Szabad Földműves, 1969. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)
1969-02-08 / 6. szám
.HASZNOS TUDNIVALÓK. A mezőgazdasági földterületek átruházásáról I. Módosul az adó 1961. Január elsejével olyan módosításokat eszközölték az adórendszerben, amelyek kedvezően befolyásolják az egységes földművesszövetkezetek és a mezőgazdasági Jellegű szövetkezeti vállalatok gazdálkodását. Ezeket a módosításokat a jövedelemadóról szóló 159/1968 számú új törvény és a forgalmi adóról szóló új előírások határozzák meg. A JÖVEDELMI ADÖVAL KAPCSOLATBAN az új törvény lehetőséget ad a vállalatoknak arra, hogy saját gazdasági alapot hozzanak létre. Az egységes földműveszövetkezetek nem esnek jövedelmi adó alá. Ennek ellenére az adónak ez a formája hatással van a mezőgazdasági termelés alakulására a társtulajdont képező szövetkezeti vállalatok, a meliorációs szövetkezetek, a kertészkedök, a kisállattenyésztők, a méhészek és a halászok önkéntes érdekvédelmi szervezetei esetében, amennyiben azok állandó jellegű gazdasági tevékenységet fejtenek ki. A jövedelmi adó új rendszere egységes alapelvekböl indul kt. Ez abban jut kifejezésre, hogy az összes vállalatok esetében hasonló ökonómiai előfeltételek megteremtésére törekszik. Tehát függetlenül attól, hogy milyen a vagyonjogi helyzetük. A jövedelmi adó alapját a nyereség és a béralap képezi. A nyereség megadóztatásának kulcsa progresszíven módosul a rentabilitással összhangban. Jövedelmi adókedvezményre azok a vállalatok tarthatnak igényt, amelyek december 31-ig tanoncokat foglalkoztatnak, illetve nevelnek. A társtulajdont képező és mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szövetkezeti vállalatok, a kivetett adó 30 %-ának elengedésére tarthatnak igényt. A társtulajdont képező és mezőgazdasági termeléssel foglalkozó szövetkezeti vállalatoknak — a jövedelmi adó szempontjából — az alábbi vállalatokat ismerik el: — a baromfi nevelő, tojástermelő, baromfihús termelő, malacnevelő és sertéshízlaló, borjúnevelő és hizlaló, szarvasmarha-hizlaló, juh és csikónevelő, valamint prémesállat nevelő közős vállalatokat; — az űltetőanyag és vetőmagtermesztő, a hegyvidéki és a határövezet! réteket és legelőket kihasználó vállalkozásokat; — a gabona, burgonya és a vetőmaigtisztító és osztályozó közös üzemeket: — a takarmflnyszárltó, a takarmánykeverő és a hulladék-anyagokat takarmányozási célra feldolgozó vállalkozásokat; — az építkezési és meliorációs tevékenységet. A felsorolt mezőgazdasági, de társtulajdont képező szövetkezeti üzemek csak abban az esetben kapnak adókedvezményt, ha tevékenységüket a tagszervezeteik körében fejtik ki. Az újonnan létesített szervezetek mentesíthetők az adó alól azon év december 31-ig, amelyikben megalakultak. Adómentesftési kérelmükről az illetékes járási nemzeti bizottság dönt. ADÖBEVALLÄS ÉS FIZETÉS Az adófizető szervezet köteles adóbevallást benyújtani a járási nemzeti bizottsághoz az eltelt adóztatási időszakról március 31-ig. Ugyanakkor ez adó összegét saját maga számítja ki. Az adót minden hónap 20-ig előleg formájában vezetik ét, az előző havi tényállás alapján, a december havi előleget pedig a következő év február 5-ig. FORGALMI ADÖ 1969. január 1-én lépett életbe a Pénzügyminisztérium által kiadott új forgalmi adó jegyzék. Az egységes földművesszövetkezetek és más mezőgazdasági szervezetek szempontjából jelentőséggel bír az, hogy az új jegyzék az alap adóikulcs enyhítését (3. rubrika) irányozta