Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-09-20 / 38. szám
Mint Ismeretes ex államigazgatásból eredO konkrOt feladatok zömét eddig a járási nemzeti bizottságok végezték. A kerületi fokozat megszüntetésével azonban gondoskodni kellett elsősorban a KNB által végzett közigazgatási feladatok felosztásául, a központi szervek (minisztériumok) és a járási nemzeti bizottságok között. Különböző érvek hangzottak el ezzel kapcsolatban. Egyesek azzal érveltek, hogy nem ajánlatos a jogkört a központi szervekre átruházni, mivel egyrészt azzal, hogy a központi szervek a közigazgatási ügyek zömének másodfokú szervává válnának, ennek következtében homályossá válna a címzett szervnek a közigazgatási funkciók végzésével kapcsolatos elkerülhetetlen politikai felelőssége. Másrészt pedig ebben az esetben, tekintettel arra, hogy döntési funkciót is betölteoének, elkerülhetetlen lenne a lakosságnak velük való közvetlen érintkezése, ami számukra nehézkes lenne. Ebből kiindulva a kormány égy látja jónak, hogy a közigazgatási feladatok végzését decentralizálja, éspedig a járási nemzeti bizottságoktól lefelé. Voltak olyan nézetek is, melyek a nagyobb közigazgatási egységek létrehozása mellett szóltak. Ezen koncepció lényege abban van, hogy néhány kisebb közigazgatási egység összevonásával nagyobb egységek jönnének létre, melynek következtében csökkenne a községek és az adminisztratív apparátus száma. A községek száma lényegében nem csökkent. Annak ellenére, hogy a helyi közigazgatás modern fejlesztése megköveteli a nagyobb közigazgatási egységek létrehozását, ezen célt mégsem tanácsos adminisztratív intézkedések árán megvalósítani. A másik koncepció a körzeti nemzeti bizottságok létrehozása mellett szólt. Ez szintén a már törvény adta lehetőségekből indul ki. Ugyanis körzeti nemzeti bizottságok létesítésére lehetőséget adott a nemzeti bizott-JBretisla-s, 1969. szeptember 20. Ara 1.— Kfis XX. évfolyam, 38. szám. SLABÁK JÓZSEF MÉRNÖK az egyesült szövetkezet elnöke az értékelő ünnepi beszédet mondja. Az elnöki asztalnál ül JÄN JANOVIC MÉRNÖK mezőgazdasági és élelmezési miniszter, DOBOS LÄSZLÖ MINISZTER, valamint a helyi szervek képviselői. Múltat, jövőt ünnepeltek Ságokról szóló törvény. Habár ebben az esetben is nagyobb közigazgatási egység keletkezik, ami a közigazgatás modern fejlesztésének alapfeltétele, a gyakorlat sajnos azt bizonyítja, hogy nem sikerült ezen modellt vonzóvá tenni sem a lakosság, sem pedig az egyes helyi nemzeti bizottságok választmányai számára. összegezve az e körüli széles vitát, az SZSZK kormánya úgy látja jónak, hogy a közigazgatási rendszer legalsóbb fokán körzeti adminisztratív hivatalokat létesít Szlovákia területén, mint a helyi, ill. városi nemzeti bizottságok végrehajtó szerveit, ill. az államhatalom és közigazgatás elsőfokú ügyintézőit. A kormány 17. sz. határozatával elfogadta az elsőfokú közigazgatási rendszer alapelveit. Az alapelvek főhangsúlya azon van, hogy a nemzeti bizottságok, mint az államhatalom, közigazgatás és helyi önigazgatás szervei, aktívan kiveszik részüket a társadalom gazdasági, kulturális, egészségügyi és szociális-építése fejlesztésének folyamatában, összhangba hozzák a társadalmi és egyéni érdekeket, védik a