Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-12-20 / 51. szám
ÉLETÉBŐL Még csak kezdet IVAN MOSZKVICSEV elvtársiéi, a Szovjetunió Szaratov Körzeti Pártbizottsága KOMUNYISZT című lapja munkatársával, Fülekre látogattunk. Cél, hogy megismertessük vele a város fejlődésének főbb mozzanatait. PRIVACSIK KÁROLY elvtárs, a Városi Nemzeti Bizottság titkára szívesen kalauzolt, készségesen tájékoztatott bennünket. A szovjet újságírót többek közt a város forradalmi múltja érdekelte. I Fülek — mint a dél-szlovákiai városok legtöbbje — kezdetben mezőgazdasági központként épült. A helybeli föld nélküli zsellérek közül többen a korlát! kőbányában keresték a bérmunkásnak járó keserű kenyeret, majd 1908-ban a város területén megalapították a ma Kovosmalt néven ismeretes edénygyárat. Tudjuk, hogy akkoriban milyen volt a bérmunkások sorsa. A munkaadóval folytatott állandó küzdelemben társadalmi és politikai öntudattal rendelkező munkásosztály kovácsolódott össze. Kisebb összecsapások után a Iharc 1936-ban hatalmas sztrájkban csúcsosodott ki, megmutatkozott az az erő, mely Füleken és környékén számos emberöltőn keresztül hirdeti, hogy az ottani munkásemberek osztályöntudata már akkoriban is kiforrott volt. Ez természetesen hatást gyakorolt a város fejlesztésére is. A letűnt kor ural csak olyan beruházást eszközöltek, amely saját — nem pedig az ott élő köznép — szempontjukból elengedhetetlenül szükségesnek bizonyult. Változást csak a felszabadulás hozott. A szovjet csapatok bevonulása előtt az urak eltakarodtak, s a gyár társadalmi tulajdonba került. Az egykori bérmunkások maguk Irányíthatták sorsukat. Persze, a kezdet nem volt könnyű. A párt helyi szervezetének, a nemzeti bizottságnak és a társadalmi szervezeteknek sok mindennel meg kellett küzdeniük. Huzamosabb ideig nem oldódott meg az anynyira égető lakáskérdés, a város csinosítása, rendezése és sok más fontos tennivaló. Eleinte csak egyéni építkezéssel enyhítettek a helyzeten, de később a szövetkezeti lakásépítés óriási ütemben folyhatott, s részben megoldhatták a problémát. Hamarosan födél alá került 600 lakásegység. Erre természetesen nagy szükség volt, mert az igények egyre növekedtek, számuk a közelmúltban meghaladta a 7500-at. Közben a Kovosmalt munkásainak létszáma is elérte a háromezret. Tudjuk, nem lehet mindent egyszerre felépíteni, hiszen kis ország vagyunk és nagy volt a megterhelés. Mégis érthetetlen, hogy a füleki Kovosmalt sorsa majdnem két évtizedig bizonytalan volt. Korszerű gyárrészek helyett ideiglenes építményekben, majd csaknem manufakturális módon termeltek. Ezt láthattuk, amikor bejártuk az üzemet. De megoldódik végre ez a probléma is. Belátható időn belül felépítik az új üzemet, ahol korszerű körülmények mellett dolgozhatnak és gyárthatnak az emberek. A Béke Üzem — ahol jelenleg mintegy 800 ember dolgozik — leginkább a felszabadulás utáni időszakban épült és szélesedett. Mostani elhelyezéséből ítélve azt mondhatjuk. hogy szükségmegoldás, de épül az új üzem, amely előreláthatólag több munkaerő foglalkoztatását biztosítja majd. Az igazat megvallva Fülek város fejlesztését, építését csak az utóbbi tíz évre vezethetjük vissza. Ez idő tájt épült a két 42 osztályos, 2200 diákot befogadó iskola. A Kovosmalt pedig felépítette a korszerűen berendezett kultúrházat, 6 millió 400 ezer koronás költséggel. Nagy szükség Moszkvicsev elvtárs (jobb szélen) és a vendéglátók. volt erre, hiszen Fülek messze környéken ismert Palóc Népi Együtteséről. A Kovosmalt üzemi klubjának saját fúvós- és cigányzenekara is van. A városban