Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-27 / 39. szám
CSALÁDI KÖR LÉTESÍTSÜNK nevelési tanácsadókat! Szocialista hazánkban törvény védi az anyaságot. A terhes anya szervezetének ellenőrzése s a magzat egészséges fejlődése érdekében kiépítettük az orvosi tanácsadók sűrű hálózatát. A gyermeket váró kismamák ezeket rendszeresen látogatják, s a szakorvosok szerint rendezik életmódjukat. Ezen intézmények elvitathatatlan, hálás küldetése azonban nem old meg az anyasággal kapcsolatos minden problémát. Nem elég csupán a magzat egészséges fejlődése s az anyai szervezet normális működése felett őrködni — a leendő anyát fel kell készíteni a nevelési feladatokra is. Az egészségesen világra hozott gyermek csak akkor lesz az igazi, tartós boldogság forrása, ha születésének első pillanatától kezdve céltudatos, helyes nevelésben részesül. Tekintettel arra, hogy az (leendő) anyák nagy része hiányos pedagógiai ismeretekkel rendelkezik csupán — s gyermeke nevelését az elődeitől ellesett, gyakran káros eljárások alapján képzeli el — szükségesnek tartom, hogy az egészségügyi tanácsadók mellett NEVELÉSI TANÄCSADÖK is működjenek. Itt az orvosi ellenőrzés mellett szakavatott, gyakorlati ismeretekkel rendelkező pedagógusok készítenék fel a leendő anyákat a nevelés bonyolult feladatára. Nem nevelési receptek átadásáról lenne szó — hiszen a gyermek közvetlen ismerete nélkül a legjobb tanács is ártalmas lehet — csupán a nevelési alaptételek megmagyarázásán lenne a hangsúly, hogy a szülők könnyebben kialakíthassák gyermeküknél a nevelés alapját képező jó szokásokat, könnyebben megértsék gyermekük rejtett lelkivilágát, s nagyobb hozzáértéssel oldják meg a nevelési problémákat. Ezen feladatokat a szülők nagy része a pedagógus szakszerű segítsége nélkül képtelen megoldani. Félő azonban, hogy még sokáig magukra lesznek utalva, mert egy lentről jövő elképzelés a fentiek megértése, jóváhagyása és támogatása nélkül halva született még akkor is, ha az komoly ügyet szolgálna. Budai Ernő Korszerű gyárakban könnyebb a nők munkája A viszketés Hidegkonyha HÜSPÁSTÉTOM: Hozzávalók: 25 dkg csirke- vagy llbamell, 25 dkg sertéshús, 1 kis fej vöröshagyma, 1 db sárgarépa, 1 db petrezselyem, 5 dkg zsír, 2 db tojás, 6 dkg füstölt szalonna, 6 dkg vaj, sé, bors, mustár, 1 kanál tejföl vagy tejszín. A húst karikára vágott zöldséggel és hagymával fedő alatt puhára pároljuk. Kétszer megdaráljuk a két keményre főtt tojással együtt. A habosra kevert vajat hozzáadjuk. ízesítjük. Alaposan elkeverjük. Hidegen szeletelve vagy zsúrkenyérre kenve tálaljuk. HALMAJONÉZ. Hozzávalók: 1 kg ponty, 2 dl olajos vagy tejszínes majonéz. A megtisztított halat ecetes, sós vízben megfőzzük és levében lehűtjük. Ezután a gerincről gondosan lefejtjük a húst, szálkátlanítjuk és vékony szeletekre vágjuk. Néhány kanál jó sűrű majonézt a halszeletek közé vegyítünk. Hosszú tálra francia salátát teszünk, ráhelyezzük a halszeleteket és majonézzel az egészet bevonjuk. Citromkarikákkal, főtt tojásszeletekkel, zöldpetrezselyemmel és a hal levéből készített aszpikkal bevonjuk. HERINGSALÄTA. Hozzávalók: 50 dkg sóshering, 20 dkg főtt burgonya, 