elő; a gabonafélékből készített termékek, a takarmány és az étkezési hüvelyesekből készített termékek, valamint a virág, a dísznövények, a gyümölcsfa és a díszcserje-nevelés esetében. Az új jegyzék, a leglényegesebb változást azon a téren hozta, hogy a mezőgazdasági és erdészeti termékek (a jegyzék 11—13-ik oldalán) pótadöjánaik kulcsa törölve lett. (A jelgyzék 4. rubrikája.) Nyaralás - télen Munkabiztonság az állattenyésztésben JOGI TANÁCSADÓ „A középiskola befejezése után hrigádnsként léptem munkaviszonyba. Tényleges katonai szolgálatom megkezdésekor igényt tarthatok-e a törvény által megszabott bérpótlékra a bevonuláskor?“ „ÜJONC“ A tényleges katonai szolgálat megkezdésekor a vállalatok '• bevonuló dolgozóiknak a katonai szolgálat első két hetére átlagkeresetükből számított bérpótlékot adnak. Ezt a bérpótlékot legkésőbb három nappal a bevonulás határideje előtt kell kifizetni. Csupán azokat a dolgozókat illeti meg. akik a katonai szolgálat megkezdése előtti bárom hónapban munkaviszonyban voltak és munkaviszonyuk nem végződött a vállalatnál a bevonulás napjával. Ezért azok a dolgozók, akik bevonulásuk előtt három hónapnál rövidebb időre léptek munkába (űn. brigádosok), erre a bérpótlékra igényt nem tarthatnak. Kivételt képeznek az olyan esetek, amikor a hadsereg kötelékébe tényleges katonai szolgálatra, kiképzésre a vállalatoktól olyan dolgozók mennek, akik azonnal tanulmányaik, iskoláik elvégzése után — amint ez az ön esetében is fennáll — vagy tanoncidejük leteltével, felszabadulásuk után lépnek munkába. Igényét a katonai szolgálat megkezdésétől számított egy éven belül érvényesítheti. A* igény elbírálására az illető üzemben a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom (ROH) üzemi bizottságának szerve illetékes (amennyiben munkaviszonya még fennáll). Ha a munkaviszonyt felbontották, úgy forduljon a vállalat székhelye szerinti járásbírósághoz jogorvoslás végett. anyagi eszközök keretében lehet megvalósítani. Ha az átruházás után az átvevő szervezetnek lényegesen rosszabb minőségű földterületen kell gazdálkodnia, úgy a helyi nemzeti bizottság ennek a szervezetnek a mezőgazdasági adókról szóló 112/1966 Zb. számú törvény 8. §-a értelmében leszállíthatja, csökkentheti mezőgazdasági adóját. Ez a csökkentés 50 százalékos is lehet. A földterületek átruházása kellő megbeszélést, megvitatást követel, esetleg a felettes hatóságok beleegyezésére is szükség lehet, mivel az érdekelt felek egyike rendszerint állami mezőgazdasági szervezet. Ezért még a földterület átruházásáról szőlő szerződés megkötése előtt a kérdést aprólékosan meg kell tárgyalni a járási gazdasági társuláson (mezőgazdasági termelési igagaztőságon). Ha olyan üzemegységnek vagy egy részének átruházására kerülne sor, ahol a földterület meghaladja a 100 hektárt, a járási mezőigazdasági társulás f mezőgazdasági termelési igazgatóság) kellőképpen megindokolt javaslata alapján kikéri a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium véleményét és a kérdésben elfoglalt álláspontját. Természetes, hogy az egységes földművesszövetkezetet érintő átruházásokra mindig csalt a szövetkezet vezetőségével és a szövetkezeti taggyűléssel történt megegyezés után kerülhet sor. A minisztérium irányelve meghatározza, hogy a tartós jellegű eddig létrehozott beruházások, esetleg az átadó szervezet által felépített üzemi berendezések költségeit az 50/35. Zb. számú kormányrendelet értelmében az