Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-11 / 41. szám

CSALÁDI KÖR

Néha elég

egy pillanat...

Az utóbbi időben jelentékenyen csökken a ragályos megbetegedések száma, sajnos nem mondhatjuk el ugyanezt a gyermekbalesetek számát illetően. A halálos gyermekbalesetek ugyan csökkennek, de jóval lassabban, mint a szervi és a fertőző megbetegedések

A szülők okulására egy pár olyan tragikus vagy kevésbé tragikus következményekkel végződő esetet mondok el, amellyel szolgálati kötelességem teljesítése közben kerültem kapcsolatba.

Az anya mosott. A konyhában egy mosóteknő és egy forró vízzel teli fazék volt letéve. A kiváncsi gyermek az anyja felé igyekezett, valamiben megbotlott és hanyatt beleesett a forró vízzel telt fazékba. Következmény: harmadfokú égési sebek.

Az anya bevásárolni ment. A bevásárlás idejére kéthónapos és hároméves gyermekét bezárta a lakásba. Az idősebb gyermek megtalálta a gyufát. Sikerült meg is gyújtania. A fellobbanó lángtól megijedt és az égő gyufát ruhácskájára ejtette. Amikor a nagy gyermeksirásra a szomszédok feltörték a lakást, a nagyobbik gyermek már úgy összeégett, hogy kórházba szállítás közben belehalt sebeibe.

Egy gyermek abban a tudatban, hogy apja jóízű málnaszörpöt hagyott az üvegben felhajtotta. Az üvegben mérgező hatású vegyszer volt, amit az apa a kertben garázdálkodó kártevők pusztítására használt.

Egyik kisfiú „a hős“ osztálytársainak meg akarta mutatni, hogy ő milyen magasról tudja szedni a madártojásokat. Mászás közben hat méter magasságból leesett. Következmény: kéz- és lábszárcsont törés mind a négy végtagján.

Egy anya kézenfogva hároméves gyermekét szomszédasszonyával beszélgetett az úton. A gyermek egyet gondolt, kiszakította magát anyja kezei közül és egy arra száguldó autó alá rohant. A baleset következtében a gyermek a helyszínen meghalt.

Az iskolás előtti korban végzetessé válhat egy ártalmatlannak látszó patakocska vagy kisebb víztároló is, mert a felügyelet nélkül hagyott gyermek könnyen beleeshet. Az ilyen veszély különösen a falun élő gyermekekre leselkedik. Gyakori, amikor a gyermek elővigyázatlanság következtében a gyermekágyból vagy ablakból esik ki.

A felsorolt sajnálatos esetekből arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a gyermekbaleseteket nagyobb gondoskodással, jobb felügyelettel meg lehetne előzni. A gyermekbalesetek elleni védekezés legjobb formája a balesetek megelőzésére szolgáló preventív intézkedések betartása. A gyermekbalesetek számát az iskolában és a családban főleg helyes neveléssel kell csökkenteni. A forgalmi gyermekbalesetek megelőzése érdekében közbiztonsági szerveink előadásokat tartanak és különféle preventív intézkedéseket tesznek. A balesetek megelőzésének két módja lehetséges: az aktív védekezés, nevelés segítségével megtanítjuk a gyermeket megelőzni a veszélyt; passzív védekezés — a gyermek közeléből elhárítunk minden olyan tárgyat, amelynek közelsége balesetet idézhetne elő.

A legfőbb elv, hogy a gyermeket ne hagyjuk soha felügyelet nélkül.

Az elmondottakból világosan kitűnik, hogy a gyermekbaleseteket elsősorban helyes neveléssel előzhetjük meg. A baleset elleni védelemhez tartozik az is, hogy az idősebb korosztályú gyermeket idejében megismertetjük a villanyárammal, robbanóanyagokkal, vegyszerekkel, fegyverekkel, mérgező növényekkel, gombákkal, mérgeskígyókkal és felhívjuk figyelmüket a bennük rejlő veszélyre.

Nem szabad azonban elhanyagolni más biztonsági intézkedéseket sem. A kisgyermek ágya legyen biztonságos. Ne legyenek a közelben olyan tárgyak, amit a gyermek összetörhet, vagy szétszaggathat. Bánjunk óvatosan a forró vízzel, a gyufával, a vegyszerekkel és az orvosságokkal, ne hagyjuk ezeket a gyermek számára elérhető helyen. Bizonyos megbetegedésekkel, főképpen a fertőző megbetegedésekkel szemben leghatékonyabb megelőző intézkedés a védőoltás. Védőoltással igen sok kellemetlen betegségnek veszik elejét az orvosok.

