Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-25 / 42-43. szám
KERTESZET Aki az „Aranykalászt Béke“ EFSZ ** gyümölcsösébe lép, eláll szemeszája. A látogató egy korszerűen berendezett gyümölcsöst lát, amilyen kevés van Szlovákiában. A negyedtörzsű, öt éve telepített almafákon messzire piroslik a Jonathán, de a Golden Delicious, Starking és a Staymared fajtákon is sok alma csüng, összesen 125 hektár a kert és 1962- ben kezdődött a fák telepítése. Mintegy felén almát, a többin kajszit és őszibarackot, hat hektáron pedig körtét ültettek. A kert közepén hatalmas fedett csomagolócsarnokot, raktárt és irodahelyiséget építettek. Könözsi István mérnök, a kertészet irányítója a barackosból került elő, ahol javában folyt a szüretelés. Idén nagyon kitettek magukért a fiatal őszibarackfák Nemcsak mennyiségben, de minőségben is remekeltek. A termés értékesítése körül tehát nem is akadt probléma. Azok az üzletek, amelyek egyszer kaptak az „Aranykalász! Béke“ jelzéssel ellátott áruból, a továbbiakban is szorgalmazták szállítását. A barack jó minőségét dicséri, hogy Hamburgba, Bécsbe és Münchenbe is vittek belőle. A tizenhat és fél hektáros területről átlagban egy vagonnal szüreteltek hektáronként, bár érés közben a vihar sok gyümölcsöt levert a fákról. Ettől függetlenül nagy az öröm mind a kertészek, mind a szövetkezet tagjainak részéről, mert hat évi várakozás után ez az első komoly termés, melyből szép pénz áll a házhoz. Amint beszélgetésünk során kiderült, a szövetkezet tagjai nem rajongtak a gyümölcsösért. Azon a „bizonyos gyűlésen" számos ellenérvet sorakoztattak fel a telepítés ellen. Többek között jégverésre, fagyveszélyre hivatkoztak, de főként az fájt, hogy a legjobb földeken majd gyümölcs, és nem búza terem. Az idei termés láttán azonban megváltoztak a vélemények, megnyugodtak a kedélyek. Könözsi elvtárs szívélyesen invitál, alaposabban nézzünk szét a kertben. Azonnal feltűnt, hogy sem a fák lombján, sem a gyümölcsön semminemű betegség nyomait nem észleltük. Amíg a háztáji kertekben sok a hullott alma, itt alig látható egy-egy példány. Amikor ezt szóbahoztuk, a kertész tíz koronát ígért, ha egyetlen férges almát, vagy lisztharmattal fertőzött ágat találunk a fán. Amint mondotta, legalább tizenötször permeteztek, s ennek köszönhető a fák és a termés kitűnő egészségi állapota. A növényvédelem terén nagyteljesítményű nyugat-német permetezőgéppel rendelkeznek, amelynek teljesítménye 18—20 hektár naponta. A szakszerű permetezés mellett egyéb korszerű kísérletek is folynak a kertészetben. Az amerikai és magyarországi tapasztalatok alapján például sikerrel alkalmazzák a levéltrágyázást, majd széleskörű kísérleteket végeznek az ICI angol konszern gyomirtó vegyszereivel. Ezeknek a próbálkozásoknak megvan a maga előnye, amelynek mind a jelenben, mind a jövőben a kertészet látja hasznát. A mérnök szaval szerint a nagy kiterjedésű gyümölcsös nem von el szorvestrágyát a növénytermesztéstől, mert a tápanyag utánpótlásra zöldtrágyázást alkalmaz. Jól bevált a rozs és repce keveréke, amelyet rotavátor segítségével dolgoznak a talajba. A termőkarokon szépen díszük a Jonathán SS (GÉRETTELjES AZ Jranykalászi Béke' GYÜMÖLCSÖSE Az ősz folyamán a gyümölcsös egy a mérnök megnyugtató választ adott, részén füvet telepítettek. Arra a kér- Szerinte azokban a gyümölcsösökdésre, hogy a sűrű gyepszőnyeg