1 alma, 10 dkg ecetes uborka, 2 db főtt tojás, a herlnggel vásárolt pácolt hagyma és 2 dl majonéz. A heringet a gerincről lefejtjük és felszeleteljük vagy kockákra vágjuk, a többi anyagot vékony karikákra vágva a salátás tálba rakjuk, s a majonézzel az egészet összerázzuk, nem keverjük. Meleg mártások KAVIÁROS MÁRTÁS: Majonézhez tetszés szerinti mennyiségű kaviárt keverünk, és sóval, citromlével, cukorral, mustárral ízesítjük. Hideg sülthöz, füstölt halakhoz és húskészítményekhez adjuk. ZELLERKRÉM MÁRTÁS: Alapanyaga majonéz: tetszés szerinti menynylségben hozzákeverünk paradicsompürét, apróra vágott, főtt zellert, és ecetes uborkát; sóval, cukorral, mustárral, petrezselyem-zölddel, citromlével ízesítjük. Füstölt és sült húsok mellé tálaljuk. SVÉD-GOMBAMÁRTÁS: Majonéz alapanyaghoz hozzákeverünk apróra vágott zöld gombasalátát, majd sóval, mustárral, törött borssal tetszés szerint ízesítjük. Hideg húsokhoz tálaljuk. HORTOBÁGYI MÁRTÁS: Alapanyaga majonéz; hozzákeverünk tetszés szerinti mennyiségben reszelt tormát, piros paprikát, őrölt borsot, sőt, cukrot és kevés petrezselyem-zöldet. Hideg, sült húsokhoz tálaljuk. REMOULADE MÁRTÁS: Majonézhez hozzákeverünk tetszés szerint felvert tejszínhabot; cukorral, mustárral, tárkonnyal, vagy petrezselyemzölddel ízesítjük. MAJONÉZ KÉSZÍTÉSE: Tojás sárgájához apránként annyi finom étolajat adagolunk, amennyit felvesz. A viszketés érzését a bőr és bizonyos nyálkahártyák sajátosan érzékeny végkészülékeinek Izgalma okozza. Még ma Is vita tárgya, hogy ezek a végkészülékek azonosak-e a fájdalomérző végkészülékkel. (Azt is vitatják, vannak-e sajátos fájdalomérző végkészülékek.) Akadnak ugyanis, akik úgy vélik, hogy a viszketést a fájdalomérző végkészüléket érő kisfokú, úgynevezett küszöb alatti Inger kelti. Bármlnt legyen Is, a végkészülékek Ingerülete az érzőidegen keresztül a gerincvelőbe és onnan az agykéreg különböző részeibe jut. Ezekben válik tudatossá a viszketés érzése és egyúttal az is, hogy testünk bőrének vagy nyálkahártyájának melyik területéről származott az Inger. A viszketésérzést vakarással ldeigőrálg meg tudjuk szüntetni. A vakarás azonban sok esetben nem elég, mert sokkal ésszerűbb — ha erre lehetővég van — az előidéző okot megszüntetni. A viszketés érzését az okok egész sokasága Idézheti elő. Gyakran a betegnek és az orvosnak szoros együttműködésre van szüksége ahhoz, hogy a közös „detektívmunka“ eredményeképpen az igazi okot kiderítsék és megszüntessék. Hogy ez a „detektívmunka“ eredményesebb és könnyebb legyen, vegyük sorra a leggyakoribb okokat: 1. A bőrön mászkáló férgek, rovarok (például poloska, bolha, légy, hangya, szúnyog, tetű) egymagukban Is viszketést okoznak. Tartósabb a viszketés akkor, ha csípés révén viszketést keltő vegyi anyagok kerülnek a bőrbe vagy a nyálkahártyába. Voltaképpen ugyanebbe a csoportba tartozik a rühesség és a gombásodás ozokta viszketés Is. E kettő azonban az előzőknél mélyebbre ható ártalmat is okozhat. Különösen bőrgombásodáskor gyakori, hogy a gombás gyulladáshoz másodlagosan még ekcéma is társul, ami egymagában is viszkethet. 