Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)

1969-10-04 / 40. szám

kisállattenyésztés A VEDLÉS mesterséges előidézése X termálé*! költségek csökkentése érdekében ma már a baromfitenyész­tőnek fel kell kutatnia minden olyan Sró lehetőséget, amely hat a terme- 1 költségek alakulására. A tojástermelési költségekben lé­nyege* a* a különbözet, amely egy fiatal jérce ára és egy selejttyúké között mutatkozik. Ebből a lényeges költségtényezőből az egy tojásra eső rés* elsősorban azzal csökkenthető, hogy növeljük az egy tojó által meg­termelt tojások számát. A tojótyúkok termelésben tartása 1 év helyett 2 évig mindenesetre növeli az egy tyűk által megtermelt tojások számát. Tu­dott dolog azonban, bogy a második tojóévben a tyúkok lényegesen ke­vesebb tojást termelnek, mint az el­sőben. Kérdés tehát: vajon érdemes-e a tojókat 2 éven keresztül termelés­ben tartani. Amennyiben a tojók 2 éve* termelésben tartása mellett döntünk, a mesterséges vedlés elő­idézésével több szempontból kedve­zően befolyásolhatjuk a másodéves termelést. A mesterséges vedlés előnyei a kö­vetkezőkben foglalhatók össze: — minden tyúk ugyanabban az idő­ben vedlik, — a vedlés mesterséges előidézése kedvező hatású a tojáshéj és a tojásfehérje minőségére, — az épületek gazdaságosabban használhatók ki, — a mesterséges vedlés abban az időpontban idézhető eló, amikor a tojésárak a legalacsonyabbak. Hátránya, hogy — a mesterséges vedlés Ideje alatt teljesen szünetel a termelés, — ha nem kellő körültekintéssel hajtjuk végre, betegséget is okoz­hat. A vedlés ntánl ötödik hónaptól kezdve a termelés csökken és a to­jás minősége romlik, ezért nem ta­nácsos a mesterségesen vedlett álla­tokat B—B hónappal tovább terme­lésben tartani. A mesterséges vedlés egyik leglé­nyegesebb előnye, hogy amíg a jár­nék az első tojástermelési évben átla­gosan 75%-ban termelnek nagy to­jásokat, 20 %-ban közepes- és B %­­ban apró tojást, addig a második termelési évben a nagy tojások rész­aránya SS % és a közepes nagvsá­­gtiaké 5 %. A vedlés mestersége* előidézésének előfeltétele: a mester­séges vedlést mintegy 12 hónapig tartó termeié* ötén kell előidézni. Csak azokat a tojókat vessük mes­terséges vedlés alá, amelyek az első évben jó termelőknek mutatkoztak. Azokat az állatokat, amelyek már természetesen vedlettek, nem szabad ismét mesterséges vedlésnek alávet­ni, meri annak kedvezőtlen követ­kezményei vannak. Csak azokat az állatokat szabad vedlésnek alávetni, amelyek egész­ségesek, életerősek és semmiféle be­tegség jelet nem észlelhetők. Azok az állományok, amelyek kokcldlőzi­­son estek keresztül, vagy amelyeknél a lenkézis következtében lényeges elhullások mutatkoztak, csak egé­szen ritka esetben adnak kedvező termelési eredményt a következő év­ben. A vedlés mesterséges előidézésé­nek különféle mödjal vannak. Ilyen például, hogy egyik napról a másik­ra nagymértékben csökkentjük a vi­lágos órák számát Másik eljárás a víz- és a takarmány-csökkentés. A vedlés kiváltásét előidéző említett tényezők különböző kombinációit Is alkalmazzák. Ha arra határoztuk magunkat, hogy mesterséges vedlést idézünk eló, a programot következetesen kell vég­rehajtani. Mér sok baromfitenyésztő ráfizetett arra, hogy a mesterséges vedlés programját nem megfelelő módon hajtotta végre, s nem tudta előrnl a termelős teljes beszünteté­sét, illetve a vedlésnek valamennyi állatnál egy Időben ős gyorsan tör­ténő lezajlásét A Georgiái Egyetem kutatásai szarint a mesterséges ved­lés előtdésésének legegyszerűbb módja az Itatóedényeknek 2 napra történd eltávolítása, és agy héten keresztül mindenféle szilárd takar­mány megvonása. Ebben az időpont­ban az állatoknak mintegy 600 napo­saknak