabonafélék, elsősorban a búza, valamint az árpa és a kukorica, továbbá a burgonya, a zöldség, a gyümölcs, a szőlő termelését, és fejleszteni kell az állattenyésztést, ami a behozatali költségek jelentős megtakarítását jelenti. A gabonatermesztés fejlesztése az utóbbi Időben olyan színvonalat ért el, hogy a kitermelt mennyiség fedezte a megnövekedett igényeket, még a kapitalista országokból származó búza behozatalának korlátozása mellett is. A devizáért behozott búzamennyiség csökkentésével elért megtakarításokat azonban olyan műtrágyák vásárlására kellett volna felhasználni, amelyeket hazai iparunk nem gyárt a kellő mennyiségben. 3. Élelmiszeriparunk szintén jelentős mértékben járulhat hozzá a kapitalista és a szocialista országokból szükséges behozatal korlátozásihoz. A tejpor-gyártás fejlesztésével a legközelebbi esztendőkben teljesen felszámolhatjuk a tejpor és a fehérjetartalmú adalékanyagok behozatalát a kapitalista országokból, ami néhány tízmillió devízakorona megtakarítását eredményezi évente. Az élelmiszeripari termékek mennyiségének, minőségének és választékának bővítése a piac kellő ellátása mellett elősegíti a kapitalista országokból szükséges behozatal csökkentését. Elsősorban a sajtok, a minőségi párlatok, a táblacsokoládé és a csokoládéáruk, a dohány és konzervipari termékek, a tartós sütemények és más cikkek jönnek számításba, amelyeknek behozatala belkereskedelmünk igényelnek kielégítését szolgálja. 4. A külkereskedelmi kapcsolatok érdekében a jövő évre tervbe vett és a gazdasági ösztönzők módosítását célzó intézkedések célja, hogy valóban a mezőgazdasági nyersanyagok és az élelmiszeripari termékek fokozott előállítását szorgalmazzák, nem pedig fékezzék, ami által a behozatal terén komoly megtakarításokat könyvelhetünk el, különösen akkor, ha e cikkeket magunk is sikeresen előállíthatjuk. (Folytatjuk ) ELŐZŐ SZAMUNKBAN A FENTI ClM ALATT MEGKEZDTÜK MIROSLAV MISTINA ÉS PETER HABŐÁK MÉRNÖK CIKKÉNEK KÖZLÉSÉT, AMELY A TERMELÉS TÜLSZARNYALASAÉRT ADOTT PRÉMIUMOK MEGSZÜNTETÉSÉNEK OKAIT ÉS AZ EZT HELYETTESÍTŐ GAZDASÁGI INTÉZKEDÉSEKET KlVÄNJA RÉSZLETESEBBEN MEGMAGYARÁZNI. MIVEL HOSSZABB LÉLEGZETŰ CIKKÜKET HELYSZŰKE MIATT MÜLT SZAMUNKBAN EGYSZERRE NEM TUDTUK KÖZÖLNI, MOST TESZÜNK ELEGET ENNEK. Az állattenyésztésben alkalmazott gazdasági ösztönzők Az utóbbi esztendőkben állandóan csökken az tehénállomány. A tehénállomány növelésének egyetlen forrása a kellő számú üsző felnevelése, de e kérdésben igen fontos, hogy az üszők kiselejtezésének kellő feltételeit alakítsuk ki. Tehát fokozni kell az üszőnevelésre fordított gondot, vagyis az üszőket amint lehet, be kell folyatni, hogy leborjazzanak. A tenyésztők érdeklődésének felkeltése érdekében, — hogy az üszőnevelésre és ezáltal a tehénállomány növelésére nagyobb gondot fordítsanak — a mezőgazdasági üzemnek minden egyes olyan tehén után, amellyel 1971. január 1-i állapotot véve alapul, az 1970. január 1-i állapottal összehasonlítva növekedett a tehénállomány száma, 2000 korona ösztönző prémiumot fizet ki. (Feltételt képez, hogy az üzem ugyanakkor megnövelte a leborjazott előhasi üszők számát az előző két esztendőben elért üszőátlaghoz viszonyítva.) A leborjazott üszők számának növelését megkövetelő feltétel nem vonatkozik azokra a mezőgazdasági üzemekre, amelyek fejőste-A mezőgazdaság ökonómiai ösztönzői terén az 1970-es évre kidolgozott módosítások magyarázata henek nevelésére szakosították termelésüket és számukra más mezőgazdasági üzem neveli az állomány feltöltéséhez szükséges üszőket. Ennek az ösztönző prémiumnak hosszabb lejáratú jellege van és 1975- ig e prémium megadásának