Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-20 / 38. szám
KISÁLLATTENYÉSZTÉS Gondokkal járó kacsatenvésztés Mi okozta a kacsaelhullást? ■ Kiesés mutatkozik a hústermelésben H Hogyan pútolják a hiányt? ■ Rendezni kell a baromfihús felvásárlási árát H Miért nem kapnak szenet a szövetkezetek? Ai utóbbi években már megszoktűk, hogy a szövetkezetek többségében Jól szervezett munka folyik és ebből adódóan az eredmények Is kedvezőek. így volt ez a keszegfalusi szövetkezetben Is, ahol a gazdasági mérleg óvről-évre Javulást mutatott. Ehhez a Jólmenő kacsatenyésztés is hozzájárult. A keszegfalusi szövetkezet zootechnlkusa, Szabó János, érti a mesterségét. Ez abból Is kitűnik, hogy az állattenyésztés szakaszán ez utóbbi Időben zökkenőmentesen folyt a munka. Most azonban borús arccal fogad ez az örökké vidám zooteclhnlkus. — Sajnos, most rossz hírt mondok. Gondolom, hogy a kacsatenyésztés eredményei érdeklik. Éppen ezen a szakaszon van a legtöbb baj. Azzal kezdem, hogy Idén 111 ezer kacsa tenyésztését Irányoztuk eló, de augusztus végéig csupán 88 895 darabot kaptunk a komáromi szövetkezettől, őszintén szólva a szállítás sem volt folyamatos, de ez esetben Jól Jött, mert veszteségeink még nagyobbak lennének. Az történt ugyanis, hogy a kacsák takarmánymérgezés következtében egyre hullottak. Hiába próbáltunk meg mindent, az elhullást nem tudtuk meggátolni. Az állatorvosi szolgálat Is tehetetlennek bizonyult. Hogy teljes képet nyerjen a veszteségekről, néhány adattal szolgálhatok. Márciusban 7,4 százalék, áprilisban 9,1, májusban 15,8, Júniusban 15,9, Júliusban pedig 21,2 százalék volt az elhullás. Miután nem tudtuk megállapítani a baj okát, a pozsonyi kísérleti Intézethez fordultunk segítségért. Több alkalommal küldtünk elhullott kacsákat, kacsaváladékot és takarmányt. Három alkalommal a helyszínre látogatott az Intézet dolgozója, Dr. Mráz elvtárs Is. Hosszantartó kísérletezés, vegyelmezés után sikerült megállapítania, hogy a takarmánykeverékben levő afrikai és brazillal földimogyoró mérgező hatású, és ez okozza a kacsák elhullását. Ugyanakkor az Indiai földlgyomorónál nem észleltek elhullást. Amint kézhez kaptunk a vegyelmezés eredményét, a takarmányból kihagytuk a Jelzett keveréket. Ekkor az elhullás folyamatosan csökkent és augusztusban már csak 6 százalék volt. Mivel a kísérletek Időtartama elég sokáig elhúzódott, az elhullás átlaga 15 százalékra rúgott, ami 150 mázsa húst Jelent. Szabó János zootechnikus bizony gondban van, mert a kiesett húsmennyiséget, Illetve ennek pénzértékét valamiből pótolni kell. Nem magára gondol, hanem a tagokra, akik majd az évzárógyúlésen arra lesznek kíváncsiak, hány korona osztalékot kapnak. Szabó János nem szeretne azzal érvelni, hogy nézzétek elvtársak, a kacsák elhullottak, ezért nem teljesítettük a pénzügyi tervet. Ottlétem alkalmával futott be a galántal baromfifeldolgozó üzem igazgatója, hogy megtekintse az átvételre kész kacsákat. Hatezer darabot vesznek át a napokban, melyeknek átlagsúlya 2,80—3 kg. Arra voltam kíváncsi, mennyi Idő szükséges egy Ilyen súlyú kacsa felnevelésére. Szabó elvtárs a következőket mondotta: Az elmondottak alapján a kacsák fejlődésében némi lemaradás mutatkozott. Míg az elmúlt évben 46 nap alatt piacra adtuk a kacsákat, Idén 56 napra volt szükség. De bízunk abban, hogy a Jelenlegi állomány fejlődése meggyorsul. Szeptember 23-ig még 10 ezer naposkacsát vásárolunk, azonban