kall lennlök. Ez a vedlést program az év bármelyik Időszaká­ban végrehajtható. Dr. KANTOR ISTVÁN Használ? Nem használ? Általánosan elterjed! hiedelem fa­luhelyen:' hlpermangént kell önteni a tyúkok Ivóvizébe, s akkor elkerüli az állományt a vész. Ám a tyúkok, csirkék Isszák a hlpermangános vi­zet, s vagy elpusztulnak, például ba­romfikolerában, vagy nem. Éppen á napokban panaszolta egyik Ismerő­söm, már nála Is dögllk a baromfi, pedig hlpermangént la mindig On­tott a vizükbe ... Hogyan keletkezhetett s terjedt el ez a hiedelem? Ä hlpermangént az orvosi gyakor­latban fertőtlenítő szerként használ­ják. Ä mangán a baromfi szerveze­tében nagyon kicsiny mennyiségben előforduló, de a takarmányban ál­landóan nyújtandó nyomelem. Több enilm alkotórésze, kiegészítője. Man­gánhiány következtében nem megfe­lelő a csontfejlődés, a tojás héja vékony, törékeny, a' tojások rosszul kelnek, sok csibe befullad, s a man­gánhiányos takarmányon tartott csi­bék között gyakori egy Jellegzetes betegség, az ún. perözls, amelynek súlyosabb esetei gyógyíthatatlanok. Ä takarmányok mangán kiegészí­tésére a gyakorlatban a mangánszul­fát a legelőnyösebb. Van olyan vi­dék, ahol a talaj mangántartalma ki­elégítő, más tájakon viszont különös gonddal kell a takarmányok man­gán-kiegészítéséről gondoskodni. Ä baromfitakarmányok mangántartalma változó. A búza, zab, szója és napra­forgódéra aránylag Jelentékeny meny­nylségü mangánt tartalmaznak, a ku­korica viszont mangánszegénységével tűnik ki. Az egyes takarmányok mangánszlntjét' a talaj mangántar­talma határozza meg. A forgalomba kerülő gyári takarmánykeverékek a baromfi mangán-szükségletének két­szeresét tartalmazzák. Az előbbieket figyelembe véve, nyu­godtan állíthatjuk: vannak vidékek, ahol a „hlpermangános víz“ Itatása megvédi a baromfit a mangánhiány káros következményeitől, így nem egy esetben az elhullástól Is. Ugyan­ezt « hatást sokkal biztonságosabbak elérhetjük, há ásványi premlxet ke­verünk a takarmányba, mert a* ás­ványi premlx nemcsak mangánt, ha­nem a többi, baromit számára nél­külözhetetlen nyomelemet i* tartal­mazza, így vasat, cinket, reget, ko­baltot és Jódot 11, amelynek hiánya szintén különböző betegségeket emésztési és vérképzést zavarokat okoz. Tartalmazza további az ásvá­nyt premlx a baromfi számára' Oly fontos foszkált és takarmánytól Is, csupán a szénsavas takarmánymért adagolásáról kell külön gondoskodni Még Jobb, ha egyúttal vitamin prí­­mixet Is keverünk a takarmányba mert ez tartalmazza' a' baromfi szá­mára nélkülözhetetlen __ vitaminokat, valamint antibiotikumokat is: már­pedig ezek hiánya szintén hiánybe­tegségeket, nem kielégítő fejlődóst ás termelési V 1 szervez*! gyenge ellenállóképességét okozza. Aki baromfiéit kizárólag az illetőt kord ás fajfl állatok számára készí­tet* gyárt kevaréktakarménnyal etett, annak nem szükséget Ilyen kiegé­szítőket bekevernie, mert a keverék­­takarmányok mindezeket optlm&ll* mennyiségben' tartalmazzák. Ha va­laki azonban csak részben, vagy egy­általán nem etet keveréktakarmányt, akkor feltétlenül kívánatos a takar­mányok vitamin- és ásránylanyag ki­egészítéséről I* gondoskodni. A hlpermangán fertőtlenítő hatásá sem annyira Jő, mint sokán gondol­ják, Illetve: nincs megoldva a fertőt­lenítés e hlpermangán Itatásával. A fertőtlenítés ma már nélkülöz­hetetlen a baromfitartásban. Ennek abban kell megnyilvánulnia, Hogy ál­lománycsere alkalmával tvagy ha ál­lománycsere nincs t külterjes tartás következtében évente legalább egy­szer) alaposan kitakarítjuk az ólat, lemossuk a berendezési tárgyakat, § a leható legtökéletesebben beme­szeljük olyan mésztejjel, amelybe előzőleg valamilyen fertőtlenítőszert keverünk. Az etető- éa