Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

ÉLETÉBŐL Hasznos megoldás a kooperáció Kétségtelen, hogy a komáromi Járás az ország egyik legnagyobb zöldség- és gyümölcstermelő központja. Több, mint 2700 hektárnyi területen évente közel 35 000 tonna gyümölcsöt és zöldséget termelnek Itt, 78 millió korona értékben. Jellemző, hogy a Járás mezőgazdasági összterületének 3,88 százalékán termesztik az említett termékeket, melyek az összbevétel 10 százalékát jöve­delmezik. Érdemes tehát zöldség- és gyümölcstermesztéssel fog­lalkozni. Persze az elmúlt időszakban, mikor az egész országban problémát Jelentett a zöldség és gyümölcs értékesítése — Komáromban hatványozott mértékben Jelentkeztek ezek a gondok. A felvásárló szervezetek sok esetben elutasították a termés átvételét, bár ezzel megszegték a gazdasági szerződéseket. Ezért a Komáro­mi Járási Mezőgazdasági Társulás létrehozta az értéke­sítő társulást, amely a mezőgazdasági termékek eladá­sának szervezésével kizárta az értékesítői hálózatból a fölösleges közbeeső szerveket, és sokoldalúan védelmezi a termelők Jogos igényeit. A társulás tagjává fogadták az Érsekújvár! Zelenina n. v-ot is, hogy ezzel fokozni tudják a zöldségkereskedelmi vállalatra gyakorolt be­folyásukat. A JMT kereskedelmi osztálya által támogatott érté­kesítő társulás tevékenysége hamar fellendült. Felvette a kapcsolatot a konzervgyárakkal, a Jednota Népi Fo­gyasztási Szövetkezet Járási központjaival, és több évre szóló, hosszabb időtartamú szerződések alapján kezdték meg a mezőgazdasági termékek szállítását. Már az első évben 28 ezer tonna zöldség szállítására kötöttek szer­ződést, és hasonló rugalmassággal szervezték meg a gyümölcsfélék értékesítését is. A rugalmas, vállalkozőszellemü komáromi társulás életképességét bizonyítja az a tény is, hogy a szerző­dések megkötésén túl a főidény közben is képes volt megoldani a felmerülő problémákat. Mikor a vegetációs időszak folyamán magasabb termés ígérkezett, az ere­detileg leszerződött mennyiségen kívül értékesítettek a frydek-místeki, íesky teäini, novy jiőínl fogyasztási szö­vetkezetek közvetítésével 20 vagon dinnyét, a őeské bu­­déjovicei és Nővé Mesto nad MetuJÍ-I konzervgyárak­ban 10 vagon paprikát, a öeské budéjovicei konzerv­gyárban pedig ugyanennyi paradicsomot. Meg kell itt Jegyezni, hogy ez előző évben legalább ennyi paradi­csomot beszántottak a kertészetekben. RENDET TEREMTETTEK az adásvételi kapcsolatokban s ez nagy mértékben hoz­zájárult ahoz, hogy a járásban az előző évvel szemben 6,5 millió tonnával emelkedett a zöldségtermesztés. Fő­leg a vöröshagyma, paprika és paradicsom termelése bővült. Mindez még nem Jelenti a lehetőségek maximumát, a járás termelő üzemel képesek olyan mértékben fo­kozni a zöldségtermelést, hogy — a „holt szezón“ és előre nem látható kisebb kilengések eseteinek kivéte­lével — fölöslegessé váljék e termékek behozatala. Az adásvételi kapcsolatok általános javulása mellett viszont nem mellőzhetünk néhány hiányosságot, ame­lyek még továbbra is felmerülnek. A Zelenina kereske­delmi vállalat Július 25-e és augusztus 15-e között nem vette át a paprika- és paradicsomtermésből a szerző­désben biztosított mennyiséget. Igaz, hogy a vállalat megfizette a termelőknek az át nem vett termékek árát is — de a társadalmi kárt, a közellátás megkárosítását nem tudta Jóvátenni. A termelők elmére viszont meg kell jegyezni, hogy mikor elmulasztják a termékek, főleg gyümölcsfélék osztályozását, ezzel szintén akadályozzák az értékesítés folyamatosságát. Az osztályozatlan gyümölcsöt nehezebb elhelyezni a piacon. Idén még 5 konzervgyárral működött együtt a komá­romi társulás, de jövőre már a konzerválásra szánt ösz­­szes termékeket a trencséni SLOVLIK konzervgyár vá­sárolja fel. A gyár igazgatósága komolyan felkészült e feladat teljesítésére, Komáromban már ez évben is háromtagú munkacsoport dolgozott a SLOVLIK-ból, s az eredeti szerződéseken felül nagyobb mennyiségű barac­kot, őszibarackot és almát vásároltak fel. Előnyös lesz ez az együttműködés úgy a konzervgyár, mint a mezőgazdasági termelő üzemek részére. Bizto­sítva lesz az egész zöldség- és gyümölcstermés értéke­sítése, s a termelők minden kilogramm eladott termé­kért 