még így Is 13— 14 ezer hiányzik majd a tervezett mennyiségből. Amikor a kacsahús kitermelési és eladási árára terelődik a szó, Szabó elvtárs egy kimutatást tesz elém. Ebből világosan kitűnik, hogy a kacsahús termelése nem is olyan nagyon kifizetődő, ezt pedig két dolog okozza. Egyrészt az, hogy a naposkacsák darabja 10 korona, míg a kacsa felvásárlási ára kilónként 13,98 korona. Márpedig ott, ahol 41 vagon baromfihús kerül eladásra, tennivaló Is akad bőven. Igaz, hogy ez a mennyiség a csirkehúst is magába foglalja. Ugyanis a szövetkezet csirkeneveléssel is foglalkozik. Idén 152 ezer darab felnevelésével számoltak, de saját hibájukon kívül aligha tudják beszerezni a fenti mennyiséget. Ezidáig csupán 81 989 darabot kaptak és nevelnek föl. Amint az első félévi eladási eredmény mutatja, nem állnak rosszul a húseladással: 18 vagonnal adtak piacra. A többit a második félévben értékesítik, míg az említett hiányt előhasl üszők eladásából pótolják. Arra törekszenek, hogy az előirányzott pénzügyi tervet mindenképpen teljesítsék. Egyesek bizonyára azt gondolják, hogy a felvázolt kedvezőtlen helyzet kedvét szegte a keszegfalusi szövetkezet vezetőinek és felhagynak a kacsatenyésztéssel, de nem így vanl Hiszen a termelés minden szakaszán akadnak nehézségek, amellyel számolni kell. — Ogy tervezzük, hogy a jövőben még intenzívebbé tesszük a kacsatenyésztést — vesz! át a szót Bnrslcky Flórián segédzootechnlkus. — A gazdaság telepe mellett 70 ár területen egymillió korona befektetéssel tavat létesítettünk, ahol egyszerre 20 ezer kacsát tenyészthetünk. Ezt a tavat rákapcsoltuk a csatornahálózatra, ami lehetővé teszi a víz szintjének kedvező szabályozását. Beszélgetésünk közepette megérkezett Sladky elvtárs, a szövetkezet elnöke, s amikor ismét a cslrkenevelés került felszínre, nem állhatta szó nélkül. — Bizonyára tudja, hogy a naposcsibéknek meghatározott hőfokra van szükségük. Ezt pedig csak akkor tudjuk biztosítani, ha elegendő menynyiségű szénnel rendelkezünk. Érthetetlen számunkra, hogy miért nem kapunk szenet. A komáromi és a gutái szénlerakatnál 50—50 vagon szénrendelésünk van, de örülünk, ha egy pótkocsival kapunk. Sokszor csak porszenet, de azt is kénytelenek vagyunk átvenni, mert kell. Vajon miért nem intézkednek az illetékes szervek? A továbbiak folyamán arra is fény derült, hogy a szövetkezet vezetősége a Jövőben egy tojóház építését tervezi. A kiszemelt területet az illetékes szervek már jóváhagyták, csupán a Komáromi Halászegyesület jóváhagyására várnak. Ugyanis a tojókacsákat a Vág folyó mellett helyezik el, ahol a füzesek védelmet nyújtanak a tojókacsáknak. Ha már tojókacsákről beszélünk, akkor szükségesnek tartom azt is megemlíteni, hogy a szövetkezet vezetősége saját keltető építésére törekszik. Igaz, hogy ez kb. 2,5 millió koronás beruházást igényel, de ez néhány éven belül megtérül. Ide kívánkozik még, hogy a keszegfalusi szövetkezet fellendülésének korszaka egybeesik Sladky elvtárs elnöki funkciójába való belépésével. Erős kézzel fogta a közös kormányrúdját, és úgy látszik, a menetirány helyesnek bizonyul. Andriskin József |-H ogy egy körülbelül 20 gramm súlyú tojásból a költés 17 napja alatt tökéletesen kifejlődött, csontvázzal, hússal és pihetollal rendelkező állat lesz: ez a természet csodája. Hogy nem Is egészen két hónap alatt ugyanez az állat már fogyasztásra alkalmas és egyik legkeresettebb étel az asztalunkon, gyenge