Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-22 / 47. szám
BEL- ÉS KÜLPOLITIKA A párt felhívása a nemzeti bizottságokon is visszhangra talál Kötelezettségvállalások, versenyfelhívások idejét éljük, pedig nemrég még sokan kételkedtek polgáraink aktivitásának újraéledésében. Ám a dolgozók öntudatára mindig számíthatunk. Az elégedetlenséget, uszítást kiváltani akaró hangok fokozatos elhallgatása egyben a lelkes építőmunka újraélesztését is jelenti. Kivált az utóbbi időben lehetünk tanúi a kezdeményezés különféle változatainak. Pl. az ország felszabadulása 25. évfordulójának tiszteletére vállalt munkakötelezettségek vállalatainkban, üzemeinkben ma már általános méreteket öltöttek. Újabban a nemzeti bizottságok is követik a vállalatok és üzemek példáját. Előbb a kroméfíziak fordultak versenyfelhívással az ország nemzeti bizottságaihoz, majd két szlovákiai nemzeti bizottság Is. A Kassai JNB és a Jaslovské Boihunice-i HNB versenyfelhívására gondolunk, melyek a szlovákiai nemzeti bizottságok közül elsőként válaszoltak pártunknak arra a felhívására, melyben arra kérte az ország lakosait, hogy szavak helyett most már a konkrét tettek mezejére lépjen, s ennek egyik legbeváltabb módja a szocialista kötelezettségek vállalása. A kötelezettségvállalások terén igazán gazdag hagyományokkal rendelkezünk. E hagyományok ápolása már csak azért is áldásos, mert a kötelezettségvállalások teljesítéséből közös haszon származik, mindenekelőtt azonban azok veszik hasznát az eredményeknek, akik azokat létrehozzák. A Kassai JNB kötelezettségvállalásának egyes pontjai is ezt bizonyítják. Például ilyen feladatok teljesítését vállalták: még ebben az évben átadnak 26 beruházási költséggel épülő lakást, Jövőre 20 községben végzik el a közművesítést 400 családi ház építéséhez. A nemzeti bizottságok irányítása alatt álló téglagyárakban megteremtik annak a feltételeit, hogy jövőre 6 millió darab téglát adhassanak el magánépítkezők számára. A nemzeti bizottságok rendkívüli figyelmet fognak fordítani a már épülő iskolák mielőbbi befejezésére. Ugyancsak nem feledkeznek meg a régi iskolaépületek tataroeásáról stb. Az említettekből is világosan látszik, hogy valóban konkrét feladatok megvalósítását tűzték ki célul, melyeknek közvetlenül vagy közvetve mindenki hasznát veszi. És pont-ebben rejlik a helyes kötelezettségvállalások lényege. Ezért fontos, hogy minden községben, városban és járásban a nemzeti bizottságok a Qielyi feltételekből induljanak ki a feladatok kitűzésekor. Más nemzeti bizottságok célkitűzéseinek sablonszerű utánzása nem biztos, hogy beválik. Persze, ötletszerzés szempontjából js a kötelezettségek „merészségének“ ellenőrzése végett tanácsos megismerkedni más nemzeti bizottságok kötelezettségvállalásaival. Az általánosítás tehát káros is lehet. Egy helyes szempont azonban általánosítható: a kötelezettségvállalások során olyan feladatokat kell kitűzni, melyek egyrészt reálisak, másrészt pedig megvalósításuk nem tart túl hosszú ideig. Ellenkező esetben a lakosság kezdeti munkakedve, lelkesedése idővel megcsappanhat. Mindezt azért tartottuk szükségesnek megemlíteni, mert a két nemzeti bizottság versenyfelhívását továbbiak követik majd. Sőt, már a bártfaiak válaszát ismerjük is. Mondani sem kell, hogy ők is az említett szempontokat tartották mérvadónak célkitűzéseik összeállításánál. Reméljük, minden nemzeti bizottság kötelezettségének fogja tekinteni a lakosság kezdeményezésének konkrét mederbe terelését, a szavak tettekre váltását. Fülöp Imre A nemzeti bizottságok feladata: szolgálni a népet A múlt héten Prágában ülést tartottak a nemzeti bizottságok kommunista funkcionáriusai, amelyen mintegy 1100 funkcionárius jelent meg. A gyűlés főbeszámolóját Alojz Indra elvtárs tartotta, aki a politika hely-' zetről és ezzel