4 fillérrel többet kapnak, mintha a zöldségkeres­kedelmi vállalat közvetítésével értékesítenék. Ez a pár filléres többlet Járási méretben egyetlen év alatt 1 mil­lió 133 ezer koronát tesz ki. Hojgyan szervezik a felvásárlást? A SLOVLIK és a Já­rási Mezőgazdasági Társulat tagüzemei közösen ren­deztek a járásban felvásárló és értékesítő központokat. A konzervgyár már a jövő évre felajánlotta a felvásár­lási árakat, amelyek azonban csak a termelő üzemek jóváhagyása után lépnek érvénybe. Ezenkívül három hűtőtároló is épül a járás területén, egyenként 70 vagon befogadóképességgel s az egyik tároló építéséhez anyagilag hozzájárul a SLOVLIK is. A raktárak legkésőbb 1971-re készülnek el s egy évvel később már termelni fog az évi 20 ezer tonna kapaci­tással rendelkező érsekújvári konzervgyár is. Nem hagyják figyelmen kívül a Zelenina kereskedel­mi vállalat igényeit sem, viszont csak az elárusító há­lózat szükségletét fogják fedezni. Hasonlóképpen köz­vetlen szállítás útján látják majd el a Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet boltjait is. Kétségtelenül helyes a komáromi kezdeményezés. Le­hetővé teszi a fogyasztási-hálózat ellátását és biztosítja az összes kitermelt zöldség és gyümölcsfélék értékesí­tését. Egyaránt jól jár a termelő és a feldolgozó szer­vezet. G. Penkovsky mérnök Dohánykertészek A marcelházi dohányszárítók mel­lett szorgos kezű, fiatal leányok és asszonyok munkálkodnak, ölükben nagy halom dohánylevél, melyeket egy nagy tű segítségével zsinórra fűznek. A dohánykertészt keresem. Az egyik munkásnó készségesen mellém szegődik és a közeli épülethez vezet. Zsidek László és Koralovszky Páter társaságában találom meg Mészáros István dohánykertészt. A csomózott dohánnyal foglalatoskodnak. Azt ké­szítik elő szállításra. Pista bácsi társaságában átmegyünk a szomszédos helyiségbe, ahol körös­körül hosszú asztalok sorakoznak. Itt csomózzák a dohányt. — Mindez néhány évtizeddel ezelőtt Baranyai Lajos földbirtokos tulajdona volt, — tájékoztat Pista bácsi. Ott, az a vályogból épült dohányszárító is a múltat idézi. Azt a másikat már a szövetkezet építette. rítása. Müszárítással kísérletezünk, de az eddigi eredmények nem kielé­gítők, mert a száradási folyamat egyenetlen, ami a minőség rovására megy. Pém Imre és Bratko László fűtők is elégedetlenek, pedig igazán nem rajtuk múlik, hogy rosszul szá­rad a dohány. Pista bácsinak az a véleménye, hogy legjobb lenne leállítani a mű­szárítót, de a vezetőség hallani sem akar erről, mert a komáromi dohány­gyár sürgeti a dohány szállítását. An­nak ellenére, hogy csak az E—3 do­hányfajtát akarják műszárítóban szá­rítani, az anyagi veszteség még így is Jelentős, mivel az így szárított dohányt csak másodosztályúként ve­szik át. Ez kilónként nyolc korona veszteséget Jelent. Feltűnően sok fiatal dolgozik a do­­hánykertészetben, pedig a munka nem könnyű. A dolog gyökere abban rejlik, hogy a fiatalok megtalálják számításukat. Bár volt idő, ^amikor nagyon gyéren fizették őket. Végre ez évben rendezték a bérezésüket, ami kihat munkájukra is. Annak el­lenére, hogy ezen a szakaszon nem volt ideális a kereseti lehetőség, né­­hányan mégis több esztendeje itt dol­goznak. Például: Viderman Irén, Mé­száros Mária, Mészáros Margit, Mar­­cinko Erzsébet, Rohácsek Etel és Marcinko Rozália. Pista bácsi elégedett a csoport munkájával, mert mint mondja, igyek­vők, szorgalmasak. Ennek köszönhe­tők a szép eredmények is. A dohány­­kertészek úgy igyekeznek, hogy tel­jesítsék az előirányzott 1,5 millió ko­ronás pénzügyi tervet. Andriskin József — Hány hektár területen termesz­tenek dohányt? — összterületünk 32 hektár, de mi­vel két csoportban dolgozunk, így egy-egy csoportra 16 hektár terület jut. Mi a község északnyugati felén, Viczena István dohánykertész cső portja pedig a község déli oldalán dolgozik. A két csoport között ver sengés alakult ki, ami a termelés szempontjából nagyon előnyös. A beszélgetés során megtudom, hogy fötermőnykőnt a kerti dohányt termesztik — 20 hektáron — a Sza bolcsit 4, az R—3 Jelzésű fajtát pedig 8 hektáron. Ez utóbbiakat inkább kísérleti célból termesztik, mert arra kíváncsiak, hogy az Itteni éghajlat1 viszonyok között milyen termést ad nak. — A dohány Jelenlegi minősége re ményekre Jogosít — mondja Pista bácsi. A levelek szép nagyok, így a tervezett 18 métermázsás hektárho­zamot — szárított állapotban — túl­teljesíthetjük. Komoly gondot okoz azonban az R—3-as dohányfajta szá-4' mar .