lakosság jogait és a törvények betartására nevelik őket. Ezen elvek értelmében a járási nemzeti bizottságok átadják a közigazgatási végrehajtói jogkör bizonyos részét a helyi nemzeti bizottságok körzeti hivatalának. Ezen intézkedéssel a kormány közelebbre kívánja hozni a közigazgatást a lakossághoz. A politikai elvek világosan leszögezik, hogy a körzeti hivatalok létrehozásával nem keletkezik semmiféle közbeeső fokozat a nemzeti bizottságok rendszerében. A helyi nemzeti bizottságok továbbra is az államhatalom, a közigazgatás és a helyi önigazgatás szervei maradnak. Ennek ellenére ügyelni kell majd a gyakorlatban azon elv betartására, amely kimondja, hogy a körzeti hivatal az illetékes helyi nemzeti bizottságok választmányának elsőfokú végrehajtó szerve, vagyis a körzeti hivatal alá van rendelve elvileg az illetékes körzetbe tartozó valamennyi helyi nemzeti bizottság választmányának. Az alárendeltség ezenkívül még abból is adódik, hogy a körzeti hivatal évente legalább egyszer jóváhagyás végett jelentést tesz tevékenységéről az illetékes nemzeti bizottságok választmányának. A kerületi nemzeti bizottságok megszüntetésével törvényszerűen kibővül a járási és a helyi nemzeti bizottságok jogköre is. Ezzel kapcsolatban elgondolkodtató az a fontos kérdés, vajon mennyiben tudják majd különösképpen a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusai és dolgozói minőségileg ellátni ennek következtében rájuk háruló komoly és igényes feladatokat? Vajon elegendő lesz-e, hogy az illetékes funkcionárius lelkes és aktív? Bizonyára nem! Nem elegendő még annak ellenére sem, hogy az elmúlt évek során egyes funkcionáriusok értékes tapasztaltokat szereztek az aktív szervezőmunkában. A dolgozóknak csupán 4,3 százaléka rendelkezik a megkövetelt főiskolai végzettséggel, középiskolai végzettséggel pedig 45,6 százaléka. Ezért a körzeti hivatalok létrehozása folyamán az egyik legfontosabb kritériumként a megfelelő képzett káderek biztosítását kell tekinteni. Az elfogadott elvek súlyt helyeznek arra, hogy a körzeti hivatalok élére főiskolai végzettséggel rendelkező tapasztalt egyéneket nevezzenek ki. Vonatkoztatni kell ezt azonban a körzeti hivatal többi dolgozóira is, mert nem utolsósorban a dolgozók szakmai felkészültségétől függ majd a körzeti munkájuk színvonala. Ezzel összefüggésben szükséges megemlíteni a nemzetiségi nyelv használatára vonatkozó politikai elvek és alkotmánytörvényes rendelkezések időszerűségét. Ogy vélem, hogy ezzel kapcsolatban az államigazgatásban általában, de a közigazgatási rendszer legalsóbb fokán különösképpen, a káderpolitikával oda kell hatni, hogy konkrét esetben a létesülendő körzeti hivatalokban egyrészt megfelelő legyen a nemzetiségi arány, másrészt pedig a nemzetiségi nyelv ismeretének szükségességét döntő fontosságú kritériumként kell megszabni a nemzetiségi területeken működő körzeti hivatalok dolgozóinak felvételénél. Dr. GYÖRGY ISTVÁN A kenyerünkről van szó FIGYELEM! ^ Lapunk mai számában megkezdjük 0T0 0NCAKNAK — A jobboldali erők stratégiája és taktikája Csehszlovákiában cím alatt — a Pravdában megjelent írásának folytatásos kiízlését. A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETÍLAP|A A közigazgatás decentralizálása