kapcsolatban a nemzeti bizottságok feladatairól beszélt. Felszólalásában a pártnak arról a törekvéséről beszélt, hogy az élet minden területén megvalósítsa a politikai és gazdasági konszolidációt. Ennek a feladatnak egy fontos része, hogy konszolidálódjon a képviseleti testületek tevékenysége. A Központi Bizottság ez év májusi ülésén a főfeladatok közé sorolta azt a kötelességet, hogy meg kell szilárdítani a szocialista állam funkcióját minden szakaszon, mint a munkásosztály és a nép hatalmának szerveit,Ezután a múlt évben és ez év elején lezajlott eseményekkel foglalkozva kifejtette, hogy a jobboldali stratrégia célja az volt,, hogy legyöngítse a nemzeti bizottságokat, megakadályozza a problémák osztályszerű megközelítését. Megállapította, hogy a létező részhibák és tévedések bírálata összpontosított támadássá fajult a szocialista rendszer alapjai, a nép hatalmi eszközei, a nemzeti bizottságok léte ellen. Az volt a törekvésük, hogy az államhatalom irányításából nagyrészt kizárja a munkásokat és a szövetkezeti parasztokat. A szocíalistaéllenes erők gyalázták a nemzeti bizottságok az elmúlt húsz esztendő alatt végzett munkáját és minden meglévő és kiagyalt hibát a nemzeti bizottságok terhére írtak. Majd az egyes sajtóorgánumok romboló tevékenységéről szólva kijelentette, hogy „kisebb vagy nagyobb publicisták, akiknek sejtelmük sincs arról, hogyan kell egy községet, egy járás* vagy kerületet vezetni, akik soha még a legkisebb konstruktív mű alkotásához sem járultak hozzá, hivatottnak érezték magukat arra, hogy „bölcs“ tanácsokat adjanak arra, hogyan kell dolgozni és irányítani. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzeti bizottságok egészében becsületesen helytálltak ebben az időszakban. Az is bizonyos, hogy a nemzeti bizottsági képviselők nagy többsége megértéssel fogadta az ez évi áprilisi plénum döntését és támogatja a Központi Bizottság politikáját. Majd hangsúlyozta, hogy „ma Jól dolgozni azt jelenti, hogy megvalósítjuk a párt politikáját“. A kommunisták számára — bárhol is dolgoznak — az egyetlen irányelv az, amelyet a Központi Bizottság dolgoz ki. A továbbiakban a gazdasági nehézségeket vázolta, megállapítva, hogy a növekvő vásárlóerő és az árualap között lévő feszültség válságos helyzeteket idéz elő. Elmondta, hogy nagy méreteket öltött a korrupció és a feketézés, s hogy az áru nagy részét a pult alól adják el. Egyes kereskedelmi dolgozók szemérmetlenül megkárosítják a fogyasztókat. Ezzel kapcsolatban a nemzeti bizottságok feladatait körvonalazta. Foglalkozniok kell a nemzeti bizottságoknak az ellenőrzés hatékonyságával. A készülő törvényjavaslat lehetővé teszi az említett szabálytalanságok üldözését. „Nem fogjuk ugyan vízbe fojtani a becsteleneket és csalókat, de a szocialista társadalom fenntartja magának azt a jogot, hogy elvegye kedvüket a további piszkosz üzelmektől. Ezután az iskolai, valamint a felnőttek nevelésének feladatairól beszélt. Indra elvtárs befejezésül kitűzte a nemzeti bizottságok tevékenységének irányvonalát és feladataikat a következő pontokban foglalta össze: 1. El kell mélyiieni a párt vezető szerepét a nemzeti bizottságok tevékenységében és apparátusában a nemzeti bizottságok minden fokán. Ezeket meg keil tisztítani a jobboldali opportunista, antiszocialista és szovjetellenes nézetek hordozóitól, és helyükbe szakmailag képzett és politikailag szilárd embereket kell választani. 2. Jelentősen növelni kell a nemzeti bizottságok aktivitását tevékenységük minden szakaszán és tevékenységüket összpontosítani kell a központi bizottság májusi és szeptemberi döntéseinek teljesítésére és a kormányok programnyilatkozatainak megvalósítására. Ugyanakkor gondot kell fordítani a belföldi piac problémáira, fel kell számolni a szabálytalanságokat, harcolni kell a korrupció, a feketezés, a fogyasztók megkárosítása ellen. Ennek érdekében fejleszteni kell a plénumok, « tanácsok, a bizottságok, valamint az egyes választókörzetek képviselőinek politikai-szervezői munkáját. 