‘elfiSzi szövetkezet dohánykor‘érzeténél? osoportja Mészáros István irányításával kiváló eredményeket ér eL (Andriskin felv.J Ilyen modern lakásegységeket épit az Ipolysági Állami Gazda­ság dolgozóinak. Példás építő csoport Az Ipolysági Állami Gazda­ság igazgatósága néhány évvel ezelőtt állandó építkezési cso­portot alakított, mivel a régi földbirtokosoktól sok helyen öreg, javításra váró gazdasági épületeket vettek át. No meg az állattenyésztést is állandóan fejlesztik, s nem utolsó sorban a gazdasági épületek mellett gondoltak az alkalmazottak lakás- és szociális viszonyaira. Ebben a tekintetben példás munkát végeznek, mert minden gazdasági részlegen a lakások megfelelnek a modern kor kö­vetelményeinek. Vagy új lakás­egységekben laknak a dolgo­zók, vagy már generáljavítás után vannak a régi cselédla­kások. Lehotszky László mesterrel, az építkezési csoport vezető­jével arról tárgyaltam, hogyan tud ennek a 28 tagból álló ács- és kőművescsoportnak állan­dó téli és nyári munkát bizto­sítani, amikor néha építőanyag­hiánnyal is küzdeni kell, s ed­dig sokszor nem tudta a Jobb kéz, hogy mit csinál a bal. A fiatal építész elégedetten és magabiztosan foglalja össze mondanivalóját. Beismeri, hogy a téglával egy kicsit most is van némi fennakadás, a ce­mentbeszerzés problémáját vég­leg megoldották, úgyszintén a mészpor beszerzését is. A körül­tekintő gazdasági vezetők még a „föld alól“ is, előteremtik a hiányzó építőanyagot. Az Antal és Domonkos csoportokra egy szó panasz sem eshet, hiszen minden építkezést kiválóan és határidőn belül végeznek el. Nyáron 10,5, télen 8,5 korona órabért keresnek, melyhez még hozzájön a 6 mázsa gabona és a 10 ár háztáji. Ebben az év­ben befejezték Hangyáson a takarmánytároló, és a garázsok építését, ami 700 000 korona értéket tesz ki. Felsőszemeré­­den elkészült az új garázs, De­­ménden a Katlan-majorban pe­dig június 1-én kezdték építeni a 25 traktort befogadó garázst, melynek értéke 350 000 korona és augusztus 15-ig ezt a mun­kát a Domonkos brigád el is vé­gezte. Rekordidőn belül készült el. Az építő-csoport tagjai az Igazgatóság évi terve szerint egy millió korona értékű mun­kát végeztek el a deméndi sző­lészeti részlegen is. Betonosz­lopokat állítottak be és a dró­tot húzták ki. Ipolyvisken (az Ojmajori részlegen) lerakták az ú], háromlakásos építkezés alapjait. Ez lesz rövid időn be­lül ezen a részlegen a máso­dik új lakásegység. A külső munkálatokat az őszi, a belső munkálatokat pedig a téli hó­napokban végzik el a csoport tagjai, melyeket úgy irányíta­nak, hogy minden kőműves, ács és segédmunkás a téli hó­napokban is hasznos munkát végezzen. Betűnyi János A naszvadiak türelmének is van határa! Naszvadon olyan kultúrház épült, amely nemcsak méreteivel, hanem korszerű berendezésével is kielégíti e nagy község lakosságának igényét. Kapunyitás éta mér több hasznos szórakoztató rendezvény volt az ÚJ kul­­túrházban és a rendezvények iránti nagy érdeklődés a kulturális népne­velő munka további fokozására serkenti a szervezőket. A Komáromi Járási Építkezési Vállalat ógyallai részlege azonban komoly gondokat okoz a rendezvények szervezőinek. Ugyanis az említett vállalat, amely kötelezettséget vállalt arra, hogy a kultúrház központi fűtését 1968. december végéig üzembe helyezi és a fűtőtesteket gőzfűtésről vízfűtésre módosítja, elhanyagolta kötelezettsége teljesítését annak ellenére, hogy a naszvadiak már a munkadijat is kifizették. Most, amikor elérkezett a kulturális munka teljes kibontakozásának idő­szaka, de ugyanakkor az időjárás hűvösre fordulásával is számolni lehet, « a naszvadiak tartanak attól, hogy a kiffitetlen kultúrház elidegeníti nem­csak a közönséget, hanem a szereplő ifjúságot is a rendezvényektől. Ért­hető tehát, hogy a járási építkezési vállalattól már nemcsak ígéreteket várnak, hanem számítanak arra, hogy a Komáromi Járási Építkezési Vál­lalat napokon belül teljesíti szerződéses kötelezettségét. (pa)

Next

/
Oldalképek
Tartalom