Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-20 / 38. szám
.FALVAINK ÄSWAID FRIGYES mérnök, tömör w fekete bajuszú, napbarnított arcú, tagbaszakadt középkorú férfi. Fiatal legényke korában aligha gondolta, hogy mint mezőgazdász kap majd állami kitüntetést. A vásárvámosl üzemgazdász már gyerekkorában nagyon szerette a gépeket, ezért Budapesten elvégezte a gépipari középiskolát. A második világháború vérzlvatara után újbői visszakerült falujába. Mivel a Csallóközben akkoriban más lehetőség nem Igen volt, egy nagybirtokon helyezkedett el. Az állami gazdaságok megalakulása után közel egy évtizedig ott tevékenykedett, mint vezető dolgozó. 1957-ben éppen Intéző volt egy magnemesítő gazdaságban, amikor megtudta, hogy a gyakorlati szakembereknek lehetőség nyílt a mezőgazdasági főiskola elvégzésére, ö is ott volt az elsők között, akik az élet delén szükségesnek érezték a mérnöki diploma megszerzését. Később a széleskörű Ismeretekkel rendelkező szakember a termelési Igazgatóság élére került. Mint Igazgató a Járási pártbizottsággal együtt azon fáradozott, hogy összhangba hozza a növénytermesztést az állattenyésztés szükségleteivel és a kötelező, vagyis a szerződött eladással. A fáradozásukat siker koronázta, és legtöbb szövetkezet takarmányból önellátó lett. A termelési Igazgatóság jő Irányító munkáját dicséri az a tény Is, hogy a dunaszerdahelyl Járás gabonatermelésben az élre tört és az országban elsőkként ott érték el a 40 mázsás átlagos hektárhozamot. Oswald mérnök tanult, hogy taníthasson. A Járásban felsőfokú mezőgazdasági technikumot létesítettek, és a termelési Igazgató nagyban kivette a részét az öreg diákok oktatásából. Szigorú tanárnak Ismerték, olyannak, aki sokat követelt a hallgatóktól. Persze azért belátása Is volt, mivel Jól tudta, kitől mit várhat. Az ő és még néhány társának az érdeme, hogy az említett iskola sok szakembert nevelt a mezőgazdatágnak. Négy évi funkcionáriuskodás után hazahívták a szövetkezetbe. Üzemgazdász lett a közösben. Ott Is ezernyi tennivaló várta. Szakosítani kellett a növénytermesztést, tovább fejleszteni a gyümölcsöst, amelynek telepítését még termelést Igazgató korában Javasolta. Persze azt Is tudta, hogy a 120 hektár gyümölcsös csak akkor Jelent Igazán sokat, ha a gyümölcs korszerű raktározását Is megoldják. Ezért elhatározták, hogy hűtőtárolót építenek. A terveket elkészítették, majd saját erőből láttak hozzá a 170 vagonos tároló építéséhez. Bármilyen nehéz volt az anyag beszerzése, mégis rekordidő alatt építették fel a hűtőtárolót, amelyhez hasonló aligha van a mezőgazdasági üzemeinkben. A vásárvámosi üzemgazdász határozott ember. Ha valamihez hozzálát, akkor nem ismer akadályt, s éjt nappallá téve dolgozik. — Jő, hogy hazajött — szokta mondogatni az elnök. — Nagy szükség van nálunk ilyen hozzáértő, energi- j kus emberre. Szükség van, és ennek elsősorban J a tagság látja hasznát. Amíg 1963- ban 11 millió korona összjövedelmet terveztek, 1969-ben már negyedszáz millió körül lesz a szövetkezet nyersjövedelme. — Abban, hogy ezt elértük, nagy szerepet játszik az, hogy a gyümölcsöt tárolni tudjuk és így magasabb [ áron adjuk el — mondja az üzemgazdász. Oswald mérnök Nyltrán állami kitüntetést kapott. A gratulációm után ezt mondta: — Ez nemcsak ez én érdemem. Ha azokban a falvakban, ahol dolgoztam, nem lennének szorgalmas, derék emberek, nem Járnánk oly elől a nagyüzemi mezőgazdaság kialakításában. Kemény ember Oswald Frigyes mérnök. Mindenkitől, de elsősorban önmagától mindig sokat követel. Oswald Frigyes mérnök Ján Janiktól a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökétől átveszi „Az építésben szerzett érdemekért“ kitüntetést. Szlovákia első körzeti hivatalának tapasztalatai SUBA LAJOS ELVTARS NYILATKOZIK Szlovákia-szerte kísérletek folynak a nemzeti bizottságok munkájának tökéletesítésére. Az első lépések ezen a téren már a múlt évben megkezdődtek a kassal és a lévai Járásban. A lévai Járásban már régebben foglalkoztak a gondolattal és kísérletképpen hat község bevonásával Ipolyszakállason létesítettek körzeti hivatalt. Suba Lajos elvtárssal a körzeti hivatal helyettesével a körzet létrehozásának Indoklásáról és az eddigi tapasztalatokról beszélgetünk. — Suba elvtárs, ön mint régi nemzeti bizottsági funkcionárius, aki hoszszű ideig alsóbb fokú nemzeti bizottságok élén dolgozott, miben látja a körzeti hivatal létesítésének Indokát? — Ahogy a kérdésben Is elhangzott, sokat dolgoztam az alsóbb fokú nemzeti bizottságokban. Többek között Zalabán és Klsőlveden Is. így tehát Ismerem a nemzeti bizottságok munkájának fortélyait, az utóbbi Időben szakképzettséget is nyertem, tehát teljes felelősséggel nyilatkozhatok a feltett kérdésről. — ön szerint hiba volt, hogy az alsóbb fokú nemzeti bizottságok nagyobb Jogkört kaptak? — Ellenkezőleg. A túl centralizált irányítás miatt a Járási szervek elszakadtak a tömegektől és nehézkesen intézték a polgárok ügyes-bajos dolgait. A jogkör Jő lett volna, csak az volt a baj, hogy a nemzeti bizottságok nem rendelkeztek elég szakkáderrel és így az ügyeket sok esetben nem tudták úgy előkészíteni, hogy azok időben megfelelő elintézést nyerjenek. Ha visszanézek arra az időszakra, amikor hangsúlyoztuk a helyi nemzeti bizottság magasabb Jogkörét, azt kel mondanom, hogy ez csak frázispufogtatás volt, mert bár az ügyek Intézését a helyi szervek készítették elő, végsőfokon mégis a Járás döntött és a polgárok nagy részének továbbra is a távoleső járási székhelyeken kellett Intézni ügyeiket. — A körzeti hivatalok változást hoznak ezen a téren? — Nézetem szerint, Igen. Persze csak akkor, ha betartjuk azt az elvet, hogy a körzeti hivatal megy a hozzá tartozó falvakba és nem fordítva. — Mit mutat a gyakorlat ezen a téren? — Hivatalunkat megfelelő szakkáderekkel erősítjük, tehát szakelőadóink vannak, vagy lesznek. Ez azt Jelenti, hogy az Ilyen szakelőadók meglátogatják a körzet falvait és szaktanácsokat tudnak adni az ügyek intézéséhez és természetesen segítik is azok intézését. — Milyen, vagy milyen lesz a helyt nemzeti bizottságok és a körzeti hivatal viszonya? — Ml azt valljuk, hogy a körzeti hivatal a helyi nemzeti bizottságok alárendeltje, vagyis kiszolgálója. Ezt pedig úgy értjük, hogy mindent megteszünk azért, hogy a helyi nemzeti bizottságok határozatai a gyakorlatban megvalósulhassanak. — Minden határozat megvalósítására gondol? — Természetesen csak olyan határozatok érvényesülhetnek a Jövőben Is, amelyek reális alapon nyugszanak. A körzeti hivatal dolgozói ezért a helyi nemzeti bizottságokat