húsú és kívánat szerint kihízott, ez a második csoda, amely nagyrészt a tenyésztőn múlik. A ház körül tenyésztett für] kivételével nincs másik olyan szárnyas, amelynek gyors növekedése a galambéhoz mérhető legyen. Ahhoz viszont, hogy ez a lehető legteljesebb mértékben megtörténjék, bizonyos feltételeknek eleget kell tennünk. A TISZTASÁG elsőrendűen FONTOS Gyakran előfordul, hogy első látásra minden felszereíéssel ellátottnak tűnő galambház „Jól tartott“ galambjai csenevészek, sőt gazdáik gyakran panaszkodnak Jelentős elhullásról anélkül, hogy a tenyésztő meg tudná állapítani az okát. Tíz közül kilenc esetben külső vagy belső parazitizmus a legfőbb oka ennek. Sok galamb — mondhatnánk, hogy a többség — úgy helyezkedik a fészekben, hogy ürülékét kihullatja, s ugyanakkor a fészek szélét bepiszkítja. Ebből következik, hogy — főként meleg időben — ez rossz szagot terjeszt, és ha felgyülemlik, a paraziták valóságos melegágya. Feltétlenül szükséges, hogy a költés után a galambpárt tiszta fészekbe helyezzük, és az első napokban gyakran rakjunk a bepiszkított fészekbe új „bölcsőt“, tisztát és kényelmeset. A fészek szalmáját porozzuk be féregirtóval, sőt mivel ez ártalmatlan, ne idegenkedjünk attól sem, hogy a kis galambfiókákat is könynyedén behintsük vele. A szülőket is gyakran be kell porozni, s ugyanúgy a ketrecet is. A külső paraziták ellen így védekezünk. Vannak azonban belső paraziták is, melyek nagyon károsak, sőt néha katasztrofális hatásúak a növekedésre. Ha a szülők magukban hordozzák e paraziták csíráit akár pete, akár lárva alakjában, ez azzal a veszélylyel Jár, hogy ezt galambfiókáiknak tovább adják: ezért kezelést kell alkalmazni a szülőkön már a költés előtt, és ezt rendszeresen folytatni a tenyészidő folyamán. Ahogy a fióka maga kezd táplálkozni, azt is féregűző tablettával kell kezelni. A galambok takarmányozása két élesen elkülönülő szakaszra oszlik: az első időszak a kezeléstől számított 8—10 nap, amikor a fiókát az anyja táplálja azzal a péppel, melyet a begymirigyek választanak ki. A hím eme első időszakban megelégszik azzal, hogy megindítja a táplálék első átalakulását. Párját csőrével etetve olyan készítményt ad át neki, amelyet az átalakít, míg végül az ismert „galambtej“ válik belőle, amelynek magas tápértéke köztudomású. I húsgalamb a keléstől a vágásig Hogy ez a „táplálás“ megfelelő legyen, a tapasztalat szerint helyes, ha az olajtartalmú magvakat mellőzzük a szülők takarmányánál az első Időben, előnyben részesítve inkább a bükkönyt, búzát, kukoricát. Néhány tenyésztő sikerrel alkalmazta ezt a módszert, mely szerint az ivóvízhez literenként 3 gramm kalcium glicerfoszfátot adagolt, — ez ugyanis erősíti a csontrendszert. Az átmeneti időszak átvezet az első időszaktól a normális táplálkozáshoz. Eme idő alatt a szülők begyükben megpuhított magvakat kevernek a táplálékhoz. Ez a szakasz a nyolcadik naptól körülbelül egy hónapig tart és az előzőnél nem kevésbé fontos, mert a napról napra észlelt növekedés változatos és Jó minőségű táplálékot tesz szükségessé. Minden gyanús vagy régi magvat távolítsunk el, amely esetleg penészes lehet. őrizkedjünk attól, hogy ebben az időszakban zabot vagy rozsot etessünk, mert ez felsérti a galambfiókák begyét. Tudnunk kell, hogy az ideális takarmány a bükköny, még ha drága is (akkor a legjobb, ha kétéves és kis, fekete fényes magva van). A búza és a kukorica szintén nagyon Jó takarmány. A