Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-20 / 51. szám
te AZ ŐSERDŐBEN létén, amelyen ma az Indián lakosság maradéka él, olajelőfordulásokat fedeztek fel, és erre teljes erővel megindult a hajsza a profit után ... TULAJDONOS NÉLKÜLI TERÜLETRE VAN SZÜKSÉG A derék osztrák főiskolások felhívásukban így derítették fel a tömeggyilkolás indító okait: „Mivel Brazíliában minden gazda nélküli terület automatikusan a kormány kezébe megy át, amely aztán magánosoknak adhatja el, az érdekelt körök gondoskodnak arról, hogy ezeket a területeket a tulajdonosaiktól — az indiánoktól — megtisztítsák.“ Méreggel, napalmbombával, gépfegyverrel és dinamittal. Gúnyként hat a brazil alkotmánynak az a pontja, amely leszögezi az indiánok tulajdonjogát az általuk lakott területeken. Brazíliában az ország őslakói még állampolgársággal sem rendelkeznek. A gyilkos Ihódítók gyilkos utódai még emberszámba sem veszik a volt tulajdonosokat. Jelszavuk: Csak a halott indián, jó indián.“ A GÖTTINGENI TILTAKOZÁS Tavaly októberben a nyugatnémet Göttingenben tartott tudományos tanácskozás résztvevői kiáltványt adtak ki a brazíliai indiánok helyzetéről és felszólították a brazil kormányt, (hogy hozzon erélyes intézkedéseket a jogfosztás és a mészárlás megakadályozására. Mi volt a válasz? A brazil belügyminiszter a kiáltványban közölt adatokat hamisaknak nyilvánította és a tudósokat áltudósoknak titulálta. A bonni brazil követség nyilatkozatában „egyes személyek által végrehajtott rendellenességekről“ beszél, akiket már régebben felelősségre vontak cselekedeteikért. Egyszóval a mészárlás csak rendellenesség, vagy talán csak „gavallérvirtus“, ami nem szennyezi be a fasiszta urak fehér mellényét. Az utóbbi hónapokban nem érkezett hír újabb bűntettekről. A kormány ugyanis olyan cenzúrát vezetett be, amely még a görög fasiszta kormánynak is becsületére válna. Súlyos megtorlásokkal fenyegetik az igazság hirdetőit, hogy megakadályozzák az olyan hírek nyilvánosságra hozatalát, amelyek veszélyeztetik az állam „belső rendjét“. Ez a belső rend a szuronyokon és a napalmbombákon nyugszik. A baloldali osztrák diákok november elején aláírásokat gyűjtöttek, hogy az ENSZ-nél tiltakozzanak az emberirtás ellen Az ENSZ azonban nem tartja magát illetékesnek, mivel ez egy ország ügyeibe való beavatkozás lenne. Ez az álláspont a nemzetközi jog szempontjából helytálló, de a humánus célú tiltakozás politikai jellege tagadhatatlan. Az évek óta tartó tömeggyilkolá9ért végső fokon egy olyan rendszer felelős, amely a haszonlesést fasiszta barbársággá növelte. p. I. Érdeklődés a csehszlovák repülőgégyártás iránt írta: JUDr. MICÄTEK JÁN alezredes A második világháború után, valamennyi ország repülőgépgyártására jellemző, hogy gyártmányaik túlnyomó többsége exportra készül. Ez az elv főleg a kis országokra érvényes, mint pl. Csehszlovákia, amely a sportrepülőgépek gyártása terén elismert nagyhatalom. A nemzetközi versengésben az ilyen rangot csak úgy érhettük el, hogy a gyártási program a termékek szűkebb körére szorítkozott, mert ez felelt meg a mi műszaki, pénzügyi és piaci lehetőségeinknek a világszínvonal utolérése céljából. Olyan piaci alapot kell kiépítenünk, amely kihasználva a modern módszereket, minőségével megfelelő feltételek mellett a nemzetközi piacokon is megállná a helyét. Repülőgyártásunk főképpen a kis gyakorló, sport, közlekedési repülőgépek, valamint alkatrészek és felszerelések gyártására irányult. Ezenkívül a repülőtéribiztonsági berendezések, ejtőernyők, nem repülést vonatkozású termékek, mint pl. vegyi tisztító gépek