bizonyos mértékben befolyásolják, hogy olyan határozatokat hozzanak, amelyek megvalósítása a közeljövőben lehetséges és természetesen nem ütközik a törvényekbe. — Milyen módon gyakorol ellenőrzést a körzeti szakhivatal? — Amellett, hogy körzeti hivatalunk a helyi nemzeti bizottság szolgálatában áll, természetesen ellenőrzi Is azok munkáját, és a hatáskörébe tartozó mezőgazdasági és egyéb üzemek tevékenységét, különösen az adóbevallásokat, mert eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy ezen a téren van a legtöbb visszaélés. — Milyen tényezők akadályozzák a körzeti hivatal tevékenységét? — Nagyon sok gondot okoz nekünk a geodéziai hivatal és a közjegyzőség. Egy-egy telekkönyvi kivonat megszerzése sokszor szinte lehetetlennek bizonyul. Ez a munka Igen nehézkes és ezért nem tudunk elég gyors munkát végezni ügyfeleink érdekében. i — A befejezés előtt még mondhatna néhány szót a körzeti község fejlesztéséről. — Bár az elmúlt évben fél kilométer Járdát építettünk, és az egységes földművesszövetkezet közreműködésével 90 ezer koronás költséggel neonvtlágttást vezettünk be, Ipolyszakállason még igen sok a tennivaló. Az utak sárosak, porosak, az üzlethálózat sem megfelelő. Ezért az utak rendbehozására 180 ezer koronát fordítunk. Remélem, hogy idejében sikerül átadni rendeltetésének az épülő új korszerű üzletet Is, és az újévben megkezdjük a kultűrház építését Is. — Mint tapasztalt nemzeti bizottsági funkcionárius tehát úgy látja, hogy a körzeti rendszer hozzájárul a közigazgatás megjavításához? — Az eddigi tapasztalatok alapján meg vagyok róla győződve, és ha megfelelő gyakorlatot szerzünk, közelebb vihetjük az irányítást a falvakba és rugalmasabban, gyorsabban szolgálhatjuk a községek lakóit. Aki gyorsan ad, az kétszer ad A Dunatőkési Állami Gazdaság kertészete Vincze Kálmán vezetésével kiváló eredményeket ér el. A kertészet tervezett bevétele 1 ha földterületről 59 730 korona, de a júliusi értékelésénél már 79 900 koro nát értek el Felmérve az augusztusi hónap eredményeit, valamint mérlegelve a becsléseket, úgy tűnik, hogy as év végére túlszárnyalják a 120 000 korona bevételt hektáronként. Ilyen eredmény a kertészet fennállása éta még nem volt. Vincze Kálmán szocialista brigádja több szabad szombatot és vasárnapot töltött el a kertészetben annak érdekében, hogy az eladások az igénylés szerint történjenek meg. Vincze Kálmán szocialista munkabrigádja az egész évi tervét teljesítette s a kollektív szerződés értelmében 20 500 korona jutalomban részesült. Természetesen ez az összeg teljesen független az évi eredmény részesedéstől, amelyre a kilátások blz-atők. Sajnos, iivegháza még nincs a csoportnak, de a tervek szerint ennek felépítésére is sor kerül, és akkor még sokkal jobb eredményekről számolhatunk be. Németh Béla 4 /Ml FOinMllVBS Perbetei félév « a sikerek tükrében A szövetkezet dolgozói augusztus 26-án egy napra félbeszakították a munkát a határban és ünneplőbe öltözve gyűltek össze a falu szép, ú] kultúrházában. A vezetőség félévei tagsági gyűlést hívott össze e napon, amelynek keretében megünnepelték az idei aratás sikerét is. A jól végzett munka tudatából eredő megelégedés és öröm csillogott az arcokon. Jakab Margit és Telkesy Béla dús búzakalászokból font aratási