átvevő szervezet téríti meg a szerződésben feltüntetett összeg erejéig. Az átvevő szervezet az említett kormányrendelet szerint az átruházásból eredő kötelezettségeket Is magára vállalja. Az irányelvek a továbbiakban feltüntetik és szabályozzák az átruházások tulajdonjogi rendezésének egyes módozatait, amelyekre azonban bővebben lapunk következő számában visszatérünk, hogy erről olvasóinkat érdemben tájékoztathassuk. —oy— rülihet, ezért elsősorban az új irányelvek íjftalános meghatározásait veszszük szemügyre. Egésezn természetes ugyanis, hogy bizonyos különbséget jelent, ha az EFSZ egész gazdaságát minden ingó vagyontárgyával együtt veszik át, vagy ha csupán a gazdaság egy részének átruházásáról van szó. Érthető az is, hogy más más eljárás szükséges, ha földterület, vagy épület, esetleg forgóeszköz, illetve készletek, termények stb. átruházását valósítják meg. Az irányelv általános meghatározásai között igen fontos a 3. pont, amely kimondja: Az épületek, amelyek a szövetkezet tulajdonát képezik, a mezőgazdaság állami szerveire az átadásról szóló gazdasági szerződés megkötésével és az átadott vagyontárgyak értékének kiegyenlítésével (amely utóbbitól csak rendkívüli esetekben tekintenek el) ruházhatók át. Ugyanez vonatkozik a szövetkezet által használt nemzeti tulajdonra is. Ha az egész gazdaságot vagy egy részét adják át, úgy az átvevő szervezet csupán azokat az alapfontosságú állóeszközöket köteles átvenni a kölcsönösen megegyezett árban, amelyeket fel tud használni. A forgóeszközöket (tehát az élő- és holt leltárt, készleteket) mindig az érdekelt felek közötti megegyezéssel kialakított árban veszik át. A rendelet ajánlja, hogy a mezőgazdasági termékeiket felvásárlási áron és az egyéb készleteket beszerzési áruk figyelembe vételével határozzák meg. A növénytermesztés szakaszán a le nem aratott, lábon álló növényzetet az állandó elszámolási árban ajánlatos értékelni. Az átvevő szervezet nem köteles olyan forgóeszközöket átvenni, amelyeket nem tud felhasználni (például a szabványtól eltérő, ezt meghaladó, felesleges készleteket). Az állandó növényzetet (tehát a gyümölcsöskert, komlóültetvény, szőlőkért stb.), amennyiben ez a szövetkezet tulajdonában van vagy nemzeti vagyont 'képez (a mezőgazdaság állami szervezetének használatában) úgv ezt szintén a roegegvezés a'aDián megszabott árban fizetett anyagi térítés ellenében ruházzák át az átvevő szervezetre. Ami a gazdasági eszközöket illeti, amelyek az Ilyen átruházáskor komoly tételt jelenthetnek, Igen fontos ennek az Irányelvnek általános része 6. pontjába foglalt meghatározás: Az átvett földterületre (a gazdaságra vagy egy részére) eső piaci árutermelés után az átvevő szervezet különbözeti f differenciális) hozzájárulást kap olyan összegben, amelyre a minisztériumnak a különbözeti hozzájárulásról szóló irányelve szerint igénye van. A nagyobb gazdasági egységek átruházásakor az átvevő szervezet a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztériumban kérvényezheti a 'különbözeti hozzáíárulás új díjszabásának megállapítását. Az átruházás terjedelmétől és a nyers bevétel képzésére kifejtett hatásától függően az átvételben részt vevő szervezeteknek a felettes hatóságuk módosíthatja a stabilizációs állami dotációt. Ezt a rendezést a stabilizációs dotációk megadásáról szóló elvek és a rendelkezésre álló Falvaink szocialista átépítésének időszakában a mezőgazdaság szövetkezeti és állami szervezetei között