Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-20 / 38. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Egy lépéssel előbbre... az újvári járásban A múlt évben és még az 1969-es év elején Is sokat Írtak és beszéltek arról, hogy az elmúlt húsz évben sötétségben éltünk és a szocializmus vajmi keveset hozott a dolgozó népnek. Most, hogy értékeljük a politikai és ökonómiai helyzetet, joggal tesszük fel a kérdést, kik írtak és kik beszéltek Így? Milyen emberek voltak ezek, milyen a múltjuk? Ezzel a problémával még nem foglalkoztunk érdemlegesen. De ha erre nem Is kerül sor, azok az úgynevezett progresszív emberek miért nem mondták meg konkrétan, hogy miben látták azt a nagy sötétséget. Nekem az a véleményem, hogy ezek az elemek nem a meglevő hiányosságok eltávolítására törekedtek, hanem a becsületes, önfeláldozó embereket szándékosan feketítették be, hogy ezen keresztül kikezdhessék a szocializmus alapjait, lejárassák a kommunista pártot. A mérgezett nyilak többek között a mezőgazdaság ellen is irányultak, de ezek a földművesek között célt tévesztettek, az antiszoclallsta elemeknek nem volt Idejük megbontani a kollektív gazdaságokba tömörült földművesek sorait. A nyilak mérge nem terjedhetett el, mert a mezőgazdaságban olyan sikereket értünk el, amit nem lehetett kicsinyíteni, vagy félremagyarázni. A mezőgazdaság az utóbbi években olyan termelési eredményekkel dicsekedhet, amelyekre már világszerte felfigyeltek, mert vetekedik a legfejlettebb országok mezőgazdaságának eredményeivel. Ha elemezzük a mezőgazdaság helyzetét, meg kell mondanunk, hogy a mezőgazdaság a népgazdaság legszilárdabb része, és nagy jövő előtt áll, mert még csak most valósul meg Igazán a nagyüzemi gazdálkodás, a kezdeti nehézségeken túl most bontakozhat ki Igazán a nagyüzemi termelés, mivel ehhez már megteremtettük — a klsebb-nagyobb hibák ellenére Is — a megfelelő feltételeket. Az érsekújvári járásban a mezőgazdaság az utóbbi években Igen jelentősen fejlődik. Az 1964-es évhez képest például a búza hektárhozama 13 mázsával, az árpáé 10 mázsával, a cukorrépáé pedig 100 mázsával emelkedett. A növénytermesztés eredményei kedvezően mutatkoznak meg az állattenyésztésben is. Például a tejtermelés — szintén az 1964-es évhez viszonyítva — tehenenként évi 500 literrel emelkedett. De lényegesen fölfelé Ívelt a súlygyarapodás görbéje Is. Erről tanúskodik az a tény, hogy az említett Időszakban 23 755 mázsa marhahússal és 12 millió 143 ezer liter tejjel adtunk el többet a tervezettnél. A mezőgazdasági termelés sikeres fejlesztése mellett nagy beruházásokat végeztünk a járásban. Víztárolókat építettünk, öntözőberendezéseket létesítettünk, a mezőgazdasági üzemek egy részét szakosítottuk, Illetve koncentráltuk, éspedig oly módon, hogy négy-öt szövetkezetei nagyobb termelési egységbe csoportosítottunk. A mezőgazdasági termelés mennyisége megmutatkozik az ökonómiai mutatókban Is. A nyerstermelés például az 1964-es évhez viszonyítva hektáronként 4530 koronával emelkedett. A szövetkezeti tagok Is egyre Jobban gazdagodtak, mert a béralap Is évről évre több volt. Az említett évhez viszonyítva a szövetkezeti tagok átlagos évi keresete 6589 koronával emelkedett. Ez főleg a munkafegyelem megszilárdításának és a mezőgazdaság megfelelő szakkáderekkel való ellátásának köszönhető. Rövid cikkemben csak néhány mutatót említettem járásunk mezőgazdaságának fejlődéséről, de gondolom ezek Is beszédesen bizonyítják, hogy nem Is volt olyan sötét az elmúlt két évtized, mert amint látjuk, a nagyüzemi mezőgazdaság születési hibáitól eltekintve emelkedett a termelés, és lényegesen nagyobb keresethez Jutnak földműveseink, tehát a szocialista rendszer megbecsült tagjai. Amint már említettem, a mezőgazdasági termelés további fejlődéséhez Járásunkban lényegében megvannak a feltételek, tehát szövetkezeti parasztságunk örülhet a további sikeres fejlődésnek és természetesen életszínvonala emelésének Is. Az eredmények mellett foglalkozni kell a hiányosságokkal Is, illetve a problémákkal, amelyek Járásunkban megoldásra várnak. Az elkövetkező