Az elmondottakból azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy a gyermekekre leselkedő veszély igen nagy és ezért nagy gondot kell fordítanunk megelőzésére, mert könnyebb a betegséget, balesetet, mérgezést megelőzni, mint gyógyítani. Az egészségügyi dolgozók, a pedagógusok és a szülők körében eredményesebbé kell tenni a baleset elleni harcot, mert olykor elég egy pillanat és gyermekünk tragikus baleset áldozatává válhat.

MUDr. WEISSOVÄ VLASTA

A szőrmebunda mindig szép és divatos.

Női fehérnemű

Előtör a pizsama, amely bár nadrágos viselet, a legújabb divat szerint mégis roppant nőies. A hálóing változatlanul rövid, akár kivágott, vállpántos megoldású, akár kis újjal, gallérral készül. Oj és csinos otthoni viselet a két- vagy háromrészes öszszeáilítású tv-pizsama. Újak a sima anyagból készült pizsamák, amelyeknek nadrágja és kabátja más-más színű, és azok is, amelyeknek nadrágja, egyszínű, felsőrésze az anyag színében mintázott.

Nemcsak a formák változnak, hanem az anyagok is. Tiszta műszál „fibrella“ sok kombiné és rövid hálóing alapanyaga. Terliszterszerű „Krisztinából“ készülnek háíóingköntös készletek és pizsamák.

Rendszeres lábápolás

az élet delén

Minthogy ebben a korban a lábunk is bizonyos változásoknak van kitéve, nagyon gondosan és rendszeresen kell ápolnunk, hogy még sokáig eleget tehessen feladatának. Orvosi megállapítás szerint az ötvenes évek körül 100 nő közül már csak tíznek egészséges a lába. A többinek legalább bokasüllyedése van, vagy a lábujjai a hegyes cipő alakjához idomulva meggörbülnek, másoké tele vannak bőrkeményedéssel, tyúkszemmel, a lábujjak között esetleg gombásodás fordul elő, a körmök mélyen be vannak nőve.

Arcunkat napjában kétszer is megmossuk, lábunkat viszont, noha sokkal jobban igénybe vesszük és jobban is piszkolódik, mint az arc, gyakran bizony elhanyagoljuk. Pedig lábunk is igényli a napi fürdőt: meleg vízben, szappannal és kefével mossuk, utána gondosan töröljük meg, különösen az ujjak közötti részt. Miért fontos ez? Azért, mert a nedvesség kedvez a rothadást előidéző baktériumok keletkezésének, amelyek kellemetlen Iábszagot okoznak. Azonkívül a nedvesség a gombásodás táptalaja is, s ez kellemetlen gyulladással, fájdalommal, viszketéssel, égéssel és hólyagképződéssel jár. Ilyen viszkető hólyagok nemcsak az ujjak között, hanem a talpon is támadhatnak. Kifejlődésüket elősegítheti a tisztátalanság, a lábizzadás és a gumicipő hordása is.

Ha valaki ilyen lábbetegségben szenved, nem szabad gumicipőt hordania, s azonnal forduljon bőrgyógyászhoz, megfelelő orvosság végett. Otthon pedig naponta készítsen magának hipermangános lábfürdőt. Körülbelül tíz percig áztassa benne a lábát, utána távolítsa el az ujjak közötti hámló bőrdarabokat. Gondosan törölje meg a lábát. Ne járjon harisnya nélkül, és legalább naponta váltsa. De ezzel még nem múlt el a fertőzés veszélye. A cipőben továbbra is bent rejtőznek a kórokozó baktériumok. Ezért gyakran cseréljünk lábbelit, hetenként benzinnel fertőtlenítsük és szellős helyen tartsuk.

Idősebb korban igen gyakori a bőrkeményedés. Többnyire a sarkon keletkezik sokszor patkóformájú kemény bőrréteg. Ez egymagában még nem is zavarna. Ám néha bereped, vérzik, és úgy fáj, hogy alig lehet ráállni.

Mivel bőrünk ebben a korban a leghajlamosabb keményedésre, a következőképpen járjunk el: lábmosás után ne töröljük meg a lábunkat, hanem tompa késsel kapargassuk le a

nedves bőrréteget a sarkunkról. A fölösleges bőrkeményedés eltávolítása után masszírozzunk bele jó zsíros krémet, így megpuhul a bőr, és megakadályozzuk az újabb gyors bőrkeményedést.

