Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-25 / 42-43. szám

KERTESZET Aki az „Aranykalászt Béke“ EFSZ ** gyümölcsösébe lép, eláll szeme­­szája. A látogató egy korszerűen be­rendezett gyümölcsöst lát, amilyen kevés van Szlovákiában. A negyed­törzsű, öt éve telepített almafákon messzire piroslik a Jonathán, de a Golden Delicious, Starking és a Stay­­mared fajtákon is sok alma csüng, összesen 125 hektár a kert és 1962- ben kezdődött a fák telepítése. Mint­egy felén almát, a többin kajszit és őszibarackot, hat hektáron pedig kör­tét ültettek. A kert közepén hatalmas fedett csomagolócsarnokot, raktárt és irodahelyiséget építettek. Könözsi István mérnök, a kertészet irányítója a barackosból került elő, ahol javában folyt a szüretelés. Idén nagyon kitettek magukért a fiatal őszibarackfák Nemcsak mennyiség­ben, de minőségben is remekeltek. A termés értékesítése körül tehát nem is akadt probléma. Azok az üzle­tek, amelyek egyszer kaptak az „Aranykalász! Béke“ jelzéssel ellátott áruból, a továbbiakban is szorgalmaz­ták szállítását. A barack jó minősé­gét dicséri, hogy Hamburgba, Bécsbe és Münchenbe is vittek belőle. A ti­zenhat és fél hektáros területről át­lagban egy vagonnal szüreteltek hek­táronként, bár érés közben a vihar sok gyümölcsöt levert a fákról. Ettől függetlenül nagy az öröm mind a kertészek, mind a szövetkezet tagjai­nak részéről, mert hat évi várakozás után ez az első komoly termés, mely­ből szép pénz áll a házhoz. Amint beszélgetésünk során kide­rült, a szövetkezet tagjai nem rajong­tak a gyümölcsösért. Azon a „bizonyos gyűlésen" számos ellenérvet sorakoz­tattak fel a telepítés ellen. Többek között jégverésre, fagyveszélyre hi­vatkoztak, de főként az fájt, hogy a legjobb földeken majd gyümölcs, és nem búza terem. Az idei termés lát­tán azonban megváltoztak a vélemé­nyek, megnyugodtak a kedélyek. Könözsi elvtárs szívélyesen invitál, alaposabban nézzünk szét a kertben. Azonnal feltűnt, hogy sem a fák lomb­ján, sem a gyümölcsön semminemű betegség nyomait nem észleltük. Amíg a háztáji kertekben sok a hul­lott alma, itt alig látható egy-egy példány. Amikor ezt szóbahoztuk, a kertész tíz koronát ígért, ha egyetlen férges almát, vagy lisztharmattal fer­tőzött ágat találunk a fán. Amint mondotta, legalább tizenötször perme­teztek, s ennek köszönhető a fák és a termés kitűnő egészségi állapota. A növényvédelem terén nagyteljesít­ményű nyugat-német permetezőgéppel rendelkeznek, amelynek teljesítménye 18—20 hektár naponta. A szakszerű permetezés mellett egyéb korszerű kísérletek is folynak a kertészetben. Az amerikai és ma­gyarországi tapasztalatok alapján pél­dául sikerrel alkalmazzák a levél­trágyázást, majd széleskörű kísérle­teket végeznek az ICI angol konszern gyomirtó vegyszereivel. Ezeknek a próbálkozásoknak megvan a maga előnye, amelynek mind a jelenben, mind a jövőben a kertészet látja hasznát. A mérnök szaval szerint a nagy ki­terjedésű gyümölcsös nem von el szorvestrágyát a növénytermesztés­től, mert a tápanyag utánpótlásra zöldtrágyázást alkalmaz. Jól bevált a rozs és repce keveréke, amelyet rota­­vátor segítségével dolgoznak a talaj­ba. A termőkarokon szépen díszük a Jonathán SS (GÉRETTELjES AZ Jranykalászi Béke' GYÜMÖLCSÖSE Az ősz folyamán a gyümölcsös egy a mérnök megnyugtató választ adott, részén füvet telepítettek. Arra a kér- Szerinte azokban a gyümölcsösök­­désre, hogy a sűrű gyepszőnyeg nem ben, ahol öntözőhálózat