koszorút adott át a III. telep dolgozóinak nevében Nagy Ferenc elnöknek. A koszorú a szövetkezet alakulása óta leggazdagabb aratás bő termését jelképezte. Az ünnepi megnyitó után Nagy László agronómus rövid beszámolójában meggyőző adatokkal bizonyította az idei termés kiemelkedő voltát. Szlovákia egyik legnagyobb szövetkezete a szántóterület csaknem 50 százalékán, összesen 1442 hektáron termelt az idén gabonaneműeket és a nem éppen kedvező természeti feltételek mellett is 33,5 mázsa átlagos hektárhozamot ért el a tervezett 29 mázsával szemben. Tfz kombájn aratott a perbetei határban, egy-egy gép 14 nap alatt 170 hektárról aratta la és csépelte ki a termést. A szövetkezet a tervezett 120 vagon helyett 151 vagon szemet adott az állami felvásárlási alapra, s emellett bőségesen ellátta a saját vetőmag- és takarmányalapját is. KIEMELKEDŐ EREDMÉNYEK ezek, különösen, ha figyelembe veszszük, hogy a Perbetei EFSZ határa aszályos környezetben fekszik, ahol nincs semmilyen folyóvíz, sőt a kút is kevés. A szakképzett vezetők az odaadó tagságra támaszkodva igyekeznek semlegesíteni a kedvezőtlen körülményeket — s az Idei eredmények alapján bátran álíthatjuk, hogy e törekvésük sikerrel jár. Az elért sikerek sem bíztatják őket megállásra, egyre tovább akarnak haladni a még sikeresebb gazdálkodás felé. Az idén néhány — hazánkban eddig ismeretlen búzafajta termesztésével is kísérleteztek. A száraz, homokos területen az olasz Libelula és Leonardo fajták váltak be leginkább, az egyik 45,43, a másik pedig 45,03 mázsát termett hektáronként. Ezért jövőre már nagyban, legalább 100 hektárnyi területen fogják termelni az olasz búzafajtákat. Nagy Ferenc elnök a szövetkezet GAZDASÁGI HELYZETÉRŐL számolt be a tagságnak. A jő termelési eredmények természetesen e téren is visszatükröződnek. A közös bevétele az év első hét hónapja során elérte a 15 millió 317 ezer koronát, ami 2 millióval több, mint az elmúlt év azonos időszakában. Ebből az összegből 6 millió 469 ezer koronát a növénytermesztés jövedelmezett. Nem utolsó sorban a jó gabonatermésnek köszönhető, hogy a növénytermesztésből származó bevételek terven felül is egy egész millióval gyarapították a közös kasszát. Kétségtelen, hogy a szövetkezet az év végéig lényegesen túllépi az egész esztendőre tervezett 30 millió korona forgalmat. Annál is inkább jogos ez a bizalom, mivel az Állattenyésztés is lépést tart a növénytermesztéssel. Az egy tehénre eső félévre tervezett fejéshozamot több mint 100 literrel lépték tűi, a 6 hónapra tervezett 756 500 liter tej helyett 819 290 litert termeltek. A hízómarháknál napi 0,94, a sertéshizlaldában pedig 0,42 kg napi súlygyarapodást értek el darabonként. A perbeteiek az állattenyésztés terén sem idegenkednek az új, korszerű módszerek bevezetésétől. Az őgyallai sörgyár maláta-hulladékának felhasználásával tehenenként napi 1,5 literrel növelték a fejéshozamot. A sertéstenyésztést a malacelválasztás bővítésével egészítik ki. Az anyasertésállományt 300 darabra emelik, s tervbe vették a mesterséges megtermékenyítés bevezetését. Hugy később ne okozzon gondot az elválasztott malacok értékesítése, már most kooperációra lépnek a sertéshizlalással nagyban foglalkozó mezőgazdasági üzemekkel. 1969. szeptember 20. K. Z. Kemény emberek