BOHOZAMO VETŐMAGOT tS MŰTRÁGYÁT A KOMAROMI JÁRÁSBA pontjából. A délutáni órákban az egész tagság ünnepelt a fák hűs árnyékában lévó amfiteátrumban. A szövetkezet elnöke és részlegelnökének beszámolója után Ján Janovic miniszter beszédet intézett a résztvevőkhöz és köszönetét mondott mindazoknak, akik nagy részt vállaltak a mezőgazdaság szocialista átépítésében és manapság is azon fáradoznak, hogy a nemzetgazdaságunk jelentős ágazata virágozzon. De nemcsak szavakkal köszönték meg a veteránok a vezetők és a tagok odaadó munkáját. Ünnepélyes keretek között 130-an kaptak emlékérmet és pénzjutalmat. A szögyénl ünnepséget mind az alapkő lerakásánál, mind az amfiteátrumban a helyi szervek által rendezett kultúrműsor tette színesebbé. A késő délutáni órákban bratislavai és budapesti vendégművészek szerepeltek nagy sikerrel. Azután vérpezsdítő cigánymuzsikára éjfélbe menően szórakozott a tagság, a falu népe és azok a környékbeli és magyarországi szövetkezetek képviselői, akik résztvettek egy nagyszabású ünnepségen, ahol a múltat értékelték és a jövőbe néztek. Tóth Dezső lassúk fel a szövetkezetei, menten agyoncsapnánk!“ Lehet, hogy valóban így lenne, de ennek meg van ám az oka. A kezdet kezdetén „Rőzsika“ egyedül pufogott a határban. Manapság — igaz jelentősen megnagyobbodott a szövetkezet — 12 millió 592 ezer korona a gépek, berendezések értéke. De ami még lényegesebb, 1951-ben 5300 korona volt átlagosan egy szövetkezeti dolgozó évi keresete. Tavaly az átlagkereset már a 18 000 koronát meghaladta, s a Jövő még kecsegtetőbb. Igaz lesz hát az a jelsző, amely az ünnepi dobogó fölé volt írva: „Húsz év tapasztalata a szövetkezet felvirágozásának a zálogai“ A szövetkezet lett hát a község gazdasági ereje. Ez a kulturális életben is igazolódott. Az elmúlt évtizedben sokat hallottunk a szőgyéni szövetkezeti klubról, amely jelentősen hozzájárult a falu kulturális fejlődéséhez. Persze az aránylag kevés helyiségből álló klubban nem lehetett maximális munkát kifejteni. Ezért már régebben beszéd tárgya egy korszerű művelődési otthon létesítése. Az ünnepi ülésen múltat értékeltek. De annak befejezése után már a jövőbe néztek. A húszéves évforduló ünnepségének keretében rakták le a kultúra hajlékának az alapjait Hétmilliós építkezésről van sző, ahol valóban minden lehetőség meglesz, hogy a falu kulturálisan még jobban a fény felé forduljon. A szövetkezet gazdasági erejét jelenti, hogy a művelődés fellegvárának felépítéséhez 3,5 millió koronával járul hozzá. A kultúrház alappillérének a lerakásánál résztvett Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezési miniszter, valamint Dobos László miniszter. A helyi funkcionáriusokon kívül Dobos László is felszólalt az alapkő lerakásánál. Arról beszélt, milyen jelentősége van a szövetkezet gazdasági megerősödésének, a kulturális élet fejlődésének szem-Hétköznap volt, Szőgyénben mégis ünneplőbe öltözött a falu aprajanagyja. Ünnepeltek, a szövetkezet megalakulásának két évtizedes évfordulójáról emlékeztek meg Szlovákia egyik legnagyobb szövetkezetében. A Szőgyénből és Bartból egyesült „Barátság“ szövetkezetben ünnepi gyűlésen mérlegelték az elmúlt időszakot, a nehéz kezdetet egészen a boldogulás útjára lépésig. Slabák