Időszakban például minden erőnkkel arra törekszünk, hogy a lehetőségekhez mérten a mezőgazdasági üzemek elég takarmánnyal rendelkezzenek. Ez megköveteli, hogy jobb agrotechnikával, a haladó módszerek messzemenő alkalmazásával az eddiginél jóval magasabb hektárhozamokat érjünk el. Az elkövetkező Időszakban emelnünk kell az állatállomány számát. A sertéshús-termelés emelését átmeneti anyakocák beállításával akarjuk megoldani, hogy több malac álljon a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. Az állami gazdaságokon és a gépes traktorállomásokon Intézkedéseket teszünk, hogy a bérek emelkedése arányban legyen a munka termelékenységével, ott, ahol ez fordított irányban érvényesül. Beszélhetnénk még sokat az eredményekről és a hiányosságokról. De befejezésül Inkább azt mondanám járásunk földműveseinek, hogy dolgozzanak olyan lelkesedéssel, mint az elmúlt húsz évben, akkor nem maradnak el az eredmények és az életszínvonal emelkedése sem. Járási pártszervezetünk mindent megtesz a jövőben Is, hogy megfelelő elméleti és gazdasági segítséget nyújtson a földműveseknek, fokozottabb mértékben foglalkozik a földművesek politikai nevelésével, hogy az antiszoclallsta elemek a jövőben se találjanak talajra soraik között. Pavel Hudec mérnök, az Érsekújvári járási Pártbizottság titkára A szövetkezetek alapításának húszéves évfordulója ünnepségei alkalmából több külföldi delegáció járt Szlovákiában. A magyar küldöttséget dr. K. Nagy Sándor, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főtitkára vezette. Kísérőjük Nagy Ferenc, a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Központi Bizottságának a tagja, a perbetei szövetkezet elnöke volt. A háromtagú küldöttség itt-tartózkodása alatt több mezőgazdasági üzembe ellátogatott. Emellett Nyltrán megtekintették a Hüsz év a szocialista mezőgazdaságban elnevezésű kiállítást is. A képen (jobb oldalon a szélén) dr. K. Nagy Sándor áll, mellette Suba István megyei titkár van. A küldöttség tagja volt még Tóth István, az érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság TSZ elnöke is (a képen baloldalt). Nagy Ferenc, a küldöttség kísérője balról a harmadik. -tt-Hogyan érvényesüljön a szövetkezeti földhasználati jog? A szövetkezeti vezetőket és a nemzeti bizottságok funkcionáriusait terhelő legégetőbb és legrendezetlenebb kérdések egyike a szövetkezeti földhasználati jog kérdése. Ez a kérdés az állami gazdaságok vezetőit Is érinti, mint azoknak a területeknek a használóit, melyeknek eredeti tulajdonosai szövetkezeti tagok. A szövetkezeti földhasználati jog fogalma felkeltette úgy az elméleti dolgozók érdeklődését, mint azokét a gyakorlati emberekét, akik ezzel a kérdés-komplexummal foglalkoznak, és hivatva vannak javaslatokat tenni a megoldására. Sor kerül erre egyes Jogi normák elvjavaslatalnak a feldolgozása során Is, például a mezőgazdasági szövetkezeti törvény elvjavaslatalnak a kidolgozásánál. Ez a kérdés sürgős megoldásra vár, meg kell találni hozzá a bátorságot, erőt és képességet, hegy a megoldás perspektivikus és progresszív legyen, úgy, hogy a mezőgazdasági őstermelők nyugodt munkájának a feltételei további hosszú Időre kialakuljanak, tovább mélyüljön a szocialista szövetkezeti mozgalom konszolidációja, és megerősödése. Az előzetesen kidolgozott Javaslat, ami még számos hozzászólás tárgyát képezi, Így szól: a) a közös szövetkezeti gazdálkodáshoz összpontosított földekre, valamint a helyettük gazdasági-technikai területrendezés keretében használatba vett földekre a szövetkezeti használati Jog vonatkozik; b) a szövetkezeti használati jog feljogosítja a szövetkezetei a föld használására a szövetkezet céljainak megfelelően, a földterület rendeltetése szerint, az ide vonatkozó törvényes rendeletek betartása mellett, a föld tartására és védelmére jogtalan beavatkozások ellen, a földből való kitermelésre, a termékek, valamint a rajta és benne levő víz tulajdonba vételére, továbbá a rajta való építkezésekre. A földterületen levő termények és fák a szövetkezet tulajdonát képezik. Hasonló Joga van a szövetkezetnek más földterületekhez, melyeket az állam használatba adott át a szövetkezetnek, valamint a magán eredetű tagsági földekhez, amennyiben a szövetkezet a tulajdonossal nem egyezett meg más formában; c) a szövetkezet a tulajdonában lévő földterületen is gazdálkodik. Az egyéb szövetkezeti használatban lévő földterületek tulajdonjoga nem változik; d) a szövetkezetnek nem áll jogában eladni azt a földterületet, amelyik nincs a tulajdonában, hozzájárulhat azonban igénybevételi jellegű használati jog létrehozásához, más jogi személy részére. (Átjárók, utak létesítése stb.). e) a szövetkezetesttett földterületet tudajdonosa csak a szövetkezet beleegyezésével adhatja el; fj a szövetkezet — amennyiben tevékenysége nem szűnik meg — Írásbeli szerződés alapján átadhatja a szövetkezetesttett tagsági földet ellenszolgáltatás nélküli használatra más szocialista mezőgazdasági vállalatnak (például állami gazdaságnak, más szövetkezetnek, közös szövetkezeti vállalatnak stb.). A föld tulajdonosának a föld visszaszolgáltatására való joga a tagság megszűnése esetében úgy a szövetkezettel, mint a föld használójával szemben továbbra Is fennáll. A szövetkezet a szövetkezeti használati Jogban tartott földterületeket bérbe Is adhatja más szocialista szervezeteknek vagy személyeknek, vagy ellenszolgáltatás nélküli használatba, írásbeli szerződés alapján. A szövetkezet ezeket a földterületeket háztáji gazdaságok rendelkezésére Is bocsáthatja; g) ha a szövetkezetesttett földterület kisajátításra kerül, a kártérítés a tulajdonos szövetkezeti tagot Illeti, vagy pedig a szövetkezetei, miközben a kisajátított földterület visszatérítésére való jog a tagság megszűnése esetén megmarad. A tagság megszűnése esetében érvénybe lép a volt tagnak vagy örökösének a földterület visszatérítésére való joga, a gazdásági-technikai földrendezés előírásainak megfelelően. Amennyiben a földterület visszatérítésére nem kerül sor, a terület szövetkezeti használati joga továbbra is megmarad. E Javaslatnak az a jelentősége, hogy az eddig érvényben levő Jogszabályok ellenében pontosabban írja körül a szövetkezetesttett területek szövetkezeti használati Jogát. Hasonló terjedelemben Illetné meg ez a jog a szövetkezetei olyan földterületekkel kapcsolatban, amelyeket más jogi alapon vett használatba a szövetkezet. Ezáltal megszűnnének a szövetkezeti földhasználati joggyakorlatban tapasztalható egyenlőtlenségek. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy ez a kérdés és javasolt megoldása szorosan összefügg a termelőeszközök szövetkezetsítésének és annak megoldásával, mert a földművelő, aki a szövetkezetbe lép. köteles közös szövetkezeti használatba adni minden mezőgazdasági, erdőgazdasági és egyéb földterületét. Ez a kérdés összefügg továbbá á szövetkezeti termelőeszközök és felszerelés nyilvántartásával, különösen pedig a szövetkezet és a szövetkezeti tag kölcsönös birtokjogi viszonyának elrendezésével, a tagság megszűnése esetében. A Javasolt rendezések célja egyrészt konszolidálni a tagok viszonyát magához a szövetkezethez, másrészt bebiztosítani azoknak a földterületeknek a művelését, amelyek a tagsági viszony megszűnése esetében kisajátíthatók lennének, azonban a javasolt kölcsönösen összefüggő elvek elsősorban a szövetkezet földalapjának a stabilizálódását szolgálják a tagok jogvédelmével együtt. Ezek miatt az összefüggések miatt az egyes javasolt elvekhez a továbbiakban még visszatérünk. Dr. Michal fjurdiak Rimaszombati törekvések az adásvételi kapcsolatok javítására Ez év július közepén a rimaszombati járásban Is megalakult a Szlovákiai Egységes Parasztszövetség járást bizottsága. A szervezet a mezőgazdasági termelő üzemek igényeiből kiindulva merész feladatokat tűzött maga elé. A tervek nagy része éppen az adásvételi kapcsolatok javítására, az elsődleges termelést megvalósító mezőgazdasági üzemek érdekeinek érvényesítésére és védelmére irányul. — Milyen tervei vannak e téren a szövetség Járási bizottságának? — tettük fel a kérdést Haá* mérnöknek, a Rimaszombati Járási Mezőgazdasági Társulás Igazgatójának és a Parasztszövetség járási elnökének. — A szövetség Járási bizottsága egyik fontos feladatának tekinti olyan hatást gyakorolni a kereskedelmi szervezetekre, feldolgozó ipari üzemekre, hogy biztosítva legyen a mezőgazdasági termékek értékesítése, és a termékek a mezőgazdasági üzemek számára leginkább előnyös feltételek mellett jussanak el a fogyasztókhoz. — Mit tettek e cél elérésének érdekében? — Az adásvételi kapcsolatok Javítása terén kidolgozott elgondolásaikat a járási mezőgazdasági társulattal közösen és e szerv közvetítésével kívánjuk megvalósítani. Megbeszéléseket folytattunk külön-külön a járásunk területén működő feldolgozó üzemekkel, s a megbeszélések eredménye néhány — véleményem szerint — nagyon hasznos megegyezés lett. A Rimaszombati Cukorgyárral például sikerült megoldani a melléktermékek jobb kihasználását az állattenyésztésben és a talaj termőképességének felújításában (répaszeletek szárítása, komposzt készítése stb.). A tejfeldolgozó üzemmel körzeti tejfelvásárló központok létesítésére kötöttünk szerződést, s a lakosság jobb ellátása érdekében tervbe vettük egy közös elárusítóhely létesítését a járás székhelyén. Ezt a lépést a lakosság tejjel- és tejtermékekkel való ellátása terén Jelenleg mutatkozó hiányosságok indokolják. Részt kívánunk venni a tejfeldolgozó üzem további bővítésében Is, mivel az üzem Jelenlegi kapacitása már nem felel meg az igényeknek. Járásunk mezőgazdasági üzemel mintegy 36 millió 600 ezer liter tejet termelnek évente, s máris gondot okoz a tej feldolgozása. A tejtermelés állandó fokozásával 1975-ben már 42 millió liter évi termeléssel számolunk, s 1980-lg ezt a mennyiséget 47 millió literre kívánjuk emelni. — Milyen kapcsolatai vannak a szövetség Járási bizottságának a mezőgazdasági üzemekkel együttműködő többi szervezetekkel és üzemekkel? — Bár a földmüvesszövetkezetek saját gépparkja nagy részben fedezi a szükségletet, még mindig nagy jelentőséggel bír a gép- és traktorállomással való együttműködés. Főleg a traktorok és vontatott berendezések javítása terén kapunk segítséget a gépállomástól. E téren szintén szerződéses alapon biztosítottuk a rendszeres együttműködést. Főleg a javítások határidejének lerövidítését és az árak rendezését tartom hasznos eredménynek. Ezenkívül a gépállomás ígéretet tett az új gépek kipróbálására is. A Parasztszövetség járási bizottsága és a járási mezőgazdasági társulás kezdeményezésére sikerült javítani a mezőgazdasági felvásárló vállalattal való együttműködést. Közös megegyezés alapján sikerült megoldani a takarmánykeverékek választékának bővítését és minőségi javítását. E szervezettel tovább tárgyalunk az árviszonyoknak a mezőgazdasági üzemek számára kedvezőbb rendezéséről. Eziarányú igényeinket továbbítottuk a központi szervekhez. — További terveik? — Kidolgoztuk a mezőgazdasági beruházási építkezések távlati tervét. A társadalmi igényekből kiindulva e téren a hústermelés fokozását helyeztük előtérbe. Az állattenyésztési termelést a sertés- és vágóbaromfitenyésztés fokozására kívánjuk szakosítani. Az elkövetkező öt év alatt egy baromfitenyésztőkombinát és egy nagykapacitású sertéshizlalda üzembehelyezésével évi 120 vagonnal, az eddigi termelés 20 százalékával fokozzuk a sertés- és baromfihús-termelést. A termelt húsmennyiség felvásárlásának biztosításáról már most tárgyalunk a feldolgozó üzemekkel, hisz a járásunkban tenyésztett vágóbaromfi mennyisége két éven belül a jelenlegi 170 ezerről 240 ezerre emelkedik. A Szlovákiai Egységes Parasztszövetség Rimaszombati Járási Bizottsága tehát lassan, de biztosan kezd kibontakozni a kezdeti nehézségek útvesztőjéből. A szervezet vezetői tapasztalt szakemberek, akik idejében rájöttek, hol szorít a cipő, és a lehetőségek felmérése után nyomban munkához láttak a kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Eddigi eredményeik arra engednek következtetni, hogy munkájuk a jövőben is támasza lesz a mezőgazdasági üzemek fellendítésének, gazdasági megszilárdításának s ezzel párhuzamosan a szövetkezeti parasztság életszínovanala további emelkedésének- K. Z.