VÁLOGATÁS Egyhónapos korukra a galambok elkezdenek önállóan táplálkozni. Ilyenkor kell a szelekciót végrehajtani, különválasztva azokat az egyedeket, amelyekből meg akarunk tartani továbbtenyésztésre. Ezek száma a harmadik hónapban bekövetkező vedlés után állapítható meg az előzetes megfigyelések alapján. A hizlalásra szánt galambok takarmányadagját különös gonddal állítsuk össze, mert ezek a magukra hagyott fiókák, amelyeket szüleik az új szerelem kedvéért elhagytak, könynyen legyengülnek. KÉZI TÖMÉS Annak érdekében, hogy a galamb súlya gyarapodjék, valamint húsa ízletes legyen, alkalmaznunk kell a tömés! eljárást, mely sok hasonlóságot mutat a libák és a pulykák tömésével. Teletömjük az állat begyét a csőrén keresztül főtt kukoricaszemekkel. Végezetül mindig itassuk meg az állatot. Ezt a tömés! eljárást naponta kétszer hajtsuk végre, reggel, este és tömés után helyezzük a galambokat szalmával bélelt kosárba, melynek egy része le van fedve lemezzel, hogy az állatok félhomályban legyenek, mert ez a táplálék feldolgozását elősegíti. TÖMÉS TÖLCSÉRREL Nagyüzemi tenyészetekben a tömést egy tölcsér segítségével végzik és kukorica helyett hízlalópépet adagolnak, amely kukoricaliszt és tej keveréke. A töméshez használt tölcsér gumiban végződjék, hogy ne sértse meg az állat nyelőcsövét. A sikeres hizlalás feltételei: erőltetett táplálás, nyugalom és félhomály. Dr. Kántar István ramiinBannBaM««!»....» **.:» fik z 1967. évben a szálastakar” mány hiány arra késztetett, hogy próbaképpen silózott takarmányt tettem el állataimnak télire. 1968-ban már nagyobb mennyiségű zöldtakarmányt silóztam. Ebben az évben összehasonlító mérést is végeztem a silótakarmánnyal etetett és az enélkül takarmányozott állataim között. Az eredmény igen meglepő volt. A silótakarmánnyal etetett anyák kondíciója még akkor is jó volt, amikor az abraktakarmányt a felére csökkentettem a kontroll anyákkal etetett abrakhoz viszonyítva. A silótakarmánnyal etetett állatok párzása a tél minden hónapjában hibátlan volt, a szénával és több abrakkal tartott anyák viszont nehezen, vagy egyáltalán nem voltak hajlandók a párzásra. Február végén még elég hidegek voltak, amikor az első alom elválasztásra került és a kicsinyek is széna helyett szilázst kaptak, itt is szemmel látható volt a különbség. Az ilyen takarmánnyal etetett növendékek súlygyarapodása 15—20 %-kal Jobb volt, szőrzetük pedig fényes és a nyári időszaknak megfelelő simaságú. Meddőség egyáltalán nem fordult elő és a bakoknál is sokkal intenzívebben folyt a párzás, mint más években télen. Az elmondottakon kívül a gazda-0 >ZAP.A,n földműves 1989. szeptember 20. Silótakarmány házinyuiaknak ságosság többi tényezőire is rá kell mutatnom. ősszel rendszerint mindenhol sokkal több zöldféleség áll a tenyésztők rendelkezésére, mint amennyit ilyenkor feletethetnek állataikkal. Ilyenkor könnyűszerrel Juthatunk olyan kerti hulladékokhoz és szántóföldi melléktermékekhez, amelyeket veszélyes volna ilyen állapotban nyulainkkal feletetnt, vagy olyan mennyiségűek, hogy nem tudjuk elfogyasztani, így legtöbbször elromlanák. Ilyen például a késő-őszt lucerna, amit már felszárítani az esős idők miatt nem tudunk, s a répalevél, cukorrépáié], kései csalamádé, napraforgótányér, káposztahulladék, kései rétisarjúfű stb. Silőzásra viszont minden növény alkalmas, amit a nyulakkal egyébként zölden vagy szárazon megetethetünk. Én erre a célra