József mérnök, a közös elnöke számolt be a gazdaság két évtizedes fejlődéséről. Először azokról a veteránokról beszélt, akik mint az előkészítő bizottság tagjai részt vettek a szervezésben, s Jóformán mindenféle anyagi ellenszolgáltatás nőikül dolgoztak a közösben. Hogy is kezdődött? Erről szólt a beszámoló, de talán az alapító tagok még hűebben ecsetelték a helyzetet. Centár Béla, az előkészítő bizottság elnöke így emlékezik: „A kezdet kezdetén a közel 400 hektáros gazdaságban három 16 volt. Az egyik kehes, a másik sánta, a harmadik meg kötődő“. Trencsén György, aki kétszer is volt a közös elnöke, a Rózsikét emlegette. így hívták az első Zetor—25-öst, a szövetkezet gépesítésének a hírnökét. Bartos Imre azt említette, hogy az első kombájnnak több nézője volt, mjpt most az ünnepség résztvevői, az elért hektárhozamokat nem is merik emlegetni. Annak idején, amikor a Szabad Földművesben azt olvasták, hogy 400—500 mázsás hektárhozamot is el lehet érni cukorrépába mist a bokrot, úgy szidták a .hazug“ újságírókat. Már hogyan hitték volna, mikor ők azt is nagyra tartották, ha 150 mázsás átlaghozamot elértek. Az alapítók alig kaptak néhány koronát, mégis kitartottak és bátran agitáltak, kiálltak a szövetkezeti gondolat mellett. Az ünnepségen egyikük meg is említette: „Akkor nem féltünk a fenvegetözéstól, sőt még a vasvillától sémi De bezzeg, ha most valaki a tagság elé állna, hogy osz-Itt az őszi kalászosok vetésének az ideje. Az ország jövő évi kenyere előfeltételeinek megteremtéséről van lényegében szó. Nos, nem is olyan rózsás a helyzet, mint ahogy gondoljuk. A jő vetőágyba nagyhozamú búzavetőmag kelll S éppen itt mutatkozik bizonyos hiány. JANEÜKA MILÁN mérnökkel, a Komáromi Járási Mezőgazdasági Társulás főagronőmusával folytatott beszélgetésünkből kitűnt, hogy mintegy 25—30 vagon Bezosztája fajtájú búzavetőmag hiányzik, amit sürgősen be kellene szerezni. De hol? A szomszédos Magyar Népköztársaság elegendő Bezosztája búzavetőmaggal rendelkezik. Igenám, de ahhoz, hogy a vetőmagbeszerzés kérdése a legsürgősebben megoldódjék, szükség lenne államközi megegyezésre. S éppen emiatt fő a komáromi járás illetékes mezőgazdasági tényezőinek a feje. Jó lenne, ha a szlovákiai központi szervek a legsürgősebben intézkednének ebben a halasztgatást nem tűrő ügyben. Annál is inkább, hogy a búza vetésének agrotechnikai határideje vészesen közeleg... Hasonló égetően sürgős probléma: a műtrágya leszállítása a mezőgazdasági üzemek részére. Ugyanis, a zsolnai műtrágyagyár 25 vagon kénsavas ammóniákkal, a sokolovi 13 vagon mésznitrogénnal és a pozsonyi Óimitrov Vegyi Művek 6 vagon szuperfoszfáttal maradt adósa a komáromi járás mezőgazdasági üzemeinek. Mindent egybevetve: közel 100 vagon NPK műtrágya hiányzik ebben a járásban, ami egyáltalán nem csekély mennyiség. Ahhoz, hogy a járás búzavetésterületén a jövő évben hozzávetőleg kielégítő hektárhozam-átlagot érhessenek el a szövetkezetek és állami gazdaságok, bőhozamú szovjet búzavetőmag és elegendő műtrágya szükséges. Jó lenne, ha a műtrágyagyárak minél előbb törlesztenék adósságukat. Semmi esetre se fékezzék, ellenkezőleg segítsék előrelendíteni a mezőgazdasági termelést, hogy zavartalan legyen a nép élelmiszerellátása. (kov)