van, ott a fű vonja-e el a tápanyagokat a fák elől, nem megy a termés rovására. Náluk A rotavátor egyenletesen bedolgozza a zöldtrágyát a talajba pedig az öntözés megoldott kérdés. A korszerűen kiképzett termőkaros almasorok között akaratlanul megáll az ember. Az erőtől duzzadó fák ko­ronáit húzza a termés, ugyanakkor a nyársakon jól beérett termörügyek láthatók. Máskülönben az almatermés körül széleskörű vita bontakozott ki. Ugyanis Vass Ferenc, a szövetkezet elnöke 26 vagonra becsülte az idei almatermést. „Kalapot emelek a ker­tészek előtt“ — mondotta, ha ezt a mennyiséget eléritek. fA mérnök 50 vagonnal számolt.) Természetes, hogy ezek a találgatások felkeltették a szö­vetkezet tagjainak érdeklődését. Erről méglnkább gondoskodtak a kertészet­ben dolgozó lányok, asszonyok, akik egész évi fáradságos munkájukat lát­ták a gazdag termésben. Nem csoda tehát, hogy egyik-másik dolgozó kí­váncsian szemlélte a gyümölcsöst, s nagy érdeklődést tanúsított az Idei termés iránt. Ottlétünkkor éppen 01- gyai Péter — aki az állattenyésztés­ben dolgozik — a kővetkező kérdé­sekkel ostromolta a kertészeket: „Ho­gyan fizetett a barack? Van-e rá vevő, nem marad-e a nyakunkon? ,M! történik az almával? Eladják, vagy tárolni akarják?! A 69. életévet taposó Olgyai bácsi boldog mosollyal távozott, amikor megnyugtató választ kapott. Az aranykalásziak egyelőre nem építenek hütőtárolót, csupán akkor kerül rá sor, ha már 100 vagon rak­tározásra alkalmas gyümölccsel ren­delkeznek. Ellenben jövőre borospin­cét és szociális helységeket építe­nek fürdővel, hogy a permetezéssel s az egyéb piszkos munkával foglal­kozó dolgozók tisztálkodni tudjanak. Az elmondottak alapján a szövet­kezet tagjai részéről nincs ok a to­vábbi hitetlenkedésre, találgatásokra. Az idei termésből származó összeg inár jótékonyan érezteti hatását a munkaegységekre járó anyagiakban. Az elkövetkezendő évek során pedig a szövetkezet legjobb pénzforrása lesz a sokat vitatott gyümölcs. (Sándor) A borok értesítése Az utóbbi években a fogyasz­tók körében kedveltté váltak a kierjedetlen cukrot is tartal­mazó, édeskés borok. Az ilyen borokat néhány évvel ezelőtt még úgy készítették, hogy a must erjedését bizonyos alko­holfok, ill. cukormaradék el­érésekor a nyomásálló tartá­lyok lezárásával megállították. A lezárás után a szénsavnyo­más fokozódása megbénította az élesztők működését, és a borban bizonyos mennyiségű cukor maradt vissza. Ez a borkészítési eljárás már a múlté. Az erjedés „erősza­kos“ leállításával nem lehet beállítani előre megbatározott alkohol-cukorarányt, azonkívül az ilyen borok fejtése, palacko­zása mindig magában hordja az utóerjedés veszélyét. Minthogy a kereskedelem minta szerint szavatolt alko­hol- és cukortartalmú borokat kíván nagy tételben vásárolni s a fogyasztók ízlése is külön­böző mértékben kíván édeskés borokat, új eljárást vezettek be. Az eljárás lényege az, hogy a musttermés egy részét telje­sen kierjesztik. Más részét nyo­­másálló tartályokban, ipari szénsav felhasználásával, erje­dés nélkül, édesen tárolják. Az így tárolt mustban csak mini­mális, számításba alig vehető alkohol képződik. A teljesen kierjedt bor és az édesen tárolt must palackozás előtti háziasí­tásából a megrendelő kívánsá­ga szerinti alkohol- és cukor­­tartalmú bort készítenek és sterilen palackozzák. A bázasítás során probléma a rendelés szerinti alkohol- és cukortartalom biztosítása. Ugyanis a