2. Ide tartoznak a különféle kiütéssel járó fertőző betegségek. Ezek bizonyos szakaszaiban Járhatnak bőrviszketéssel. De viszketést okoznak a gennykeltők által létrejött bőrbetegségek is. Például az őtvar viszket, és a sebet felvakarő köröm viszi tovább a bőrön a fertőzést. 3. Az Ismeretlen eredetű vagy különféle vegyszerek (bőrápolószerek, mosószerek, üzemi oldószerek stb.) okozta bőrgyulladás vagy bőrekcéma ugyancsak viszket. Hevesen viszket a csalánkiütés is. 4. Bizonyos, a belgyógyászat körébe tartozó megbetegedések is bőrviszketéssel Járnak. Például előfordul, hogy a viszketés miatt bőrgyógyászhoz forduló betegnél cukorbajt vagy néha kezdődő sárgaságot, májgyulladást vagy pajzsmirigybetegséget állapítanak meg. Egyébként a bőr alatti vérömlőnyek gyógyulásuk, Illetőleg felszívódásuk közben ugyancsak bőrviszketéssel társulnak. 5. Viszonylag gyakran okoznak viszketést a gyógyszerek is. Mégpedig nemegyszer anélkül, hogy látható bőrelváltozást okoznának. A legismertebb a bróm, a jód, a szalicil, az arzén, a morfin és némely más szer. Vannak, akik fűszerektől, a feketekávé koffeinjétől vagy a dohány nikotinjától viszketnek. 6. A sokfajta ismert eredetű viszketésen kívül előfordul — különösen idősebb embereken — a gyötrő viszketés, minden látható ok nélkül is. Ez a viszketés nőkön a külső szeméremajkon, férfiak esetében a herezacskón a leggyakoribb. E felsorolásból nyilvánvaló, hogy a viszketés esetén oki és tüneti kezelést alkalmazhatunk. Oki kezelés például a gombásodás gyógyszeres kezelése, fiatalkori végbélviszketés esetén — ha ezt férgek okozzák — eredményes a féreghajtó kúra, lábszárfekély vagy aranyér esetén a másodlagos ekcéma gyógyszeres gyógyítása. Oki kezelés tulajdonképpen a viszketést okozó gyógyszerek és vegyszerek kerülése, de a cukorbetegség diétás és gyógyszeres kezelése Is. A tüneti kezelés csak akkor Jogosult, ha az oki kezelés nem vezet célra. Erre hűtőkenőcsöket, borogatásokat és nyugtató gyógyszereket egyaránt alkalmaznak. Idős emberek esetében, ha minden kötél szakad, és minden gyógyszeres kezelés csődöt mond, sor kerülhet idegsebészeti beavatkozásra is, ami abból áll, hogy a csillapíthatatlanul viszkető területről elvezető ideget átvágják. A rettenthetetlen Hol volt, hol nem ... volt egy hajóskapitány, akt hajót épített. És amikor a hajó elkészült, A rettenthetetlen-nek nevezte el. Erős hajó volt. A kapitány az erdőbe ment és a legjobb fát választotta az építéshez, vitorlának a legtartósabb vásznat, és a legvastagabb kötelet. Azután kifényezte a hajót és orrára, legjobb tudása szerint, kibontott hajú szirént faragott. A legénységet is alaposan megválogatta: csalt hozzáértő, erős és merész matrózokat fogadott fel. Amikor aztán a nyílt tengeren siklott a háromárbócos hajó, a víz büszkén ringatta végeláthatatlan hullámain. A hajó egy nap éppen egy tengerszorost készült átszelni, amikor észrevett^, hogy a sziklák mögött megbújva hatalmas szelek leselkednek. De A rettenthetetlen ügyet sem vetett erre és folytatta útját. Felbőszülve e nagy merészség láttán a szelek elhatározták, hogy elsüllyesztik a hajót. — Szilánkot sem hagyok meg az árbócból — hahotázott Misztrál és elsőnek támadt neki a hajónak. A