nem ben, ahol öntözőhálózat van, ott a fű vonja-e el a tápanyagokat a fák elől, nem megy a termés rovására. Náluk A rotavátor egyenletesen bedolgozza a zöldtrágyát a talajba pedig az öntözés megoldott kérdés. A korszerűen kiképzett termőkaros almasorok között akaratlanul megáll az ember. Az erőtől duzzadó fák koronáit húzza a termés, ugyanakkor a nyársakon jól beérett termörügyek láthatók. Máskülönben az almatermés körül széleskörű vita bontakozott ki. Ugyanis Vass Ferenc, a szövetkezet elnöke 26 vagonra becsülte az idei almatermést. „Kalapot emelek a kertészek előtt“ — mondotta, ha ezt a mennyiséget eléritek. fA mérnök 50 vagonnal számolt.) Természetes, hogy ezek a találgatások felkeltették a szövetkezet tagjainak érdeklődését. Erről méglnkább gondoskodtak a kertészetben dolgozó lányok, asszonyok, akik egész évi fáradságos munkájukat látták a gazdag termésben. Nem csoda tehát, hogy egyik-másik dolgozó kíváncsian szemlélte a gyümölcsöst, s nagy érdeklődést tanúsított az Idei termés iránt. Ottlétünkkor éppen 01- gyai Péter — aki az állattenyésztésben dolgozik — a kővetkező kérdésekkel ostromolta a kertészeket: „Hogyan fizetett a barack? Van-e rá vevő, nem marad-e a nyakunkon? ,M! történik az almával? Eladják, vagy tárolni akarják?! A 69. életévet taposó Olgyai bácsi boldog mosollyal távozott, amikor megnyugtató választ kapott. Az aranykalásziak egyelőre nem építenek hütőtárolót, csupán akkor kerül rá sor, ha már 100 vagon raktározásra alkalmas gyümölccsel rendelkeznek. Ellenben jövőre borospincét és szociális helységeket építenek fürdővel, hogy a permetezéssel s az egyéb piszkos munkával foglalkozó dolgozók tisztálkodni tudjanak. Az elmondottak alapján a szövetkezet tagjai részéről nincs ok a további hitetlenkedésre, találgatásokra. Az idei termésből származó összeg inár jótékonyan érezteti hatását a munkaegységekre járó anyagiakban. Az elkövetkezendő évek során pedig a szövetkezet legjobb pénzforrása lesz a sokat vitatott gyümölcs. (Sándor) A borok értesítése Az utóbbi években a fogyasztók körében kedveltté váltak a kierjedetlen cukrot is tartalmazó, édeskés borok. Az ilyen borokat néhány évvel ezelőtt még úgy készítették, hogy a must erjedését bizonyos alkoholfok, ill. cukormaradék elérésekor a nyomásálló tartályok lezárásával megállították. A lezárás után a szénsavnyomás fokozódása megbénította az élesztők működését, és a borban bizonyos mennyiségű cukor maradt vissza. Ez a borkészítési eljárás már a múlté. Az erjedés „erőszakos“ leállításával nem lehet beállítani előre megbatározott alkohol-cukorarányt, azonkívül az ilyen borok fejtése, palackozása mindig magában hordja az utóerjedés veszélyét. Minthogy a kereskedelem minta szerint szavatolt alkohol- és cukortartalmú borokat kíván nagy tételben vásárolni s a fogyasztók ízlése is különböző mértékben kíván édeskés borokat, új eljárást vezettek be. Az eljárás lényege az, hogy a musttermés egy részét teljesen kierjesztik. Más részét nyomásálló tartályokban, ipari szénsav felhasználásával, erjedés nélkül, édesen tárolják. Az így tárolt mustban csak minimális, számításba alig vehető alkohol képződik. A teljesen kierjedt bor és az édesen tárolt must palackozás előtti háziasításából a megrendelő kívánsága szerinti alkohol- és cukortartalmú bort készítenek és sterilen palackozzák. A bázasítás során probléma a rendelés szerinti alkohol- és