Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-22 / 47. szám
.HASZNOS TUDNIVALÓK. Kedvezőbb feltételek mellett adjuk el a szarvasmarhát és a sertéseket Jelenleg a földművesek között gyakran felvetődik a kérdés és vita tárgyát képezi, hogy jövőre milyen feltételek mellett tudják majd értékesíteni termékeiket. Feltétlenül helyes ez, mert minden jó gazda jőelőre tudni akarja, mit hoz majd egész évi igyekezete, és hogy az igyekezet összhangban van-e azokkal a követelményekkel, amit tőle a társadalom elvár. Már magában az a tény, hogy a földművesek előtt ma Ismeretesek termelésük jövő évi értékesítésének keretfeltételei, jelentős hozzájárulás ahhoz, hogy a termelők előnyben részesítsék a mezőgazdasági termelésnek azokat az ágazatait, amelyekben jelenleg komolyabb lemaradás észlelhető. A hiányosságok legélesebben elsősorban a piac és a lakosság hússzükségletének elégtelen kielégítésében mutatkoztak meg, alhol az eddigi intézkedések alkalmazásával maradéktalanul nem tudtunk úrrá lenni a kialakult kedvezőtlen helyzeten. Ennek következtében szükségesnek mutatkozik, hogy a gazdasági ösztönzők és eszközök terén foganatosított egyes intézkedéseket, amelyeknek megtételét 1970-re tervezzük, már ez évben életbe léptessük. Emellett az intézkedések korábbi megtétele azért Is szükséges, hogy a mezőgazdasági termelőket idejében tájékoztassuk, s e tájékoztatás alapján ne kelljen eladniuk minden vágásra érett állatot, hanem belátásuk szerint a jövő évre hagynák egy részét, hogy így kedvezőbb feltételek mellett értékesíthessék. Ennek viszont az lenne a következménye, hogy a helyesen elgondolt szándék célt tévesztene, sőt ellenkezőleg, negatív módon, kedvezőtlenül befolyásolná a karácsony előtti piac ellátását. Ezért a Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elhatározta, hogy egyes gazdasági intézkedések hatályát, amelyek 1970-re voltak beütemezve, már 1969 november 10- töl érvénybe lépteti. Nevezetesen a vágómarha felvásárlási áraihoz adott jelenleg érvényes árpótlékről van szó, amely 1,30 korona minden kg élősúly után az összes minőségi osztályban és az összes kategóriában (ökrök, bikák, üszők és tehenek). Ugyanakkor az eddigi helytelen árszint felszámolása érdekében, amely eddig az elsőborjas tehenek felvásárlási áránál volt érvény-A^A A^A A^A A^A A^A A^A A^A A^A A^A A^A A^A A^A ben (amelyeket az első tejelési időszak után mint továbbtenyésztésre alkalmatlanokat vágómarhaként értékesítettek), az üszők árához viszonyítva jelenleg a tehenek kategóriájában a pillanatnyi felvásárlási árakhoz az elsőborjas tehenek esetében kiegyenlítő árpótlékot engedélyez: az A minőségi osztályban 2,50 Kős/kg az At, B, Bt minőségi osztályokban 2,— Kős/kg. A fent említett árpótlékokon kívül a mezőgazdasági üzem rendkívüli prémiumot is kaphat, ha A, illetve Ai minőségi osztályú ökröt, bikát vagy üszőt ad el, amelynek legkisebb vágósúlya 550 kg a szlovák tarka fajtából és 450 kg a szlovák plnzgaui fajtából, állatonként 400 korona összegben. Ez a préminum nem vonatkozik a vágótehenek eladására. Az e feltételek melletti értékesítés előnyét a következő példa mutatja: Vágóökör — A minőségi osztály — súlyn 570 kg Értékesítés eddigi új Alapár a 15,— Kős/kg 8 550,— 8 550,— Arpótlék 1,30 Kős/kg — 741,— Prémium 40Ö,— Kős/db — 400,— összesen 8 550,— 9 691,— Hogy a piacon több legyen a sertéshús, a következő intézkedéseket teszi a minisztérium: a mezőgazdasági termelőüzem az eddig nyert 1,30 Kős/kg élősúlyra adott árpótlékon kívül az érvényes felvásárlási árhoz további pótlékra tarthat igényt, éspedig egy koronát az élősúly minden kilogramja után, ha a vágósertés meghaladja a 70 kilogrammot. Ez azt jelenti például, hogy 110 kg súlyú vágósertés további 110 korona bevételtöbbletet