hullámok mind magasabbra emelkedtek. A vitorlák kifeszültek és minél jobban dagasztotta őket a szél, a hajó annál gyorsabban siklott a tengeren. Még a delfinek sem voltak képesek utolérni. A kapitány és a matrózok pedig gyönyörködtek a széltől felkorbácsolt tenger magasztos látványában. Azután a nyugati Ponente vetette magát a hajóra. Ö is teljes erejéből süvöltött. A hajó meg csak szelte a tengert, az előbbinél is gyorsabban, vlllámsebesen, akárcsak egy füstifecske. A vészes délkeleti szél, a hajók megveszekedett ellensége sem tudta elsüllyeszteni A rettenthetetlen t. Amikor aztán támadásba lendült az izzóan forró déli szélvihar, a tenger elsötétedett, a felhők leereszkedtek és elborították az árbócok felső részét, de a hajó gyorsan, egyre gyorsabban repült előre. Nem akart a többiek mögött elma radni a Sirokkó, a Levantin és a Tramontana sem, de mindhiába; legfeljebb annyit értek el, hogy a matrózok erősebben kötötték meg a vitorlák kötelét, nehogy kioldódjanak. Erre a szelek ádáz dühükben elhatározták, hogy közös támadást Intéznek — viharos leheletükkel egyszerre mennek neki a hajónak. — Nem félek tőletek, eszeveszettek! — kiáltotta büszkén a hajó. Ekkor fokozódott a vihar, hatalmas forgatagába kapva a hajót. Mintha minden ízében recsegne — mondta a legközelebb álló Misztrál. — Semmi sem recseg még — válaszolta Sirokkó —, de légy nyugodt, nem menekül meg. A tenger elfeketült és metsző hideg lett. Hatalmas hullámok zúdultak a hajóra és mindent elsepertek a fedélzetről. — Hórukkl Hórukkl — üvöltöttek a szelek, kegyetlenül fújva. A hajót a hullámok fölé dobták. Mint a nyíl repült a levegőben, majd újra a vízre ereszkedett. Siklott tovább, tovább és — átjutott a tengerszoroson. A rettenthetetlen ekkor — fehér vitorláit lobogtatva — boldogan kiáltotta oda a szeleknek: — Féktelen dühötökkel csak annyit értetek el, hogy gyorsabban Jutottam célhozl Bácski Anna Ki találja el? ÉGTÁJAK Mai rejtvényünkben a négy égtáj nevét rejtettük el a vízszintes 1., 24. és a függőleges 5. és 7. számú sorokban. Beküldendő e sorok megfejtése. VÍZSZINTES SOROK: 5. Szegecs. 6. Házikó. 8. Halfajta. 10. Régi megszólítás. 12. Fél olló. 13. Légszesz. 14. Véredénye. 15. Névelő. 17. Matt közepe. 18. Csapadék. 20. Tantál vegyjele. 21. Menyasszony. 23. Oxigén Jele. FÜGGŐLEGES SOROK: 1. Éva Irma. 2. Vannak Szlovákiában. 3. Török férfinév. 4. Kicsinyítő képző. 9. Tág. 11. Ezt teszi a kocsi rossz úton. 12. Kronométer. 16. Fegyverét használja. 18. Ékezettel: fürdünk benne. 19. Nóta. 22. Nem egészen agg. TANlTÖ: Nos, Tomi, hogyan tudod bebizonyítani, hogy a Föld gömbölyű? Vissz a vonat, vágtat sebesen. Mint a táltos, úgy rohan velem. Csitteg-csattog, acél-patája. Sztkraeső zúdul a tájra. Prüszköl biz’ sok állomáson. Szülőföldem viszontlátom?... Visz a vonat, egyre robog. Öh, a szívem, mtért dobog?... ÖVÄRY PÉTER TOMI: Soha sem állítottam, hogy gömbölyű, tanító bácsi kérem! Tanító: — Télen rövidek a napok, nyáron meg hosszúak. Meg tudod mondani, miért? Tomi: — Igen, télen minden összehúzódik, mert hideg van, nyáron pedig kitágul, mert meleg van. M. G. SZABAD FÖLDMŰVES 11 1969. szeptember 27. HUMOR