és gépkocsiabroncsok stb. gyártása terén jeleskedik. A kutatás állandó fejlődése és a modern gyártási folyamatok együttesen határozzák meg a csehszlovák termékek helyét, melyek a saját nemükben elérik a világszínvonalat. A csehszlovák repülőgépek sorozatgyártmányainak túlnyomó része a fent említett gépek kategóriájában az abszolút világszínvonalon mozog. Ez mindenekelőtt a gyakorlórepülőgépek összes fajtáira érvényes, mint pl. az L—29-es „DELFIN“ típusokra, melyekből már eddig 2000 darabot gyártottunk. A „Z-TRÉNER“ gyakorló és akrobata típusú repülőgépből 1500, valamint a L—13-as „BLANIK“ típusú vitorlázókból eddig már 1000 darabot gyártottunk. E géptípus különlegessége, hogy teljes egészében fémből készül. Viszont nem feledkezhetünk meg az L—200-as „MORAVA“ kistípusú közlekedési repülőgépről sem. A régebbi gyártmányok közül kiemelkednek a „SOKOL“, „META SOKOL“, „AERO—45“ és az „AERO — 45 SUPER“ repülőgéptípusok. Figyelemre méltó az a tény iá, hogy már a két háború között nagy érdeklődést és elismerést szerzett magának a hazai repülőgépgyártás. Ebben az időben az export főképpen a balti és a balkáni országok felé irányult. Ezen országok mellett vevőként, — végső fokon a csehszlovák szabadalmak megvásárlóiként olyan fejlett ipari államok nevei is feltűntek mint pl. Franciaország, Anglia és Svájc. Az utóbbi években „PZO OMNIPOL“, a csehszlovák repülőgyártás egyedüli szállítója, már eddig is több mint 6000 darab repülőgépet szállított a külföldi megrendelők részére, s napjainkban már kb. a világ 50 országában repülnek a termékei. Külföldi megrendelésre szállítunk továbbá repülőtéri-biztonsági berendezéseket. Nagy érdeme van ebben a Munkaérdemrenddel kitüntetett „MORAVAN“, nemzeti vállalatnak. Ez a gyár főképp a gyakorlőrepülőgépek gyártására specializálta magát. Első ilyen terméke az L—22-es „JUNAK“ típusú repülőgép, 1946-tól e gép Iránt nagy érdeklődést mutatott Románia és egyes nyugat-európai ország is. A vállalat a „Z-TRÉNER“ és az „AKROBAT“ típusú gyakorló és akrobata gépekkel a nagy nemzetközt légiparádékon előkelő helyezéseket ért el. Ezekből a repülőgépekből már a világ harminchat országába szállítottunk több mint 1300 darabot. A kivitelben előkelő helyet foglal el az L—13-as „BLANIK“ típusú, fémből készült vitorlázó. E géptípus nevét a (repülősport nemzetközi szervezete) FAI listáján tizennégyszer jegyezték be, mint világcsúcstartóét. A mai napig több mint 1000 darab vitorlázó-repülőgép repül a világ 36 országában. Az L—29-es „DELFIN“ típusú lökhajtásos gyakorlórepülőgép legfontosabb része kivitelünknek. Ezt a géptípust a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagállamai lökhajtásos gépeinek pilótái gyakorló repüléseknél használják, azonkívül még jónéhány további országban is. Repülőgépiparunkat 12 országban több mint 2000 darabbal képviseli ez a lökhajtásos gép. Az utóbbi években fokozódott a Z—37-es „CMELÄK“ mezőgazdasági repülőgépek kivitele is. A régebbi gyártmányú repülőgéptípusokból —, mint a négyszemélyes „AERO 45“ és az „AERO 145 SUPER“ közlekedési repülőgépekből, főképpen a nyugat-európai országokba, továbbá Ausztráliába, Kanadába stb. szállítottunk. A Szovjetunió, az NDK, Bulgária, Románia, Jugoszlávia, Lengyelország, Kuba, az EAK, Argentína és Üj-Zéland részéről nagy export kereslet mutatkozott a több célra felhasználható L—60-as „BRIGADIR“ típusú repülőgép iránt. Fontos kiviteli jelentősége van a szovjet konstrukciós repülőgépeknek, amelyeket Csehszlovákiában a szabadalom megvásárlása után gyártottunk, így hazánk képes volt az IL—14-es típusú