3. A legnagyobb mértékben arra kell törekednünk, hogy a nemzeti bizottságok szoros kapcsolatban álljanak az állampolgárokkal, és felébresszék érdeklődésüket aziránt, hogy tevékenyen vegyenek részt a képviseleti szervek munkájában. Teljes mértékben fel kell újítani a rendszeres nyilvános választói gyűléseket és fel kell használni a választók észrevételeit és bíráló megjegyzéseit.-4. Minőségileg magasabb színvonalon kell fejleszteni a nemzeti bizottságok és ezek művelődési, népművelési intézményeinek politikai-nevelő tevékenységét, hangsúlyozva a szocialista hazafiság, a proletár internacionalizmus alapvető problémáit, a szocialista országokhoz és különösen a Szovjetunióhoz fűződő szövetséget. 5. Növelni kell a nemzeti bizottságok funkcionáriusainak ás dolgozóinek felelősségtudatát, tevékenységükben szilárdítani kell az állami és a munkafegyelmet. Be kell tartani a szocialista törvényességet, és az állampolgárokkal történő érintkezésben a szocialista stílust kell érvényesíteni. 6. A nemzeti bizottságok funkcionáriusainak járási konferenciát arra kell kihasználni, hogy a felszabadulás 25. évfordulójának tiszteletére nagyszabású munkakezdeményezéssel javítsák az életkörnyezetet, és szépítsék városainkat és községeinket. Ülésezett a Nőszövetség Magyar Tanácsa Harmadik rendes gyűlését tartotta Komáromban a Magyar Nőtanács. Lőrinczné G. Olga a tanács elnöknője megnyitójában Ismertette a tagokkal a Szlovák Nőszövetség októ béri plénumának határozatait, amelyek irányt mutatnak a Nőnatács munkájának is. Ezután a komáromi járás titkárnője beszámolt a nőmozgalom elért eredményeiről a komáromi járásban. Eddig 36 helyi. 3 városi és 2 üzemi klub alakult. A magyar tagok száma mindössze 1700, s ez nem lehet kielégítő, ha e járás asszonyainak létszámát tekintjük. A tanács tagjai arra a megállapításra jutottak, hogy komoly segítséget kell nyújtani ebben a Járásban nemcsak a falvakban, de 2, SZARA.:» FÖLDMŰVES 1989. november 22. az üzemekben dolgozó nőknek is, hogy közelebbről megismerkedjenek a nőmozgalom fontosságával és hasznosságával. A dunaszerdalhelyt járás titkárnője szintén ismertette a járásukban végzett munkát és beszélt azokról a kezdeményezésekről, amelyeket különböző szervekkel karöltve indítottak a nők érdekében. Jelenleg indulás előtt áll a „Családi tanácsadó“, amely szakorvosok vezetésével a napokban kezdi meg munkáját. Ez a kezdeményezés követendő példa lehetne minden járás számára, hiszen a dolgozó családanyák problémái, nehézségei mindenhol azonosak. A tanácskozás alatt egységes vélemény alakult ki arra vonatkozólag, hogy sürgetni kell a női klubok alakulását, mert a dolgozó nők nagy része nem ismeri a nőmozgalom céljait, a Szlovák Nőszövetség munkatervét és az ennek keretében működő Magyar Nőtanács küldetését sem. Így született meg a határozat, hogy a jövőben a tanács rendes üléseit mindig más járásban tartja, mert csak így adódik lehetőség felmérni a nőmozgalom eredményeit, fejlődését és segíteni a felmerülő nehézségek leküzdésében. Mindennapi életünk kisebb-nagyobb problémái sürgetik a szervezett klubélet kialakítását nőtársadalmunk tagjai között. A tanács tagjai vállalták, hogy a Szlovák Nőszövetség járási vezetőségeivel karöltve megvizsgálják saját járásukban a klubalakítás lehetőségeit és elindítják a szervezési munkát. Az elhangzott komoly, józan hozzászólások azt bizonyítják, hogy a Magyar Nőtanács tagjai ismerik napjaink nehéz problémáit és segíteni akarással’*vállalnak részt az országos gondokból. Bába Piroska Újabb bátor kirándulás a Holdra Az Apollo-12 űrhajó november 14-én 17 óra 22 