Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-11-08 / 45. szám
FALVAINK ÉLETÉBŐL Spekuláció nélkül Otra készítik a savanyított káposztát. Negyedi László, Patasi József, Pápai Árpád és Pelikán Mihály rakodás közben. 220 vagon vitamindús savanyúkáposzta # Jó minőségű a negyedi savanyúkáposzta % Már készül az almás káposzta is 0 Újdonság: a sárgarépás káposzta 0 Minden évszaknak megvan az öröme. Az ősz különösen sok gyümölcsöt hoz asztalunkra, de ezek közül sok nehezen vagy egyáltalán nem tartósítható. A gyümölcsökben levő vitaminra pedig télen is szüksége van a szervezetnek. Ezért tartósítják országunkban több helyen is az igen vitamindús káposztát' Az egyik verőfényes, szinte nyárinak mondható őszi napon látogattunk el a negyedi káposztasavanyltóba, ahol teljes ütemben folyt a munka. Az óriási fakádak már odaérkezésünk előtt is azt sejttették, hogy Itt sok káposztát tartósítanak. — Hát bizony, van munkánk bőven — újságolta Pásztor Ferencné, a savanyító üzem újdonsült vezetője — hiszen 320 vagon káposztát kell felvásárolnunk, amiből a felszeletelt anyag megközelítőleg 255 vagon lesz, és ebből 220 vagon készterméket készítünk. — Meg tudnak birkózni a feladattal? Nincsenek nehézségeik? Az üzemvezetőnő vidáman mondja: — Magam sem gondoltam volna, hogy ilyen megértésre találok a szövetkezetekben. Kevés a munkaerőnk, mert az üzem Idényjellege miatt nehéz konszolidálni az embereket. Ezért kértem a szövetkezeteket, hogy tisztított állapotban szállítsák a káposztát savanyítónkba. Most már így kapjuk a káposztát, és ez lényegesen hozzájárul a munkafolyamat meggyorsításához. Terepszemlére indulunk a savanyítóban. Megy itt a munka mindenfelé.. A szín alatt sárgarépát szeletelnek a vidám asszonyok. — Talán ezt is savanyítják? — viccelődünk. — Ez a mi újdonságunk — magyarázza Pásztorné. — Sárgarépával is savanyítunk káposztát. Ha a piac érdeklődik utána, jövőre többet ' is készítünk. Ügy gondoljuk, megfelel borscsleves készítéséhez is. Természetesen idén sem feledkeztünk meg a múlt évi különlegességről, az almás káposztáról, amit majd a karácsonyi ünnepek élőt dobunk piacra. Idén öt vagonnal tartósítunk többet, mint tavaly, tehát összesen 30 vagonnal lesz. Sárgarépás savanyúkáposztát pedig 14 vagonnal készítünk. Szemlélődés közben elbeszélgetünk még néhány szervezési munkaproblémáról. A vezetőnő igen elégedett az eddigi ütemmel, hisz már június 23-án elkezdték a nyári káposzta savanyítását, amelyből 16,5 vagonnal savanyítottak és már augusztus 27-én eladták az utolsó mázsát Is. Az őszi káposzta savanyításához augusztus 20-án kezdtek hozzá, és azóta is jő ütemben megy a munka, bár sok borsot tör az orruk alá a vasút, mert sok esetben kevés a vagon. A termelőkkel azonban nincs baj. Nagyon jó minőségű káposztát szállítanak, különösen a zsigárdiak és a perediek. Idén a zsigárdiak adják a legnagyobb mennyiséget. Nem csoda, hisz káposztából 8 vagon hektárhozamot értek el. Komoly partner még a gútal és a farkaséi szövetkezet Is. Jól dolgoznak a savanyító üzemben. Igyekszenek szélesíteni a választékot, bár az üzem vezetőnőjének az a véleménye, hogy lehetne még több újdonságot is adni a fogyasztóknak. Egyébként a jövőben KOPRO tartósítószert is szeretnének készíteni. így csökkenne az üzem idényjellege és az idénymunkák alatt is elég munkaerővel rendelkeznének. Készül tehát a 220 vagon vitamindús savanyúkáposzta, aminek mindannyian örülhetünk. —b— jjröm ellátogatni az őszi napfényw ben fürdő Csallóközbe. Gyors ütemben folyik a cukorrépa begyűjtése, a kukorica begyűjtésével együtt a kőrőt is betakarítják, úgy hogy tisztán marad a föld és máris mehet az eke. A vetést már általában befejezték, néhol dús a búzaszőnyeg, máshol kissé foltos az őszi szárazság miatt. Bizony, kellene már egy kis eső. Erről beszélnek a szövetkezeti elnökök, az agronómusok, ahol pedig lehet és megvannak hozzá az eszközeik, öntöznek. Öntözik a búzát ős az őszi keverékeket is. A begyűjtés általában gyorsan halad és emellett gazdag is az ősz. Mire e sorok napvilágot látnak, már lényegében pontot is teszünk a begyűjtésre és jóformán csak a szüret utolsó akkordjairól és a piros paprika begyűjtéséről beszélhetünk. A szüret rendkívül gazdag, és emellett nagyon jó a szőlő minősége is. Szeptemberben még rothadni kezdett a szőlő, de az októberi napfény száműzte a penészt és cukordús bogyókat érlelt, ezért a must foka általában 17—23 fok között mozog. Őszi határszemlénk alkalmával ellátogattunk a komáromi borfeldolgozó üzembe is, ahol Pavel Cabala termelési technikus, valamint ChudáCek Lajos felvásárló tájékoztat a szőlő felvásárlásával, illetve feldolgozásé val kapcsolatős problémákról. Mindjárt a bevezetőben megtudtuk, hogy a múlt évhez képest a feldolgozó üzem lényegesen növelte kapacitását Amíg az 1968 as idényben naponta 4 SZABAD FÖLDMŰVES 19G9. november 8. Problémák az őszi napsütésben csak 11—12 vagon szőlőt tudtak feldolgozni, idén már 18—20 vagont. Lényegesen könnyített a helyzeten az is, hogy növelték a kádak befogadó képességét. Amíg a múlt évben csak 5 vagonnyi tároló tartályaik voltak az őrölt szőlőre, idén már 18 vagont fogadnak be az új tartályok, amelyeket a bratlslavai élelmiszeripari vállalat készített. A szőlőprések is jóval több szőlőből tudják kipréselni a mustot, mint tavaly. Annak ellenére, hogy a kapacitás nagyobb lett, azért az idén is akadtak zökkenők a szőlő felvásárlása körül. Többek között a búcsi szövetkezet szőlőjét sem vették át időben, de ezt azzal indokolják a szőlőfeldolgozó üzemben, hogy két napig nem volt villanyáram, tehát nem dolgoztak. Egyébként böngészgettük az átvevő listát és megállapítottuk, hogy naponta 10—15 vagon szőlőt vettek át, ennek ellenére már említettük, hogy a kapacitás 18—20 vagon. Tehát nem lehet túl nagy torlódás az átadás, illetve az átvevés körül. Ezt vallották az egyes szövetkezetek átadói is, többek között beszéltünk Szabó -Andrással, a madarí szövetkezet sofőrjével, aki Igen meg volt elégedve. Általában a Leánykák a legédesebbek, a bátorkeszi Leányka cukorfoka pl. 23 fok volt és a Gyulov-i Leányka szintén 22—23 fokot ért el. Nehezebben édesedett az Ezerjó és a rizlingfélék. Végezetül megkérdeztük, hogy milyen lesz az új bor? A vezetők Értékes kötelezettségvállalás Hazánk felszabadításának 25. évfordulója tiszteletére a Dunatőkési Állami Gazdaság a szerződésen felül egymillió tojást, 1800 kg baromfihúst, 100 mázsa almát ás 800 kg mézet ad el. Búzából 1000 mázsával adtak el többet, a malacelválasztás tervét pedig 30 darabbal'szárnyalják túl. Kötelezettségvállalásuk értéke 1 millió 530 ezer 580 korona. Jelentkeztek tehát a többtermelési mozgalomba és egyben olyan feltételeket teremtenek, hogy 1970-ben még gyorsabban és nagyobb mennyiségben növelhessék a termelést. H. J. tettünk, s nem csekély tapasztalatra is szert tettünk. Jelenleg ezen a munkaszakaszon öt munkaerő dolgozik állandó jelleggel. Minden jel arra mutat, hogy a járási mezőgazdasági társulás és a dióspatonyi szövetkezet közötti megállapodás értelmében a járás mezőgazdasági üzemei részére szükséges szénapajtákat a patonyl szövetkezet szakemberei készítenék. Várható, hogy rövidesen sor kerül a szerződéskötésekre is. Ezek a korszerű, fedett szénatárolők busásan megtérítik a reájuk fordított költséget. A takarmánytárolás ilyen módja a hagyományos tárolásnál jóval veszteségmentesebb, a takarmány minősége hosszabb időre megőrizhető. Viszont a jobb minőségű takarmány etetésének előnyeivel úgyszólván minden szövetkezeti tag, mezőgazdasági dolgozó tisztában van. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a biztonságosabb takarmánytárolás megoldását érdemes pártfogolni! — Kisebb jelentőségű munkaszakaszok? — Ide sorolható a fafűrészelés, a tehergépkocsis fuvarozás és a pálinkafőzés. Ez utóbbi a hulladék-gyümölcs hasznosítását mozdítja elő, nemcsak helyi viszonylatban — a szövetkezet és a tagok részére —, hanem a szomszédos szövetkezetek is felfőzetik pálinkának a hulladék-gyümölcsöt. Naponta mintegy hat-hét mázsa cefre kifőzésére kerül sor. * Mindent egybevetve: csak helyeselhető az ilyen melléküzemági termelés. Olyan értelemben is, hogy a mezőgazdasági csűcsmunkák idején ezek a munkaerők is bekapcsolódnak a mezőgazdasági termelésbe. Ott tevékenykednek, ahol a feladatok elvégzése a legsürgősebb. S ez így helyénvalói Lám, így is lehet melléküzemági termelést folytatnil A mindenáron való nyerészkedés és spekuláció teljes kizárásával. Szervesen összekapcsolva a mezőgazdasági termeléssel. Az ilyen melléküzemági termelést csak helyeselni, támogatni és követni lehet! N. Kovács István 1 időjárás, a rossz évjárat okozta tér* : méscsökkenésből adódó jövedelem■ kiesés elkerülése. Most lássuk, mivel Is foglalkoznak a melléküzemági termelést illetően a dióspatonyiak? Köztudott, a Magyar Népköztársaságban gyártott hidroglobuszok nagyon jól beváltak nálunk is. Érthető, tehát a mind nagyobb érdeklődés, amely a mezőgazdasági üzemek vezetői részéről megnyilvánul. így a behozatal növekedésével számolni kell. Illetékes szerveink bizonyára számolnak is ezzel. Csakhogy ezeknek a hidroglóbuszoknak a felállítása szakembereket követeli A csillogó óriásgömbök avatatlan, hozzá nem értő emberek varászszavára nem emelkednek fel, s az üzemelésük sem szavatolt. Igaz ugyan, hogy rábízták a járási építkezési vállalatokra — ha egyáltalán rábíztákl — e feladat teljesítését, de... — Speciális szakembereik eddig hány hidroglóbuszt helyeztek üzembe? A mérnök-üzemgazdász, aki a melléküzemági termelés jogi ügyeinek intézéséért felelős, gyorsan összeszámolja. — Eddig hat hidroglóbuszt szereltünk és állítottunk fel, s további hatra van kilátás. Íme, a leleményesség nem mindennapos példája! Mitől mentesítik a dióspatonyi mesteremberek az érdekelt mezőgazdasági üzemeket, s a vállalkozó szövetkezet milyen kedvezményt nyújt? Gyorsan, határidőre elvégzik a vállalt munkákat. Hiszen nem mindegy, hogy a hidroglóbusz mennyi ideig áll használatlanul. Műszakilag tökéletes állapotban adják át. S az sem éppen lebecsülendő, hogy a vezetőknek nem kell napokon át kilincselniük, könyörögniük az építkezési vállalatoknál ... További előny: az érdekelt mezőgazdasági üzem közös megegyezés szerint akkor térítheti meg az elvégzett munka költségeit, amikor az a legkedvezőbb a számára. Mondani sem kell: az egyenletes vízellátást biztosító hidroglóbusz mennyire hasznos a gazdasági állatok ivóvízellátása szempontjából. Hiszen nem egy példa igazolja, micsoda kár keletkezhet a villanyáramszolgáltatás esetleges rövidebb-hosszabb szünetelése következtében... — A másik jelentős tevékenységük? — Tizenöt-tizenhat vagon szálastakarmány elhelyezésére alkalmas fedett szérűket, vagy ha úgy tetszik szénapajtákat készítünk. Először csak a saját részünkre építettünk. Utána más mezőgazdasági üzemek is érdeklődni kezdtek iránta, főleg a szövetkezetek. Azóta már jónéhányat épí-Mostanában számos mezőgazdasági üzemben a vezetők vlszolyognak, ha a melléküzemági termelés kerül szóba. Nos, ez a bizalmatlanság, reményvesztettség bizonyos mértékben Indokolt, annál is Inkább, mivel az utóbbi években egymásnak homlokegyenest ellentmondó intézkedések születtek, amelyek több kárt okoztak, mint hasznot. Ennélfogva a jó irányban haladó és figyelmet érdemlő, hasznos kezdeményezések is lelohadtak. Ezt a nagyméretű elkedvetlenedést tetézte a mindenképpen hibásnak mondható általánosítás, a „vizeslepedő“ ráhúzása azokra is, akik egy pillanatra sem tévesztették szem elől az igazi célt, akik a melléküzemági termelést szervesen a mezőgazdasági termeléshez kapcsolták. Mindezt mi követte? Nem más, mint á könyörtelen megadóztatás, ami megintcsak útját állta a további kezdeményezéseknek. A kedvszegett vállalkozók legtöbbje azután így vélekedett: „Egyszer már megégettük az Ujjúnkat, másodszor nem akarjuk Ismét a tűzbe dugni.“ Hát jelenleg nagyjából ilyen a helyzet. * Az elmondottak ellenére azért itt-ott mégis felszínre tör a szunnyadásra kényszerített vállalkozókedv. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segítő melléküzemági termelés jó példájával találkoztunk a minap Dióspatonyban. Az itteni szövetkezet vezetőit a becsületes szándék hatja át. Ök nem a fékevesztett nyerészkedésre, spekulációra törekszenek, hanem az életparancsolta szükségletek kielégítését szorgalmazzák. Megkértük Pongrácz László mérnököt, a közös gazdaság fiatal, tettrekész üzemgazdászát, mondjon el egyet-mást melléküzemági termelésük küldetéséről, a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó szerepéről és másegyébről. Mindjárt elöljáróban közölte: az évi huszonhárom millió korona összbevételből több mint egymillió koronát hoz a melléküzemági termelés. Tehát qz ebből származó bevétel csupán kiegészítő, az egy hektárra Jutó bruttó Jövedelem növelését segíti elő. — Lehetőségeink főleg a növénytermesztésben korlátozottak. így hát a más irányú kihasználásról nem mondhatunk le. Itt említem meg, szántóterületünk mintegy huszonöt százaléka homokos, kevés szervesanyagot tartalmaz. Ez a félezer hektárnyi silány minőségű talaj igen Jelentősen befolyásolja a növénytermesztést. Más oldalról megvilágítva: szövetkezeti tagjaink háromnegyedrésze az állattenyésztésben dolgozik. Ez is aláhúzza — vázolja a tényleges helyzetet Pongrácz mérnök —, menynyire szükséges a kiszámíthatatlan piros paprikát termeltek, 1969-ben már 270 vagont A legnagyobb pirospaprika termesztők a járásban Kava, Ögyalla, Marcelháza, Radvány, Alsópéter, Imely és még más szövetkezetek. Határszemle közben beugrottunk a kávái szövetkezet kertészetébe, ahol a tagok egész hadserege szedte a kitűnő minőségű kapia és paradicsompaprikát. Psenák István kertész elmondotta, hogy azért a nagy sietség, mert tavaly több mint 300 ezer korona kárt okozott a fagy. Idén meg akarják előzni az időt. Egyébként elégedettek az értékesítéssel, mert a piros paprika kilójáért 3,5 koronát adnak. Volt olyan év, amikor a pirosra érlelt paprika hektáronként 118 ezer koronát is hozott. Madarász Gábor, a szövetkezet agronómusa is ott sürög-forog a paprika-szedők között, később pedig megérkezik Juhász elvtárs, az elnök is. De alig néz szét, máris befut a brnói FRUTA autója. Jaromír Bartoä felvásárló ugrik ki az autóból és máris szívélyesen paroláznak. Alig győz gyönyörködni az óriási pirospaprika piramisban. Innen viszik a nyersanyagot az olajos paprika készítéséhez, elégedettek a tavalyi partnerekkel. De a Jövőben még többet vásárolnának fel. Nagyban megy a parolázás. A brnóiak többet kérnek, a kávái vezetők meg többet ígérnek, így kellene ennek menni máshol Is, mert a termelőkben nincs hiba, csak a kereskedelem ... Az bizony sántít, kevés az üzleti szellem ... Bállá József egyöntetűen mondották „jó bor lesz, jobb mint tavaly“. A Komáromi Járási Mezőgazdasági Társuláson is nagy a sürgés-forgás ilyenkor ősz idején. A kereskedelmi osztályon csehországi konzervgyárak képviselőivel tárgyalnak. A zöldség értékesítéséről, illetve elhelyezéséről van szó. Hiába termelnek sok zöldséget a járásban, helyben nem dolgozhatják fel, kénytelenek a csehországi részekbe szállítani. Pedig helyben is lenne elég munkaerő, ha az illetékesek a konzervgyárak építésére Idejében gondoltak volna. Dehát a régi hibán már nem lehet egyhamar változtatni, ezért úgy oldják meg a kérdést ahogy lehet. Mikor milyen sikerrel. Gergely József a mezőgazdasági társulás kereskedelmi osztályának dolgozója egyáltalán nincs megelégedve a zöldség értékesítésével. A legnagyobb idényben, augusztus derekán pl. 50—60 vagon paprikát nem vittek el a komáromi járásból és így jelentékeny kárt szenvedtek az értékesítők. Voltak tehát buktatók a zöldség értékesítése terén az idén is, ennek ellenére 600 vagonnal többet adtak el, mint a múlt évben. De a következő évben 1200 vagonnal adhatnának el többet, ha volna rá kereslet, éppen ezért már élőre tárgyalnak a csehországi üzemek képviselőivel, hogy a termelési terveket eszerint készítsék el. Egyébként piros paprikából lényegesen többet termelnek mint az előző években. Amíg például 1968-ban a Járásban csak 60 vagon