teljesen kierjedt bor­hoz adott must hatására az al­koholtartalom viszonylag csök­ken. A probléma megoldására és a pincemesterek munkájá­nak megkönnyítésére tábláza­tot szerkesztettek, amelyből a kierjedt bor alkoholtartalma, a tárolt must cukor- és csekély alkoholtartalma alapján leol­vasható a keverés aránya a kívánt édességű bor előállítá­sához. A táblázat nemcsak az édes, hanem különböző alko­holtartalmú borok házasítási arányának megállapítására is alkalmas egyszeri leolvasással. Bicher, G.: Fa, cement, acél vagy műanyaghordó? A bor tárolására szolgáló fahordók, cement-, acél vagy műanyagtartályok egyikét sem lehet határozottan a leg­megfelelőbbnek minősíteni. Dönteni csak az üzem sajátos viszonyaival összhangban lehetséges. Igaz, hogy a nagyüzemekben aránylag egyre ke­vesebb a fahordó, de jelentőségük mégis, különösen a közép- és kisüze­mekben, a jövőben is megmarad. A fahordó sok gondozást kíván. Az új hordót a bor befogadására gőzö­léssel és mosással gondosan kell elő­készíteni. A kiürült hordót a követ­kező töltésig tisztán, a penészektől, a dohosodástől, vagy egyéb káros mikroorganizmnsnk hatásától mente­sen kell tartani. Beszerzési ára arány­lag olcsóbb a minőségi borok érlelé­sére kedvezőbb tulajdonságai miatt a nagyüzemekben sem nélkülözhető. Azt, hogy a pincét ovális vagy ke­rek hordókkal rendezzék-e be, a pin­ce alapterülcte és a boltozat magas­sága dönti el Ovális hordókkal az alapterület jobban kihasználható. Az ovális hordók további előnye, hogy bennük az új bor seprője könnyebben kiválik, derítéskor pedig a zavarosító anyagok könnyebben leülepednek. A kerek hordók előnye viszont, hogy könnyebben szállíthatók és szükség esetér az ászokhordókra kisebb hor­dók nyergeléssel elhelyezhetők. Nem drágák a cementtartályok sem. Velük a pincetér kihasználása a leg­jobb, amellett tisztántartásuk is köny­­nyebb. A cementtartályok azonban csak bizonyos űrtartalomnál, nagyobb befogadóképesség esetén célszerűek. Alsó határnak a 30 hl-t tartják; az ennél kisebb cementtartályok létesí­tése nem gazdaságos. A legfőbb kö­vetelmény a cementtartályokkal szem­ben az, hogy jó legyen a belső kikép­zés. Ezt a régebben használatos üveg­lapos bélés helyett újabban műanyag­bevonattal oldják meg. A cementtar­tályok elsősorban a már teljesen kész borok tárolására alkalmasak. A korszerű pincékben — a nagy-, közép- és kisüzemekben egyaránt — az utóbbi időben egyre jobban ter­jednek a légmentesen lezárható, nyo­másálló acéltartályok. Elterjedésüket főleg annak köszönhetik, hogy a fo­gyasztói ízlés az édesebb borok felé tolódik el. Emiatt pedig szükségessé vált az erjedés leállítása bizonyos fokon, hogy a borban maradjon ki­erjedetlen cukor. Erre a célra az acéltartályok a légmentes lezárás és ezzel az erjedés leállítása miatt igen alkalmasak. De ugyanúgy használha­tók a kész borok tárolására is. Az egyetlen probléma velük, hogy ned­ves pincében nehéz a tartály külsejét a rozsdától megóvni. Körülbelül egy évtizede annak, hogy a borok tárolására műanyag­­tartályokat hoztak forgalomba. Ezek igen erős vetélytársai a fahordóknak ár tekintetében is. Az eddigi tapasz­talatok szerint a műanyagtartályok a minőségi borok érlelésének kivéte­lével minden célra megfelelnek. Könnyen tisztántarthatók, korrózió­nak nincsenek kitéve, könnyűek, ké­nyelmesen szállithatók, áthelyezhetők egvik helyről a másikra. A mostani ízlésnek megfelelő, fiatalos borok készítéséhez szinte