ltatóedényeket ls^alaposan ki kall fertőtlenítőszert tartalmazó vízzel mosni, majd utána tiszta vízzel kiöblíteni. Ezt követően néhány napos szellőztető« után be­telepítve az állományt, távoltartjuk minden Idegen baromfitól, baromfi­­hulladéktól, söfT még as ldagen állo­mányból való tojáshéjhoz sem en­gedjük hozzáférni őket. Ilyen módon a különböző betegségek kórokozóit távoltartva, remélhetjük, hogy arány­lag kevés taegbetegedés, illetve el­hullás támad állományunkban. Ha 8 ’ fertőtlenítés e módját a az idegen baromfiak távoltartását nem valósíthatjuk meg, hiába Itatjuk a hl­­permangánt, baromflalnk épp úgy elhullanak, például baromflkolerá­­ban, egy kolerái fertőzés után, mint­ha soha egy, cseppet aem Itattunk volna velük. CSŐRI ISTVÁNNÉ Az utóbbi Időben stagnál a nútria­­tenyésztés, pedig nevelésükre alkal­mas helyen érde­mes velük foglal kozni. Képünkön Rlch­­tárik Z. nyltral la­kos tenyészállatát láthatók. Uj típusú nagyüzemi nyúlketrec-iömb A nagyüzemi nyültelepek egyik problémája a korszerű, olcsó, min­den épülettlpusban és különböző el­helyezési viszonyok között a leggaz­daságosabban használható nyúlket­­rectömb hiánya. A Mosonmagyaróvári Agrártudo­mányi Főiskola dolgozói Dr. Ferkls József osztályvezető, Pataky Imre fő­előadó és Tuller László műszaki raj­zoló „övár I.“ néven olyan ketrec­­típust alkottak, amely a nagyüzemi nyúltenyésztés Igényelt teljesen ki­elégíti. Szem előtt tartották a mun­katermelékenységet és a higiéniai kívánalmakat Is. A KETREC MŰSZAKI LElRÄSA Könnyen, szinte szerszám nélkül összerakható és szét­szedhető. Az összerakáskor a középső ketrectömb egy-egy oldala megtakarítható. Az Igény és az épület lehetőségei szerint 3—4 emelet magassá­gig (3 emelet a legcélszerűbb az állatok kezelhetősége és hozzáférhetősége szempontjá­ból) tetszés szerinti hosszban, tömbben építhetők, kezelésük könnyű és egyszerű. A ketrec­­alj horganyzott drótszlta (lyuk­­bóség 0 18 mm), így az ürü­lék az alatta levő lefolyólemez­re hullik, ami egyben az alsó ketreo teteje Is, tehát külön trágyalefolyó, illetve lefolyó­tálca nem szükséges. A hátra­felé lejtő Orülékfelfogó leme­zek tetőcserépszerflen egymás fölé nyúlnak, ezáltal az ürülék és a vizelet akadálytalanul le­folyik, s elkerülhető az egyes ketrecek beázása. Időnként vízöblítéssel teljesen tisztán tartható, s ezáltal a kokcldló­­zls veszélye csökkenthető. A ketrec csöból, 10 mm-es beton­acélból, drót szltaszövetből és lemez­ből készül. Ajtaja nincs, az elülső rész fele részben drót szltaszövet, a másik része nyitott, Illetve rögzíthe­tő, billenő azénarácsos, tartályos ön­etető. Ez a nyitott rész szolgál (ter­mészetesen az önetetót levéve) a nyúl ki- betevésére, Illetőleg az elle­tő láda berakására. A fészekdobozok nem beépítettek. Ha kopás, korrodé­­lás, vagy bárminemű elhasználódás történik, csupán egy ketrecrész cse­rélendő ki. A ketrec kitűnően hasz­nálható különböző tartásviszonyok­nál: tenyószanyag, növendék és hús­nyúl előállításánál, Illetve tartásá­nál. Az oldalfalak kiemelésével a ketrecek egybenyithatok. Rendkívüli előnye, hogy nagy meny­­nyiségben Is megoldható a szállítás, mert alkatrészeire szétszedhető és kis helyen tárolható, Illetve szállít­ható. Munka- és anyagigénye minimális. Ugyanazon anyagok minőség- és mé­retváltozás nélkül ismétlődnek. Da­rabolásuk, elkészítésük teljes mér­tékben szabványosított. Egészségügyi szempontból Is teljes mértékben meg­felel. Az állatok nem tudnak érint­kezni, ürülékük és vizeletük rácspa­dozaton keresztül távozik a csurgó­­lemezre. Ez (napjában egyszer) gu­micsöves locsolóval végigmosható. Természetesen csak Istállózott tar­tásmód mellett használható. AZ ONETETÖ Oldalfala ás táptartálya 1,5—2,0 mm-es vaslemez, a felső részen * 5—. 8 mm-es acélhuzalból készült billent­hető szénaráccsal. Ha szálastakap* mányt nem etetnek, a szénaráoa el­távolítható. A ketrectömb az önetető egyes vas alkatrészei, Illetve szerel­vényei hegesztettek és ponthegesz­tettek. Az egész ketrectömb, Illetve az ön­etető rozsdától tisztított, szórógitt­alappal sav- és lúgálló festékréteg­gel van befújva. Az lllesztőcsapokaf az ósszellleszthetőség könnyítése és 8 korrózió ellen fáradt olajjal vagy, könnyen szerezhető különféle kenő­zsírokkal kell bekenni. A ketrec főbb méretei! 100X70X30 centiméter. Az újítást ä Székesfehérvári Me­zőgazdasági Gépjavító Vállalat fo­gadta el gyártásra és hozza forga­lomba. ÍATAKY 1MRB Tartsunk több házinyulat Az utóbbi Időben egyre nagyobb megbecsülésnek örvend a nyúlhús. Mind a háztartásban, mind a keres­kedelemben egyre Inkább felfigyel­nek a nyúlhús értékére. Meg kell jegyeznünk, hogy a múlt­ban a nyúltenyésztést nagyon elha­nyagoltuk. Igaz, Csallóközben, Duna­­szerdahely és Komárom környékén vannak kisebb-nagyobb nyúltenyész­­tő-telepek, de ez mind kevés ahhoz, hogy virágzó tenyésztésről beszélhet­nénk. Az ország számos kisállatte­nyésztő egyesülete népszerűsíti a nyúltartást, ám ennek eddig nem sok foganatja volt. Egyszúval, sokkal több nyalat tarthatnánk, hiszen je­lenleg felvásárló szerveink Is szép árat kínálnak érte. A hírek szerint egyes nagyüzemek is tervbe vették a nyúltenyésztést, s a húst a nyugati államokba exportálnák. Tény, hogy külföldön keresett cikk a fehérhús, hiszen egészségesebb, mint a sertés­vagy marhahús. Előreláthatóan tehát jövője van a nyúltenyésztésnek. Ezárt nem árta­na, ha a háztáji tenyésztők bővíte­nék állományukat, ugyanakkor új tagokkal bővülne a nyűltartók tábo­ra. Ahhoz azonban, hogy nagyobh méretű nyúltenyésztést hozzunk lét­re, illetve, hogy eladásra is termel­jünk, ax állam segítségére van szük­ség. A kerti és konyhai hulladék fel­használható az állatok takarmányo­zására, ám ezen csak annyi nyúl ne­velhető, amennyit a család maga is elfogyaszt. Több állat nevelésekor már számításba jön a takarmány, Illetve annak beszerzése. Ez pedig jelenleg nehéz kérdés. Amellett, hogy .drága, felvásárlása utánjárást köve­tel. Nagyon célszerű lenne, Juf | nyúltartók az állatokra kötött szer­ződéssel egyldőben a* állami alapok­ból kaphatnának olcsóbb áron ta­karmányt. A termeié* aredmönyeisá­­gát fokozná, ha a keverőüzemek er­re a célra fehérjékben gazdag nyúl­­tápot készítenének. A* elmúlt napokban 8 Nyltral KI*­­állattenyésztó Egyesület helyiségé­ben Jártam, ahol kezembe került egy felhívás, amit a Nyltrún megalakult „BRANKO“ asüvetkezetközi egyesület küldött. Á felhívásból megtudtam, hogy gyöngytyúkokat, húsnynlakat Jő áron felvásárol a* egyesület. A* eladásra felkínált nyálaknak 2,80—- 4,B0 kg élősúlyúaknak kell lenniük. Ara kg-onként 18 korona. A tenyész­tők kívánságára az átadott Altatok ellenében hivatalos áron takarmányt is adnak. Tudtommal a BRANKO felhívását az ország minden klsállattenyésztő egyesülete megkapta. így bővebb fel­világosítással a helyi szervezet veze­tői szolgálhatnak. Úgy gondolom, ez a felhívás Is hozzájárul a nyúlte­nyésztés fellendüléséhez. A másik nagyabb gond az áltatok elhelyezése, ketrecek készítése vagy beszerzése, amely elég költséges. Aki eddig csak néhány anyanyulat tar­tott, nagyobb ládából kisebb átalakí­tással megoldotta a nyülketrec kér­dését. Azonban ha nagyobb állomány­nyal akarunk dolgozni, a tenyészálla­tokért és a takarmányért pénzt adunk, akkor a férőhelynek is meg­felelőnek kell lennie, mert csakis alkalmas helyiségben, célszerű ket­recekben érhetünk el kielégítő ered­ményt, p. i.

Next

/
Oldalképek
Tartalom