Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-10-11 / 41. szám
HASZNOS TUDNIVALÓ K_ri Nevelési hozzájárulás Nevelési hozzájárulás illeti meg íz aggkori, rokkantsági, részleges rokkantsági, személyes és szociális Járadékot élvező gyermekeit. Az említett hozzájárulás olyan funkciót tölt be, mint a dolgozó szövetkezeti tagok gyermekeire adott családi pótlék. A nevelési hozzájárulást a nyugdíjas saját és örökbefogadott gyermekeire, valamint azokra a gyermekekre kapja, akiket a nyugdíjas a szülőket helyettesítő gondoskodásban részesít, ha a gyermek megélhetéséről teljes egészében gondoskodik. Ezt a járadékot a gyermek iskolaköteles koráig minden esetben folyósítják. Az iskolaköteles koron túlmenően a nevelési hozzájárulás kifizetése ugyanazoknak a követelményeknek teljesítésétől függ, amelyek az árvasági járadék megadása esetében fennállnak. Ha a gyermek rokkant, s ebből kifolyólag állandó felügyeletet, gondoskodást kíván, úgy a nevelési hozzájáruláshoz havonta 150 koronát adnak abban az esetben, ha a gyermeket nem helyezték el az ilyen testi fogyatékosságú gyermekeket gondozó intézetben és ha a gyermek nem kap saját rokkantsági járadékot. A nevelési hozzájárulás összege ugyanolyan, mint a családi pótlékét, kivéve a rokkantsági járadékhoz adott nevelési hozzájárulást. Az a rokkantsági járadékos, aki egy gyermekről gondoskodik, havonta 140 korona nevelési hozzájárulást kap. A nyugdíjak és a nevelési hozzájárulás összegének emelése mozgásképtelenség esetén A szövetkezeti földművesek szociális ellátásáról szóló előírások alapján megadott Járadékokat 100-tól 400 koronáig terjedő összeggel lehet emelvagy a fasiszták általi üldözés következtében börtönben töltöttek; bj akik legalább két esztendőt á fegyveres erők kötelékében frontszolgálattal töltöttek; cjakik mint aktív hadirepülők szolgáltak vagy ejtőernyősként az ellenség hátországában harcoltak; d) akik a harcban vagy a fasiszták általi üldözés idején a börtönben vesztették életüket, esetleg az említett körülmények következtében teljesen (részlegesen) megrokkantak, amennyiben ez a rokkantság a járadék elismerésének idején fennállt, vagy ej akiknek harci tevékenysége megszakítás nélkül 1939-től egészen a felszabadulásig tartott. A második csoportba sorolják az ellenállási mozgalom azon résztvevőit: a) akiknek az ellenállásban kifejtett tevékenysége legalább két évig tartott, ha ez alatt az idő alatt legkevesebb három hónapig az arcvonalon frontszolgálatot teljesítettek a fegyveres erők kötelékében, illetve ha a fasiszták általi üldözés miatt börtönbe kerültek; b) akik legalább hat hónapot a fegyveres erők alakulatainál az arcvonalon töltöttek; c) akik az ellenállási mozgalomban legalább négy évig fejtettek ki tevékenységet, amennyiben nem teljesítik az első csoport számára megszabott feltételeket. A harmadik csoportba sorolják azokat az ellenállási harcosokat: a) akik a fegyveres erők kötelékében a fasiszták ellen harcoltak vagy a fasiszták általi üldözés következtében börtönben sínylődtek, illetve bl akik az ellenállási mozgalomban legalább egy esztendőt töltöttek tevékeny munkával, amennyiben nem teljesítik az első, illetve a második csoport számára meghatározott feltételeket. A negyedik csoportba tartoznak az ellenállási mozgalomnak azok a részvevői: a) akiknek ellenállási tevékenysége egy évnél kevesebb, vagy b) akik az 1945. májusában kirobbant prágai felkelésben vettek részt, amennyiben nem teljesítik az első, a második, illetve a harmadik csoport számára előírt követelményeket. (Folytatjuk.) ni, ha a nyugdíjas betegsége miatt ápolásra és más személy általi gondozásra, kiszolgálásra szorul. A mozgásképtelenség következtében a nevelési hozzájárulást és az árvasági járadékot is emelni lehet, de csak a gyermek 7. életévének betöltése után. A mozgásképtelenség alapján elismert járadékemelés ügyében a szociális ellátás illetékes Járási véleményező bizottsága dönt. Az ellenállási mozgalom résztvevőinek nyugdíjellátása Az olyan szövetkezeti földművesek számára, akik részt vettek a szabadságért vívott nemzeti harcban, vagy politikai, nemzetiségi, esetleg faji üldözésnek voltak kitéve a leigázottság idején (a továbbiakban csak „az ellenállás résztvevői“) és ezek hátramaradottal számára 1969. január 1. óta nyugdíjellátásuk kérdésében különleges rendelkezések érvényesek. Az ellenállásban résztvettek körét, akikre ezek a meghatározások kiterjednek, a külföldön felállított csehszlovák hadsereg tagjairól és a szabadságért folytatott nemzeti felszabadító harc más résztvevőiről szóló Tt 255/1948 számú, valamint a légionáriusokról szóló Tt 462/1919 számú törvények szabják meg. Az említett előírások keretén túlmenően az ellenállási harcosok körébe beletartoznak még az első világháború katonai zendüléseiben részt vett személyek is. Az ellenállás résztvevőit az ellenállási mozgalomban szerzett érdemel alapján négy csoportba sorolják. Az első csoportba tartoznak azok az ellenállási harcosok: a) akiknek harci tevékenysége legalább négy évig tartott, ha ebben az időszakban legkevesebb hat hónapot a fegyveres erők kötelékében az arcvonalon, frontszolgálatot teljesítve, A gazdasági állatokról emberekre átvihető betegségek (6) 2. Giimőkór (TBC) A bovinus (marha) és az avinus (madár) típusú gümőkór sok országiján nagymértékben elterjedt. Felszámolása nálunk is jelentős összeget igényel, amely évente néhányszázmillió koronát tesz ki, Ez a betegség nagyon veszélyes márcsak azért is, mert a kórokozók átvitele az emberekre, akik érintkezésbe kerülnek a gümőkóros állatokkal, lényegesen nagyobb mint más megbetegedéseknél, mint például a hangnál. Itt ugyanis fennáll a fertőzés átvitele légi úton is (a nyálcseppek révén). A gümőkóros állatokról való megfertőzés lehetőségének kiküszöbölése nemcsak az állattenyésztés feladata, hanem a nagy városok egészségügyi gondoskodásában is az első helyen áll, ahol a díszmadarak, főként a galambok gümőkórban szenvednek. Nálunk már a gümőkórban való megbetegedések az egészségügy megelőző beavatkozásainak következtében lényegesen korlátozva vannak, főként a kisgyermekeknél, mégis találkozunk itt-ott tüdőnkívüli megbetegedések eseteivel, ha gümőkórban szenvedő tehenek nem sterilizált tejét itták, vagy pedig szüleikkel gümőkóros istállókban tartózkodtak (főként a nyak nyirokcsomóit támadja meg a tuberkulózis). A gümőkórban megbetegedett emberek számának 15—20 százaléka állatokról, főként szarvasmarháktól kapta meg a gümőkórt. A tuberkulózis bacilusát 1862-ben Koch Róbert fedezte fel. De már Aristoteles (i. e. 384—322) írt a gümőkór átviteléről állatokról emberekre. Franciaországban a 9. században az egyházi törvények megtiltották az olyan szarvasmarha húsának fogyasztását, amely ún. gyöngykórban, vagyis a gümőkórnak egyik formájában szenvedett. Az első ország, ahol harcot indítottak a szarvasmarhák gümökórja ellen Dánia volt. Márpedig Bernard Bang, a koppenhágai Állatorvosi Főiskola tanára volt az, aki kidolgozta és gyakorlatilag is bevezette az egészséges szarvasmarhák felnevelésének 10 -/útin FÓI áMftVFS 1969. október 11. hatékony módszerét, amely „Bang gümőkór elleni módszere" elnevezés alatt ismert. Ez a módszer azon a megállapításon alapszik, hogy a gümőkór nem örökölt betegség, ami azt jelenti, hogy a gümőkóros tehenek túlnyomó többsége egészséges borjakat szül. Ha a borjút megszületése után azonnal eltávolítjuk a fertőzött környezetből és egészséges tehenek tejével itatjuk, egészséges marad. Ezt a módszert aztán tulajdonképpen valamennyi országban bevezették. A betegség tünetei az állatoknál Az a hely, amelyen keresztül a gümőkór bacilusa a szarvasmarha testébe kerül, az esetek 95 %-ban a tüdő. A mellhártyán, a szívburkon, a hashártyán gyöngyökhöz hasonló csomók keletkeznek, amelyek megtúrósodnak és elmeszesednek; ezért a gümőkórt a szarvasmarháknál gyöngykőrnak is nevezik. A tüdőgümőkór kísérő jele a köhögés. Az állatok reggel és az itatás után köhögnek. Szembetűnő tünetek: az állat testi állapotának rosszabbodása egészen a teljes lefagyásig, felborzolt szőrzet és a bőr rugalmasságának elvesztése. Az emésztőszervek gümőkórjának tünetei az idült, ki nem gyógyítható hurut hasmenéssel. Az emberek megbetegedésének tünetei A szarvasmarhák és az emberek gümökórja között nagyon szoros viszony van. A gümőkórban beteg tehenek teje az ember számára veszé-A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának Közlönyében megtaláljuk, hogyan csoportosították az 1969. évi burgonyatermés egyes fajtáit. Ezek szerint az „A 1“ csoportba sorolták az Atlét, Blaník, Susanna, Kotnov, Limba, Kaptah, Tatranka fajtákat. Az „A 2“ csoportba vannak az Aquila, Athene, Breza, Grata, Jízera, Kalina, Krasava, Meise, MIrka, Sázava, Spartaan, Sperber, Wanda, Sitta, lyes, mivel gümőkór-bacilusokat tartalmaz; főként a gyermekek vannak veszélyeztetve. Az idült gümőkórban szenvedő szarvasmarha a köhögésnél, a tejjel, a nemiszervek folyásával és ürülékével kórokozó csírákat választ ki magából. Megállapítást nyert, hogy a gümőkór csirái átvihetők állatról állatra, állatról emberre, emberről emberre és emberről állatra. Ezért a szarvasmarhák számára nagyon veszélyesek az olyan etetők, fejők és éjjeliőrök, akik a gümőkór aktív formájában szenvednek. Az állatok gümőkórja az embernél ugyanúgy mutatkozik meg, mint az emberek gümőkórja. Az ember az által fertőzheti meg magát, hogy kezei érintkezésbe kerülnek a megfertőzött tőggyel, megfertőzheti magát a szem kötőhártyáján keresztül, például ha a tehén beszennyezett farkával arcába csap, stb. Legveszélyesebb a megbetegedés a légzőutakon keresztül, amikor a tüdőből kifröccsenő turhák a tehén köhögésénél a takarmányra, az alomra, a vízbe kerülnek, vagy pedig a többi állat szőrét szennyezik be, esetleg ha magával ragadja őket a por. E módon nagyon gyorsan terjed a fertőzés azokban az istállókban, amelyekben a tehenek fejjel állnak egymással szemben, vagy pedig amelyekben az itatást közös vályúból végzik. Elegendő, ha az egészséges állatok közé véletlenül egy gümőkóros tehén kerül. A beteg állat váladéka, nyála az itatóvályúba kerülnek, amelyeket legtöbbször a mély almos istállókban és a szabad állású istállókban szerelnek fel: ez két héten belül az egész állatállományt megfertőzi. (Folytatjuk.) Renata és a Widra fajta. A „B“ csoportban találjuk a Cajka, Kardinal, Lúőnica, Patrones, Amelie, Clivia, Iba, Isola, Mensa fajtákat. A „C“ csoportban vannak az Amsei, Eintje, Climax, Daria, Ideál, Jískra, Karmen, Ora, Radka, Rajka, Rita és a Triumf fajták. A „D“ csoportba sorolták az Ambra, Auriga, Axilla, Civa, Erstling, Hera, Ostara, Primura, Saskia, Sirtema, Astilla, Humalda fajtákat. Az „E“ csoportba vannak a Jara és a' Kerkovl kiflikrumpli. A BURGONYAFAJTÁK CSOPORTJAI Épülettelkek eladása Cpítőtelkemet szeretném eladni. Milyenek az eladás feltételei, és kinek lehet e telket eladni? Épülettelkek eladása esetén döntő fontosságú az, hogy már beépített, illetve még be nem épített telekről van-e szó. A még be nem épített telek tulajdonosa telkét csak az államnak, illetve valamilyen szocialista közületnek adhatja el. Erre az adott előírás (lásd a Munka Törvénykönyv 490. paragrafusának 2. bekezdését) értelmében jogosult. A regisztrálásról szóló irányelvek 9. cikkelye értelmében az ilyen esetben kötött birtokátruházási szerződést nem kell regisztráltatni és a szerződés megkötéséhez a járási nemzeti bizottság beleegyezése sem szükséges. Egyébként az illetékes JNB szükséges a magántulajdonban levő telkek vagy épületek átruházásához. A tulajdonos azonban egyenes ági rokonának vagy testvérének ajándékozhatja be nem épített telkét. Az ilyen telek viszont felhasználására és terjedelmére való tekintettel — csak személyi használat tárgya lehet. A családi ház, vagy víkendház építésére átengedett telek terjedelmét az adott területterv, illetve területdöntés alapján állapítják meg. A családi ház építésére igényelt telek terjedelme nem haladhatja meg a 800 négyzetmétert, a víkendházépítésekor nem lehet nagyobb 400 négyzetméternél, és egy új kert telke sem haladhatja meg az utóbb említett terjedelmet (lásd a Polgári Törvénykönyv 200. paragrafusát). Amennyiben az adott telken álló épület tulajdonának átruházásáról van szó, az új tulajdonos egyben a telek személyi használatára is Jogosult, de ezt a jogi kérdést előbb rendeznie kell a telek előző tulajdonosával, vagy a telek használatára előbb Jogosult személlyel. Az e kérdés rendezésére vonatkozó megjegyzés az épület átruházásáról szóló szerződés része. Mint már említettük, ez esetben az illetékes JNB beleegyezése szükséges a tulajdonjog átadásához. Ezen kívül nem mellőzhető a regisztrálás sem. Kertek bekerítése Ki kőteles a kerítés elkészítésére? A kerítés melyik oldalát kell e kertet használó egyénnek elkészítenie? Hol legyen a kertajtó? A kertek bekerítésére és a kertet használó egyén ezzel kapcsolatos kötelességére nem vonatkoznak külön szabályok. Ezért csupán az szükséges, hogy az egymással szomszédos kerteket használó egyének megegyezzenek, ki gondoskodjék a kert egyik vagy másik oldalán szükséges kerítés elkészítéséről. Általában az a szokás, hogy a szomszédos kerteket használó egyének közül mindegyik a jobb oldali kerítést készíti vagy készítteti el. Ez esetben a kerítés a kertajtótól jobb oldalt áll. Az érdekelt személyek azonban többnyire a helyi szokásokhoz igazodnak. Vitás kérdés esetén az illetékes helyi nemzeti bizottsághoz fordulnak és annak döntését kérik. Látogassa meg a' Magyar Népköztársaságban gyártott mezőgazdasági gépek és berendezések kiállítását, amely megtekinthető 1969. OKTOBER 5—OKTOBER 19-IG Nyitrán a Mezőgazdasági Főiskola előtti térségen. A kiállítást naponta 9.00—17.00 óra között tekintheti meg a nagyközönség. A kiállított gépekről a szükséges tájékoztatást, és megvételüknél kellő segítséget szakembereink készséggel nyújtanak. Ä szövetkezeti földművesek szociális ellátása (XII)