legutóbb megalakították a cigány származású polgárok klubját, ahol a fiatalok és az idősebbek élénk kulturális tevékenységet fejtenek ki. A nemzeti bizottság titkárával való beszélgetés közben szóbakerült, hogy a város belterületén 20 kilométernyi aszfaltozott utat építettek. Természetes, a rendezett utcákban szennyvíz-A Bátkai Állami Gazdaság a rimaszombati járás egyik legnagyobb mezőgazdasági üzeme. A képzett szakemberek hozzáértő vezetésének és az alkalmazottak odaadó munkájának tudható be, hogy a gazdaság kiváló eredményeket ér el, különösen az állattenyésztésben. Ezek közül az eredmények közül külön ki kell emelni azt a tényt, hogy a gazdaság idén október végéig 741 mázsa húst adott a közellátásra terven felül. Ez azonban az állattenyésztés kiemelkedő eredményeinek csupán egyik része. A gazdaság dolgozói értékes kötelezettségvállalással válaszoltak a CSKP Központi Bizottságának felhívására. Vállalták, hogy az év végéig terven felül még 835 mázsa húst adnak el a felvásárló szervezetnek. A hústermelés fokozását a haladó módszerek, elsősorban a félszintetikus takarmányozás bevezetésével érték el. A szarvasmarhahizlaldában pé’dáui a napi súlygyarapodás átlag közel 1 kg. elvezető csöveket és vízvezetéket is beszereltek. Magától értetődő ez, hiszen ilyen városban szükség van korszerű közművesítésre. Azelőtt is szükség lett volna rá, de a kívánság csak óhaj maradt, ma azonban már valóság. A város csinosításához tartozik az útmenti zöld sávok és a díszcserjék és fák kiültetése is. Az utóbbi időben nem kevesebb, mint 800 fát és 500 díszcserjét ültettek a városszépítési akcióban. A mostani városfejlesztési terv alapján 1972-ig befejezik a rendezés első szakaszát. A tervezők már a második szakasz dokumentációin munkálkodnak, hogy fölépíthessék az eszményien korszerű városnegyedet. Szóba került az is, hogy Fülek méltó módon megünnepli Lenin születésiének 100. évfordulóját. Az új telep egyik utcája — mely aszfaltburkolatot kap — Lenin nevét viseli. Az utca az iskolához vezet, ami azt jelképezi, hogy Lenin a tudás mintaképe — a tanulóifjúság vegyen róla példát. Kétségtelen, az utóbbi évtizedben a városfejlesztés tekintetében sokat tettek a Füleki Városi Nemzeti Bizottság vezetői. Ha azonban figyelmesen körülnézünk, feltétlenül az ötlik fel bennünk, hogyha valóban újjá és korszerűvé akarják varázsolni a várost, még bizony jónéhány esztendő megfeszített munkája szükséges. Hiába, nagyon hiányzik az a bizonyos foltozgatásban eltelt előző tíz esztendő. Jó jel, hogy a város vezetői nem elbizakodott emberek. Tudják, hogy amit mostanáig tettek — nem az ő hibájukból — még csak a kezdet. Sok utánjárásba került, míg elkezdődhetett az építés, szépítés. Most már arra lenne szükség, hogy a megkezdett művet a palócváros forradalmi múltjához méltó módon és az alapkövetelményekhez illően megértéssel, kellő állami támng^tjSiiofli befejezzék. Hoksza István Idán komoly gondot okoz a bátkai ÁG vezetőségének a megfelelő takarmányalap biztosítása. Különösen a szemes takarmány kevés, a gabonatermésük a múlt évvel összehasonlítva 50 vagonnal kevesebb. így különösen a sertéstenyésztésben állami segítségre szorultak. Azonban ez a komoly akadály sem tanácsolta el őket attól, hogy a jövő évi termelési tervükbe beiktassák a sertéshústermelés 900 mázsával való fokozását. Távlati terveik még bátrabbak. A bátkai igazgatósághoz tartozó gazdaságban nagykapacitású, korszerű sertéshizlaldát építenek. Az építkezés befejezését 1972-re tervezik s az új hizlaldában — amelynek befogadóképessége 3600 darab sertés hizlalását