Lábujjunk körmeit kéthetenként egyszer vágjuk le, egyenesen és nem kereken, nehogy a körömágy benőjön.

BENŐTT KÖRMÖK

Igen gyakori lábbetegség a benőtt köröm. Ennek oka a helytelen körömvágás (túl rövidre vagy kereken vágjuk) vagy a szűk cipő, amely járás közben benyomja a köröm végét a húsba, izgatja vagy sérti a bőrt, s ebből fájdalmas gyulladás fejlődhet.

Ez ellen úgy védekezhetünk, hogy gyakori lábfürdőt veszünk, kényelmes cipőt hordunk, és szakszerűen kezeljük a körmünket. Időnként pedikűröztessük a lábunkat, és kérjünk helyes tanácsokat a szakembertől. Ha esetleg gennyesedést tapasztalunk lábujjunkon, ne hanyagoljuk el, forduljunk azonnal orvoshoz.

BŐRKEMÉNYEDÉS ÉS TYÜKSZEM

Ilyesminek tulajdonképpen már egyáltalán nem szabadna előfordul nia, ha ésszerűen klválaszott, kényelmes cipőt hordunk. De a tyúkszem és a bőrkeményedés sokszor meggondolatlan ifjúsági örökségként kísér egészen öregkorunkig.

A kis bőrkeményedéseket tulajdonképpen minden fürdés után el kell távolítania. De ne használjunk éles kést, vagy borotvapengét, mert ebből igen súlyos, fájdalmas sérülések keletkezhetnek, sőt vérmérgezés is támadhat.

Az állandó helyi nyomásinger ellen a bőr tyúkszem formájában védekezik. Ez megszarusodott, kemény, kúp alakú képződmény, amely éles végével ingerli a bőr finom és érzékeny idegvégződéseit. Nem sokat használnak itt a különböző kenőcsök és áztatások, amelyek állítólag puhítják a tyúkszemet. A legokosabb ha pedikűröshez megyünk. Ám a tyúkszem bizonyos idő után ismét kinő, különösen ha a cipő továbbra is ugyanazon a helyen nyomja az ujjakat. Ne takarékoskodjunk helytelenül. Szabaduljunk meg attól a kényelmetlen cipőtől, amelyik a tyúkszemet okozta. Ezzel is kellemesebbé tehetjük öregkorunkat.

Dr. M. KLINOVIC-FÜGNEROVÁ

■fiikor kisdeák koromban az első bizonyítványt hazavittem, az édesapám örömében olyan barackot nyomott a fejemre, hogy csak úgy ropogott.

— Ember vagy a talpadon — mondta hozzá —, most már megérdemled, hogy megmutassam a könyvtáramat.

Azzal megfogta a kezemet és bevezetett a tiszta szobába. Jártam én már ott máskor is, de sose láttam a könyvtárt. Most is hiába nézelődtem utána, híre se volt a könyvespolcnak.

— Szegény szántóvetőnek gerendán a könyvtára, — okosított fel az édesapám, a székre állva leszedegette a könyveket a mestergerendáról.

Volt ott könyv jő nyalábbal, ócskább. újabb, vékonyabb, vastagabb, cifrább, szegényesebb.

— Válassz egyet magadnak — bíztatott édesapám —, de csak okosan avval a kis ésszel.

Bíz én nem okosan választottam. Azt kaptam föl, amelyiknek legszebb volt a táblája. Csupa virág, meg csupa pillangó. Valami virágkereskedésnek az árjegyzéke volt.

— No ezt szépen kiválasztottad — nevetett édesapám. — Meglátom, mire mégy vele.

Megbirkóztam én azzal is, ha egy hónapig tartott is. De akkorra olyan virágtudós lettem, hogy apámuram elbámult bele.

— Ezt már szeretem — veregette meg a vállamat. — Jóravaló méhecske a gyimgyomban is megtalálja a mézet. Hanem most majd én válasz tok neked könyvet, olyat, amelyik csupa lépesméz lesz.

Verseskönyv volt az, tele nekem való versekkel, harmatosakkal, mint

a hajnalkavlrág, csengő-bongó, mint a hajnali harangszó. Estéiig átsuhantam fölöttük, mint a fecske a víz fölött.