külön keveréket is vetettem másodterményként, és még időben nagytömegű kitűnő silótakarmányt kaptam belőle. Nagyon Jónak bizonyult a következő keveréktakarmány csalamádénak vetve: 30 % kukorica, 30 % borsó, 20 % zab, 15 % napraforgó és 5 % köles. E keveréket zölden is etettem, csaknem a fagyok beálltáig, majd a megmaradt mennyiséget lesllóztam, amikor a zab a fejét kihányta, a borsó és a napraforgó pedig virágzásnak indult. A silózásnak másik nagy előnye, hogy a legtöbb nyúltenyésztő nem rendelkezik nagyobb mennyiségű széna tárolására alkalmas épülettel, területtel, viszont egy 10—12 anyás tenyészethez az egész téli takarmányszükséglet az udvar, vagy házikert egyik sarkában 1 négyzetméternyi területen elfér. A siló elkészítése a következő: A takarmányt zölden le kell szecskázni. Ha fonnyasztott vagy száraz állapotban levő takarmányt silózunk — borsószalmát, napraforgőtányért, vagy nem kellően száradt szénafélét — akkor répát, répalevelet, vagy ha van, répaszeletet keverjünk közé, hogy az erjedési folyamat megindulhasson, illetve az ehhez szükséges nedvtartalom ne hiányozzék. Ezután a földben gödröt ásunk, öt nyúl számára 1 köbméter térfogatú gödör szükséges, mélysége a gödör átmérőjének kétszerese legyen. Minden további felnőtt nyúl után 0,2 köbmétert számítunk, vagyis nyálanként 2 hl űrtartalommal. Az ásásnál arra ügyeljünk, hogy a gödör aljának átmérője egyezzen a felső rész átmérőjével. Ha a gödröt műanyagfóliával béleljük ki, ügyeljünk arra, hogy a bélésanyag valamivel bővebb legyen, mint a kiásott gödör, nehogy a gázolás vagy sulykolás alkalmával a műanyag kiszakadjon. Az elkészített és összekevert takarmányt 10 cm-es rétegekben berakjuk és keményre sulykoljuk ügyelve arra, hogy — különösen a gödör oldalán — laza rész ne maradjon. Ha már vastagabb (50—60 cm) ledöngölt készletünk van, akkor ad-A Colorádói Egyetem (USA) baromfispeciallstája, dr. E. W.-nek Kienholz kísérletei szerint a sörgyári moslékok bizonyos ismeretlen részei Javítják a tojás termékenységét és a kelési eredményt. A jelentés szerint a termékenységet 5 °/o-kal, a tojás keltethetőségét 9 °/o-kal sikerült növelni, ha a sörgyári mellékterméket a takarmányba keverték. A sörgyári mellékterméken a sörnek az erjesztő kádakból való eltávolítása után maradó sörárpát és komlómaradékot kell érteni. Az erdig kell a döngölést folytatni, míg a takarmány között a nedvesség fel nem Jön, hogy a levegőt teljesen kiszorítsuk. E műveletet 10—15 cm-enként eddig Ismételjük, míg a silógödör felső szintjéhez nem érünk, ekkor a gödör felső szélén kívül maradt fóliát gondosan összehajtogatjuk, és a gödör átmérőjének megfelelő deszkalappal az egészet pontosan lezárjuk, majd a tetejére 50 kg súlynak megfelelő álló beton fedőt alkalmazunk. Ez azért célszerű, mert a használatkor nem kell az egész tetőt kinyitnunk. A silóból mindig csak anynyit vegyünk ki, amennyit egy nap megetetünk, mert a szabad levegőn gyorsan megromlik. (ka) Jesztés folyamán csak a szénhidrátok tűnnek el az alapanyagokból. Minden más tápanyag megmarad, de ma még tisztázatlan, hogy ezek közül ténylegesen mi okozza a termékenység és a keltethetőség Javulását. Kienholz dr. kísérleteiben a sörgyári mellékterméket szárított állapotban etette, és az a takarmányban 0—40 % közötti arányban szerepelt. A szükséges tápanyagok arányát minden takarmány összeállításban egyszintre állította be. Sörgyári melléktermék takarmányértéke