gyakran került sor bizonyos mezőgazdasági földterületek és egész mezőgazdasági üzemeik (gazdaságok, esetleg egyes részük) átruházására, Illetve más szocialista mezőgazdasági szervezet által történő átvételére. Az Ilyen átruházásokat az tette szükségessé, hogy összefüggő gazdasági egységeket alakítsanak ki a mezőgazdaság belterjesebb termelésének elérése érdekében. Gyakran megtörtént, hogy gazdaságilag gyenge EFSZ- eket csatoltak az állami gazdasághoz. Eltekintve attól, hogy az ilyen átruházások nagy számban történtek, még mindig elég szétforgácsolt mezőgazdaságunk földalapja és számolhatunk azzal, hogy a gazdasági helyzet néhol bizonyos területrendezéseket követel. _ A korábban kialakult helyzettel szemben a mezőgazdaság irányításának új elvei megkívánják, hogy amennyiben ilyen területátadásra sor kerül, az új szempontok szerint járjanak el. Ezért a Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium a múlt év decemberében új irányelveket adott ki a mezőgazdasági földterületek és a mezőgazdasági üzemek, (illetve egyes részük) szerződéses átruházásáról (a minisztérium Közleményének 16— 17 részlege) a szocialista mezőgazdasági üzemek között, valamint a földterületeknek az egyénileg gazdálkodó földművesek (gazdálkodók) által a szocialista szervezeteknek történő szerződéses átadásáról. Mivel ezek az irányelvek igen fontos meghatározásokat tartalmaznak, az alábbiakban részletesen ismertetjük. Az új irányelv minden olyan mezőgazdasági földterület és mezőgazdasági üzem átruházására vonatkozik, amelyet 1968. január 1. óta, tehát a gazdaságirányítás új rendszerének életbelépése óta valósítottak meg. Tehát ennek a rendeletnek meghatározásait nem lehet a fenti időpont előtt megvalósított terület- és gazdaság átruházásokra alkalmazni. A gazdaság, a gazdaság egy része, illetve a mezőgazdasági földterület átruházásának első alapfeltétele az érdekelt felek kölcsönös megegyezése s ezen felül ki kell mutatni az ilyen átruházás gazdasági előnyét Is. A mezőgazdasági földterület átadásának időpontját ez a rendelet az aratás befejezése utáni időpontban, tehát körülbelül október elseje tájára szabja meg, hogy az őszt földmunkákat is Idejekorán elvégezhessék. A többi alapeszköz átadására csupán a következő év január 1-én kerülhet sor. A rendelet egyik Igen fontos meghatározása az, hogy az EFSZK-ek gazdaságait csak teljesen kivételes esetekben lehet a mezőgazdaság állami szervezeteire átruházni és az ilyen átadás csakis akkor valósítható meg, ha ezáltal összefüggő gazdasági egységet tudnak kialakítani. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EFSZ-ek földterületét és vagyontárgyait lehet a mezőgazdaság állami szerveire átruházni, hanem az állami gazdaságok egyes részei és földterülete. illetve földterületének egy része ugyanígy az EFSZ birtokába is ke-A mezőgazdasági dolgozóknak szükségtelen bővebben indokolni, miért ró rájuk nagy terhet a nyár, s hogy míg mások üdülnek a ragyogó napfényes tájakon, addig nekik miért kell keményen dolgozniuk. A mezőigazdasági munkák évszakhozkötöttsége sok földművest foszt meg attól, hogy szabadságát tetszés szerinti, de főleg az úgynevezett szabadságolást csúcsidőben — július, augusztus — vehesse ki. Sokan közülük panaszkodnak Is, hogy miig ők a mindennapi kenyér, tej, tojás, hús kitermelésével fáradoznak, mások szabadon utazgatnak és élvezik a nyár örömeit. A mezőgazdasági üzemek dolgozóinak szabadságigénye természetesen jogos és különleges helyzetük nem Is kerülte el az utazási irodák programösszeállító bizottságának figyelmét. Olvasóink most talán arra gondolnak, hogy ők aratják majd le az érett kalászokat, hordják be a termést a magtárakba, stb? Nem! Nem erről van szó. A CEDOK utazási iroda a tél folyamán, amikor a hegyekben csodaszép a természet és páratlan értékű, tiszta a levegő, jutányos áron téli üdüléseket szervez az elkövetkezendc két hőnap — február, március — folyamán hazánk természeti kincsekben és szépségekben leggazdagabb kör nyezetű üdülőibe. Felnőttek teljes ellátással hetent« még 500 koronát sem fizetnek, a tÍ2 évnél fiatalabb gyermekek pedig je lentős kedvezményben részesülnek Hívja és várja a tél szépségeit szerető és pihenni vágyó embereket í Csorbató és Ö-Tátrafüred, valamin! más híres üdülő központok vidéke Bármilyen élvezetet is jelent a forrt nyár tűző napfényében a Balaton vi zében való lubickolás, legalább olyar szép a havas hegyormok vidéke amelyeket síléccel vagy gyalogosar járhatunk be. A rendelkezésre álló kevés helyer nem tudunk minden részletre kitér jedően foglalkozni a téli üdülései lebonyolításának körülményeivel, a: utazási irodák dolgozói azonban kész ségesen tájékoztatják a lehetőségek ről azokat, akik szabadságukat a va rázslatos hegyvidékek téli pompája ban akarják eltölteni. Az utazási iro dát az érdeklődők minden járás székhelyen megtalálhatják. K. L ha inszeminálással történő megtermékenyítésekor megkövetelt munkabiztonsági és egészségvédelmi intézkedéseket. Ugyancsak körülhatárolják a baromfitenyésztésben, a haltenyésztésben és a halgazdaságban, a méhészetben, továbbá a laboratóriumi kísérleti állatok, valamint a fertőző betegségek kórokozóival beoltott produktív állatok körül végzett munka biztonsági követelményeit. A közlemény különleges részében végöl foglalkoznak a prémes álletok (nutria) tenyésztésének és gondozásának során szükséges munkabiztonsági előírásokkal, a vadon élő állatok élve elfogásakor, az állategészségögyi berendezésekben és intézetekben tartott állatok gondozásakor valamint tűz esetén az állatok mentésekor megkövetelt biztonsági intézkedésekkel. nyésztésben foglalkoztatott minden egyes dolgozónak is kellene ismernie. A munkabiztonsági szabályok az általános részre és a különleges szabályok részlegére tagozódnak. Az általános részben meghatározzék és felsorolják az állattenyésztők és gondozók kötelességeit a munkabiztonság szempontjából, továbbá az állatok gondozásának és ellátásának módozatait, az istállózott és másképpen elhelyezett állatok gondozásának munkabiztonsági elveit. A szabályok, másik, különleges meghatározásokat tartalmazó részéhen aprólékosan meghatározzák a lótenyésztésben, a fajló-tenyésztéshen, a fajbikák tenyésztésében ás a többi szarvasmarha gondozásában betartandó módszereket és munkafolyamatokat. Továbbá rendezik a szarvasmar-A Mezőgazdasági- és Élelmezésügyi Minisztérium Közlönye 11/1988 számú részlegének külön mellékletében — A munkabiztonság szabályai az állattenyésztésben — címen tették közzé az e kérdéssel kapcsolatos tudnivalókat. Az említett szabályok 1968. augusztus 1-én léptek érvénybe és hatálytalanították a volt Mező-, Erdő- és Vízgazdasági Minisztérium 182/1960 Zb. számú hirdetményét. A nemrég kiadott munkabiztonsági szabályok igen fontos tudnivalókat tartalmaznak, amelyeket nemcsak az EFSZ-ek vezető dolgozóinak és funkcionáriusainak, hanem az állatte-10 SZABAD FÖLDMŰVES 1969. február 8.