perckor három utasával elindult a Hold irányába. A vállalkozó kedvű, bátor űrhajósok, Charles Conrad, Richard Gordon és Alan Bean vegyes érzelmekkel foglalták el helyüket az űrhajó kabinjában, hiszen az indítás a Kennedy-fokon uralkodó viharos időjárás miatt az utolsó pillanatig bizonytalan volt. Az űrhajót szállító Szaturnusz-rakéta a kilövés után azonnal eltűnt az alacsony felhőrétegek között a jelenlárvők szemei elől. Már az utazás első percében megmutatkozott, hogy indokolt volt az indítást irányitó szakemberek aggódása. Az űrhajó elektromos berendezései ugyanis röviddel az indítás után felmondták a szolgálatot és megszakadt a kapcsolat a Földdel. A bajt a telített viharfelhők elektromos kisülései okozták. Tekintve, hogy az űrhajó — mielőtt véglegesen irányt venne a Hold felé — először másfél kört ír le a Föld körül 185—190 km magasságban, ez az idő lehetővé tette, hogy a keletkezett hibákat a jól képzett űrhajósok eltávolítsák, és így az Apollo-12 teljes rendben folytathatta útját a kitűzött program szerint. I A második Hold-utazás abban különbözik az elsőtől, hogy az űrhajósok ezúttal tíz órával többet töltenek a Hold felszínén mint elődeik, így több idejük lesz a felszíni vizsgálatokra, műszereket helyeznek el a Hold felszínén, melyek adatokat közvetítenek a Földre, és keresni fogják a már régebben feljuttatott hold-szondák berendezéseit. A leszállás helye ezúttal a Hold-egyenlítőtől északra fekvő „Viharok tengere“. További érdekesség, hogy az űrhajó a vasárnapi tervezett manőverezéssel letért az ún. szabad visszatérés pályájáról, és az ún. hibrid pályára tért. A két pálya között az a különbség, hogy az első esetben biztosítva van a Földre való automatikus visszatérés, a második esetben az űrhajó egészen 111 km távolságra megközelíti a Holdat, ami üzemanyag takarékosságot jelent és megkönnyíti a holdkomp manőverezését. A visszatérés azonban teljes mértékben a motorok működésétől függ. Az eddigi sikeres Apollo-program alapján a szakértők bíznak a motorok működésében és ezért kísérelték meg a nagyobb rizikóval járó hibrid-pálya alkalmazását. Diplomás mezőgazdász lett a 32 öregdiák A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 52. évfordulóján — a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk további fejlesztése szempontjából — jelentős esemény történt Dunaszerdahelyen. Harminckét javakorabeli mezőgazdasági dolgozó járult a vizsgáztató bizottság elé, hogy a közel négy évig tartó tanulmányainak befejezése után bizonyítsa, jól felkészült elméletileg is azoknak a feladatoknak a teljesítésére, amelyek a mezőgazdaságunk szüntelen fejlődését szolgálják. Ezerkilencszázhatvanlhatban hatvannégy gyakorlati mezőgazdasági dolgozó jelentkezett a Dunaszerdahelyi Mezőgazdasági Felsőfokú Technikumon azzal a céllal, ihogy a gyakorlati tapasztalatait elméleti tudással egészíti ki. Voltak köztük szövetkezeti elnökök, üzemgazdászok, agronómusok és zootechnikusok, s voltak néhányan olyanok is, akik bár még nem töltöttek be vezető funkciót, annak ellenére tudatosították, hogy nemcsak megéri, hanem kötelesség is kihasználni a felkínált tanulási lehetőséget. Az azóta eltelt idő alatt sajnos azonban többen hátat fordítottak az iskolának. Egyesek a tanulással járó lekötöttséget, míg mások a költségeket sokalták. Márcsak ezért is méltó elismerés illeti mindazokat, akik kopaszodó vagy deresedő fejjel helytálltak és a négyéves iskolai tanulmányaik befejezése után, mint diplomás mezőgazdák térhettek haza szeretteik és munkatársaik körébe. Elismerés és dicséret jár az iskola igazgatóságának és mindazoknak a tanároknak — köztük a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Főiskoal tanárainak is —, akik a távtanulással járó különböző buktatók ellenére olyan harminckét szakembert neveltek