jelent. Az így nyerhető pénzeszközök lehetősége azonban feltételezi azt, hogy a mezőgazdasági termelő üzem teljesítette az 1969- es évre kötött szerződéséből reá háruló szerződéses kötelezettségeit a szarvasmarha és a vágósertés eladását illetően, beleértve a szerződéses hizlalást is. Minden mezőgazdasági üzem, amely ebben az időszakban már teljesítette az 1969-es évre szerződéssel lekötött vágóállat eladási kötelezettségét a megszabott kategóriákban és van még levágásra érett állománya, úgy belátása szerint, a számára kedvezőbb lehetőséget választva elhatározhatja, hogy: — az 1969-es évre lekötött szerződés teljesítése után további vágóállatokat ad el az 1969-es évre érvényes felvásárlási árak mellett és így igényjogosultságot alakít ki a megnövekedett piaci árutermelésért adható prémium elnyerésére, amelyet még ebben az évben fizetnek ki, vagy — a szerződésen felüli menynyiséget az 1970-es évre érvényes feltételek mellett adja el és lemond az 1969-es évben igényelhető fokozott piaci árutermelés után adható prémiumokról. Ezt a döntését írásban közli a járási mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalattal. Emellett természetesen érintetlen marad igénye, bármelyik módszer mellett határoz Is, a differenciális árpótlék elnyerésére. A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának ez az intézkedése ugyanakkor gondol olyan esetekre is, amikor a mezőgazdasági termelőüzem nem teljesíti az 1969- es évre kötött szerződéséből eredő társadalmi kötelezettségeit és igyekszik kihasználni az értékesítés kedvezőbb módszerét vágóállatainak azonnali eladásával, esetleg úgy, hogy a vágósertések eladását 1970 január elseje utánra hagyja. Az ilyen mezőgazdasági üzem még ez után az időpont után is vágóállatainak eladásakor csupán azt a felvásárlási árat és árpótlékot kapja, amely 1969- ben volt érvényben addig, amíg az 1969-es évre megkötött szerződéséből eredő kötelezettségének maradéktalanul eleget nem tesz. Elvárható, hogy ez az Intézkedés kiküszöböli a levágásra érett vágóállatok szándékos visszatartását az év utolsó hónapjaiban és ezáltal lecsökkentené a meglevő takarmányalapot, amit további hústermelésre lehetne felhasználni. Ing. Dorsényiová — M. MiStina A A A A A A A A A A házastársak kölcsönös kezessége A családról szóló Tt. 94/1963. számú törvény 21. §-ának 2. bekezdése, valamint a Polgári Törvénykönyv Tt. 40/1984 számú rendeletének 451. §-a szerint a járásbíróság olyan határozatot hozott, amelyben a házastársak egyikének törvénybe ütköző cselekedetét elitéivé, a jóvátételben mindkét házastársat egyforma mértékben osztatlanul kötelezte. A konkrét eset a következő volt: A vádlott (aki egy fogyasztási szövetkezet dolgozója volt) felesége egy mezőgazdasági termelőüzem pénztárosi funkciójában 32 ezer koronát sikkasztott. Mivel bevallása szerint a pénzösszeg jelentős részét a háztartásra költötte, s a háztartásról törvény szerint a férjnek is kellett volna gondoskodnia, a károsult mezőgazdasági üzem felkérte a járásbíróságot, hogy a Polgári Törvénykönyv Tt 40'19B4 számú törvényének 451. § a alapján a férjet (a vádlottat) jogtalan meggazdagodás elmén ítélje 61 16 ezer korona kár megtérítésére (a kárt okozó feleséggel együtt a szolidáris kezesség elvét véve alapul). A vádlott tagadta, hogy jogtalanul gazdagodott volna meg feleségének sikkasztása révén, mert minden hónapban legalább 1200 koronát adott a háztartás kiadásaira, s ezen kívül még egy kisebb kölcsönt is törlesztett az Állami Takarékpénztárnál. A részletes bizonyító eljárás során a bíróság megállapította, hogy a vádlott — eredeti foglalkozása szerint tanító — zilált életmódot folytatott, és a fegyelem gyakori megsértése miatt az iskolai hatóság a vele kötött