feltételeit, illetve kifizetésének beszüntetését csupán a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának külön döntésével lehet csak megváltoztatni. Az irányító szervek biztosítják, hogy 1969 utolsó hónapjaiban a mezőgazdasági üzemekben az állatorvosok és az inszeminációs technikusok részvételével elvégezzék a tehenek és az üszők osztályozását, s kidolgozzák az üszők befolyatásának és szelektálásának, selejtezésének tervét. Ugyanakkor a tehenek kiselejtezésekor is az egészségügyi elvekből kell kiindulni és a tehenek kiselejtezéséhez a körzeti állatorvos beleegyezése szükséges az elvégzett osztályozás és a negyedévi ellenőrzések alapján. A vágómarha termelésének fokozása érdekében, hogy korlátozzuk a levágásra kijelölt borjak számát és így biztosítsuk a szarvasmarha-állomány újratermelését, egyes kiválasztott mezőgazdasági üzemeknek prémiumot adnak a felnevelt borjak után. Az 500 koronát kitevő prémiumot minden nyolchónapos korúra felnevelt borjú után kifizetik, ha legalább 150 kg súlyt elér. A borjűneveldével rendelkező és borjak nevelésére kijelölt mezőgazdasági üzem továbbtenyésztésre borjakat vásárol a föcstejes időszak lejárta után, tehát a borjak 7—10 napos korában közvetlenül a mezőgazdasági üzemekben, vagy a felvásárló üzem közvetítésével. A felnevelt borjakat ezután haszonállatokként adja el, tehát szabadon képzett áron a vásárló és az eladó közötti megegyezés alapján a járási mezőgazdasági társulás utasításai szerint. Egyszeri prémiumot fizetnek ki a felvásárolt borjak után akkor is, ha a felnevelt borjakat a járási mezőgazdasági társulás döntése szerint egy arra kijelölt mezőgazdasági üzembe továbbtenyésztésre jelölik ki, akkor is, ha ezeket a borjakat a nevezett üzem maga nevelte fel. • • • Szlovákiában a szarvasmarha növekedési képességét takarmányozásának jelenlegi adottságai közepette elégtelenül használják ki. A vágásra kijelölt szarvasmarha jelentős mennyiségét a kellő súlyon alul vásárolják fel, aminek következménye, hogy az állományok rohamosan és állandóan csökkennek. A szarvasmarha vágósúlyának növelése végett elhatározták, hogy a mezőgazdasági termelőüzemeket anyagilag érdekeltté teszik a vágómarha hizlalásában. Minden egyes vágómarhára a teheneken kívül, amelyeket A vagy Ai minőségi osztályba sorolnak és legalább 550 kg súlyúak a szlovák tarka esetében, illetve 450 kg súlyúak a szlovák pínzgaui egyedek esetében, úgy az eladónak állatonként 400 korona külön prémiumot adnak. Ennek az intézkedésnek célja az, hogy megnövekedjék a vágó szarvasmarha felvásárlási mennyisége és az állományok lehetőleg ne csökkenjenek, ezért a külön prémium kifizetésének feltétele az átlagos vágósúly túllépése a szarvasmarha összes kategóriájában (a teheneket is beleértve) az 1969-es esztendő ugyanazon időszakában a szóbanforgó mezőgazdasági üzem által elért eredményekkel öszszehasonlítva. E feltétel teljesítésének értékelését Í970. június 30-án és szeptember 30-án végzik. A járási mezőgazdasági társulások azonban 1970. július 1-től kezdődően beszüntethetik a prémiumok kifizetését az olyan mezőgazdasági termelőüzemeknek, amelyek az első félévben nem érték el az 1969-es év ugyanezen időszakában kimutatott vágómarha átlagsúllyal összehasonlított emelkedést. A prémiumok kifizetését csak akkor újítják fel, ha ez az üzem a vágómarha átlagsúlyának emelkedését eléri, éspediglen a vágósúly növekedés elérését követő hónap első napjától kezdve. A rendkívüli prémiumot azonban visszamenőleg nem fizetik ki arra az időszakra, amelyben ezt az illető üzemtől megvonták. Miroslav MiStina, Peter Habiiák, mérnök SZABAD FÖLDMŰVES ^ 1969. december 20.