mezőgazdaságunknak, akik nemcsak a tanulásban, hanem a termelés frontján is biztosan helytállnak. G. I. Gyümölcstermesztők figyelmébe I A Kosúti Magtermelő Állami Gazdaság feketevlzi (Cierna voda — galántai járás) részlegének csemetekertjében nagyon gazdag a választék alma, körte, barack, cseresznye, szilva és diófákban. Az érdeklődök írásban rendelhetnek, avagy közvetlen a • cgemetekertben vásárolhatnak fácskákat. Csehszlovákia is tagja lett a nemzetközi közélelmezési és mezőgazdasági szervezetnek Az ENSZ mellett működő FAO (nemzetközi közélelmezési és mezőgazdasági szervezet) a napokban Rómában megtartott Í5-ik közgyűlésén Csehszlovákiát is felvette a tagországok sorába, ezzel a szervezetbe tömörült országok létszáma 106-ra bővült. A közgyűlésen résztvevő csehszlovák delegációt dr. Koloman Buda, a szövetségi mezőgazdasági bizottság elnöke, miniszter vezette. Felszólalásában hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia aktív részt kíván venni a szervezet munkájában,'Ismerve annak nemes küldetését, és eddigi többéves hasznos munkáját. Megemlítette, hogy Csehszlovákia az élelmiszerek előállítása terén a teljes önellátsára törekszik, annak ellenére, hogy az országban 1 lakosra csupán 0,36 ha szántóföld jut. A csehszlovák kormány mezőgazdasági politikája arra törekszik, hogy az állam ne vegyen a világpiacon igénybe olyan termékeket, amelyeket otthon is elő lehet állítani. Bod'a elvtárs megemlítette továbbá, hogy a csehszlovák ipar és tudomány kész aktívan részt venni az FAO keretén belül a szervezet hasznos feladatainak a teljesítésében. A FAO munkáját az utóbbi két év alatt a szervezet vezérigazgatója, Addeke H. Boerma értékelte, kitűzve a távlati fejlődés feladatait. Véleménye szerint a nemzetközi segítségnyújtás számára kedvezőtlenek a jelenlegi nemzetközi viszonyok. Egészségtelen a mezőgazdasági termékekkel való nemzetközi kereskedelem. Ezt legjobban az a tény igazolja, hogy a nemzetközi gabona-egyezmény gyakorlatilag összeomlott és a cukor is a nemzetközi cukor-egyezményben megállapított minimális árszint alatt kerül forgalomba. A föld legszegényebb lakóinak táplálkozási szintjét legjobban fehérjékben gazdag gabonafélék kitermesztésével lehetne emelni. A tudomány és a technika bebizonyította, hogy a fejlődő országokban is el lehetne érni az iparilag fejlett országok mezőgazdaságához hasonló termelési szintet. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy ezt a kérdést nem szabad túlzott optimizmussal kezelni, főleg a szárazságnak kitett területeken. Megemlítette továbbá, hogy a műtrágyák és növényvédő szerek alkalmazása a fejlődő országok számára túl költséges. Rámutatva a mezőgazdasági termelés világméretű összefüggéseire, a szónok megemlítette India és Pakisztán példáját, ahol a nagy terméshozamú búzafajták sikeres termelése máris rekordmennyiségre emelte az eladatlan búzát Kanadában. Boerma kijelentette, hogy a fejlődés bizonyos intézkedéseket fog követelni, melyekhez a FAO szervezete aktívan hozzájárulhat. A jelenlegi konferencia például megvitatja a mezőgazdasági termelés előre kidolgozott indikativ világtervét. Ez a feladat magában foglalja mindazon kérdések részletes megvitatását, melyek a soron következő 15 év alatt fordulnak majd elő. A FAO a közeljövőben a következő 5 feladatra összpontosítja a figyelmét: 1. A fő termények magas hozamodat elérő fajtáinak előállítására. 2. A fehérjehiány általános kiküszöbölésére. 3. A meglevő élelmiszerkészletek takarékos felhasználására. 4. Az emberi munkaerő jobb kihasználására a mezőgazdasági termelésre alkalmas körzetekben. 5. A fejlődő orszáenk valutasziikségleteinek kielégítését szolgáló segítségre. A szervezet úgy fogja irányítani munkáját, hogv a tagországok által befizetett tagsági díjak a tagok számára többszörösen megtérüljenek.