munkaviszonyt felbontotta. A vádlott legutoljára a fogyasztási szövetkezet alkalmazottja volt és havonta átlagosan 1600 koronát keresett. A vádiratból a bíróság megállapította: a feleség a büntető eljárás folyamán vallomásaiban azt állította, hogy az egész elsikkasztott pénzösszeget (32 ezer koronát) saját háztartása kiadásainak fedezésére és a család ruházkodására fordította. Férje adott ugyan havonta 1000—1200 koronát, azonban költekező életmódja mellett gyakran volt pénzhiányban és felesége neki néha 50 koronát is adott naponta. Az így kirajzolódott tényállás a járásbíróságot olyan végzés meghozatalára indította, hogy a vádlott köteles feleségével együtt szolidárisán megtéríteni azt a kárt, amit felesége a sikkasztás által okozott. Az indokolásban a bíróság megemlítette azt, hogy a Tt 94/ 1963 számú törvény 19. §-a szerint mindkét bázastárs köteles kereseti és vagyoni lehetőségei szerint gondoskodni a család szükségleteinek kielégítéséről. Ugyanakkor a bíróság figyelembe vette a Tt. 94/1963 számú törvény 21. §-ának meghatározását is, amely szerint a házastársak egyikének ténykedése, amellyel a család szükségleteinek biztosítását igyekszik elérni, mindkét házastársat együttesen és egyforma mértékben osztatlanul kötelezi. A járásbíróság döntését később, a vádlott fellebbezése nyomán, a kerületi bíróság is megersjitette- -neu-Hív a Montostav WVWWWSA<WV Mi is a Montostav? Egy Kassán létesített új üzem, amelynek tevékenységi köre az egész köztársaságra kiterjed. Milyen a munkatartalma? • • • Szereli a Baums acélvázakat a polgári építkezéseken, az üzletek, iskolák, közüzemek, raktárak, mezőgazdasági iskolák és létesítmények építkezésein; • • • Elvégzi , , a vízvezeték, csatornahálózat, villanyberendezés stb. építését; • • • Kidolgozza a lakóházépítkezés, az egyéni-, családiház, négy- és hatlakásos házak felépítésének programját; • • • Most létesíti építkezési-termelési kirendeltségeit; Kassán — Stúrova ul. 14. Stará Lubovüa — a vasútállomás mellett Trebiáov — a vasútállomás mellett Z v o 1 e n — ul. 29. Augusta, 192 sz. Rimaszombat — Vcelinec tanyán Spisská N o v á Vés EGYÜTTAL PÁLYÁZATOT ÍR KI A KÖVETKEZŐ MUNKAHELYEK BETÖLTÉSÉRE: — a kirendeltségek vezető dolgozói — mérnök, közgazdászok — építésvezetők, mesterek, anyagbeszerzők, gépesítők. Rátermett és tapasztalt dolgozóknak kiváló lehetőséget nyújtunk, hogy az új munkahelyen a legkedvezőbben elhelyezkedjenek. , Munkások, kőművesek, ácsok, vasmunkások, szerelők, fűtés-, víz- és gázszerelők, PVC-padlóburkolók, szigetelők, épületlakatosok, gépkocsivezetők, fal- és útburkolók: ragadják meg ezt a kiváló alkalmat! A kedvező bér- és egyéb feltételeket a személyes tárgyalás során rögzítjük le. Ajánlataikat küldjék a fenti kirendeltségek címére, vagy az alábbi címre: MONTOSTAV, národny podnik — odd. SOP KOSICE, Moyzesová 34. A PREROVSKÉ STROJIRNY, n. p.Prerov nagyobb számú dolgozót vesz fel a következő munkakörbe: esztergályos és segédmunkás betanításra a kohászati és gépipari üzemrészlegbe, valamint az anyagelőkészítő osztályra. További dolgozókat felveszünk átmeneti időre a tenyésznyugalom téli időszakára és számukra lakást biztosítunk. A nálunk munkahely iránt érdeklődő családos dolgozók 1971-ben I. osztályú lakást kaphatnak. Jó kereseti lehetőségeket biztosítunk, nyereségrészesedést adunk az elért gazdasági eredmények alapján, lehetővé tesszük hazai, illetve külföldi üdülésen való részvételüket. Részletesebb felvilágosítással szolgál az üzem személyzeti osztálya levélben vagy telefonon a Pferov 3141 telefonszám 2306 házi vonalán. Itt vágják le, kitöltve tegyék borítékba és bérmentve küldjék el címünkre. Érdeklődöm a következő ágazatok iránt Név és pontos lakcím (utca, házszám) Lakhely (község) Járás