teszi lehetővé — évente 100 vagon húst állítanak majd elő. Dicséretet érdemel ez a bátkai kezdeményezés, amellyel az állami gazdaság dolgozói nagy mértékben hozzájárulnak a húsellátás jelenlegi hiányosságainak felszámolásához. K. Z. Bálkai eredmények és tervek NÁDSZEG honba? — Vártam a kérdést és nem lepődöm meg — mosolyog Puskás elvtárs. — Nemcsak a szövetkezeti tagok privilégiuma. A napközi otthonba fele-fele arányban járhatnak szövetkezeti és munkás szülök gyermekei. Ez bizony nagyon helyes elv, mert az a cél, hogy az egész falu lakóinak életkörülményeit segítsük és könnyesük. Az eredménylistán szerepel még egy sportstadion létesítése is, amelyre a járástól 800 ezer korona segítséget kaptak és ami* már át is adtak rendeltetésének. Amikor tovább böngészgetünk még az eredmények felsorolásában, Puskás elvtárs titokzatos arccal mondja: — A lakosság részére még karácsonyi meglepetést tartogatunk. Mégpedig a 2 és fél milliós költséggel épülő kultúrházat az ünnepek alatt átadjuk rendeltetésének. Remélem ennek minden nádszegi örülni fog. Végre szóhoz jut Nagy Zoltán, a helyi gazdálkodási üzem vezetője, ö is építkezik. Csak úgy munkaruhában ugrott át, mert a kőművesek mellett segédkezik. — Ezerkilencszázhetvanhétben indultunk — kezdi a mondókáját. De csak eddig jut, mert Puskás elvtórs helyesbít... — Pardon, egy pillanatra! Nem egészen így áll a dolog. A faluban már 1963-ban működött helyi gazdálkodási üzem, de a járási nemzeti bizottság akkor olyan határozatot hozott, hogy még kell szüntetni. Ml nem egyeztünk bele, de mit tehettünk?! A helyi nemzeti bizottság emiatt 200 ezer korona kárt szenvedett. Bizony nehéz volt 1967-ben meggyőzni a helyi nemzeti bizottság képviselőit arról, hogy szükséges a helyi gazdálkodási üzem. Ez a példa is bizonyítja, hogy Nádszegen sem volt rózsás a helyzet a bürokratikus irányítás idején. Csalatkoztak, károsodtak, de újra kezdték. És most Nagy Zoltán olyan dolgokról számolt be, amivel bizony kevés falu dicsekedhet. Van a községben Szolgáltatások Háza is. A helyi gazdálkodási üzem azonban olyan szolgáltatásokat nyújt a falu lakóinak, amelyek lehetővé tették például, hogy ennyi új ház épülhetett fel. A szükségletnek megfelelően mezei téglagyárat létesítettek, amely félmillió téglát készít évente, de idén már 20 ezer cserepet is adtak az építkezőknek, a jövőben pedig 40 ezer lesz az évi cserépgyártás. A kőművesek, az asztalosok, az ácsok, a lakatosok, a fuvarozók és a különféle szerelők naponta segítenek az építkezőknek és a falu lakóinak. A helyi gazdálkodási üzemnek ma már 41 szolgáltatást nyújtó dolgozója van és a múlt évben másfél millió korona értékű munkát végeztek el, amiből a helyi nemzeti bizottság költségvetésébe 200 ezer koronát adtak, idén pedig 300 ezer koronát juttatnak. Megkapott még Nagy Zoltán egy megállapítása. Az, hogy a helyi gazdálkodási üzem bevételének 80 százalékát a 3800 lakosú falu lakóitól kapja. Ami azt jelenti, hogy teljesítik hivatásukat, mert nem az a cél, hogy a helyi gazdálkodási üzemek más üzemeknek vagy vállalatoknak dolgozzanak, hanem az, hogy a falu polgárainak nyújtsanak szolgáltatásokat és azok életkörülményeit könnyítsék. Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy Nádszeg városiasodik. Ezt nemcsak a korszerű családi házak láttán mondhatjuk, hanem azért is, mert utcái már eléggé rendezettek, lesz szép kultúrháza, a meglevő kávéház mellé egy presszó is nyílt, ahol az igényesebbek is kávézgathatnak. Tehát van mód a szórakozásra is. Sokat fejlődött ez a nagyközség egy évtized alatt minden szakaszon. Kár, hogy nem hallatja eléggé hangját sem a sajtó, sem a rádió az eredményeiről, sikereiről. Ahol pedig ilyen eredmények vannak, ott nem kell szerénykedni, mert sokszor az sem jó. A látogatás arról győzött meg, hogy mind a pártszervezet, mind a helyi nemzeti bizottság és az egységes földművesszövetkezet élén hozzáértő, rátermett vezetők állnak, akik « zavaros időkben is tudták, hol a helyük. BÁLLÁ JÓZSEF IDŐS POLGÁROK TALÁLKOZÓJA GÜTÄN A Vöröskereszt gutái szervezete és a városi nemzeti bizottság szociális osztálya ünnepi találkozót rendezett az öreg polgárok részére. A város 1207 nyugdíjasa közül mintegy 450 hetven felüli idős polgár jött össze a kultúrteremben. Az ünnepi beszédet Ján Jány, Gúta város elnöke mondotta, beszélt a város fejlődéséről, az árvíz óta történt változásokról és a nyugdíjasok legnagyobb örömére bejelentette, hogy rövidesen átadják rendeltetésének a nyugdíjasok klubját. Boncolgatta annak lehetőségét, hogy azok részére, akik öregségükre magukra maradtak, olcsó garzonlakásokat kellene építeni. Szeretettel emlékezett meg Kovács Emíliáról, aki 15, és Fülöp Máriáról, aki 16 gyermeket nevelt fel. Az ünepélyen Gúta három legidősebb polgárának: Szépe Dánielnek, Richter Veronikának és Kovács Katalinnak — akik már átlépték a 90. életévük küszöbét — Ján Jány elvtárs személyenként 500 koronás betétkönyvet nyújtott át, mint a nemzeti bizottság ajándékát. Utána kultúrprogrammal egybekötött estén szórakoztak az idős polgárok. juhász Árpád, Gúta NAGYSZELEMENC KÖSZÖNI A SZOVJETUNIÓNAK Nagyszelemenc lakói ünnepélyen emlékeztek meg a község felszabadulásának 25. évfordulójáról, amikor a hős szovjet katonák elűzték az utolsó fasisztát a faluból. Balogh István, a helyi nemzeti bizottság elnöke ünnepi beszédében az egész falu lakosságának nevében köszönetét mondott a hős szovjet katonáknak, amiért megteremtették az új, szocialista élet feltételeit, aztán néhány adattal vázolta a falu fejlődését. Az elmúlt időszakban kilencéves iskola épült, egészségügyi szolgálat létesült, korszerű üzlethálózat, amely évi 2 millió koronát forgalmaz, nemrég 100 ezer korona beruházással korszerűsítették az óvodát is. A helyi park megteremtésén mintegy 41 ezer korona értéket dolgoztak le a falu lakói társadalmi munkában. A falu majdnem teljesen átépült, hisz 91 új házba költöztek be a boldog tulajdonosok. Törődünk az idős polgárokkal is, hisz a 134 nyugdíjas évente mintegy 800 ezer koronát kap szocialista társadalmunktól. Egységes földművesszövetkezetünk az eperjesi kerületben 20 évvel ezelőtt az elsők között alakult. Ma már nincs adóssága és kölcsön nélkül gazdálkodik. A falu szépítésére további előkészületeket teszünk. A járási nemzeti bizottság segítségével 450 ezer korona befektetéssel portalanítjuk az utakat és épp azt az utat adtuk át a forgalomnak, amelyen 25 évvel ezelőtt bejöttek a győzelmes szovjet felszabadítók. A község felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére 187 795 korona értékű felajánlást tettünk. Ezenkívül elültettünk 20 ezer gyümölcsfát, amelyek a Felszabadulás fái nevet kapták. A felszabadulás jubileumi évében az EFSZ kötelezettségvállalásán kívül a lakók háztáji gazdaságokból 25 ezer tojást és 20 mázsa húst adnak. Községünk polgárai sosem felejtik el a felszabadító szovjet hadsereg katonáinak hőstetteit és jelszavuk: „Örök időkre a Szovjetunióval!“ Szabó József, Nagyszelemenc TÍZÉVES A PÁTI EFSZ A páti EFSZ még csak egy évtizédes, azonban Polák lános mérnök, a szövetkezet elnöke máris szép eredményekről beszél. A kukorica átlagos hektárhozama például kalászosán mintegy 85 mázsa volt. De a jugoszláv kukoricafélék 110—120 mázsát adtak. A cukorrépa az őszi szárazság ellenére is 420 mázsás hektárhozammal jeleskedett. Jól bevált a heremag is, amelyből hektáronként 2,16 mázsát gyűjtöttek be és így a heremagból 285 ezer korona többletbevételük lett. A kertészet is nagyon bevált. Jól fizetett a káposzta, és rekord született a papriketermesztésben is, hisz két hektáron 180 ezer korona bevételt értek el. A paradicsompaprika szintén jó jövedelmet biztosított, 80 ár 70 ezer korona bevételt jelentett. A csúcsbevételek eléréséhez természetesen nagyban hozzájárult Máté Géza főkertész szaktudása Bitter László zootechnikus is jó eredményekről számolhat be. A szarvasmarhánál napi 1,22 kg-os súlygyarapodást értek el, a hízósertések napi súlygyarapodása pedig több mint 43 deka. A szövetkezet húseladási tervét túlteljesíti, és az elemzések azt mutatják, hogy az évi pénzügyi tervet fél millió koronával túllépik. Kádek Gábor, Marcellháza KELLEMES OTTHONT NYÜJT A LONTÖI AGGOK HÁZA A lontói aggok házát Mészáros Ervin vezeti. Koledová Mária főnővér vezetésével a 13 tagú személyzet 43 nyugdíjasról gondoskodik. Sokat adnak a tisztaságra, hisz minden héten cserélnek ágyneműt és az otthon lakói hetenként egyszer vagy többször fürödnek. Bizony elég nehéz a személyzet munkája, mert minden ember egy-egy külön fejezet és különkülön bánásmódot igényel. Az öregek második otthonukra találtak, itt mindenki egyforma bánásmódban részesül, ezért jól érzik magukat. De azért szívesen fogadnák a látogatásokat Is hozzátartozóiktól, mert sajnos, a hozzátartozóknak csak a 15—20 százaléka látogat el olykor-olykor a lontói aggok házába. Belányi János, Déménd SZÄZDI KEZDEMÉNYEZÉS A CSEMADOK százdi helyi szervezete a lévai járásban elsőnek alakította meg a CSEMADOK klubot. Nyúl József tanító a CSEMADOK helyi szervezete vezetőségének a tagja elárulta, hogy a klub elég gazdag programmal indult. Augusztusban Pénz Antal, az EFSZ ökonómusa tartott beszámolót a Szovjetunióban tett látogatásáról. Szeptemberben Petrovics József matematika szakos tanár vezetésével számtan gyakorlatot tartottak. Októberben diafilm vetítésével egybekötve Budai Ernő történelemszakos pedagógus tartott beszámolót a magyar nép történelmi szerepéről. Novemberben íróűjságíró találkozóra került sor, decemberben pedig Nyúl József pedagógus a magyar nyelv tisztaságáról beszélt. Már a terv is azt mutatja, hogy a CSEMADOK klub jó! Indult és ha tovább tart az aktivitás, jó eredményeket érnek eb B-idai Ernő, Százd NYUGDÍJASOK NAPJA NÄNÄN Nánán mintegy 200 nyugdíjas él. Száraz Mária -a vas la tára nemrég nyugdíjas napot tartottak. A megkapó ünnepségen a helyi iskola műsort adott, ezután pedig a Nőszövetség három 90 évest és 90 éven felüli nyugdíjast köszöntött és ajándékozott meg. Matús István bácsi, Herezné és Ilkóné megilletődve vette át az ajándékot, de ezen felül még az állami gazdaság megajándékozta Erős Jánost és feleségét, Csókás, Orbánt és feleségét, valamint Tóth Imrét és feleségét. Ezenkívül még 14 nyugdíjas kapott ajándékot. Nagy József, Párkány DÍJAZZÁK AZ IGYEKEZETÉT A Löki Állami Gazdaságban cukorrépából több mint 400 mázsás hektárhozamot értek el. Ez nem véletlen. A gazdaság vezetői megfelelően díjazzák a dolgozók igyekezetét. Például az a dolgozó, aki 30 ár cukorrépát vállalt, célprémiumként 10 ár háztáji földet kapott. Ezen kívül, — amint Gordík Ferne elvtárs, a techlai gazdasági részleg vezetője elárulta, további termelési prémiumot adtak a hektárhozam. túlteljesítéséért. Okalerszky Gábor, Podhájske