közlekedési repülőgépekből 200 darabot külföldi megrendelői számára szállítani. Ezek a gépek nálunk „AVIA-AV-14“ és még különböző változatokban Ismertek. A Szovjetunió és a többi szocialista országok egyik legfontosabb megrendelői repülőgyártásunknak, s ez lehetővé teszi a termelési program hosszútóvű koordinálását a KGST országainak termelési programjaival. Azonban a kivitel jelentős része eljut a fejlett nyugateurópai és tengerentúli országokba is. A Z—326-os „TRÉNER-MAJSTER“, valamint a legújabbak közül a Z—526-os „TRÉNER“ és az egyszemélyes Z—526-os „AKROBAT“ típusú repülőgépek Iránt érdeklődnek leginkább. A csehszlovák repülőgépgyártás és exportja előkelő helyének további megtartása érdekében a nemzetközi piacokon nem elég csak lépést tartani a műszaki fejlődéssel, hanem kellőképpen szükséges megszervezni és biztosítani a szerviz-szolgálatot a hazai és a külföldi megrendelők igényei szerint. Fordította: Kúra Sándor Ez az észak-afrikai állam, ahonnan nemrégen tértem vissza — aránylag kevéssé ismert. Nem csoda, hiszen például Chechaoen városába 1920-ig nem volt szabad belépnie fehér embernek. Remélem ezek után az olvasók érdeklődéssel olvassák ezt a néhány sort, amelyben beszámolok mit láttam ott, amikor a helyzet egészen megváltozott. 1969 az afrikai turisztika nemzetközi éve — és jelenleg Marokkó szívesen látja a külföldi látogatókat. A fenti címet azért adtam, mert Marokkó ma elsősorban agrár ország, ipara csak most kezd kibontakozni, ipari cikkeit importtal fedezi. A nemzeti jövedelem négyötödét a földművelés adja. Ez kicsit furcsán hangzik, de így van. A térképen ugyanis mindenki láthatja, hogy az ország északi részét hegyek fedik, magas csúcsokkal, mint a Rlf vagy az Atlasz. Délen pedig már a Szahara homokját tapossuk. Igen ám, de épp ez a kettősség adja meg a földművelés lehetőségét. Afrikában a földművelést főként a vízhiány akadályozza. Száraz földet nem lehet megművelni. Itt azonban a hegyekben fakadó folyók — melyek részint a Földközi-tengerbe, részint az Atlanti-óceánba ömlenek — úgy ahogy megnedvesítik a talajt, s így lehetőséget nyújtanak a földművelésre. Már úgy, ahogy. Mert szeptemberben nem egy helyütt láttam kiszáradt folyómedret. Marokkó télen a legszebb. Minden zöldell, akárcsak nálunk májusban. Marokkó lakóinak 70%-a foglalkozik földműveléssel, de ez nem jelenti azt. hogy az országban minden területet megművelnek Ellenkezőleg. Túl sok itt a műveletlen föld. az éghajlati viszonyok ellenére Is. A megművelhető területnek is csupán egyhar madát használják Megteremnek itt a gabona félék, a zöldség és a déligyümölcs. A termelők azt állítják, hogy a marokkó: narancs egész Afrikában a legjobb. Szeptemberben a sárga dinnyék nagy garmadákban álltak az útszélen, ritkán vigyázza valaki. A dinnye különben kiváló ízű, fölülmúlta a miénk átlagát. De ott valamivel „több“ a nap. Fezben, az ország közepén, szeptemberben 42 fokot mutatott a hőmérő Nagyon szép a szőlőtermés, hatalmas nagyok a bogyók, magas cukortartalommal, ezért a marokkói bo rok kitűnőek és aránylag nem is drágák. Az erdőben megterem a parafatölgy, az Atlasz hegységben nagyszámban található a világviszonylatban is ritka cédrus. Az olajfák egész ligeteket alkotnak. Sok a szelídgesztenye és a dió. Állattenyésztése északon megfelel a mienknek. A ló mellett azonban a forgalom zömét öszvérek és szamarak bonyolítják le. Az országút gyakori népe a burnuszos arab, amint csacsit hajt, rajta a termés egy részével. Délen a teve is jó szolgálatokat tesz. Nagy mennyiségben tenyésztik a juhokat és kecskéket, ezekből hatalmas nyájak legelésznek a domboldalokon. Nagy kárt okoznak az állatállományban az Atlasz vaddisznói és az erősen elszaporodott nyulak. Sok a szárazföldi és a vízi teknősbéka, de a kígyó és a skorpió is. Élnek Itt muflonok, különböző madárfajok, köztük marabu is. A mi vándorló madaraink közül sok talált második hazát Marokkóban, különösen a gólyák. A délvidéken gazellák láthatók. A halak közül különösen a szardínia képez kiviteli cikket. A bennszülöttek azt állítják, hogy a francia módra ízesített marokkói szardínia világviszonylatban is első. Ebből évenként 80 ezer tonnát exportálnak. Tejtermékeik közül különösen finomak a sajtok Disznóihúst nem igen fogyasztanak. Nem tetszett a húsfélék elárusításának módja Nemcsak Tetuanban, de még a világvárost sejtető kikötő városban, Gibraltárral szemben, — Tangerben Is — amikor elkalandoztam a medína régi arab negyed mészárszékeibe — szinte meg rémültem. A nagy melegben a húsokon száz meg száz légy. Nem csodálom, hogy annyian kapták meg a magas lázzal járó diarét, ezzel szemben a sárga nemzetközi oltási bizonyítvány nem védett. A földeken magángazdálkodás folyik és az arab földművelő szociális helyzete igazán nem Irigylésre méltó. Kicsik, nehezen megművelhetők a parcellák, hozzá még nem Is sajátjuk, hanem a gazdag feudálisoké, melyekért Irgalmatlan béreket fizetnek. A marokkói parasztok 60 °/o-a bérelt földeken dolgozik. A lakások kicsi fehér viskók, az asszonyok rabszolga módon dolgoznak. Arcukat fátyol fedi. Mindamellett nem bántam meg, hogy Marokkóba látogattam. Martonvölgyi László Meghízható segítőtárs; az elektromos számítóközpont Szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink számára szinte nélkülözhetetlenek a korszerű gépek, gép-sorok. Mégis van a mezőgazdaságnak olyan területe, ahol rendkívül nagy segítséget nyújthatna, a szövetkezetek mégsem élnek az úgymond „tálcán nyújtott“ lehetőségekkel. Tudniillik az elektromos számítóközpontokról van szó, amelyek arra hívatottak, hogy a mezőgazdasági üzemek ökonőmusainak, könyvelőinek munkáját megkönnyítsék. Nos, Ilyen elektromos számítóközpont működik Léván Is, amely 1963 óta üzemel. De nem teljes kapacitással! Kár, hogy ezeket az okos és eléggé drága gépeket — amelyek bonyolult számtani műveletek egész sorát pillanatok alatt oldják meg, nagyon pontosak, megbízhatóak, — éppen azok az emberek szorítják háttérbe, akiknek segítene. A legtöbb ökonőmus első kérdése: „Mibe kerül a munka?“ A nagy teljesítőképességű elektromos gépek munkadíja aránylag nem magas. A kiadás és a haszon között fordított az arány, hiszen az elemzések helyes felhasználása nyomán az erre a célra fordított költség többszörösen visszatérül. Ezek a gazdasági elemzések a termelési önköltségek kiszámításának alapjául szolgálnak. Ha járásunk számos szövetkezetében nem idegenkednének az elektromos számítógépek igénybevételétől, egyszeriben megszűnne a nyilvántartás, illetve könyvelés megannyi rendellenessége. Hiszen köztudott, nem minden szövetkezetben képesek az önköltségek pontos kiszámítására. Másik nagy előnye az elektromos gépek számításának, hogy az alapvető adatokat sokféleképpen tudják vizsgálni (termények, Istállók stb. szerint), s rajta keresztül a termelés egész folyamatát. Az ily módon végzett aprólékos elemzések hagyományos eszközökkel szinte elképzelhetetlenek. A számítóközpont gépeibe került adatok maradandók, illetve többször is felhasználhatók, akármikor, tetszés szerint. A lyukkártyás módszer alkalmazása ezt lehetővé teszi. A lévai ARITMA elektromos számítóközpont komplett fizetési listákon kívül hazai