nélkülözhetetle­nekké váltak a nagy-, közép- és kis­üzemekben egyaránt. (Feld, Waldj növények zavartalan fej­­lődéséhez különböző táp­anyagok szükségesek. A három legfontosabb: a nitrogén, a foszfor és a kálium. Hiányuk szembetűnő elváltozásokat okoz a növényeken. Nitrogénhiány esetén a leve­lek zöld színe egyenletesen el­halványul, sárgászöld lesz, egyes növények levelein na­rancssárga és piros beütések jelennek meg. A hajtások nö­vekedése lelassul, a levelek aprók, a hajtások vékonyak és rövidek maradnak, kevés ol­dalhajtás képződik. A növények kevés és silány minőségű ter­mést hoznak. A legtöbb talaj­ban nincs elegendő nitrogén, ezért a növények a nitrogén műtrágyákat hálálják meg leg­inkább, ezek hatására lombo­zatuk erőteljesen fejlődik, a levelek színe élénkzöld lesz. A nttrogén hatása elsősorban a zöldtömeg növekedésében nyil­vánul meg, ez a hatás azonban csak akkor érvényesül, ha a többi tápanyag ts elegendő mennyiségben áll a növény rendelkezésére és a talajban nincs vízhiány. A nitrogén­hiányt gyorsan ható műtrágya kiszórásával és bekapálásával hamar megszüntethetjük, a fia­tal növények a hiánybetegség­ből kigyógyulnak. A túl bő nitrogéntrágyázás azonban ká­ros, mert az érést hátráltatja, és a növények fogékonnyá vál­nak a gombabetegségek Iránt. Forzforhiány esetén a növé­nyek fejlődése lelassul, a gyö­kér és az oldalhajtások növe­kedése elmarad, csökken a szárszilárdság, a levelek nem fejlődnek ki, aprók maradnak, az egész növény orsó alakú lesz, a rügyek nem hajtanak ki, elhalnak és csökken a mag­termés mennyisége. Foszfor­hiánnyal általában minden ta-A hiányzó tápanyagokat pótoljuk műtrágyával lajon számolhatunk.'A foszfor­műtrágya meszes talajban ér­vényesül jól, ezért használa­tát meszezéssel kötjük össze. A foszfor hatása a jobb gyö­kérfejlődésben és magképző­désben mutatkozik, javul a növények szárazság-tűrése, fej­lődésük időszaka megrövidül a termés gyorsabban érik. A fosz­for túladagolása esetén azon­ban a növények fejlődésének időszaka* nagyon lerövidül, ezért a termés mennyisége csökken. Káliumhiány esetén a növé­nyek levelei sárgulnak. Ez a levél szélein kezdődik, majd a levelek megbámulnák és elhal­nak. A növények legyengülnek és fogékonnyá válnak a beteg­ségek iránt. A talajban levő kálium a legtöbb esetben a növény számára nehezen fel­vehető állapotban van, ezért nincs meg a fejlődéshez szük­séges káltummennyiség. A ká­liumhatás növelése érdekében a mészben szegény talajokat meszezni kell. A kálium-mű­trágyázás fokozza a levelek tevékenységét, kedvező hatású a növény fejlődésére ős a mag­vak érésére is. Elősegíti a mag­képződést, növeli az egyes magvak súlyát. A kálium fokoz­za a növények télállóságát és szárazságtűrését, kedvező a ter­mések eltarthatóságára, csök­kenti a fogékonyságot a beteg­ségek iránt. A foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel a talaj­­műveléssel együtt juttatjuk a talajba. A talajmunka során ezeket a műtrágyákat a gyöke­rek szintjéig forgatjuk le. Ha az őszi foszfor- és kálium­­műtrágyázás elmaradt, kora ta­vasszal még pótolható. A nitrogén-műtrágyát több részletben adagoljuk, egy ré­szét ősszel a talajmunka so­rán, a többit a növény fejlődé­sének időszakában, két-három alkalommal juttatjuk a talaj felső rétegében. Így a műtrá­gya nem mosódik ki, ugyanak­kor a növény nitrogénszükség­letét folyamatosan kielégítjük. B—s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom