Szabad Földműves, 1969. július-december (20. évfolyam, 27-52. szám)
1969-08-23 / 34. szám
TERMELÉSI TAPASZTALATOK A volt nyugat-szlovákiai kerület az ország egész zöldségtermelésének 26 %-át adja, Szlovákia piaci zöldségmenynyiségének pedig 74 °/e-át termeli ki. Ez érthető is, hiszen itt találjuk a mezőgazdaság szempontjából legproduktívabb területeket. A járások között a zöldségtermelés terén első helyen a komáromi áll, az érsekújvári és a dunaszerdahelyi járásoktól követve. Délnyugat- Szlovákia e részében azonban egyetlen intézmény sem foglalkozott a zöldségtermesztés fajta- és technológiai problémáinak kutatásával. Pedig köztársaságunk e csücskében van egy erre nagyon is alkalmas tudományos létesítmény — az 0- gyalla mellett levő Szeszélyesi Növénytermesztési Kutatóállomás, amelynek csaknem minden feltétele megvan ahhoz, hogy eredményesen hozzájáruljon Aradsky mérnök az Ureghizban a paradicsom fajtáinak szemléje kézben. félék (káposzta, karalábé, retek, sárgarépa), valamint a nagyobb területeken termesztett egyes zöldségfélék (például a vöröshagyma, fokhagyma stb.) termesztésének kísérleteit. Kutatásuk kiterjed e zöldségfélék gyorsítására, a legkedvezőbb fajtaválaszték és a legmegfelelőbb agrotechnika meghatározására, valamint a termesztés technológiájának vizsgálatára. A termelés technológiájának tanulmányozása terén figyelmüket a fóliás radtak üresen. Ez természetes is, ha a korábban önálló kutatóintézet feladatkörét egy állomás méreteire csökkentették. A tarthatatlan állapottal már 1965-ben komoly formában foglalkozott a CSKP Központi Bizottságának mezőgazdasági albizottsága és határozatában rámutatott a zöldségkutatás szükségességére. A helyzetet értékelve a szeszélyesi kutatóállomás megerősítésére egy mérnöki és egy technikusi munkakört rendszeresített, akiknek feladataként a A zöldségtermesztés nagyobb sikereinek eléréséhez téssel foglalkozó szövetkezeteink, állami gazdaságaink termelő hivatásuknak magaslatára emelkedni. Hiszen mindannyian jól tudjuk, hogy a ma korszerű termeléséhez a jól megalapozott és mindenre kiterjedő kutatás nemcsak hogy szükséges, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. Ma már nem lehet a véletlenre bízni, hogy az egyik vagy a másik fajtát termesszük-e. Tudnunk kell minden továbbtermesztésre szánt fajtáról milyen követelményeket támaszt a talaj, a tápanyagellátás és az agrotechnika iránt, milyen előnyökkel és hátrányokkal rendelkezik, milyen terméseredményt várhatunk tőle. Akit ez nem érdekel, az nem mondhatja, hogy belterjes gazdálkodást folytat. S ezeket az adatokat kizárólag a tudományos kutatást végző intézetek képesek néha csak hosszű esztendők megfeszített, és mondhatnánk szőrszálhasogató pontossággal végzett, aprólékos munkával megszerezni s hozzáférhetővé tenni a gyakorlat számára. A termelő így mentesül az esetleges kísérletezéssel járó veszteségek lehetőségétől és saját adottságait ismerve a számára legmegfelelőbb fajtát választja a termesztésre engedélyezett fajták közül. A szeszélyesi kutatóállomás távlati fejlesztésének eddig jóváhagyott irányzata már legalább reményt nyújt arra, hogy államunk föderatív rendezése után Szlovákiában is foglalkozik majd egy kutatóintézet a zöldségtermesztés problémáival, mert eddig csupán az Olomouci Zöldségtermesztési Kutatóintézet és részben a kvetoslavovi állomás végzett e téren tudományos kutatómunkát. Már az új bázison járás. Sokszor hosszú évek munkáját semmisíti meg, ahogy ez gyümölcsöskertjükben ez év tavaszán megtörtént. A kései fagyok mondhatnánk kiszelektálták a fagyra érzékenyebb őszibarack-fajtákat, s ezen felül a tetvek is erős támadást intéztek az őszibarack ellen. Hiábavalónak bizonyult a többszöri permetezés, mert az Időjárás itt Is beleszólt. A permetezés utáni eső semmivé tette igyekezetüket. Ezzel azonban a földműseknek s ugyanígy a kutatóknak is számolniok kell. A melegkedvelő szántóföldi növények közül eredményes kísérleteket folytatnék Sinsky mérnök vezetése alatt a szójával. Az általuk klnemesített fajták közül nagyszerű a már elismert Nigra, és távlati jelentőségű a még hivatalosan el nem Ismert 838 szám alatt nyilvántartott szőjafajtájuk. Igen értékes növény ez, hiszen a szója magjában 40—42 % fehérje, 20—22 % zsiradék található. A Nfgra fajtából 20—25 mázsás hek-Ögyallától csak néhány kilométerre fekszik a Szeszélyesi Növénytermesztési Kutatóállomás, amely jelenleg a Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet egyik munkahelye. A közelben vezető Komárom—Érsekújvár-i műút felöl fák rejtik el a kiváncsi szemek elöl. Maga a szeszélyesi kastély, az állomás fö épülete kicsinosítva, kies park közepén, gazdasági épületektől övezve biztosít munkahelyet dolgozóinak. A kastély nyugati szárnyának egyik elsőemeleti szobájában Matej Aradsky mérnöktől, az állomás vezetőjétől — akit a kísérleti földekről, a zöldséges táblák mellől kellett elhívni — érdeklődtünk az Itt folyó kutatómunkáról. Az állomás múltjáról röviden anynylt érdemes megjegyezni, ami a mai helyzet képének megrajzolásához szükségesnek mutatkozik, hogy a jelenlegi kutatóáliomást 1952-ben a prágai Mezőgazdaságtudományi Akadémia indítványára önálló növénytermesztési kutatóintézetként létesítették, a melegkedvelő növények problémáinak tudományos vizsgálatára. Később, 1960-ban megszüntették önálló kísérleti intézet jellegét és 1962-től a Pöstyéni Növénytermesztési Kutatóintézet állomásaként működik. Eddigi munkatartalmát a takarmányok, a szója, a cirok, az őszibarack fajtaválasztékának, agrotechnikájának és nemesítésének kutatása képezte. Ugyanakkor a homoki és csemegeszőlők termesztési kísérleteit is sikerrel végzi. Ez év elejétől megkezdték egyes melegkedvelő zöldségfélék, a paprika, a paradicsom, az uborka és a dinnye fajtaválogatási és nemesítés! kísérleteit, továbbá a korai zöldségzöldségtermesztésre, valamint a Víz- és Öntözőgazdasági Kutatóintézettel karöltve az öntözéses tápanyagellátás kísérleteire is kiterjesztik. Továbbá foglalkoznak a herbicldek felhasználásának kutatásával a zöldségtermesztésben. Az előzmények Ez a jól kiépített és felszerelt, igen kedvező helyen — Délnyugat-Szlovákia legmelegebb vidékén — létesített kutatöállomás az utóbbi években mondhatjuk csak tengődött, stagnált. Épületei, berendezései, laboratóriumai, amelyek egy önálló kutatóálloraás szükségleteit Is képesek voltak kellőképpen ellátni, kihasználatlanul tétlenkedtek. Az Itt alkalmazott tudományos dolgozók és technikusok létszáma lényegesen megfogyatkozott, lersöVVn-u. <3?n!»4fatj lakások mazöldség — nevezetesen a paprika és a paradicsom — kutatási feladatát tűzte ki. A felterjesztett javaslatok és előzetes tájékoztató megbeszélések alapján a Mezőgazdasági Kutatás Központja 1988. októberében megbízta az Ögyalla—Szeszélyes-i állomást, hogy kutatási tevékenységét a zöldségtermesztés problémáira ts kiterjessze, és országos jelentőségű tudományos feladatokat oldjon meg. A fejlődés követelménye Tény, hogy Dél-Szlovákia zöldségtermesztő körzeteinek nagy szükségük van egy olyan intézetre, amely kutatómunkájával lehetővé teszi, hogy az itteni tájegységnek legjobban megfelelő nagyhozamú, kiváló minőségű zöldséget termesszenek. fev t'M-'pV- a zöldségtermeszKísérleteket folytatnak a műanyagtól iás tune lekben nevelt paprikával. Az állomás vezetőjével, Aradsky mérnökkel folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy már teljes ütemben megkezdték a melegkedvelő zöldségfélék fajtakísérleteit. A paprikatermesztés kutatásában a napfény időszakát mesterséges megvilágítással napi 12 őrára növelték, és így sikerült csaknem egy hónappal meggyorsítani a paprika beérését. Tapasztalataik szerint a gyorsítás szempontjából legjobb üvegházi fajta a Csokros csüngd és a Cecei édes. A polietilén mflanyagfóliás tünetekben legjobb eredményt egyelőre a Csokros csüngő és a H2 hibrid adta. Az üvegházi salátával folytatott kísérleteik során a legjobb eredményt a Smaragd, a King és a Kamyk adta. A szántóföldi hagymával végzett kísérleteikben Igyekeznek a magról legkorábban beérő fajtát klnemesítenl. Már hosszabb Ideje foglalkoznak az őszibarack nemesítést és fajtakísérleteivel. Eddig 206 fajtával folytatnak kísérletet és távlatilag legkedvezőbbnek mutatkozik a South Haven. A fagyállóság szempontjából legjobb az Alexander falta. Érzékenyebbek, viszont nagy terméshozamokat adnak a Red Haven és a Halle Haven. Az őszibarackkal kapcsolatban idén egy érdekes tapasztalatra tettek szert. Megállapították, hogy az őszibarack sokkal jobb és biztosabb termést ad a lejtős helyeken, viszont a völgyekben és mélyedésekben az esetleges fagy sok kárt tesz bennük. Kutatómunkájukban, amint a szeszélyes! állomás dolgozói megjegyezték, az eredmény egyik jelentős tényezője a nagy Ismeretlen, az tdő-A kutatöállomás Őszibarackosában nagy kárt tettek a tavaszi fagyok, amit legjobban Mikla bécsi gyümőleiési fájlal. (Ordődy és a szerző felvételei) tárhozam nem ritkaság s ezért termesztése ezen a vidéken már eddig Is Jelentősen elterjedt. Bokormagasságát sikerült 10 cn-rel megnövelni, ami lehetővé tesz! a szója gépi betakarítását. További előnye, hogy Igen ellenálló és szárazságtűrő. Egyelőre kevés a Nlgra vetőmagja, s ezért Dél-Szlovákfa szövetkezeteiben még a szintén igen Jó KroméHZl fajtát termesztik. Tavaly Dél-Szlovákia 18 szövetkezete és állami gazdasága termesztett szóját és az Igények Idén még fokozódtak, sőt már Kelet-Szlovákiából is komoly érdeklődés mutatkozik. Nagyszerű munkaközösséget ismertünk meg a Szeszélyesi Kutatóállomáson. Fáradságot nem Ismerve, magánéletüket csaknem a minimumra csökkentve, a tudomány megszállottjaiként dolgoznak és végzik a gyakorlat számára nélkülözhetetlen kutatómunkát. Obeoau Károly A silókukorica-termesztés gazdaságosságáról igen eltérő véleményekkel lehet találkozni. Gyakorlati eredményekre hivatkozva sokan állítják, hogy a silókukorica termesztését háttérbe kell szorítani, mert a teljes érésben betakarított kukoricatermesztéssel a kérődzők tartását gazdagosabban lehet szolgálni. A silókukorica-termesztés és silőzás eddigi gyakorlati eredményei alapján ezzel a felfogással nem könnyű vitába szállni. A fejlett agrotechnikai szinten végzett kukorlcamagtermesztéssel párhuzamban nem hagyható figyelmen kívül azonban, hogy mezőgazdasági üzemeink többségében a silógazdálkodás növénytermesztési, építészeti és állattenyésztési vonatkozásai az okszerűség követelményénél s a lehetőségnél alacsonyabb szinten vannak biztosítva. Kísérleteink és a laboratóriumunkba beküldött üzemi minták vizsgálatai alapján megállapítható, hogy a silógazdálkodás hátrányaként felhozott tapasztalatok Igen nagy hányada a szakszerűtlen betakarításra és a nem megfelelő erjesztésre vezethető vissza. Annak ellenére, hogy napjainkban a mezőgazdasági üzemekben elegendő számú gép áll rendelkezésre, a betakarítási időszak helyes megválasztására kevés gondot fordítanak. Ennek elsősorban az lehet az oka, hogy az üzemek irányitól nem ismerik a betakarítási Időpont nagy jelentőségét. A témakörben végzett kísérletek egyértelműen igazolják, hogy a területegységről nyerhető táplálőanyag mennyisége, az erjedés kedvező, avagy kedvezőtlen lefolyása Igen nagy mértékben a csövek fejlődést állapotának, a silózott növényrész szárazanyagtartalmának a függvénye. Az etetést kísérletek arra utalnak, hogy a silókukorica szilázsból a tehenek akkor fogyasztanak el jó étvággyal legnagyobb mennyiséget, ha a „silótakarmánynak vetett kukoricát nem a legnagyobb zöidhozam állapotában (kb. 17—20 °/o sz. a.), hanem a mag előrehaladott viaszérett stádiumában (28—38 °/o szárazanyag tartalommal) takarítjuk be. Ez esetben a kérődzők 100 kg élősúlyra számítva naponta mintegy 1.5 kg száraz anyag-egyenértékű szilázst fogyasztanak el. 650 kg élősúlyú tehén esetén ez naponta mintegy 32 kg szilázst, illetve 9,0 kg szárazanyagot 4,8 kg keményítőértéket és mintegy 340 g fehérjét jelent. Ugyanez a tehén a 20 % szárazanyag-tartalommal silózott silőkukorica-sztlázsból csupán 24 kg-ot hajlandó elfogyasztani. Az utóbbi szárazanyag-tartalma 4,08 kg, keményítőértéke 3,12 kg, emészthető nyers fehérje tartalma mintegy 240 g. A kísérletek igazolják, hogy a kukoricanövény a táplálóanyagot a fejlődési Időszak utolsó harmadában fokozott intenzitással gyarapítja. A magtermés gyarapodásával párhuzamban a területegységről betakarított táplálóanyagok mennyisége Mikor takarítsuk be a silókukoricát ? igen jelentősen növekszik. Esetünkben a tejesérés és a viaszérés időszaka (utóbbi állapotban a szem már kemény, de körömmel még átvágható, az alsó 1—3 levél sárgul) között eltelt mintegy 3 hét alatt a keményítőérték gyarapodás kb. 50 °/o volt. Az ismeretek alapján megállapítható, hogy a silókukoricatermesztés kedvezőtlen gazdasági hatékonyságának egyik legfontosabb oka a betakarítás nem megfelelő szervezése. Közismert, hogy a kukoricacsövek tápértéke az egész növény tápértékénél magasabb. A kukoricamagban felhalmozódó cukor, keményítő és egyéb szénhidrátok a savanyításnál közreműködő mikroorganizmusoknak könnyen felvehető táplálóanyagokat biztosítanak. Tehát a silókukorica minősége maghozamának, illetve ezzel összefüggően a növény szárazanyagtartalmának függvénye (amellyel szakszerű agrotechnika esetén a kukoricanövény könnyen erjeszthető szénhidrát tartalmának a gyarapodása jár együtt) az erjesztés folymatát, ■ savanyított takarmány minőségét alapvetően meghatározza. A 28—36 % szárazanyagtartalomma! sllőzott szilázsra a magas tejsav, az alacsony ecet- és vajsavtartalom a jellemző. Az alacsony szárazanyag-tartalommal sllőzott kukoricaszilázsra viszont a magas ecetsav, jelentékeny vajsav és a kívánatosnál kevesebb tejsavtartálom a jellemző. Az utóbbi szilázs nemcsak szerényebb táplálóanyaggal rendelkezik. Előbbi utalás szerint az ilyen takarmányt az állatok nem fogyasztják szívesen. A kedvező minőségben betakarított silókukorica táplálőanyag tartalma a savanyítással egyidőben alkalmazott karbamid stb. pőtanyagok felhasználásával tovább növelhető. A 23 százaléknál kevesebb szárazanyag-tartalommal betakarított termés erjesztésekor a pőtlékolás sikere nem olyan kedvező, mint a 30% szárazanyagtartalmű silókukorica esetében. A szaklapokban és kiadványokban több esetben publikált karbamid pőtlékolásl eljárás szerint a jő minőségű 38—36 % szárazanyagtartalmú silókukorica fehérjeértékét mintegy 70— 80 %-kal lehet fokozni. Kísérleteink arra utalnak, hogy a szakszerűen összeállított takarmányadagokban a 30—35 % szárazanyagtartalommal betakarított silókukoricából készített szilázs táplálóanyagainak emészthetősége (ez egyéb tételekhez viszonyítva) kedvező. Megállapítottuk, hogy a viaszéretten erjesztett kukoricaszemekből figyelemre méltó mennyiség nem kerül a szarvasmarhák bélsarába. A juhok bélsarában magvakat nem találtunk. Ez a vizsgálat arra hívja fel a figyelmet, hogy a szakszerű sllózásra képes nagyüzemi juhászatckban igen gazdaságos eredményt lehet elérni a 40 % szárazanyagtartalmú kukorica sllózásával. A nagyobb szárazanyagtartalmú kukoricanövény esetében a betakarító gépek jó munkájára, a magelhullés megakadályozására (nyílások tömítése, fúvóberendezések szakszerű üzemeltetése j nagy gondot kell fordítani. Az előbbiek tulajdonképpen azt bizonyítják, hogy a jó minőségű kukorica-szilázs alapanyagát célszerű időben betakarítod „komplett kukoricatermésének tekinteni. (Bj)