Hanem az édesapám nem dicsért meg a nagy sietségért. Inkább megcsóválta a fejét.

MÖRA FERENC:

A IZAZ/

um

— Nem jól van ez így, fiamuram. Nem fecskemódra kell átsuhanni a könyvön. Meg is kell abban merülni.

Addig olvasgattam aztán a verseskönyvem, hogy utoljára kívülről tudtam az egészet. Nem is tudott az iskolában senki annyi verset, mint én. Kaptam is a második esztendő végén annyi jutalomkönyvet, hogy alig bírtam haza vinni.

— Az én könyvtáram még egészen elszégyelll magát a tied mellett — mosolygott az apám. — Mit szólnál hozzá, ha azt is neked adnám?

Nem tudtam én semmit sem szólni az örömtől, csak kapkodtam hol az egyik könyvhöz, hol a másikhoz. S addig nem volt nyugtom, míg az édesanyám a régi fazekaspolcot nekem nem adta könyvtárnak. Akkor aztán nem cseréltem volna a szolgabíróval se. Beraktam a könyveimet szép sorjába, ragasztottam rájuk számot is, s azt pingáltam a polc fölé piros plajbásszal: az én könyvtáram.

Attól fogva az egész iskola csudájára járt a könyvtáramnak, kölcsön is kéregettek belőle, s nemsokára mindenki több hasznát vette, mint a könyvtáros úr. Én már akkor nem győztem olvasni, csak úgy feléből, harmadából lapoztam át a könyveimet. Minden eszem-kedvem azon volt, hogy minél több legyen a könyvem.

Mire nagyobbacska deák lettem, tetejétől-aljáig megtelt a fazekaspolc, de bíz én minden tizedik könyvemről se tudtam volna megmondani, mi van benne. Volt olyan is, amit ki sem nyitottam még, de a címét sorban el tudtam fújni valamennyinek.

Egyszer, ahogy a könyveimet porolgatom, odajön hozzám az édesapám és azt kérdezi, hány könyvem van már?

— Egy híján száz — feleltem büszkén.

— No ehol a századik — húzott elő a hóna alól édesapám egy takaros kis könyvet. — Éppen most hozta haza a könyvkötő.

Fekete bőrkötésű, arany metszésű könyvecske volt, szemüveges bagoly volt rányomva a táblájára, a bagoly papírtekercset tartott a csőre közt, s arra volt írva a könyv címe: „Okos könyv“.

— Ez lesz a legszebb könyvem — tettem volna be a helyére a könyvet, de apám megfogta a kezemet.

— Szeretném, ha el is olvasnád. Én írtam ami benne van, te majd folytathatod.

— Apám írta? — nyitottam föl megzavarodva a könyvet.

Üres volt az egész, mint valami notesz. Csak az első lapjára volt ráírva az édesapám szép, öreges betűivel ez az egy sor:

— Sose kíván] több földet, mint amennyit meg bírsz szántani!

Azóta sohasem tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlan. Az Okos könyvbe azonban jegyeztem már egyet-mást magam is azóta, de az édesapáménál okosabb tanácsot egyet se.

MÜSORSZÄM

VÍZSZINTES: 1. A függőleges 8.

szám alatti dal- és táncegyüttes legújabb műsorszáma. 5. Zamat. 6. Sértetlen. 7. Víziállat. 8. Olasz névelő. 10. Magyar névelő. 11. A ház része. 12. Jókai is az volt. 13. Nem rossz. 15. Római száz és ötszáz. 16. Hasznos ipari növény. 17. Sportág. 19. Kicsinyítő képző.

FÜGGŐLEGES: 1. A Ludolf-féle

szám. 2. Haza közepe. 3. Zsiradék. 4. Végnélküli rét. 9. Laoszi néptörzs. 10. A fej része. 14. Fontos belső szerv. 18. Azonos magánhangzók.

Beküldendő a vízszintes 1. és a függőleges 8. számú sorok megfejtése.

HELYES MEGFEJTÉS

A Szabad Földműves 39. számában közölt keresztrejtvény helyes megfejtése a következő:

Észak — Dél — Kelet — Nyugat.

Vettem tyúkot megültettem. Kilenc to]dst alá tettem, lett belőle nyolc kis pici sárga, pthés ptct-ptptl

Egynek nem vált

le a héja.

Kettőt elvitt már a héja.

Maradt hat, ha nem tévedek. Számláljátok meg, — gyerekek.

KOPRE JÓZSEF