cukortartalom biztosítása. Ugyanis a teljesen kierjedt borhoz adott must hatására az alkoholtartalom viszonylag csökken. A probléma megoldására és a pincemesterek munkájának megkönnyítésére táblázatot szerkesztettek, amelyből a kierjedt bor alkoholtartalma, a tárolt must cukor- és csekély alkoholtartalma alapján leolvasható a keverés aránya a kívánt édességű bor előállításához. A táblázat nemcsak az édes, hanem különböző alkoholtartalmú borok házasítási arányának megállapítására is alkalmas egyszeri leolvasással. Bicher, G.: Fa, cement, acél vagy műanyaghordó? A bor tárolására szolgáló fahordók, cement-, acél vagy műanyagtartályok egyikét sem lehet határozottan a legmegfelelőbbnek minősíteni. Dönteni csak az üzem sajátos viszonyaival összhangban lehetséges. Igaz, hogy a nagyüzemekben aránylag egyre kevesebb a fahordó, de jelentőségük mégis, különösen a közép- és kisüzemekben, a jövőben is megmarad. A fahordó sok gondozást kíván. Az új hordót a bor befogadására gőzöléssel és mosással gondosan kell előkészíteni. A kiürült hordót a következő töltésig tisztán, a penészektől, a dohosodástől, vagy egyéb káros mikroorganizmnsnk hatásától mentesen kell tartani. Beszerzési ára aránylag olcsóbb a minőségi borok érlelésére kedvezőbb tulajdonságai miatt a nagyüzemekben sem nélkülözhető. Azt, hogy a pincét ovális vagy kerek hordókkal rendezzék-e be, a pince alapterülcte és a boltozat magassága dönti el Ovális hordókkal az alapterület jobban kihasználható. Az ovális hordók további előnye, hogy bennük az új bor seprője könnyebben kiválik, derítéskor pedig a zavarosító anyagok könnyebben leülepednek. A kerek hordók előnye viszont, hogy könnyebben szállíthatók és szükség esetér az ászokhordókra kisebb hordók nyergeléssel elhelyezhetők. Nem drágák a cementtartályok sem. Velük a pincetér kihasználása a legjobb, amellett tisztántartásuk is könynyebb. A cementtartályok azonban csak bizonyos űrtartalomnál, nagyobb befogadóképesség esetén célszerűek. Alsó határnak a 30 hl-t tartják; az ennél kisebb cementtartályok létesítése nem gazdaságos. A legfőbb követelmény a cementtartályokkal szemben az, hogy jó legyen a belső kiképzés. Ezt a régebben használatos üveglapos bélés helyett újabban műanyagbevonattal oldják meg. A cementtartályok elsősorban a már teljesen kész borok tárolására alkalmasak. A korszerű pincékben — a nagy-, közép- és kisüzemekben egyaránt — az utóbbi időben egyre jobban terjednek a légmentesen lezárható, nyomásálló acéltartályok. Elterjedésüket főleg annak köszönhetik, hogy a fogyasztói ízlés az édesebb borok felé tolódik el. Emiatt pedig szükségessé vált az erjedés leállítása bizonyos fokon, hogy a borban maradjon kierjedetlen cukor. Erre a célra az acéltartályok a légmentes lezárás és ezzel az erjedés leállítása miatt igen alkalmasak. De ugyanúgy használhatók a kész borok tárolására is. Az egyetlen probléma velük, hogy nedves pincében nehéz a tartály külsejét a rozsdától megóvni. Körülbelül egy évtizede annak, hogy a borok tárolására műanyagtartályokat hoztak forgalomba. Ezek igen erős vetélytársai a fahordóknak ár tekintetében is. Az eddigi tapasztalatok szerint a műanyagtartályok a minőségi borok érlelésének kivételével minden célra megfelelnek. Könnyen tisztántarthatók, korróziónak nincsenek kitéve, könnyűek, kényelmesen szállithatók, áthelyezhetők egvik helyről a másikra. A