gazdasági elemzéseket, raktár-könyveléseket és állatlétszámnyilvántartést is végez, s az agronómusok munkáját is megkönnyíti azáltal, hogy elkészíti helyettük a trágyázás! tervet. így a szövetkezetek vezetői a gazdálkodás, a termelés egész folyamatát figyelemmel kísérhetik, s kellő időben elejét vehetik a hibáknak, kiküszöbölhetik az egyébként bekövetkezendő hiányosságokat. Éppen ezért szinte érthetetlen, hogy a lévai járás 104 szövetkezete közül csupán 11 él az adott lehetőségekkel. Azok a szövetkezetek; amelyek akár egyszer is igénybevették az elektromos számítóközpont segítségét, méltányolni tudják a munkáját. De a számítóközpont nemcsak a szövetkezetek részére dolgozik. Szolgálatát igénybevehetik az állami gazdaságok, a községgazdálkodási üzemek, egyéb intézmények, gyárak stb. A számítóközpont nem azért létesült, hogy helyettesítse az ökonómusokat — mint ezt sokan gondolják — hanem a korszerű berendezések megkönnyítsék, meggyorsítsák a hibák felismerését, s az egész gazdálkodás irányításiának helyes vagy helytelen voltát időben felismerve elejét vehessék a fölösleges bonyodalmaknak. Kovács Kázmér, mezőgazdasági mérnök, Léva A magnéziumtartalrrrj műtrágya jelentősége Egy vegyipari kiállításon találkoztam a Borsodi Vegyi Kombinát küldöttjével, és a műtrágyagyártás problémáiról beszélgettünk. Kálmán Árpád a vegyi kombinát műszaki fejlesztési és technológiai osztályának vezetője az AGRONIT műtrágya magnézium-tartalmának a hatására hívta fel a figyelmemet. Arról beszélt (később előadást is tartott egy nemzetközi szimpóziumon), milyen jelentősége van az emberi és állati szervezetre a magnéziumnak, amelyet műtrágya formában juttatnak a talajba. Mit mondott a szakember? Régebben a magnéziumnak a növénytermesztésre gyakorolt hatását főleg a termés mennyiségének a növekedésével érték el. Az utóbbi években azonban a magnéziumnak a táplálkozásában kimutatható jelentőségét is vizsgálják. A magnézium az ember szénhidrát-, fehérje- és energiaanyag cseréjében, így az izomműködésben nagy jelentőségű. Az állatvilágban a magnéziumhiány (például a szarvasmarháknál) a fűtetania néven ismert betegséget okozza. Az ilyen betegségben elpusztult áltat boncolásakor szívizomi károsodást állapítottak meg. (A szívizom általában sok magnéziumot tartalmaz.) Az embernek naponta testsúly kilogrammonként kb. 5 mg magnéziumra van szüksége. A magnéziumhiányra a szív- és érrendszer, továbbá az idegrendszer a legérzékenyebb. A kísérletek szerint az emberek magnézium hiánya vagy a növények jobb megnéziumellátásával, vagy az ételbe adagolva szüntethető meg. Legújabban tehát ezért is gyártanak jelentős mennyiségű magnéziumot tartalmazó nitrogén műtrágyát. Az eddig elért kísérleti eredmények azt igazolták, hogy a növények fejlődése és így a termés mennyisége, továbbá a növények magnézium-tartalma, a talaj magnézium-ellátottságának a függvénye. Egyben arra is rájöttek, hogy az AGRONIT nitrogéntartalmú műtrágyában levő 3,5—3,7 százalék mennyiségű, lasan felvehető magnéziumot a növények jól fel tudják használni. Különösen homokos talajokon kívánatos a magnézium rendszeres pótlása. Van olyan ország is, ahol például a homoktalajon csak a magnéziumtrágyázás esetén engednek dohányt termelni. Beigazolódott tehát, hogy a növényi hamuelemekben a kálium és a kalcium mellett nagy jelentősége van a magnéziumnak. Az AGRONIT magnéziumtartalma nemcsak növeli a termés mennyiségét, hanem a növények magnéziumtartalmát is fokozza, s ennek egyaránt komoly jelentősége van az emberi és állati szervezetre. Marokkó, a földművesek országa