mostani ízlésnek megfelelő, fiatalos borok készítéséhez szinte nélkülözhetetlenekké váltak a nagy-, közép- és kisüzemekben egyaránt. (Feld, Waldj növények zavartalan fejlődéséhez különböző tápanyagok szükségesek. A három legfontosabb: a nitrogén, a foszfor és a kálium. Hiányuk szembetűnő elváltozásokat okoz a növényeken. Nitrogénhiány esetén a levelek zöld színe egyenletesen elhalványul, sárgászöld lesz, egyes növények levelein narancssárga és piros beütések jelennek meg. A hajtások növekedése lelassul, a levelek aprók, a hajtások vékonyak és rövidek maradnak, kevés oldalhajtás képződik. A növények kevés és silány minőségű termést hoznak. A legtöbb talajban nincs elegendő nitrogén, ezért a növények a nitrogén műtrágyákat hálálják meg leginkább, ezek hatására lombozatuk erőteljesen fejlődik, a levelek színe élénkzöld lesz. A nttrogén hatása elsősorban a zöldtömeg növekedésében nyilvánul meg, ez a hatás azonban csak akkor érvényesül, ha a többi tápanyag ts elegendő mennyiségben áll a növény rendelkezésére és a talajban nincs vízhiány. A nitrogénhiányt gyorsan ható műtrágya kiszórásával és bekapálásával hamar megszüntethetjük, a fiatal növények a hiánybetegségből kigyógyulnak. A túl bő nitrogéntrágyázás azonban káros, mert az érést hátráltatja, és a növények fogékonnyá válnak a gombabetegségek Iránt. Forzforhiány esetén a növények fejlődése lelassul, a gyökér és az oldalhajtások növekedése elmarad, csökken a szárszilárdság, a levelek nem fejlődnek ki, aprók maradnak, az egész növény orsó alakú lesz, a rügyek nem hajtanak ki, elhalnak és csökken a magtermés mennyisége. Foszforhiánnyal általában minden ta-A hiányzó tápanyagokat pótoljuk műtrágyával lajon számolhatunk.'A foszforműtrágya meszes talajban érvényesül jól, ezért használatát meszezéssel kötjük össze. A foszfor hatása a jobb gyökérfejlődésben és magképződésben mutatkozik, javul a növények szárazság-tűrése, fejlődésük időszaka megrövidül a termés gyorsabban érik. A foszfor túladagolása esetén azonban a növények fejlődésének időszaka* nagyon lerövidül, ezért a termés mennyisége csökken. Káliumhiány esetén a növények levelei sárgulnak. Ez a levél szélein kezdődik, majd a levelek megbámulnák és elhalnak. A növények legyengülnek és fogékonnyá válnak a betegségek iránt. A talajban levő kálium a legtöbb esetben a növény számára nehezen felvehető állapotban van, ezért nincs meg a fejlődéshez szükséges káltummennyiség. A káliumhatás növelése érdekében a mészben szegény talajokat meszezni kell. A kálium-műtrágyázás fokozza a levelek tevékenységét, kedvező hatású a növény fejlődésére ős a magvak érésére is. Elősegíti a magképződést, növeli az egyes magvak súlyát. A kálium fokozza a növények télállóságát és szárazságtűrését, kedvező a termések eltarthatóságára, csökkenti a fogékonyságot a betegségek iránt. A foszfor- és káliumtartalmú műtrágyákat ősszel a talajműveléssel együtt juttatjuk a talajba. A talajmunka során ezeket a műtrágyákat a gyökerek szintjéig forgatjuk le. Ha az őszi foszfor- és káliumműtrágyázás elmaradt, kora tavasszal még pótolható. A nitrogén-műtrágyát több részletben adagoljuk, egy részét ősszel a talajmunka során, a többit a növény fejlődésének időszakában, két-három alkalommal juttatjuk a talaj felső rétegében. Így a műtrágya nem mosódik ki, ugyanakkor a növény nitrogénszükségletét folyamatosan kielégítjük. B—s.
